Békés Megyei Hírlap, 1999. november (54. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-11 / 263. szám

Mágusok, (y) Hogyan legyünk mágusok? címmel tart előadást november 13- án Békéscsabán, az MDF- székház termében (Nagy Imre tér) Déri Zsuzsánna te­rapeuta, a Fehér Fény Ala­pítvány szervezésében. Nótaest. (w) „Csendül a nóta" címmel a sarkadi Bar­tók Béla Művelődési Köz­pontban november 13-án délután fél háromtól nótaes­tet rendeznek. Fellép Simon Irén, Lovass Lajos, Hadházi András, Katona István és Kummer Károly. Visszavonták. (1) Mezőkovácsháza képviselő­testülete idén nyáron pályá­zatban hirdette meg a helyi művelődési ház vállalkozás­ba adását. A felhívásra egy pályázat érkezett, melyről a testület a napokban zárt ülé­sen döntött. A kapott infor­mációk alapján az elöljárók a benyújtott pályázatot el­utasították, és hosszas vita után, az előző döntést visz- szavonva úgy határoztak, hogy egyelőre mégsem kí­vánják a művelődési házat vállalkozásba adni. Húsz szakkör, (i) A körösladányi Tüköry Lajos Általános Iskolában a helyi önkormányzat támogatásá­val nagyon sokrétű délutáni szabadidős tevékenység va­lósul meg. A mostani tan­évben összesen húsz szak­körben vehetnek részt a di­ákok. Gázolt, (s) Szerda reggel hét óra körül Békés külterü­letén egy kerékpáros sze­mélygépkocsival ütközött. A balesetet helyszínéről a biciklistát súlyos sérülések­kel szállították kórházba. Kirabolták, (s) Szerda reggel jelentették a rendőr­ségnek azt a betörést, mely­nek során két állarcos isme­retlen Pusztaföldváron kira­bolt egy idős férfit. Az átla­gos testalkatú, 30 év körüli betörők, miután bántalmaz­ták és megkötözték áldoza­tukat, 23 ezer forint kész­pénzt, 3 karórát, valamint arany ékszereket vittek ma­gukkal. „ÉRTÉKED VALÓDI MÉRCÉJE AZ, HOGY MIT NYERNEK MÁSOK A SIKEREIDBŐL.” (Cullen Hightower) MEGYEI KÖRKÉP A tandemzsák-védgát állta a sarat Sarkad külterületén, a sitkai szivattyútelep fekete-körösi ki­folyójánál tegnap tesztelték a tandemzsákot fotó: such tamás — Gyertek ki a mederből! Jö­het a víz! — hangzik el a várva várt parancsszó nem sokkal dél után Sarkad külterületén, a sitkai szivattyútelep fekete­körösi kifolyójánál. A gátőr lassan kurblizni kezdi a zsilip tetejét Az iszapos mederben először kígyóként kanyarog a szivárgó víz, majd folyammá dagad a hömpölygő, piszkos­szürke áradat. A védgát állja a sarat. A Békés Megyei Polgári Védelmi Parancsnokság és a Körös-vidéki Vízügyi Igazga­tóság elsőként az országban az ár- és belvízvédekezést forra­dalmasító tandemzsákokat tesztelte tegnap. Az idei rendkívüli időjárás kö­vetkeztében létrejött Helyreállí­tási és Újjáépítési Kormánybi­zottság Operatív Törzse a Pol­gári Védelem Országos Pa­rancsnoksága Veszélyhelyzeti Kezelési Központjára épülve látta el feladatait. — A szokásosnál is többen ajánlottak fel veszélyhelyzetek elleni védekezést segítő eszkö­zöket, anyagokat, technológiát, így jelentkezett a most kipróbá­landó tandemzsákokat forgal­mazó budapesti Plast-Ker Kft. is — ismerteti az előzményeket a gyakorlat egyik vezetője, Ta­kács Árpád mérnök százados, a Békés Megyei Polgári Védelmi Parancsnokság parancsnok­helyettese. — A cseh fejlesztők arra törekedtek, hogy nagyobb vízsebességnél is állóképes nyúlgátépítéshez biztosítsanak gyorsan kivitelezhető és szak­mai irányítást nem igénylő megoldást. A többször haszná­latos, két kamrából álló tan­demzsákok egyértelműen és szilárd kötésben helyezhetők el, a szokásos jutazsákokkal szem­ben nagyobb magasságban is, elcsúszásmentesen. Az építés­nél az előző zsák válaszfalára a másik homokkal teli kamrája kerül. A hagyományos megol­dásnál lényegesen kisebb anyagfelhasználással, stabilabb, megbízhatóbb, jobb vízzáró- ságú, tartósabb védgát építhető. — Kevés szakértelemmel is biztonságosabb ideiglenes véd­gát építhető. A klasszikus zsá­kokhoz képest az építésben van az újítás. A középen szteppelt rész