Békés Megyei Hírlap, 1999. október (54. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-19 / 244. szám

1999. október 19., kedd HAZAI TÜKÖR Olajügyletben érintett sarkadi képviselő? Oláh Károly né feljelenti Kovács Ferencet A Sarkadi Városi Rendőrkapi­tányság munkáját, annak szemé­lyi állományát érintő — a médi­ákban megjelenített — olajügyek­kel is kapcsolatos rendkívüli képviselő-testületi ülés tegnap teltházas érdeklődés mellett zaj­lott a Bartók Béla Művelődési Központ nagytermében. A testü­leti ülésre a sarkadi kapitányság illetékességi területéről vala­mennyi település polgármeste­rét, képviselőjét meghívták. — A Sarkadi Városi Rendőrkapi­tányság teljes személyi állomá­nya és a helyi szakszervezet meggyőződéssel állítja, hogy a Tokai György kapitányságveze­tőt ért vádak alaptalanok, ezért kiállunk mellette — ismertette a kapitányság dolgozói által meg­fogalmazott állásfoglalást Kar­dos József őrnagy, közrendvé­delmi osztályvezető.- Könnyű a dolga az először szólónak. Kovács Ferenc min­den alapot, bizonyítékot nélkü­löző nyilatkozattal állt a nagy nyilvánosság elé, s emiatt — vét­lenségem ellenére — magyaráz­kodni kényszerülök — hangsú­lyozta tájékoztatója legelején Tokai György alezredes. — Való­ban, én is tudtam Kovács Fe­renc romániai „benzinturista útjairól”, s többször figyelmez­tettük, hagyja abba ezen tevé­kenységét — ismerte el a kapi­tány. — Térségünkben, abban az időben „bocsánatos bűnnek” számított, ha valaki Romániába járt tankolni. Utólag is etikát­lannak, rendőrhöz méltatlan­nak tartom viszont, amit akkor nem is sejthettünk. Később ta­núk jelentkeztek, bizonyítják, hogy Kovács Ferenc az általa csempészett üzemanyagot a pi­actéren Kovács-MOL néven ér­tékesítette, forgalmazta. Az 1998. szeptember 12-ei közúti közlekedési balesetről szóló je­lentésében Kovács Ferenc nem tett említést az olajszállítmány állítólagos címzettjéről, szemé­lyemről. Az elbocsátása előtti időben szolgálati feladatainak ellátásában nem jeleskedett, s közös megegyezéssel, családi okokra hivatkozva kellett meg­válnunk tőle — tudatta a kapi­tány. — Sok mindent nem értek az utóbbi egy esztendőben, a Bé­kés megyei főkapitányságon történtekből. Amennyiben az intézkedő kolléga jelentése nem — a szerinte bizonyítékokkal is alátámasztható — valóságot tar­talmazza, úgy Kovács Ferenc közokirat-hamisítást követett el. Ha a törzsőrmester szabálysze­rűen járt el, akkor most rágal­maz, amiért Tokai György alez­redes már megtette a feljelen­tést ellene — tájékoztatta az ér­deklődőket dr. Kurucz Ferenc megyei főkapitány. — A sarkadi képviselő-testület tagjai között van olyan, akit bűncselekményen értem tetten, s akad, aki összefüggésbe hoz­ható az olajügyletekkel — jelen­tette be a testületi ülésen megje­lent Kovács Ferenc ex-törzsőr- mester. — Az ellenem felhozott ügyek egyikében sem tudok olyan be-, illetve feljelentőről, akivel szemben ne intézkedtem volna — tette hozzá. A képviselők nagy része hatá­rozottan visszautasította — a vé­leményük szerint, csúsztatások­tól sem mentes — vádaskodást. — A Somlai utcában, lakásom előtt történt tavaly szeptember­ben a baleset, s mivel engem is belekevert az olajügyletbe Ko­vács Ferenc, ellene rágalmazá­sért teszek feljelentést — közölte