Békés Megyei Hírlap, 1999. október (54. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-22-24 / 247. szám

1999. október 24. ★ SPORT ★ 9 Győztünk végül, de nem a végén Előre FC Békéscsaba—Százhalombatta 2—1 (1—1) A mérkőzés kezdőrúgását Deutsch Tamás ifjúsági- és sportminiszter hajtotta végre. Persze, nem csak ez lesz a „feladata” hosszú hétvégi bé­késcsabai kirándulása idején, hi­szen újabb „megmérettetés” vár rá vasárnap, amikor a kolbász­fesztiválon (Pásztor Józseffel, az Előre FC Békéscsaba vezető edzőjével és Végh László alpol­gármesterrel, országgyűlési kép­viselővel csapatot alkotva) be­száll a kolbászhúsgyártásba. Villámgyors góllal nyitott a li­la-fehér csapat, amikor Simon Attilát a kezénél fogva lerántotta Csák a 16-os előtt egy lépéssel. A megítélt szabadrúgást Csipkar remekül elcsavarta a sorfal mel­lett, és a labdá a jobb felső sa­rokban kötött ki, 1—0. Nem sok­kal ezt követően Majchrovics közeli lövését Nagy Endre kapus nagy reflexszel kiütötte. A 20. percben aztán egyenlített a mind jobban magára találó Százhalombatta, amikor Serfő­ző bal oldalról egy szabadrúgást lőtt be, Tolnai pedig közelről a jobb alsó sarokba pörgette a lab­dát, 1—1. Ismét csak percek tel­tek el ezt követően, amikor Negrau harcosan megszerzett egy labdát a vendégek alapvona­lának közelében. Jól is lőtt be, Nagy Endre magasra nyújtóz­kodva szerette volna megszerez­ni a labdát, ami a kezéből kipör- dült Szabados elé, ám a csabaiak támadója meglepetésében a ka­pusba lőtte a labdát. A 40. perc­ben ismét Szabados kapott jó labdát, de két lépés után elvesz­tette egyensúlyát a kaputól hét méterre, így estében csak gyen­gén tudta megrúgni, amit a százhalombattai portás köny- nyen hárított. A fordulás után, a 60. percben Móra alaposan felvágta Futakit a büntetőterületen belül, a 11-est azonban Majchrovics rosszul rúgta, így a kapus hárított. Két perccel később azonban Negrau labdájával Szabados lépett ki, aki a kifutó kapus mellett is el­húzta a játékszert, végül nyolc méterről az üres kapuba gurí­tott, 2—1. A 89. percben Móra beadását Simon Lajos pörgette kapura, Fülöp rávetődött a lab­dára, miközben a vendégjátéko­sok gólt reklamáltak, ám a játék­vezető kifelé intett. Simon Lajos két percen át mondta a magáét, amit elunt Makai játékvezető, és kiállította a százhalombattai já­tékost. Négy perccel később ha­sonló sorsra jutott Csipkar, aki egy szabálytalanság után a má­sodik sárga lapot, ezzel együtt a pirosat is megkapta. Az első húsz percben remekül játszott a Békéscsaba, de amint kiegyenlített a vendégcsapat, mintha begyulladtak volna, és egyre visszafogottabbakká vál­tak. Azt követően meg végképp beszorultak, amikor egy óra után ismét megszerezték a veze­tést. A csabai középpályás sor halvány teljesítményének kö­szönhetően csaknem kiegyenlí­tett a Százhalombatta. Végül is a békéscsabaiak csak annak örül­hettek, hogy ismét itthon tartot­ták a három pontot. Pásztor József: — A mérkőzés úgy kezdődött, ahogy szerettem volna, gyorsan vezetést szerez­tünk, majd négy ziccert kihagy­tunk. Sajnos, nagy védelmi hi­bából egyenlítettek a vendégek, s ezután görcsössé vált a csapat. A második félidőben a kihagyott büntető után gyorsan megsze­reztük a vezetést, ám Negrau kényszerű cseréjét követően tel­jesen visszaesett a csapat. így le­vegőben lógott a vendégek egyenlítése. Gálvölgyi István: - A látottak alapján az eredmény nem valós. Sajnos sokadik mérkőzésünk hasonló körülmények között fe­jeződik be, ha gólt rúgunk, azt nem adják meg...- Felvonulás a pályára. 1 A minisztert Jhivatalosék'' úgy várták a meccs előtt, mintha májuselse- jézni jött volna NB I-es labdarúgó-mérkőzés, Békéscsaba, 2500 néző. V.: Makai (Balajti, Georgiu). Békéscsaba: Fülöp — Czipó Z. — Futaki, Valentényi — Balog, Csipkar, Negrau (Pozsár), Kovács K., Simon A. (Czipó P.) — Szabados, Majchrovics (Kasik). Edző: Pásztor József. Százhalombatta: Nagy E. — Jakab — Tolnai, Móra — Simon L., Csák (Tóth Cs.), Sztanó, Szeitl (Reichenbach), Serfőző (Varró) — Károlyi, Romanek. Edző: Gálvölgyi István. . .. , 4 ,. í i'íy : ' . Sk v ■ Békéscsabán Deutsch Tamás is labdába (kezdő) rúgott. Volt akinek tetszett, többen kifütyülték •A*.’