nem tölthető, így a zsákok — a hagyományos jutazsákok­kal szemben, amit csak egy­másra lehetett rakni — szinte egymásba rakhatók. Nagyobb a tapadás, s csökken az elcsúszás veszélye — tájékoztat a gyakor­lat másik szakmai vezetője, Nagy Sándor, a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság árvízvé­delmi csoportvezetője. — A '97-es árvizek után ele­mezve a védekezés hatékonysá­gát, rá kellett döbbennünk, hogy javítani kellene a felhasznált eszközök, anyagok minőségén. Ezért tökéletesítettük a már ko­rábban kifejlesztett, azóta éles­ben is tesztelt, jól bevált kétkam- rás tandemzsákot. Elsősorban a helyi, lakossági védekezéseknél alkalmazható leginkább a tan­demzsák — összegzi a gyártó Focus-H Kft. képviseletében je­len lévő Mastny Ladislav. — A cseh- és lengyelországi árvizeknél már használták a tan­demzsákot. Hatalmas előnye, hogy szemben a jutazsákkal, ami 40 kilogramm szárazon, ve­szélyhelyzet esetén ezt akár lá­nyok, erősebb gyermekek is tudják pakolni — teszi hozzá Obert Ferenc, a Polgári Védelmi Országos Parancsnokság védel­mi főigazgatóság katasztrófavé­delmi osztályvezetője. Both Imre Az unió a jogalkalmazó szemével Az Európai Közösség joganyagát ismernie kell a csatlakozni kívánó magyar jogásztársadalomnak is — hangzott el a Magyar Jogász Egylet Békés Megyei Szervezete által Az unió a jogalkalmazó szemé­vel címmel tegnap megrendezett békéscsabai szakmai konferencián. — Az Európai Unió joganyaga primer és szekunder jogra osztha­tó. A tagállamok által aláírt alap- szerződések a primer joganyag kategóriájába sorolandóak. A legfőbb jogalkotó, az Európai Ta­nács által alkotott rendeletek va­lamennyi tagállamra kiteijedőek, kötelezőek csakúgy, mint az irányelvek. Az Európai Bizottság a közösségi felügyelet alá vont szektorok felügyeletét végzi és az unió nemzetek feletti érdekérvé­nyesítő szerve — ismertette az európai jogalkotók és jogforrások rendszerét, hierarchiáját előadá­sában dr. Balázsné dr. Bemdt Gabriella megyei bírósági bíró. — Az Európai Parlament tag­jait 1979 óta a közösség polgá­rai ötéves időtartamra közvetle­nül választják. A parlament jog­alkotói hatásköre szélesedett a mastrichti szerződés aláírása óta. A 15 bírót és 9 főügyészt tö­mörítő Európai Bíróság feladata a közösségi primer és szekunder joganyag értelmezése, illetve azok betartatása. A nemzeti ál­lamok joganyagával szemben minden esetben a közösségi jog elsődlegessége érvényesül. — A közösségi jogrendszer a kölcsönös jogok és kötelezett­ségek hálózatával köti össze az unió polgárait. Magyarország csatlakozása az EU-hoz nem cél, hanem eszköz a nemzeti ér­dekek minél szélesebb érvénye­sítése ügyében. Itt nincs jog­alapja annak a felvetésnek, hogy a moszkvai csöbörből brüsszeli vödörbe lépünk-e — hangsúlyozta dr. Hende Csaba, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára. — Both — 1999. november 11., csütörtök VÉLEMÉNYEK Cser(e)bere közpénzen Forintos témák. Ha Magyarországon újra divat­ba jönnek a hercegek, grófok, rámehet az utolsó forintunk is: a pengő, esetleg a korona lesz az úr? A pénznemre, s nem arra a múzeumi tárgyra gondolok, melyről pár éve heves vita dúlt: vajon egy köztársaságban több lehet-e alkotmányjogi jelentősége, mint egy svájcisapkának? Vita — tudjuk — ma már nincs, a köztársasági alkot­mányra a koronát akár egyszerű parlamenti többséggel is fel le­het tenni. S ha kiszavazzák a koronát és a jogart — a palást(olás) marad — a Nemzeti Múzeum inkubátorából, az bi­zony egy vagyonba kerül majd. Lesz rá pénz, mint az új Nemzeti Színház fantomjának (érde­mei elismerése melletti) áthelyezésére, meg a helyén tátongó Nemzeti Mélygarázs megvalósítására is. Új szólásmondást tanulhatunk: „Védjen meg téged a Boross Péter!” Tegnap a tévében azt nyilatkozta, nem fontos, hogy va­lakik közpénzen figyelték-e meg a politikusokat. Már hogyne volna az! A titokminiszter is közpénzen vette meg azt