Békés Megyei Hírlap, 1999. október (54. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-22-24 / 247. szám

zai és nemzetközi elismerést szerzett vendéglátó-ipari szakembernek nemcsak foglalkozása a főzés, hanem szenvedélye is. A sikeres séffel a szekszárdi szüreti fesztiválon beszélgettünk.

á*i tü — Ha azt mondom hobbi?

Benke: - Ami a szakmám is, a főzés. Ha ideges vagy feszült vagyok, bemegyek a konyhába, és levezetem a feszültséget. di:lH — A Benke családban otthon ki főz?

Benke: — A feleségem. Méghozzá naS

ól.

Nem

válogat?

Benke: — Nem

vagyok válogatós, mert jó anyám mindig azt mondta: fiam, ha nem eszed meg, t amit eléd teszek, nem is : vagy éhes. Nálunk gyerekkoromnon minn _

nót vagy tök -, nekünk mindent _____ meg kellett enni.

— Felesége szakmabeli? Benke: — A nejem az egészségügyben dolgozott hosszú évekig, míg át nem csábítottam a vendéglátós szakmába.

E3QS- Kedvenc étele?

Benke: — Lajosmizsei gyerek vagyok, a magyaros alföldi ételeket szeretem, a slambucot, a kemény lebbencset, a tarhonyát, a paprikás krumplit.

Mi<l — Kedvenc itala?

Benke: — A félédes borokat szeretem, a muskotályost, a szürkebarátot, a cserszegi fűszerest. Vörösborban a

szekszárdi kadarka és merlot a kedvencem, melyekkel kedves barátom, Kovács János szokott meglepni.

fciiml — Mi volt az első főztje?

Benke: — A mákos makacs. A családom nevezte el így azt a mákos tésztát, amit először főztem. Rengeteg technikai hibát elkövettem, kevés vízben sok tésztát főztem ki, aztán annyi cukrot, mákot raktam rá, amitől makacs tömbbé állt össze az egész. Sehogyan se lehetett megenni, még a kedvenc kutyánk is csak megszagolta, az- tán elszaladt.

JSSM-Ilyen kezdetek után a legtöbb ember hátat fordított volna a konyhának.

Benke: — Engem inkább ösztönzött a dolog, nem csüggedtem, megpróbáltam elsajátítani a szakma minden csínját-bínját.

— Ami nagyszerűen sikerült.

Benke: — Úgy érzem, az első osztályt már kijártam, elkezdhetem a másodikat...

M*<1 — Mire a legbüszkébb?

Benke: — Arra, hogy világbajnok és olimpiai bajnok tanítványaim vannak. Volt értelme a pedagógusi munkámnak, sikerült átadnom azt az elhivatottságot, amit érzek. Ezért tartom a legnagyobb szakmai elismerésnek azt az úttörő olimpiai aranyérmet, amelyet a sóstói táborban, nyári gyakorlaton kap- ^ tunk a tanítványaimmal

V

—Mire allergiás? Benke:

— Ha azt mondják egy ételre, hogy fúj, nem jó, nem ízlik. Mert ez mind más forlorn .

— Televízió?

Benke: — Nagy szerelem, a tévében a Laci-konyhát vezettem, 435 adásunk volt idáig. Most egy kicsit szünetel a műsor, de remélem, januártól újra indul.

SEB- Pedagógusként vagy ínyesmesterként jelent meg a képernyőn?

Benke: — Nem tanításként végeztem ezt a feladatot, inkább bemutatásként. Hála isten, egyre több honfitársunk utazik, járja a világot. Nekik próbáltam olyan ételeket bemutatni, amelyekkel turistaként találkozhatnak. Ismerjék fel, hogy mit tálaltak fel nekik, tudják jóízűen elfogyasztani adott esetben a homárt, a langusztát, a cápát, egyebeket. Az étkezés szerintem legalább olyan fontos egy utazás során, mint a kulturális élmények. fSSM — Karrier?

Benke: — Egyszerű szakács vagyok, szeretem, amit csinálok. Szeretném jobban megismerni a zöldség-ikebana művészetet, a jégszobrászatot, és azokat az új anyagokat, amelyek most egyik pillanatról a másikra berobbantak a gasztronómiába, és amelyek miatt szinte újra kell a szakmát tanulni. Ha az ember nem tart lépést ezekkel, akkor elhúz mellette az élet, mint a

S

vonat, és lemarad.- Ezért szerzett cukrász végzettéget is?

Benke Laci bácsi a slambucra és a lebbencsre esküszik

CUKRÁSZÁT NÉLKÜL

FELKEZO A SZHKffla

1999. október 24. ★ ARCKÉP ★ 7

Az életben csak az lehet igazán boldog, aki azt csinálja, amit szeret. Benke Lászlónak, a magyar konyha nagymesterének, a tévéből jól ismert „mindenki Laci bácsijának” ez sikerült. A számtalan haBenke: — Amikor séfhelyettesként dolgoztam a Szabadság Szállóban, a mai Hungáriában, akkor tanítómestereim mindig mondták: ha egy szakács nem ért a cukrászathoz, félkezű óriás. Ezért álltam be cukrásztanulónak.

KSI9 — Mit szóltak a séfhelyetteshez, mint inashoz?

Benke: — Eleinte mindent mondtak rám, de úgy érzem, sikeresen elsajátítottam a cukrász szakmát. 1988-ban a frankfurti szakácsolimpián négy aranyérmet nyertem cukrászatból.

— Tizennyolc évig tanított Budapesten, a vendéglátó-ipari középiskolában, az egykori alma materben. Milyen érzés volt?

Benke: — Nagyszerű. El sem tudom mondani, mit éreztem, amikor elsőként én kaptam meg a „Kiváló pedagógus” kormánykitüntetést ott, ahol valamikor diák voltam.

CG3 — Tévés szereplésének köszönhetően Bálint Gyuri bácsi mellett most ön meg mindenki Laci bácsija lett.

Benke: — Örömmel veszem. Ha látják, hogy fogytam, megkérdezik, mi van velem, beteg voltam vagy fogyókúrázom? Egyébként harminc éve Laci bácsi vagyok. Remélem, tiszteletből és nem gúnyként titulálnak bácsinak. Volt már idős ember, aki azzal fordult hozzám: fiam, hadd ne szólítsalak bácsinak, mert hetvenéves vagyok már.

—A magyar konyha nagymestereként bejárta a világot. Hány országban fordult meg? Benke: - Tizennégyben. Világvárosokban főztem, Rotterdamban, Helsinkiben, Tel-Avivbari, Sevillában, a világkiállításon. Voltam a Kanáriszigeteken, Egyiptomban és különböző távol-ke- leti, afrikai országokban, dl — Melyik nemzet konyháját szereti legjobban?

Benke: - Minden nemzet konyháját imádom. Minden étel jó, ha szakszerűen van elkészítve, és esztétikusán tálalják. Az, hogy melyik országnak milyen a gasztronómiája, az éppen úgy jellemző az adott népcsoportra, mint a kultúrája. A konyha szinte tükörképe a nemzet életének.

— Melyik tette a legnagyobb hatást önre? Benke: — Nehéz erre válaszolni. Az egzotikus országok nagyon vonzottak, de legjobban Finnország tetszett. Ha nem magyar lennék, ott szívesen élnék, mert a finnek nagyon kiegyensúlyozott, nyugodt, közvetlen emberek.

á*ité - A temperamentuma alapján inkább valamelyik déli országra tippeltem volna.

Benke: — Nagyon sokan mondják, hogy Finnországban ridegek az emberek. Igen, valóban hidegek addig, amíg nem ismerik meg a másikat. A finnek nagyon melegszívű és — ha lehet ilyet mondani — tiszta emberek, amin azt értem, hogy nem az érdekek motiválják őket a barát- kozásnál.

fc¥Hi — A szüreti fesztiválon mit készítene?

Benke: — Szekszárd a vörösbor fővárosa, ezért itt a szüreti fesztiválon vörösborral készült ételt illik főzni. Mivel a vörösbor meghatározza a hús milyenségét és minőségét — vörös húsok vadhúsok illenek hozzá —, ezért az egyik kedvenc ételemet, a vörösboros párolt szarvasfiiét készíteném el, amit a Silvanus Szállóban kínáltunk a vendégeknek. Ez egy felséges étel.

Goa — Van még, ami szakmailag izgatja? Benke: — Október közepe táján nyitjuk meg a vendéglátó-főiskola tanszállóját, a 225 szobás Hotel Páva Plazát Budapesten. Ez életem nagy szakmai kihívása, boldog vagyok, hogy részt vehettek benne.

Éfrlfi - Úgy tudjuk, egy fia van, aki ügyvédnek készül. Ki folytatja a család vendéglős hagyományait?

Benke: — Van egy négy hónapos kisunokám, Kristóf, aki nagyon jó evő. Ezért bízom benne, hogy ő...

F. Kováts Éva