Békés Megyei Hírlap, 1999. október (54. évfolyam, 229-253. szám)
1999-10-29 / 252. szám
áBÉKÉS MEGYÉI HÍRLAP Sarkad város Békés megye északkeleti részén, a Fekete-Körös jobb oldalán, a román határ mentén helyezkedik el. A megyeszékhelytől 30, Gyula városától 16 kilométerre található. Jellegzetesen mikrodomborzatú, területe számtalan régi és új folyómeder vonulattal szabdalt. Fő folyója a Fekete-Körös mellet a Kopolya, a Gyepes és a Bárkás, melyek a települést több irányba átszelik. Jellemző állóvizei: a Gyepes kiöblösödéseként létrejött Széles víz, valamint az 1997- ben új formát és funkciót kapott Éden-tó. Mindkettő a település belterületén található. Sarkad városa megközelíthető közúton a megyeszékhely, Békéscsaba irányából Gyula és Doboz érintésével. Megyén kívülről Debrecen irányából Sarkadkeresztúron át, valamint Románia irányából Méhkerék, Újszalonta felöl. Ez utóbbi irányból a nemrégiben átadott, a nap 24 óráján át nyitva tartó nemzetközi határátkelőhelyen is áthalad az utazó. Itt a tervek szerint a személy- és autóbusz-forgalmon túl hamarosan megindulhat a nemzetközi kiste- herforgalom is. A település vasúton az Alföld—Fiume vasútvonal részét képező Békéscsaba— Kötegyán vonalon is megközelíthető, mely a város délkeleti peremét érinti. Sarkadon két vasútállomás található: az egyik a Sarkad (nagyállomás) elnevezésű, míg a másikat Sarkadi Cukorgyár megállóhely néven ismerik. Vasúton Kötegyán állomáson át Vésztő, Szeghalom, valamint a romániai Nagyszalonta érhető el, ez utóbbi a vasúti határátkelő igénybevételével. Sarkad területe a honfoglalás előtt is lakott hely volt. Ezt bizonyítják az eddig előkerült régészeti leletek. A bronz- és a későbbi korok leggazdagabb lelőhelyének Peckesvár környéke bizonyult. Az erdélyi hegyekből elinduló Körös és Gyepes folyók magukba gyűjtve a források és erek vizeit, folyóvá duzzadva érték el Biharországot. A vízszabályozás előtti időkből ránk maradt térképeken látni, hogy az állandóan vagy időszakosan vízzel borított rész milyen nagy földterületre terjedt ki. Ez a földművelés helyett inkább az állattenyésztésnek kedvezett. Ha Sarkad nagy kiterjedésű határában a lápokból, erek által körülfolyt, kiemelkedett szigeteket végigjárjuk, megtaláljuk az őskori és a későbbi népesség telepnyomait. A honfoglaló magyarok Sarkadon való letelepedését bizonyítják azok a régészeti leletek, melyeket Peckesvár körzetéből hoztak elő. Hogy mely törzs nemzetségei telepedtek meg itt, arról írásos emléket nem ismerünk. Beszélőek viszont a helySARKAD 1999. október 29., péntek Bemutatkozik Sarkad városa nevek, a korán elpusztult, de a dűlőnevekben megmaradt Árpád-kori falvak nevei. Sarkad határában a Peckesvár közelében Nyék és Jenő törzs emlékét őrzi Nyék-puszta és Jenő-puszta. A sarkadi földvár első kapitánya Sarkadi Boldizsár lett, akit fia, Farkas követett. Az ő irányítása mellett folyt 1566-tól 1571-ig a megerősítés második szakasza. 1596-ban a fejedelem hajdúkkal erősítette meg a várat. Ä reformáció a hajdúk révén korán eljutott Sarkadra. 1552-ben Dévai Bíró Mátyás, 1553-ban Szegedi Kis István a sarkadi prédikátor. 