a magnó­szalagot, mely (törvénytelen módon) rögzített egy megfigyelé­si megbízást. Ez se huncut petákos ügy. Illetve, hogy nem petá- kos, abban szinte biztos vagyok. A főtanácsadó utalt arra, hogy itt egy fiatal miniszterelnököt akarnak kicsinálni. Talán még­sem az életkorában lehet a hiba. A polgári öntudatot még el nem ért pómép csak azt látja, hogy — miként kolbászfesztivá- li körökben hallottuk — V. Orbán első igazi munkaköre éppen a kormányfőség lett... Cser Ágnes visszahelyezése (kirúgása) tízmillió forintjába kerül a költségvetésnek. A kormánynak most kamatostól meg kell térítenie a törvénytelen Cser-kivonás árát az egészségbizto­sító számára. Nem inkább azoknak kellene mélyen a zsebükbe nyúlniuk, akik a nyilvánvalóan (párt)politikai indíttatású, hibás döntéseket személy szerint meghozták?! Itt állunk tízmillióan, bámulunk, s valamennyiünknek egy-egy forintjába kerül csu­pán ez a Cserebere. Kiss A. János Egység, kétség, jelzésérték Megjelentek az első hólapáthirdetések, közeleg az év vége. Egyre több újság, szervezet keresi az «§■■ év emberét, sportolóját, politikusát. Van, aki több szálon is befutó lehet. Hogy csak egy tippet mondjak, Torgyán József felfejlesztette a vidé- I két, rendbe tette a Fradit, vacsorázott Orbán I Viktorral. Exkluzív kategóriában esélyes lehct- ne a hódmezővásárhelyi, mindig kizárt polgár- mester lakatosa, aki bármilyen zárszerkezettel megbirkózik, hogy a „polgi” bejuthasson irodájába vagy Kovács József pol­gár, aki 30 ezer forintos fizetésből tartja el családját. Számomra mégsem ők az év emberei, hanem Cseh Sándor és Szabó Lukács. Ha valakinek keveset mondanának a nevek, a két politikus távozott „így-úgy” a MIÉP-frakcióból. És lettek független országgyűlési képviselők. Pár hétig, hónapig. Aztán jött a nagy ötlet, ketten frakciót alapítanak. Amivel megterem­tik a magyar egységet, ugyanis a Magyar Egység Pártjának frakcióját hoznák létre. Hogy mi ebben a nagy húzás? Cseh Sándor a képviselőcso­port vezetőjeként, Szabó Lukács pedig a helyetteseként „lapátolna be” egy kis pluszpénzt. Áz ellenzékinek számító frakció emellett működési költségeire 21 képviselő alapdíjának megfelelő összeget kapna. Csurranna-csöppenne a bizottsági tagságokért is. Mindent összeadva az országgyűlés költségve­téséből havi 3 millió forintot tudnának „lecsípni”. Persze, a két képviselő csak jelezni akar fellépésével a parla­ment, a társadalom felé. Mégpedig azt, hogy függetlenként az országgyűlésben sem megy. Se elegendő megszólalási lehető­ség, se elegendő anyagi forrás, és frakciófegyelemről sem tud­nak tanúságot tenni. Elmondták: természetesen abban az eset­ben, ha függetlenként is gyakorolhatnák képviselői jogaikat, megszüntetnék frakciójukat. Az ötleuöbb képviselőnek is megtetszett, így bejelentkeztek a duónál. Ők azonban egységesek voltak: egy ilyen jelzésértékű lépésnek nem szabadna felborítani a parlamenti erőviszonyokat. Mert ahogy nálunk mondták, egységben és nem kétségben az erő... Nyemcsok László Petíció 2000 költségvetéséhez Vannak joghézagok, de... Mezőgazdasági nap Békés Megye Képviselő-testü­letének Önkormányzati Hiva­tala és a Békés Megyei Könyv­tár Európai Információs Pont­jának közös szervezésében no­vember 17-én konferenciát tar­tanak a megyeházán Európai mezőgazdasági nap — Békés megye címmel. A rendezvény levezető elnöke, Vajda László — a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Minisz­térium munkatársa — kezdi az előadássorozatot, az európai uni­ós csatlakozás aktuális kérdései témával. Az FVM munkatársai részletezik a nemzeti agrár- és vidékfejlesztési programot, az EU regionális politikájának ten­denciáit 2000 után, az agrármar­keting tevékenységet. Az Agrár­kamara munkatársa felvázolja, hogyan alakulhat Békés megye versenyképessége az unióban, egy újabb előadó pedig a foglal­koztatás térségi feszültségeiről tájékoztatja a közönséget. V. J. A