a megjelentekkel a vádakat ha­tározottan visszautasító Oláh Károlyné képviselő. A jelenlévők egy része kifogá­solta, hogy miért leszerelés után állt a nyilvánosság elé a volt törzsőrmester. Sokan kiálltak Tokai György mellett, mond­ván, rendkívül dolgos, erköl­csös, tisztességes ember a kapi­tány. Both Imre Egy véleményen a szocialisták A szocialista párt elnöksége és országgyűlési képviselőcsoportja támogatja Keleti Györgyöt abban az elhatározásában, hogy a Leg­főbb Ügyészséghez kíván fordul­ni a meg-figyelési ügyben - közöl­te tegnap az MSZP-frakció. A nemzetbiztonsági bizottság elnö­ke döntése indoklásaként el­mondta: a Legfőbb Ügyészség képes arra, hogy politikai akarat­tól függetlenül, kizárólag a té­nyek, a dokumentumok és a meg­hallgatások alapján, objektív vizs­gálat keretében eldöntse, megala­pozott volt-e Orbán Viktor mi­niszterelnök tavaly augusztus 25- ei bejelentése. Azoknak jut több, akik hozzájárulnak a jövedelmek megtermeléséhez Megkezdődött a 2000. évi költségvetés vitája A hosszú heteken át halmozódó lottónyeremény megtanította az országnak, hogy mennyi is egymilliárd. Ezermillió. Tegnap 6390- szer többről, a jövő évi költségvetésben szereplő 6390 milliárd fo­rint ésszerű és igazságos elosztásáról kezdődött meg a vita a par­lamentben. A 2000. évi költségvetés a kormány elé tűzött legfonto­sabb célok elérését szolgálja - mondta expozéjában Járai Zsigmond pénzügyminiszter. - Nem tartalmaz felesleges és értelmetlen megszoritásokat, ugyanakkor egyáltalán nem laza. Az államháztartás elsőd­leges kiadásai az 1999. évi 5869 milliárd forintról 2000- re 6390 milliárdra nőnek, ami reálértékben 2,5 százalékos növekedést jelent. Ez az átla­gos forrásbővülés, aminél egyes területek többet, mások kevesebbet kapnak. Egyszerre nem tudunk mindent megol­dani - jelezte a miniszter -, pedig felkarolandó terület van bőven. A költségvetésben egy érték­rend tükröződik: a gyors gaz­dasági növekedést munkahely- teremtéssel és a családok hely­zetének javításával, valamint a fogyasztás növelésével kíván­ják összekötni. Azoknak jut­tatnak többet - folytatta a mi­niszter -, akik lehetőségeikhez és tehetségükhöz mérten hoz­zájárulnak (a nyugdíjasok ese­tében: hozzájárultak) a jöve­delmek megtermeléséhez, a gazdaság építéséhez. A jövő évi költségvetés kiemelten tá­mogatja a gyermekeket nevelő családokat, az otthonteremtő­ket, a kis- és középvállalkozá­sokat, a vidék és az agrárgaz­daság fejlesztését, valamint Magyarországnak a nemzetkö­zi szervezetekhez történő csat­lakozását. A pénzügyminiszter úgy vélte, hogy a bruttó nemzeti termék növekedése idén 4 szá­zalékos, jövőre 4-5 százalékos lesz, a lakossági fogyasztás 3- 3,5 százalékkal fog nőni. Az 1996. évi 139 milliárdról ,2000-re 250 milliárdra nő a családtámogatás, ehhez jön még 50 milliárdnyi gyermek­adókedvezmény. Az agrárága­zat 14 százalékkal kap többet. A közszféra 800 ezer dolgozó­jának a keresete 8,25 száza­lékkal nő, ez 2,5-3,5 százalé­kos reáljövedelem-növekedést jelent. Az önkormányzatok­nak juttatott állami pénz reál­értéke 3 százalékkal növek­szik. A pótlólagos feladatok­hoz pótlólagos forrásokat is rendelnek. Elfogadhatatlan a kormány költségvetés-tervezete, mert hi­bás inflációs prognózisokra épít, s emiatt rejtett reál­jövedelem-csökkenést tartal­maz - mutatott rá az MSZP frakcióvezető-helyettese, Bu- rány Sándor, amikor ismertette pártja alternatív költségvetési javaslatát. A tegnapi ülés kezdetén a képviselők megemlékeztek a nemrég elhunyt Zilahi József képviselőtársukról és elfoglal­ta helyét az ülésteremben a siófoki időközi választás győztese, Házas József (MSZP). Milliókat érő praxisjogot kapnak a háziorvosok Elkészült a háziorvosi privatizációról szóló törvénytervezet. Ameny- nyiben a parlament is áldását adja az egészségügyi tárca elképzelé­seire, akkor minden praxis alanyi jogon legalább egy évre az adott családorvos tulajdonába kerül. Mindez nem érinti a betegek azon jogát, hogy ezután is szabadon válasszák meg háziorvosukat. Gógl Árpád miniszter a tör­vénytervezet kapcsán hangsú­lyozta, hogy a praxis, mint új érték vonul be az egészségügyi ellátás rendszerébe. Az orvos­nak leadott tb-kártyák számá­tól és a rendelő földrajzi fekvé­sétől függően más-más piaci ér­téket képvisel majd egy-egy praxis az ország különböző te­rületein. Minimum 200, maxi­mum 4000 tb-kártya kell egy praxis létrejöttéhez. A követke­ző orvosgeneráció már csak vá­sárlás vagy öröklés útján juthat ezekhez. (Nem hivatalos érte­sülések szerint egy-egy házi­orvosi poszt már jelenleg is 1,5-10 millió forint közötti összegért cserél gazdát. A leg­drágább körzetek egyikének a főváros XII. kerülete számít.) A törvénytervezet értelmé­ben a rendelések infrastruktúrá­ja, az épületek, illetve a műsze­rek továbbra is az önkormány­zatok tulajdonában maradnak. A helyi képviselő-testületek döntésén múlik, hogy eladják vagy ingyen átengedik ezeket a háziorvosoknak. A doktorok­nak ugyanakkor jogukban áll majd saját rendelőt is építeni. A privatizációhoz 70 milliárd forintnyi hitel lehetőségét nyitják meg az orvosok előtt, elsősorban a Postabankon keresztül. Kamat- kedvezményre nem számíthat­nak a doktorok, csupán halasz­tott visszafizetési lehetőségre. A törvény életbe lépését kö­vető egy év múltán minden or­vos praxisjogát felülvizsgálják a helyi önkormányzatok és a Ma­gyar Orvosi Kamara. Ellenőrzik majd, hogy megvan-e a szüksé­ges képzettségük, illetve azt is, hogy nem lépték-e túl az ellátás­hoz szükséges korhatárt. Felte­hetően ez meghaladja majd az öregségi nyugdíj betöltésének idejét. Természetesen szakmai vagy etikai vétség miatt a házi­orvosoknak kötelezően meg kell válniuk praxisuktól. A be­tegellátás megfelelő színvonalá­nak biztosításában a miniszter szerint igen komoly felelősség hárul majd az orvosi kamarára. Németh Zsuzsa Kilenc település egy programban — hét évig ~ Hírek röviden Békés gesztorsága mellett kilenc település — Murony, Telekgerendás, Mezőberény, Körös- tarcsa, Bélmegyer, Kamut, Kétsoprony és Békés­csaba — 102 ezer lakóját érintő kistérségi közös fejlesztésére kínál lehetőséget az EU-támoga- tottságú SAPARD — ,,Különleges csatlakozást előkészítő program a mezőgazdaság és a vidék fej­lesztésére” —, a kistérségi vidékfejlesztési prog­ram. Az érintett települések polgármesterei, illet­ve önkormányzatok képviselői a programmal kap­csolatban sajtótájékoztatót tartottak tegnap Bé­késen. A tájékozatóból kiderült, hogy az alprogramok és egyéb projektek terén hét esztendőn