. ißS ■ ■ ■■ ■ v .v DIANKA ALMAI (avagy a sportlövőnek saját gyengéit kell legyűrnie) Eddig hét magyar sport­lövő vívta ki a részvéte­li jogot a Sydney-i olim­piára. Köztük a 34 éves, tavaly világbajno­ki címet nyert Igaly Dia­na, aki az ötkarikás já­tékok műsorán először szereplő skeetlövé- szetben áll lőállásba. „Dianka a Játékokra ér­mes esélyekkel készül, s ez lehet akár arany is” — mondta Hammeri László szövetségi kapi­tány. Az „Év legjobb sportolója” választáson tavaly második helyen végzett sportlövővel a sportújságírók közel­múltban, Tápiószent- mártonban rendezett országos találkozóján beszélgettünk, ezúttal kevesebb szót ejtve a korongokról... Igaly Diana az egyik legsikeresebb ma­gyar sportág, a sportlövészet legújabb csillaga — Diana a latinok szerint a vadállatok és erdők istennője. Lehet, hogy gyönyörű neve és a sportága közt szoros össze­függés van? — Okvetlenül, hiszen a szü­leim, nagyszüleim is vadászdi­nasztiából származnak, ráadá­sul, mikor számomra a Dianát kiválasztották, még nem is sze­repelt a névnaptárban. Én is szép névnek érzem, bár gye­rekkoromban elég sokat csú­foltak miatta. — Ebben a sportágban akár öt-hat olimpiai „fellépést” is lehet tervezni, mégis csak ket­tőt emleget. — Én is bízom a hosszabb tá­vú lehetőségben, de erről, ugye jobb lesz majd Athén, va­gyis a 2004. évi Játékok után beszélni. — Hammeri kapitány az új­ságíróknak mindig hangsú­lyozza, hogy a lövészek nem elsősorban a mellettük lőál­lásbán lévő rivális ellen verse­nyeznek, hanem inkább ön­magukkal. — Egy találatot, hibát min­denképpen befolyásolhat, hogy éppen milyen a pillanatnyi ér­zelmi világunk verseny köz­ben. Két esztendeje elvesztet­tem az édesapámat, aki egyben edzőm is volt 18 éven át, s ez bizony nagyon megviselt. Sze­rencsémre édesanyám is soká­ig magas szinten űzte a sport­ágat, most vele dolgozom, és nagyon bízom benne is. — A sportág széles arzenál­jában annak idején miért ép­pen a skeetre esett a választá­sa? — A lőtéren nőttem fel, sze­rettem a korongot, segítettem lőszert cipelni, s ha már ott voltam, lőttem egy párat. A szüleim először ellenezték, de aztán láüák, hogy ügyes va­gyok és hagyták... — A skeet nem éppen tömeg­sport... — Különösen a nők közül űzik nagyon kevesen, de egy- egy világverseny után azért mindig jelentkeznek néhá- nyan, hogy megpróbálnák. — No és a családon belüli utánpótlás? — Van egy 13 éves nagy fiam, éppen pályaválasztás előtt áll. A jelek szerint egyelőre ő sem követi a példámat, mert látja a sok kínlódást, ami nem is első­sorban a versenyzésre vonat­kozik, hanem a körülmények­re. Magamnak kell biztosíta­nom a korongokat, néha a lő­szereket is, a lőteret bérbe kap­tam az egyesületemtől, a Buda­pesti Polgári Lövész Egyesület­től, ahol a munkám egybe esik a sporttal, hiszen leendő vadá­szokat készítek fel a vizsgára. — Ezek után óriási lesz, ha Sydneyben az élmezőnybe tud kerülni. — Van egy tízes mag a vilá­gon, ebbe én is beletartozom. Bárki megnyerheti közülünk az olimpiai bajnoki címet, de lehet tizedik is. Az álmom, hogy bekerüljek a hatos dön­tőbe, ahol már „minden” meg­történhet. Azt hiszem, ezzel már az édesapám is elégedett lenne, odafönn, hiszen tudom és érzem, továbbra is figye­lemmel kíséri a pályafutáso­mat. Fábián István Skeetlövészet A koronglövészet négy versenyágának egyike. Legha­sonlatosabb a koronglövészethez. Itt a versenyzők hat lőállásból, 5x25 lövést adnak le, a csésze alakú koron­gok két oldalról keresztben érkeznek, a középső lőál- lástól 19,21 méterre.

Next

/
Thumbnails
Contents