Kistelepülések Polgármes­tereinek Békés Megyei Szö­vetsége a Magyar Köztársa­ság 2000. évi költségvetési tör­vényjavaslatával kapcsolat­ban a napokban petíciót nyúj­tott be az országgyűlés elnö­kéhez. A kezdeményezés előzménye, hogy az önkormányzatokhoz el­juttatott törvényjavaslat felmé­résében szerepelt egy kitétel, mely szerint az 500 fő alatti te­lepülések csak akkor igényel­hetnek „önhibájukon kívül hát­rányos helyzetben levő” támo­gatást, ha körjegyzőséghez tar­toznak vagy 2001-ig kifejezik ezen szándékukat. Mint azt korábban írtuk, Pusztaottlaka román nemzetisé­gű település önkormányzata ki­fejezte a tervezet elleni tiltakozá­sát, amelyet a kistelepülések szö­vetsége is megvitatott. A témával kapcsolatban egyértelműen el­hangzott, hogy az említett felté­tel a 2000. év költségvetéséről szóló törvényben szerepelni fog, ezáltal több kistelepülés, esetleg nemzetiségi önkormányzat mű­ködése kerül veszélybe. Továbbá problémaként merül fel az 1100 fő alatti kistelepülések oktatási finanszírozásának kérdése is, amely a „felső tagozatok társulá­sával” a kis iskolák elsorvadásá­hoz vezet. A szövetség állás­pontja: Azért, hogy a kistelepü­lések a jövőben is önállóak ma­radhassanak és megkapják az ehhez szükséges támogatást, ma még időben lépni lehet a ter­vezet törvénybe iktatása ellen. Aggályaikat egy petícióban fo­galmazták meg, amit a napok­ban elküldték Ader Jánosnak, az országgyűlés elnökének, hogy általa kérjék az ország- gyűlés segítségét a probléma megoldásához. H. M. Nemzetiségi vezetők találkozója A Csabai Szlovákok Szerveze­te és a békéscsabai Vasutas Művelődési ház november 12- én 16 órai kezdettel ismét megrendezi a nemzetiségi ve­zetők országos találkozóját. Az immár hagyományosan meg­rendezett találkozók első sorban a tapasztalatcsere szempontjából jelentősek — tájékoztatott a szer­vező Csabai Szlovákok Szerve­zetének vezetője, Ancsin Pálné. Az előadások, konzultációk a nemzetiségek aktuális sorskérdé­seivel foglalkoznak, azokra kere­sik a választ. A tanácskozások, baráti beszélgetések mellett az alföldi szlovákság fővárosába ér­kező nemzetiségi vezetőkkel szeretnénk megismertetni a bé­késcsabai szlovákság hagyomá­nyait is — ismertette a november 14-én záruló találkozó lényegét Ancsin Pálné. (b) Az országgyűlési vizsgálóbizott­ságok felállításáról és működé­séről a parlament belső szabály­zata, az úgynevezett házszabály rendelkezik. Meg kell alakítani, ha azt a képviselőknek legalább egyötöde kéri, eljárási rendjét és módszereit maga állapítja meg, a végén jelentést kell írnia az országgyűlésnek. A valóságban aztán a bizottság vagy megalakult vagy nem, vagy eljutott a jelentésig, vagy nem. Az Alkotmányban szere­pel, hogy az országgyűlési bi­zottságok előtt mindenki köte­les vallomást tenni. Vastagh Pál szocialista képviselő megunta a vizsgálóbizottságok körüli hu­zavonát, a megfelelő eszközök híján végzett látszattevékenysé­get, ami lejáratja a parlament tekintélyét, és cselekedett. Egy törvénytervezetet és egy alkot­mánymódosító javaslatot tett le a Tisztelt Ház asztalára, amely­lyel — mint mondta — korrekt, részletes, alkotmányos garanci­ákat is tartalmazó szabályozást kíván megteremteni. Kedd este nem a tervezet tar­talmáról, hanem csupán arról szavaztak a képviselők, hogy egyáltalán foglalkozzon-e a parlament Vastagh Pál javasla­tával. 181-en nemmel, 126-an igennel szavaztak, nyolcán tar­tózkodtak, így az országgyűlés nem vette tárgysorozatába a tör­vénytervezetet. Salamon László a Fidesz részéről elismerte, hogy valóban vannak joghéza­gok, de formai kifogásokat mondott el: a házszabályt csak kétharmados szavazati többség­gel lehet módosítani, egy „sima feles” törvénnyel nem változtat­ható meg a tartalma. Az Alkot­mány módosítását indokolat­lannak tartotta, ami előtt ráadá­sul elmaradt a szokásos hatpárti egyeztetés. S. Á.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents