Békés Megyei Hírlap, 1999. november (54. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-15 / 266. szám
«StBÉKÉS MEGYEI HÍRLAE ] Ürüli ka Tévéznek, (cs) A Dél- Kábel Kft. csatornáján hétfőn 20 órakor láthatják a nézők az orosházi hírösszefoglalót, amiben ezúttal a szakmai fórummal, nót^csokor- ral, szórakoztató műsorokkal is tarkított számyasfesz- tivál képei is felvillannak. Az elmúlt hét bővelkedett helyi programokban, így a szerkesztők a szoptatós édesanyákról, a „mezgé” minőségbiztosítási rendszeréről, a környezetvédelmi konferenciáról, a hétvégi táncversenyről is készítettek tudósításokat. Az utca emberét arról faggatták a riporterek, felkészítették-e kerékpárjaikat a téli közlekedésre. Visszakapott mólt. (i) A szeghalmi Péter András Gimnáziumban hatvanöt évvel ezelőtt, 1934-ben érettségiztek először a diákok. Az 1945 előtt végzett osztályok tablói viszont megsemmisültek. Most Petri Lajos öregdiák osztályának 1941-ben készült tablóját a modem technika segítségével újraalkotta. A tabló a szeghalmi gimnázium régi épületében méltó helyre került, hűen visszaadva az iskola múltjának egy darabját. Vésztő értékei, (i) Vésztőn több olyan régi, elhanyagolt állapotú ház található, amely helyi érdekeltségű műemlék, ezért ezeknek a házaknak (amelyek közül a legismertebb az úgynevezett bagolyvár) a rendbetétele a település érdeke is. A legutóbbi testületi ülésen elhangzott: ilyen típusú házak felújítására most pályázatokat lehet benyújtani, amely a költségek jelentős hányadát biztosítaná. Őrizetben. (c) Az Orosházi Rendőrkapitányság egy 25 éves, budapesti férfit vett őrizetbe szombaton. A fiatalembert lopás gyanúja miatt körözte a rendőrség. Óvodabetörés. (c) Békéscsabán, a Tábor utcai óvodába tört be egy 26 éves, megyeszékhelyi férfi szombatra virradóan. A riasztó jelzésére pillanatok alatt a helyszínre érkeztek a rendőrök és elfogták a hívatlan „látogatót”, akit betöréses lopás gyanújával őrizetbe vettek. MEGYEI KÖRKÉP Előretört a szobrászat az Alföldi tárlaton Negyedszázada a kultúra szolgálatában Ami eddig nemigen volt jellemző a kortárs magyar képzőművészet „legkeletibb” szemléjére, idén a plasztikai anyag a legerősebb a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban szombaton megnyílt Alföldi tárlaton. Több, mint 400 alkotás közül választotta ki a héttagú szakmai zsűri Sváby Lajos festőművész vezetésével azt a 166 művet, amely szerepel a XXXI. Alföldi tárlat anyagában. Újdonság, hogy a szobrok, kisplasztikák meghatározóvá váltak, hiszen 60 ilyen alkotást csodálhat meg a nagyérdemű a január 16-áig nyitva tartó kiállításon a megyeszékhelyi Munkácsy Mihály Múzeumban. A festmények és grafikák közel azonos számban képviseltetik magukat az országos tárlaton, és mindezek mellett iparművészeti alkotások is színesítik a kiállítást. Az Alföldi tárlat hagyományaihoz hűen díjakat is kiosztottak. A Nemzeti és Kulturális Örökség Minisztériuma díját A békéscsabai önkormányzat díját Széri-Varga Géza szobrászművész (balról) vehette át Szilvásy Ferenctől, a megyeszékhely alpolgármesterétől Kéri László hódmezővásárhelyi festőművész, a megyei önkormányzatét Végh András budapesti festőművész, a békéscsabai önkormányzatét Széri-Varga FOTÓ: SUCH TAMÁS Géza megyeszékhelyi szobrász- művész, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének díját pedig Dobos Éva budapesti grafikusművész kapta. Ny. L. Egy emberöltő, 25 esztendő pergett le az idő homokóráján azóta, hogy 1974. október 6-án megnyitotta kapuit a sokak verejtékes munkájával felépített Kulich Gyula Művelődési Ház Dobozon. Az intézmény az elmúlt évtizedekben több tucat közösségnek adott otthont, sok ezer ember megfordult falai között, s több száz rendezvényre ma is meghatottan emlékeznek a helyiek. „A közösségek háza legyünk” — Aki ma a közművelődés területén dolgozik, az szent megszállott — tudatja elöljáróban Hídvégi Julianna, a dobozi Kulich Gyula Művelődési Ház direktora. — Friss főiskolásként, 15 esztendővel ezelőtt kerültem a házba — folytatta gondolatát az igazgatónő. — Az emberi kapcsolatok elértéktelenedésével egyidejűleg sajnos a kultúra intézményei is mellékessé váltak. Egyre kevesebb időnk akad egymással foglalkozni, s a gyerekek, fiatalok is elhide- gültek egymástól. A foglalkozásvezetők személyes varázsa s a közösségkeresés, a valahová tartozás hozza be hozzánk a gyerekeket. A fiatalok vágynak a jó szóra, szeretetre, s a legnagyobb szakmai elismerés a sok kis csillogó szempár. —Mit kíván a háznak az elkövetkező 25 esztendőre? — Mindenekelőtt azt, hogy valóban a közösségek háza legyünk. Mindig legyenek lelkes, szent megszállottak, akik azért tesznek, hogy tehessenek, s ne mögöttes érdek motiválja cselekvéseinket. A dobozi embereket és a kultúrát szolgáló intézmény fennállása negyedszázados apropóján, szombaton emlékezett meg a libbenő árnyként tovaszállt, tengernyi kellemes emléket békésen ringató 25 esztendőről. Szatmári János polgármester ünnepi köszöntőjében a kultúra és a közművelődés fontosságát hangoztatta. Ezután a színpadot a házban jelenleg is működő művészeti csoportok vették birtokukba, majd a zabolai (Erdély) polgár- mester, Adám Attila vezetésével érkezett székelyföldi néptánccsoport rúgta a port. Videokivetítőn a ház negyedszázados történelmébe pillanthattak bele a jelenlévők. Képzőművészeti kiállítást rendeztek Baji József, Görgényi Tamás, Papp Zoltán, Kolarovszki Zoltán munkáiból, s 18 órától a megye- székhelyi Balassi néptáncegyüttes műsorán szórakozhatott a több száz fős közönség. Az esti „Nem csak a húszéveseké a világ” mottóval fémjelzett nosztalgiabálon fiatal és még fiatalabb együtt ropta a táncot. — Both — Család- és közösségerősítő nap Több, mint kétszázan vettek részt Újkígyóson, a szombaton megtartott egyházmegyei családnapon. A találkozót levélben üdvözölte, köszöntötte Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök és Bíró László püspök, országos családreferens is. A rendezvényt az egyházmegyei családpasztorációs iroda és az újkígyósi egyházközség szervezte. Utóbbiak részéről Szebellédi Zoltán elmondta: az év elején Szegeden tartottak hasonló találkozót, így természetes volt: most az egyházmegye ezen régiója adjon otthont a programnak. Célja: a keresztény, s a keresztény elvek szerint élő családok megerősödjenek önmagukban, a nagyobb közösséget tekintve, és mindennek kifelé is legyen kisugárzása. A sikeres rendezvénynek mindenképpen lesz folytatása, és — ha a mostaninál kisebb körben is — rendszeresen találkoznak majd a római katolikus egyházközségekhez tartozó családok. (nyemcsok) 1999. november 15., hétfő VÉLEMÉNYEK Tragédiák tömkelegé Komolyan mondom, annyira szeretnék valakiről vagy valamiről jót írni. Valakit dicsérni nemes tettéért, emberbaráti szeretetéért, becsületességéért, egyenességéért, vagy csak azért, mert tenni akar népe érdekében, mondjuk ott, fenn, az ország megszentelt házában, ahol ez lenne a dolga. Azért küldtük oda őket, mert hittünk az ígéreteknek, a szép szavaknak, annak, hogy most, ebben a ciklusban minden más, minden jobb lesz. De messze vagyunk még a Kánaántól! Abban is hittünk, hogy változik, s jobb lesz a közbiztonság, nem lesz robbantgatás, és percek alatt találják majd meg a kemény legények a rossz fiúkat. Ehelyett nap, mint nap azzal szembesülünk, hogy az országgal senki sem ér rá foglalkozni, mert a miniszterelnöknek, a minisztereknek és a képviselőknek éppen más dolguk akad. Csámcsogunk az olajbotrányokon, megborzongunk a rejtélyes haláleseteken, feljelentge- tünk embert és istent, és azt kívánjuk: dögöljön meg a szomszéd tehene! Pedig éppen elég katasztrófa van ezen a földön a rossz kívánságok nélkül is. S azokon bizony segíteni sem tudunk. Az MTT-hírek történéseit olvasva a tragédiák tömkelegével szembesülünk. A hírek lepotyogott utasszállító gépekről szólnak, s arról, hogy az olaszországi Foggiában összeomlott egy összekókányolt lakóépület, gyerekeket, időseket, fiatalokat temetve maga alá. Horvátországban egy vadászcsapat pótkocsis traktora alatt harckocsiakna robbant, hatan meghaltak, négyen súlyosan sebesültek. A törökországi földrengéseknek közel négyszáz áldozata került eddig felszínre... Dél-Franciaországban, a Pireneusok menti településekre özönvízszerű esőzés szakadt. A két-három méteres * sártengeráradatban sokan vesztették életüket. Egyiptomban tíz cementgyári munkás lelte halálát a síneken, amikor egy felborult mikrobusz utasait igyekeztek megmenteni. A mozdony vezetője a sűrű ködben nem vette észre őket, így lett a segítőkből áldozat. S hogy a közelebbi környezetünkről is beszámoljunk, Békéscsabán két asz- szonyt gyilkoltak meg. Nem pontosan tudjuk még az indokot. Ha egyáltalán lehet indok egy gyilkosságra. Béla Vali (M)ennyit ér a művészet? a Kiment hetven levél, de szó szerint egy-két kivételtől eltekintve, válasz sem érkezett. Ebből a hetvenes, jórészt céges körből előzetesen csak egy akadt, amely 20 ezer forinttal támogatta a XXXI. Alföldi tárlatot. Pedig a békéscsabai Munkácsy múzeumban megnyílt országos kiállítás a kortárs magyar művészet szemléje. Ilyen kitekintésű tárlatból egy évben csak egy van itt, „legkeleten”. Vagy a tervezőgrafikai biennále vagy az Alföldi tárlat. Ahová idén is szigorú zsűrizés után kerülhettek be plasztikák, festmények, grafikák és iparművészeti alkotások. A 400 pályázati műből 166-ot válogattak be a kiállítás anyagába. Mondhatnánk, a jelentkezők száma biztató a jövőre nézve, jelzi: súlya van a művészeti életben a csabai rendezvénynek. Negyvenkét év alatt olyan bizalmi tőkét sikerült kovácsolni, ami a jövő évezredre nézve is serkentő. Más azonban a bizalmi és az anyagi tőke. A hetven levél esete ezt példázza. Pedig még választási lehetőséget is kínáltak a kiszemelt mecénásoknak. Lehetett volna magát a kiállítást támogatni, díjat felajánlani, alkotást megvásárolni a múzeum, ezáltal a város vagy a cég számára. Egyik sem váltott ki sorban állást a címzettek részéről. Előfordulhatna: olyan cégeket szemeltek ki, melyeknek már koldusbotra se telik, de a laikus is tudja, mely cégeknek „megy” szűkebb pátriánkban. Felmerülhetne: a levelet nem kapták meg, a főnök nem szereti a művészetet, inkább a dolgozóira áldoz vagy a vállalat irodái már dugig vannak művészeti alkotásokkal. Mondhatják azt is a címzettek, megnézzük a tárlatot, aztán választunk magunknak valót. A „hetvenek” egyike megsúgta: ő már az év elején, a városi jótékonysági bál árverésén „befestményezett”. Örült, hogy ezzel rászoruló gyermekintézményen is segíthetett. Cége áldozott nemrégiben köztéri szoborra is. Szempontjai érthetőek és világosak, miként a másik oldalról az is: létrehoztak egy elsőrangú kiállítást, amit sokan csak másodrendűként kezelnek. Vigasztalásul: ez nem csak a művészeti életre igaz. Nyemcsok László A halálos baleset okán November 10-én, délután háromnegyed öt körüli időben Békéscsaba felől Mezőberény irányába közlekedett az úgynevezett alsóberényi úton V. F., békési lakos az általa vezetett Seat Ibiza személygépkocsival. A 14-es kilométerszelvénynél elütötte az előtte, vele azonos irányban haladó N. Gábor Sándor békéscsabai kerékpárost. A biciklis a baleset következtében olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a békéscsabai kórház baleseti osztályán még a baleset napján elhalálozott. A balesetet megelőzően a Seat előtt egy fehér felépítményű, dobozos jellegű tehergépkocsi közlekedett, amely a kerékpáros mellett elhaladt. A rendőrség kéri ezen gépkocsi vezetőjének a jelentkezését, illetve várják olyanok felvilágosítását, akik a balesetről érdemleges információval tudnak szolgálni. (c) Bevégezte a fődíj. A teknőben már a kolbásznakvaló, körülötte a Halász és a Lovas család férfitagjai, balról a negyedik Halász Sándor fotó: such tamás Kés alatt végezte a fődíj A vastaggal pályáznak a jövő évi fesztiválra Egy közel hárommázsás sertés is a fó'díj részét képezte az idei csabai kolbászfesztivál szárazkolbász-versenyén. A Telekgerendási Földművelők Szövetkezete által felajánlott kolbásznakvaló szombaton került kés alá a nyertes, a békéscsabai Halász Sándor fényesi házának udvarán. A gazda elmondta: miként a győztes kolbász elkészítésénél, most is besegítettek rokonaik, a Lovas család tagjai. Halász Sándor — akit egyébként az első, 1997-es kolbászfesztivál bírájának is megválasztottak a Lencsési Nyugdíjasklub jelöltjeként — hozzátette: a fődíj sertésből első ránézésre legalább egy mázsa kolbászt néztek ki. így minden remény megvan arra, hogy egy-két szál vastag megmarad a jövő évi fesztiválra is, pályázati céllal. A gazda szólt arról is: a fődíj többi elemének, az 50 ezer forintnak és az Agrimill Rt. 20 ezer forintos takarmányvásárlási utalványának is megtalálták már a helyét. (c) „HA KÜLFÖLDÖN VAGYOK, SOSEM BÍRÁLOM VAGY TÁMADOM ORSZÁGOM KORMÁNYÁT. AMIKOR AZTÁN HAZAJÖVÖK, BEPÓTOLOM A DOLGOT.” (Winston Churchill)
