Békés Megyei Hírlap, 1999. november (54. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-01 / 254. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1999. november 1., hétfő Változó ügyintézés, (b) A Békéscsabai Rendőrkapitányság közlekedési ügyintézésének (gépjármű és jogosítvány) ügyfélfogadási rendje november 1-jétől megváltozik. Hétfőn 8—12, valamint 13—17 óra között várják az ügyfeleket, kedden és pénteken nincs ügyintézés. Szerdán 8—12 óra között, csütörtökön délelőtt ugyanebben az időpontban, délután 13—16 között van ügyfélfogadás. Fiókgyógyszertár. (1) A pusztaottlakai önkormányzat a medgyesbodzási patika vezetésének közreműködésével fiókgyógyszertárat létesít a településen. A kis patika várhatóan ma nyit, ahol a nyitva tartás a háziorvosi rendelési időhöz, később a felmerülő lakossági igényekhez igazodik. Sérült, (z) Szombaton Békéscsaba belterületén egy személy- gépkocsi segéd-motorkerékpárossal ütközött, a motorost súlyos sérülésekkel szállították kórházba. Halálos baleset, (z) Szombaton délután halálos motoros baleset történt Szarvas belterületén. Egy motoros az útszegélynek hajtott, majd egyensúlyát vesztve az út szélén tárolt cserépbálának csapódott, majd a jármű az úton tovább csúszott, melyet a mögötte haladó motoros már nem tudott kikerülni, s neki ütközött. A baleset során a vétlen 22 éves motoros súlyos sérülést szenvedett, 25 éves hölgy utasa a mentőben kórházban szállítás közben meghalt. Lakástűz. (z) Szombaton Gyomaendró'dre riasztották a tűzoltókat. A Bajcsy-Zsilinszky utcában a konyhában elektromos hiba miatt gyulladt ki a páraelszívó. A tulajdonos égési sérüléseket szenvedett, az anyagi kár 400 ezer forint. Vak riasztás, (z) Tegnap Sarkadra, a Gyulai útra egy nagy lakástűzhöz riasztották a tűzoltókat. A lánglovagok Gyuláról, Békéscsabáról és Szeghalomból öt kocsival vonultak, s mint később, a helyszínen kiderült, vak riasztásra mentek. Erre mondják: olcsó játék... Magyarok visszatérése Izmitbe Hogy ne fázzon a télen, lakókocsit visznek Hatirának Varga Balázs, a Békés Megyei Polgári Védelmi Parancsnokság gyulai kirendeltségének vezetője búcsúztatta tegnap a határátkelőhelyen azt a Magyarországot elhagyó csoportot, amely a Központi Különleges Mentőszolgálat, az Országos Polgári Védelmi Parancsnokság és az Adra Adventista Fejlesztési és Segély Alapítvány összesen hét képviselőjéből állt. A földrengés sújtotta törökországi Izmit városába vittek segélyszállítmányt. A segélyszállítmány tegnap reggel indult Budapestről Izmitbe, ahol augusztusban nagy erejű földrengés pusztított. Akkor a magyar kormány mentőalakulatot küldött a helyszínre. A magyar mentőcsoport menekítette ki a romok alól a 3 éves török kislányt, Hatira Káplánt, aki 84 órát töltött a romok alatt, halott nagynénje mellett. Szinte sértetlenül vitték ki ölükben a négyszintes lakóház maradványai alól. Néhány hét múltán a TV2 segítségével Hatira és családja Magyarországra látogatott. Kiderült, az sem biztos, hogy Izmitben fűtés nélküli sátor is jut majd nekik. A Központi Különleges Mentőszolgálat két tagja arra gondolt, hogy szponzorok felkutatásával a családnak összkomfortos lakókocsit kellene juttatni. A lakókocsi a siófoki önkormányzat, a keszthelyi Familimpex Kft., a budapesti Honda Autóház NIPP-CARS Kft. és az ugyancsak fővárosi Qvalitét Kft. támogatásának eredménye. A felajánlást az Adra alapítvány magyarországi szervezete tette teljessé 900 ezer forint értékű ruhanemű, takaró, bébitápszer, tartós élelmiszer adományozásával. Baranya Károlynak legelőször a török nép hálája jutott eszébe az augusztusi napokból. Például nem fogadták el tőlük a szállodadíjat és megvetéssel akadályozták meg, amikor valaki az üdítőért pénzt akart kérni a szomjazó magyaroktól. Hatirát 20-án mentették meg három és félórás