1600 februárjában a sarkadi hajdúk Nagyvárad védelmére siettek, s ezt a gyulai törökök megtudták. A befagyott tó jegén (mely a gyulai vár északi sarkáig terjedt) könnyen eljutottak Sarkadra, s az ottmaradt kevés várőrséget és a lakosság egyrészét (mintegy 400 főt) lemészároltak. E tömegsírt a református templom szomszédságában találták meg. 1604-ben Bocskai István fejedelem ismét hajdúkkal erősítette meg Sarkad várát. Ez időben Dormán Péter volt a várkapitány, akinek még ma is határrész őrzi nevét. 1620 és 1659 között Csatári János és hasonló nevű fia volt a várkapitány. A fejedelemség védelmének növelése érdekében I. Rákóczi György Sarkad várának megerősítését rendelte el 1636-ban. Ez az erődítési munkálatok harmadik szakasza, mely nyolc évig tartott. Rákóczi 1644. július 9-én több sarkadit nemességgel jutalmazott, és e naptól nevezhetjük Sarkadot hajdúvárosnak. A hosszan tartó háború a fejedelemség gyengüléséhez vezetett, és Sarkad is végleg török kézre került 1660-ban. Bármilyen eredetű volt is Sarkad mezővárosi jogállása, minden vita ellenére a XIX. századig megmaradt. Sarkad város pecsétje 1677-es keltezéssel a mezőváros előjogait mutatja. 1799-től Sarkad új földesura Almássy Ignác lett, akinek utódai 1945-ig itt maradtak. Az iparosok és kereskedők létszáma állandóan nőtt. 1836-ban kísérleti jelleggel cukorgyár létesült Sarkadon. Sarkad mezővárosi jogát 1887. április 25-én vesztette el. A századforduló idején is tartott a gazdasági fellendülés. 1904-ben cserép- és téglagyár létesült, 1909-ben a Sarkadi Gazdasági Takarékpénztár is megkezdte működését. 1910-ben beindultak a cukorgyár építésének munkálatai. Városi rangját 1989. március 1-jén kapta vissza. A város köz- igazgatási területe 11 728,04 hektár. Ebből a belterület 79,1 hektár. A tengerszint feletti magassága 87—90 méter között változik. Évi középhőmérséklete 11 Celsius-fok, az évi csapadékmennyiség 800 milliméter körüli. Gyakori a tavaszi belvíz és a több hónapos aszály. A város területe jellegzetesen alföldi, síkvidéki, folyókkal, holtágakkal, erekkel szabdalt. A Fekete— Körös és az országhatárt átszelő folyók, erek szabályozásuk után (ez utóbbiak élővízpótlás hiányában), pangó vízkészletükkel, kiszáradt medreikkel alig emlékeztetnek az egykori gazdag vízivilágra. A Fekete-Körös az ország egyik legtisztább vizű folyója, őshonos és telepített halfajokban rendkívül gazdag. A folyó partjai, a part mentén elterülő erdők különösen szépek. A táj nagyvad állományát a dámszarvas, őz, vaddisznó, róka, apróvadállományát a mezei nyúl, fácán, fogoly alkotja. A vadállatok számára jó búvóhelyeket biztosítanak a folyók árterei, a remetei, a mályvádi és a fási erdők, a szétszórt kisebb facsoportok, cserjések. A vízi szárnyasok közül említésre méltó a helyben is költő szürke gém, kiskó'csag, szárcsa, kerceréce, valamint az átvonuláskor itt megpihenő nyári lúd, tőkésréce és dankasirály. Az 1970-es évekig szilárd burkoló út csak az átmenő közforgalmi utak voltak, melynek egy része kockakő, makadám burkolatú volt. Az elmúlt évek során 39,4 km szilárd burkolatú út épült, így a burkolt utak aránya már 57,2%. Az 1980-as évektől megkezdődött a kerékpárutak építése is. Az 1998-ban befejeződött építésekkel a kerékpárút hossza 9 km. A gyalogos- forgalom leválasztása az évek során tovább folytatódott, 1998. év közepére a településen egy