Békés Megyei Hírlap, 1999. október (54. évfolyam, 229-253. szám)
1999-10-22-24 / 247. szám
6 HÉTVÉGI MAGAZIN 1999. október 22-24., péntek-vasárnap Verselő Egy mondat A ZSARNOKSÁGRÓL Hol zsarnokság van, ott zsarnokság van, nemcsak a puskacsőben, nemcsak a börtönökben, mert zsarnokság van az óvodákban, az apai tanácsban, az anya mosolyában, abban, ahogy a gyermek dadog az idegennek, ahogy, mielőtt súgtál, hátrafordultál, nemcsak a szögesdrótban, nemcsak a könyvsorokban szögesdrótnál is jobban bénító szólamokban; az ott van a búcsúcsókban, ahogy így szól a hitves: mikor jössz haza, kedves, az utcán oly szokotton ismételt hogy-vagy-okban, a hirtelen puhábban szorított kézfogásban, ahogy egyszeresük szerelmed arca megfagy, mert ott van a légyottban, nemcsak a vallatásban, ot van a vallomásban, az édes szómámorban, mint légy dög a borodban, mert álmaidban sem vagy magadban, ott van a nászi ágyban, előtte már a vágyban, hol zsarnokság van: mindenki szem a láncban; belőled bűzlik, árad, magad is zsarnokság vagy; mert ahol zsarnokság van, minden hiában, e dal is, az ilyen hű, akármilyen mű, mert ott áll eleve sírodnál, ő mondja meg, ki voltál, porod is neki szolgál. Negyvenhárom éve, 1956. október 23-án robbant ki Budapesten a fegyveres felkelés. Illyés Gyula megrázó erejű költeményének fenti részletével az akkori hősökre emlékezünk. A verset a költő 1950-ben írta, de csak 1956. november 2-án jelenhetett meg, az Irodalmi Újság lapjain. Beszélgetőpartnerünk Keleti Éva fotóművész Vallomások a színházról „Mindenki tudta már, hogy Tímár József halálos beteg. A színfalak mögött álltam a fényképezőgépemmel, amikor Az ügynök halála előadása folyt a Nemzetiben. Egyszer csak észrevettem, hogy Tímár a jelenése előtt próbaként felemeli a két bőröndjét, hogy elbírja-e... Dráma a drámában! Arra sem volt időm, hogy végiggondoljam, mi történik, szinte öntudatlanul exponáltam” — emlékezik vissza Keleti Éva arra a pillanatra, amikor végleg eljegyezte magát a fotózással. Ez a Tímár Józsefről készült, híressé vált felvétel is látható a most életműdíjjal kitüntetett Keleti Éva fotóművész Thália Színházban megnyílt kiállításán. — Pedig nem is erre a pályára készültem — meséli. — Vegyészmérnöknek tanultam, amikor nyári gyakorlatra a Forte-gyárba osztottak be. Az ottani munkához elengedhetetlennek tartottam, hogy a fotózás szakmai fortélyait is megismerjem. A kóstoló „balul” sült el, mert az egyetemet otthagytam. Szegény édesapám hosszú ideig nem is beszélt velem, annyira bántotta, hogy nem leszek diplomás. — Pedig az akkori technikával nehezen boldogulhatott egy nő. — Csak a vaku 18 kilót nyomott, nem beszélve a többi felszerelésről. Persze eleinte magam is a lámpákat hordtam az akkori nagyok, Vadas Ernő és Langer Klára után. Később aztán már apám is megbékélt, gyakran segített a cipekedés- ben. — Gálvölgyi János is fényképésztanulóként vihette a táskáját. — Kedves emlékek ezek. Rajta kívül nem egy mai politikus és nagykövet is akad az egykori világosítóim között. Jó barátaim mindmáig valameny- nyien. — A fotózott művészekhez is szorosabb szálak fűzték, mint általában egy munkakapcsolat. — A pályám kezdetén megtanultam, hogy a technikai tudás mellett nagyon fontos a kapcsolatteremtő képesség. Ruttkai Évával és Latinovits Zoltánnal például két napot töltöttem el, mielőtt a fényképezőgépet elővettem volna. Máig büszke vagyok arra is, hogy a színházi kulisszák mögött kissé rigolyás Básti Lajost is sikerült a munkámmal „levenni a lábáról”. — A családban lesz, aki a nyomdokába lép? — Ä férjemmel, aki filmoperatőr volt, elhatároztuk, hogy távol tartjuk a gyerekeket a saját pályánktól. Jobbnnak tartottuk megkímélni őket az örökös összehasonlítgatás veszélyétől, így aztán a fiam könyvtervező, a lányom pedig bölcsész lett. — Jelenleg a Ferenczy Europress Fotóügynökségének a vezetője, a Magyar Fotóriporterek Társaságának elnöke, a MUOSZ elnökségi tagja. Honnan merít ennyi energiát? — A jó családi háttér a legfontosabb. No meg az, hogy az ember szeresse azt, amit csinál. Németh Zsuzsa Csabai származású festő képei a párizsi művészeti világkiállításon Pribojszky Zsófia az ötven kiemelt meghívott között Különlegesen nagy elismerés érte a békéscsabai születésű Pribojszky Zsófia festőművészt. Annak az ötven művésznek egyike, akik külön falat kaptak a párizsi Eiffel-torony lábánál épült Espace Eiffel-Branly kiállítócsarnokban október 22-én nyíló tárlaton. A hó végéig nyitva tartó világkiállításon 2500 művész mintegy ötezer munkája látható. A párizsi világkiállítást az 1884-ben alakult Független Művészek Társasága szervezte. A nagymultú művészeti szövetség 1789-ben alakult, akkor még Független Művészek Szalonja néven, s olyan mesterek voltak a tagjai, mint Paul Cézanne, Paul Gaugin, Camille Pissarro, Henri de Toulouse Lautrec, V. van Gogh. A Szalon alapításában pedig a legnevesebb francia művészek — O. Redon, G. Seurot és P. Signac — vettek részt. A Független Művészek Szalonja két évszázadon át sok társadalmi harcon keresztül szilárdult meg. Főleg a szabadságot és függetlenséget ellenző arisztokrata és főúri adminisztráció próbálta gátolni a fejlődését. Rájuk kényszerítették például a hivatalos zsűrizést, amelynek során olyan világhírű művészeket utasított el a rendezőség, mint Degas és Renoir, Manet és Courbet, akiknek műveit ma csak nagynevű múzeumok őrzik. Végül is 1884-ben került törvényesen elfogadásra az újjászületett Szalon, Sociéte Des Artistes Independants, Független Művészek Társasága néven. Tánc — Pribojszky Zsófia képe ott lesz a világ legjobbjai között Első kiállításukon — amely az akkori Európában egyedülálló eseménynek számított — 144 művész 700 munkáját mutatták be a . Pavillon des Choms Élysées-ben. A mostani, október 22-én nyíló kiállításon pedig már 2500 művész mintegy 5000 műalkotása látható, a földkerekség valamennyi tájáról. A bemutató minden évben óriási horderejű esemény Párizsban. Legutóbb mintegy százezren keresték fel, magán a megnyitón pedig a legrangosabb állami személyiségek — G. d'Estain, F. Mitterrand, J. Chirac — jelentek meg, részvételüket a kulturális életben mindig kitüntetésnek tekintették. A látogatók között gyakran találni más nagynevű személyiségeket, politikusokat is, mint például J. Shamirt, T. Rossit, Aloin Weilt, Pierre Cardint, minisztereket és másokat a közéletből, továbbá a nagy művészeti galériák tulajdonosait, akik keresik, kutatják a kortárs művészet leendő nagyjait. A kiállításokon rendszeresen részt vettek magyar, illetve magyar származású művészek is, főleg a XIX. század végén, a XX. század elején, közöttük a legkiemelkedőbb a nemrégen elhunyt Francois Gall, aki egy ideig a Független Művészek Társaságának elnöke is volt. Műveit több múzeumban megtaláljuk. A békéscsabai születésű Pribojszky Zsófia a Független Művészek Társaságának 1989 óta tagja és rendszeres kiállítója. A most nyíló 110., évezred búcsúztató kiállításra — amelyre minden művész 2-2 alkotást vihetett — Pribojszky Zsófiát meghívták a kiemelt ötven művész közé, akiknek külön kiállító falat adtak, s amelyen 8-10 alkotásukat helyezhették el. A csabai származású festőművészt még márciusban kérték fel legjobb festményeinek a kiállítására. A párizsi Espace Eiffel-Branly kiállító- csarnokban nyolc képét láthatja — a rendelkezésére bocsátott kilenc négyzetméteres falfelületen — a közönség. u I a ■ i „Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag” Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc emlékére indított fejtörő játékunk 47. kérdése: A szabadságharc 14. vértanúját azzal is megbüntette Haynau, hogy az elfeledéssel is megfenyegette. Nem sikerült neki. Ki volt a 14. aradi vértanú? a) Kazinczy Lajos b) Lenkey János c) Ormay Norbert Ha részt kívánnak venni a játékban, legkésőbb kedden egy levelezőlapon küldjék be a helyes megfejtést vagy annak betűjelét a szerkesztőség címére (5600Békéscsaba,Pf. 111.) A levelezőlapra ne felejtsék el ráírni: Ezemyolcszáznegy- vennyolc, te csillag. A helyes megfejtők között hetente három tollat sorsolunk ki, a rejtvénysorozat végén pedig „ráadás” húzást tartunk, amelyen 1848—49-es témájú könyveket, versesköteteket nyerhetnek. Előző heti feladványunk megfejtése: b) Golyó általi halál. Egy-egy tollat nyertek: Czene Imre (Békéscsaba), özv. Horkai Mihályné (Gyomaend- rőd), Szenes Jánosné (Szarvas). Apja a széphalmi költő ZENE! - ZENE! - ZENE! Kedves Fiatalok! Zenei játékunk a hatodik Total Dance Fesztiválhoz kapcsolódik. A kérdésre adott helyes válasszal két darab Total Dance kazettát lehet nyerni. Kérdésünk: 1. Miről híres a Total Dance Fesztivál? a) a világ legjobb rockegyüttesei találkoznak b) musicalénekesek adnak koncertet c) a dance-világ legjobbjai lépnek színpadra A helyes válasz betűjelét írjátok fel a levelezőlapra! A megfejtéseket legkésőbb október 28-án adjátok postára! Címünk: Békés Megyei Hírlap, 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. A levelezőlapra írjátok rá: Zene! Zene! Múlt heti rejtvény megfejtése: b) TOGETHER. rícírd EXPRESS Nyertesek: Csigir Melinda, Gyomaendrőd, Somogyi Márta, Békéscsaba A nyereményt postán kiküldjük. mu|* » SCOOttft «* ■ *2iííS*!» *si r *****' un t • »