küzdelemmel, utórengések közepette, két födém romjai alól. Mancs és Viking, a miskolci speciális mentők kutyái jelezték a túlélőt. Három irányból közelítették meg, puszta kézzel, vésővel, kalapáccsal. Hatira újjászületett, felelősséget érzünk iránta — fogalmazta meg a többiek nevében is Baranya Károly. A magyarok az izmiti tűzoltóságnak adják át a segélyszállítmányt. A lakókocsi a tűzoltóság tulajdona lesz, kedvezményezettje Hatira és családja. Úgy számítják, ma estefelé már náluk lehetnek. Szőke Margit Ragadozók és áldozataik Orosházán Micsoda példányok! — ámultunk el a IX. Nemzetközi Solymász Találkozó madarai láttán, amikor gazdáik felvonultatták kedvenceiket az ünnepélyes megnyitóra. A karon ülő szárnyasok letakart szemekkel is érezték, eljött az ő idejük. Orosháza felett kiderült az égbolt, a vadászat ideális körülmények között elkezdődhetett. A tavalyi találkozón négy nap alatt 52 fácánt, 71 nyulat, több mint 100 hörcsögöt és egy kóbor macskát mutattak be a vadászok a záró terítéken. Az idén — szakemberek állítása szerint — környékünkön a mezei nyúl és a fácán állomány még jobbnak ígérkezett, mint 1998-ban. A solymászok szirti sasokkal és héjákkal, ölyvökkel, vörös vércsékkel vadászók ilyen előzméKórházszék Az orosházi kórház vezetése a rendelőintézet tárgyalójában november elsején, hétfőn 17 órakor tartja a kórházszék idei ülését. Napirenden szerepel a kórház félévi mérlege, az újonnan induló szakmai programok ismertetése, a 2000-ben várható szakmai tendenciák és a pénteki miniszteri látogatás, valamint a fórumon történtek ismertetése. (cs) nyék után indultak a határnak 9 csoportban. Ez a gyopárosfürdői találkozó több szempontból is emlékezetes maradt a résztvevőknek: az idén ünnepelte ugyanis fennállásának 60. évfordulóját a Magyar Solymász Egyesület. Most tartották meg Mezőhegyesen a Hotel Noniusban az Intemacional Association for Falconry and Conservation of Birds of Prey (IAF), a nemzetközi solymászegyesület rendes évi közgyűlését. Kevés szabadidejükben a hozzánk érkezett hazai és külföldi vadászok természetfilmeket néztek, diavetítésen vettek részt, egy vadászati kiállítást is megnyitottak Orosházán. A szombati napon lovas, ragadozó madaras felvonuláson mutatkoztak be az orosháziaknak. A gimnázium előtti parkban a záróterítéken pedig zsákmányukról adtak számot: 1 őz, 70 nyúl, 66 fácán, 1 vadkacsa és 23 hörcsög esett a madarak „áldozatává”. Csete Ilona Védangyala eltörheti a lábát? Ne aggódjon, ennek valószínűsége igen csekély. Azonban érdemes utána számolnia, hogy mekkora veszteség érheti, ha valamely dolgozója munkahelyi balesetet szenved. Szerencsére egyre több kis- és középvállalkozó ismeri fel, hogy ez rájuk nézve milyen súlyos anyagi következményekkel járhat. Miért kockáztatna? A Hungária Biztosító felmérést készített arról, hogy melyek a kisvállalkozások körében leggyakrabban előforduló kárfajták. A "dobogós” kockázatokról tájékoztatjuk Önt három héten keresztül, befejezésképpen... ... a munkáltatói felelősségbiztosításról. Egy munkahelyi baleset miatt nemcsak a dolgozó és a társadalombiztosítás által igényelt költségeket kell a vállalkozásoknak megfizetniük. Egy esetleges maradandó egészségkárosodás esetén az élethosszig tartó életjáradék jelentős terheit is viselniük kell, melynek összege havonta akár több tízezer forint is lehet. A közhiedelemmel ellentétben nemcsak veszélyes üzemekben lehetnek veszélyes helyzetek. Munkabaleset nemcsak munka közben érheti a dolgozót, hanem például vidéki hivatalos útja közben közlekedési balesetet szenvedhet, vagy az irodában is leeshet a lépcsőn. A veszélyforrások száma sajnos végtelen. A felmérés tapasztalatai szerint a munkáltatói felelősségbiztosítást éppen ezért nemcsak termelőüzemek, hanem az építőipari, sőt nagyon gyakran