kerékpárút-hálózatot hoztak létre, mely magában foglalja a Gyulai út, Anti út, Kossuth utca, Szent István téri csomópontot, a Sarkadkeresztúri, Szalontai utat is. Lakossági társulás formájában 1983-ban kezdődött el Sarkadon a vezetékes gáz kiépítése. A gerincvezeték, valamint a rácsatlakozó vezetékek kiépülésével egy időben megtörténtek a lakossági rácsatlakozások is. Az 1980-as években befejeződött a település gázellátása. Megépült 72 kilométer gerincvezeték és 3500 fogyasztóhely. Az 1970-es években alakult meg a Sarkadi Csatornamű Társulat. Lakossági hozzájárulással kiépült a város vezetékes ivóvízhálózata, ezzel párhuzamosan megtörténtek a lakossági bekötések is. Az ivó- vízhálózat hossza: 86 kilométer, lakossági rákötés: 3600 db. A város 4200 ingatlanjának 85 százaléka csatlakozik a vezetékes ivóvízhálózathoz. A városban komoly gondot okozott a Gyepes csatorna és az Édenkert-tó eliszaposodása, elhanyagoltsága, ami a természetes vízutápótlás hiányából fakadt. A Gyepes-csatorna iszapkotrásával, az Éden- kert-tó rehabilitációjával megteremtették a szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségét. Az Édenkert-tó ma már több funkciót lát el, hiszen a rendszeres hal- telepítésnek köszönhetően horgászati lehetőséget biztosít, de lehet csónakázni, a téli időszakban pedig korcsolyázni is rajta. A szennyvízkezeléssel először 1991-ben foglalkozott a város vezetése. 1992-ben indult el a szennyvíztisztító telep bővítése. A szennyvízcsatorna-hálózat hosszát a lehetőségek szerint évente növelik, ezzel egyidejűleg növekszik a hálózatra bekötött lakások száma is. 1998. elejéig megépült 8128 folyóméter gerincvezeték, és a bekötött lakások száma 308. Az 1990-es évek elejéig a városban a telefonellátottság alacsony volt. A telefontársaság privatizációja után az egész országban lendületes fejlesztés kezdődött meg, melyből Sarkad sem maradt ki. 1997-ben 1100 új telefont kötöttek be, ezzel egy időben pedig 5 új nyilvános telefonkészüléket kapott a város, sőt a helyi telefonközpont korszerűsítése is megtörtént. A település mértani közepén megépült a korszerű piac, és annak szomszédságában a MÓL 2000-es benzinkút, illetve az Édenkert tavi-szabadidőcentrum. A város művelődési központnál székelykapu és fából faragott természetbarát játékpark fogadja a látogatót. Az épület előtt kopjafa állít emléket Bartók Béla 1906-os népdalgyűjtésének. A hagyományápolás terén kiemelkedő a több mint 30 év aladult Röpülj páva kör, mely országosan elismert, többször elnyerte az Arany Páva díjat. Ugyancsak nagy múlttal rendelkezik a hagyományőrző gyermek népijáték csoport. A Bartók Béla Művelődési Központ keretein belül működik a 20 éves múltra visszatekintő cigányklub hagyományőrző néptánc és énekcsoporttal. Több országos elismerés tulajdonosa a helyi kertbarát kör. Ä felnőttekből álló Kónya Sándor kamarakórus gyakran színesíti a városi rendezvényeket. A művelődési központ rendszeresen működő csoportjaival, rendezvényeivel a Dunaferr Lux-N radiátorok Csavarok és kötőelemek Sarkad, Szabadság tér 10. k Telefon/fax: (66) 375-349. ? Nyitva tartás: hétfőiül péntekig 8-17 óráig, ÉDEN-TÓ Szeszfőzde Bt. Szolgáltatásaink: m gyümölcspálinka bérfőzése nr mezőgazdasági gépi munkálatok a talajelőkészítéstől a betakarításig (Claas Mega 204-es kombájnokkal). 5720 Sarkad, Tanya i. Telefon/fax: (66) 375-936. Q Mobil: • 06 (30) 9855-843. Tóth János ügyvezető. mindennapi élethez igazodó ismereteket is közvetít a lakosságnak. Ilyenek a számítástechnikai, szabás-varrás és nyelvtanfolyamok, jazz-balett és zeneoktatás. Az elmúlt évben teljesen felújított művelődési központban művészeti oktatás is folyik. falai méltó helyet kínálnak a múzeumnak. Jellege tájmúzeum, gyűjtőkörzetét tizenegy település képezi. A város földrajzi fekvése és természeti adottságai kedveznek a falusi turizmusnak. A vidék csodálatos. A táj több festőmű1997. március 15-én nyitotta meg kapuit a kultúra újabb helyi csarnoka, a városi képtár és a Kónya-emlékszoba, mely az itt élő nemzedékek számára őrzi az emlékeket. A képtár törzsanyagának nagy része dr. Kesztyűs Ferenc festő- és grafikusművész adománya. Őt az alábbi adományozók követték: Búza Barna, Büki Attila, Holler László, Koszta Rozália, Macskássy Izolda, Slezák Lajos, Ungvári Mihály, Würtz Ádám, Zakar Tibor s még sokan mások. A Kónya-emlékszoba Kónya Sándor, a világhírű tenorista pályájának fontos relikviáit, dokumentumait adja közre. Ez ma a világon egyedülálló gyűjtemény a művész életútjáról. A sarkadi Márki Sándor Múzeum 1990. óta működik a város szívében. A ház Sarkad egyik legrégebbi épülete. Boltívesen kiképzett mennyezete és 70 cm vastag kővészt ihletett alkotásra. A város a vendégek figyelmébe ajánlja a helyi lovasklub szolgáltatásait, (sétakocsikázás, lovaglás). A vendégfogadók kulturált környezetben, helyi ételspecialitásokkal várják a hozzájuk betérőket. Az ide látogatóknak igény esetén az önkormányzati vendégház nyújt teljes ellátást, házias konyhával, kerthelyiség-hasz- nálattal. Az otthonos környezetben öt szoba található, 2—3 ágyas férőhellyel. Az épület közvetlen közelében az Édenkert-tó található. A mintegy 3 hektár alapterületű horgásztó várja a kulturált körülmények között horgászni és pihenni vágyó embereket. Kellemes nyári időtöltésre ad lehetőséget a csónakázás és vizibi- ciklizés, télen pedig a befagyott tavon a korcsolyázás és jégkorongozás. , Törpi Kft, 5720 Sarkad, Széles u. 9. SZÍ KVÍZTÖLTÉS és BUBORÉK ABC a város 3 pontján: Vasút u. 8., Anti u. 8., Béke stny. 1-2. köz. Gazdag áruválasztékkal, heti akclis termékekkel várjuk vásárainkat. Lakodalmak, rendezvények zeneszolgáltatását vállalom. Sárosi Gábor, telefon: (66) 271-475, (60) 388-664. Nyitva: hétfőtől szombatig 5.30—19 óráig, vasárnap 6—13 óráig. 5720 Sarkad, Zsarói u. 33. TeL/fat: (66) 375-675, (30)9557-010. T rozsdamentes anyagból egyedi szerkezetek, élelmiszer-ipari berendezések gyártására, hegesztésére, helyszíni szerelésére ▼lakatosipari munkákra ▼ gáz-, víz- és központifűtésszerelésre ▼libatömő gépek gyártására ▼egyedi gyártású, vasvázas épületek gyártására, helyszíni szerelésére ▼alumíniumcsónak gyártására. *2996* ■■■...Ál..;, __.___________ .... 3 Í5BZ Sarkadi Bútoripari Szövetkezet H-5721 Sarkad, Malom u. 24—26. Telefon/fax: 36(66)375-244, 36(66)375-379. Kiváló minőségű, skandináv típusú termékeinket az ISO 9002 nemzetközi szabvány szerint gyártjuk. Magyarországon kívül Hollandiában, Németországban és Svájcban forgalmazzuk termékeinket.