a szolgáltató vállalkozások is igénylik. Gondoljon a legrosszabbra, és válassza a legjobb megoldást! A Hungária Biztosító a világ több mint 60 országában jelenlévő Allianz Csoport tagjaként a legkorszerűbb biztosítási megoldással áll a kis- és középvállalkozások rendelkezésére. Kockázatarányos díjú termékei révén biztosítási védelmet nyújt a vállalkozások biztonságát veszélyeztető kockázatok, a tűz, az elemi csapások, a betöréses lopás okozta károkkal szemben. Mindezek mellett a vállalkozók általános felelősségbiztosítási és munkáltatói felelősségbiztosítási védelemre is bizton számíthatnak a piacvezető biztosítótársaságnál. Ha Ön sem akar kockáztatni, további információért hívja munkatársunkat a 66/523-129-es számon! (X) Mari Zsuzsa és a színház egyik művésze, Szántó Lajos FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Színházbarátok a Csabai Páholyban Az idei évad első Csabai Páholyának vendégei lehettünk szombaton este a Békés Megyei Jókai Színház Vigadójában. Kusztura Sándor székelyudvarhelyi festő különös szépségű képeinek kiállítását néztük meg mindenek előtt. Németh László: A két Bolyai című Konter László igazgatófőrendező rendezte előadását követte a kitűnő hangulatú közéleti rendezvény. Bodor Pál (Diumus), Pulitzer életmű-díjas író, újságíró pohárköszöntőjében azon elmélkedett, hogy a színházzal egyidős művészetpártolás nélkül nem létezhetik a mai teátrum sem. Bolyai Farkas göttingeni diákbarátját, Rézfalvi Bodor Pálnak hívták, s unokája, aki ugyanezt a nevet viselte, a marosvásárhelyi színház mecénása volt. A hálás utókor szobrot állíttatott neki, amelynek bronzából később Sztálin, majd román katonaszobrot öntöttek. Az ő unokája, az édesanyja nevét viselő mai publicista, aki ezen az estén előttünk állt. A sors különös játéka mindez, az viszont korántsem, hogy a színház e darabbal a napokban vendégszerepei Erdélyben. A partin Papp Endre vezette a műsort, amelyben fellépett Mari Zsuzsa táncdalénekes. Az ismét feltűnt sztár életútját és korát meghazudtoló bájjal és frisseséggel hódította meg a közönséget. Hazajött a Békéscsabán évekkel ezelőtt játszó Forgács Gábor, humorista parodis- ta betegre nevettetve a nyitott szívű közönséget. A zenét a Fantázia zenekar játszotta. B. Zs. VÉLEMÉNYEK Szokások és a babonaság A temetőben tett hétvégi látogatáskor a déd- nagyapa sírhantja előtt tűnődve kérdezte gyermekem: tényleg feltámadnak a halottaink egyszer? Olyan időket élünk, amikor az emberek mindenben kételkednek. A babonás hit azonban ma is éppoly elterjedt a világon, mint régen. A jóslatok, jövendölések elfogadása vagy elutasítása sok embert foglalkoztat. Vajon mi lehet ezeknek a mozgatója? Ma is sokan vannak, akik rossz előjelnek tekintik, ha egy fekete macska átmegy előttük az úton, és sokan hiszik péntek 13-át szerencsétlen napnak. Gondoljuk csak meg: miért hord magánál néhány ember valamilyen „erőt” adó tárgyat, vagy miért „kopogja le”, ha bizakodóan beszél valamiről? Ezek a babonák évtizedek óta makacsul tartják magukat, még ha a józan észnek ellentmondanak is. Az így gondolkodó ember úgy véli, hogy bizonyos tárgyak, helyek vagy tettek jó előjelek, kabalák, míg mások balszerencsét hoznak. A babonás szokások pedig túlélték mindazokat a próbálkozásokat, amelyek megszüntetésükre irányultak. Az antropológusok és néprajzkutatók a „babona” megjelölést túl személyesnek tartják, ezért jobban kedvelik az olyan „szépítő” kifejezéseket, mint a népszokás, néphit, néphagyomány és hitvilág. Az emberek állítólag gyermekkorban sajátítják el a varázslatba vetett hitet, amire később is fogékonyak maradnak. De honnan származik a hiedelmünk? Egy amerikai író szerint a babona azért alakult ki, mert az emberek szerettek volna bepillantani a jövőbe, másrészt ezek segítségével próbáltak uralkodni a félelmeiken. A karácsonyi szokások, mint a csók a fagyöngy alatt a szerencsét hozó babonával, míg számos elképzelés a vallásos hitnézettel van összefüggésben. A jóslatok azért tartják magukat olyan állhatatosan, mert a jelen félelmeinkben gyökereznek. Hogy veszélyesek- e vagy kerülendők attól függ, hogy mennyire engedjük eluralkodni az életünkön. Legjobb tehát, ha gyermekeinket elsősorban a valóság és a hitvilág helyes értelmezésére tanítjuk meg. Halasi Mária Miért hallgatsz, fekete kő? Fekete kő vagy talán Rekviem? Csak találgatom, mi lehetett a címe annak a „szovjet” versnek, amelyet harmadikos vagy negyedikes koromban olvastam a gimnáziumi oroszkönyvemben. Ha jól emlékszem, Robert Rozsgyesztvenszkij írta. „Fekete kő, fekete kő, miért hallgatsz, fekete kő?” — ezzel a „megszólítással” kezdődött a költemény, ugyanis a szerző egy síremlékhez, mégpedig egy ismeretlen katona síremlékéhez intézte szavait. Minden bizonnyal e vers révén találkoztam először az ismeretlen katona fogalmával, s ettől kezdve kaphattam föl a fejem az olyan hírre, hogy X vagy Y politikus külföldi látogatása során megkoszorúzta az ismeretlen katona sírját. Nekünk is vannak ismeretlenkatona-sírjaink országszerte. Sok Békés megyei temetőben egymáshoz közel alusszák örök álmukat a két világháború magyar és nem magyar katonái, hadifoglyai, munkaszolgálatosai. Emlékszünk még a november 7- ei és április 4-ei megemlékezésekre? Bizony, akkoriban csak a piros fejfák mellé jutott koszorú s virág. A magyar katonák besüppedt, elgyomosodott sírkertjét legföljebb halottak napján keresték föl néhányan azok közül, akiknek odamaradt valakijük a háborúban. Az „odamaradtak” közül most egynek hazaszállították a földi maradványait a Don mellől. A 125 ezer fős, rosszul felszerelt második magyar hadsereg egykori katonáját 38-40 éves korában, 1943. január 12-én sebzette halálra egy gránátszilánk. Vele együtt 40-50 ezerre tehető az ott elesettek száma, ugyan- ennyien szenvedtek súlyos sebesülést, a többiek pedig fogságba estek. A most hazatért ismeretlen katonát ágyúlövések kíséretében vasárnap délután 3 órakor helyezték örök nyugalomra Pákozdon, a Mészeg-hegyi doni emlékkápolnánál. A katonai tiszteletadással végrehajtott újratemetés, az országszerte megszólaló harangok juttatták eszembe az írásom elején idézett verset. „Miért hallgatsz, fekete kő?” És — ezt a kérdést már én teszem fel, nem a költő —, ha megszólalnál, rólunk, élőkről vajon mit mondanál? Ménesi György A jövőformálás közös mű Magyarországi Románok Kulturális Napja Méhkeréken A hazai románság kultúrájának ünneplésére gyűltünk most össze — üdvözölte a megjelenteket dr. Doncsev Toso, a Nemzeti, Etnikai és Kisebbségi Hivatal elnöke szombaton délelőtt a méhkeréki művelődési házban a Magyarországi Románok Kulturális Napján. — A magyarországi románság jövőjének formálása közös mű. Az emberek saját sorsukat alakíthatják, és addig nincs baj a román kultúrával és hagyományokkal, amíg itt, Méhkeréken a mindennapi beszélgetések során román szavakat hallhatunk — hangsúlyozta dr. Doncsev Toso. Dr. Rúzsa György, Méhkerék polgármestere köszöntötte a rendezvényen fellépő tizenkét táncegyüttes és énekkar tagjait, továbbá a házigazda község romániai testvértelepüléseinek képviselőit. Ezt követően a délelőtt az amatőr művészeti csoportok bemutatkozásával telt. Érkeztek együttesek Békéscsabáról, Battonyáról, Lökösházáról, Pusztaottlakáról, Gyuláról, Bedőről, Körösszakáiról, Körösszegapátiból és Aradról. Az általános iskola zsibongójában Kozma Zoltán, Cséfán Tibor és Csóka Mihály helyi amatőr képzőművészek kiállítását is megtekinthették az érdeklődők, de lehetőség nyílt az ortodox templomba látogatásra is. A kulturális nap zárásaként a szervezők délután táncházba invitálták a jelenlévőket. V. K.