át együtt kell működniük a kis- és nagytelepüléseknek, csak kö­zösen, a rivalizálás kizárásával működhet a rend­szer. A stratégiai program kidolgozására, a hely­zetfelmérésre zártkörű pályázatot írnak ki, erre olyan szakértői cégeket hívnak meg, melyek már rendelkeznek referenciával. A helyzetelemzésnek december 10-éig el kell készülnie, amihez a lakos­ság és a civil szervezetek bevonása is szükségelte-, tik. A tájékozatón elhangzott, hogy kiemelkedő programpont lehet a megyeszékhely illeszkedése a mezőgazdaság és a feldolgozóipar kapcsolatá­ba, a Kettős-Körös hajózhatóvá tétele, a térség rizstermesztési adottsága, az idegenforgalom fej­lesztése, a falusi turizmus és a termálvízkészlet­re alapozva a gyógy-idegenforgalom fellendítése. A résztvevők megfogalmazták: alapos átgondo­lást igényel, hogy mi kerüljön a'programba, ennek eldöntésére különböző ötletbörze-jellegű fórumo­kon várják a lakosság javaslatait. Kérdésre válaszolva megtudtuk: az Unió dönté­se értelmében hazánk évente 9,5 milliárd forintot kap, melyhez 25 százalék saját erőt kell biztosíta­ni. A termelő beruházások 50 százalékos, a nem termelő beruházások 75 százalékos támogatást kaphatnak. Lesznek olyan programok, mint pél­dául az oktatás és az információ, melyek 100 szá­zalékos támogatottságot élveznek majd. — szekeres — Fidesz-nem. A Fidesz kép­viselőcsoportja nem támogatja a biztosítási adó bevezetését, mert annak sem politikai, sem pedig szakmai feltételei nincsenek meg - nyilatkozta a Fidesz-frak- ció hétfői, budapesti tanácsko­zását követően Mádi László. A költségvetési bizottság fideszes alelnöke szerint a biztosítási adó egészének konstrukcióját át kell gondolni. Jogsértő reklámok. A gyógyszereket és gyógyhatású ké­szítményeket forgalmazó társasá­gok reklámjai többségükben jogsértőek - derül ki a Fogyasz­tóvédelmi Főfelügyelőség első félévben végzett vizsgálatából. A hatóság az elektronikus médiá­ban elhangzott 36 féle reklámból 26-ot kifogásolt. Az MNB is veszi a dátumváltási akadályt A Magyar Nemzeti Banknál befejeződött a számítástechnikai rend­szer fejlesztése, s ennek eredményeképpen szinte kizárható, hogy az évszámváltás bármilyen fennakadást okozhat a banki működésben - jelentette ki Kovács János, az MNB alelnöke. Az MNB-hez tartozó bankok el­számolási felkészültségének tesz­telése ugyancsak eredményesen zárult. A teljességhez hozzátar­tozik, hogy néhány pénzintézet­nél meg kell ismételni a vizsgála­tot, de a bankok összességéről el lehet mondani, hogy felkészül­tek az ezredfordulóra - mondta el lapunknak az alelnök. Az MNB abból indul ki, hogy nem kell ez év decemberében a szokottnál nagyobb készpénz- forgalomra számítani. A Kopint- Datorg által készített felmérés szerint ugyanis a lakosság nem tart az évszámváltás lehetséges tréfáitól, s nem kíván a szokott­nál jobban bespájzolni kész­pénzből. Egyébként betét sem­milyen körülmények között nem veszhet el, legrosszabb esetben akadozhat a gépi szolgáltatás, aminél csak lassúbb az azt he­lyettesítő manuális ügyintézés. A bank nem számol likviditá­si problémákkal, s egy egyszeri esemény miatt nem változtat­nak kamatpolitikájukon. Végh Attila ügyvezető igazga­tót arról kérdeztük, hogy felké­szültek-e a társszolgáltatóknál esetleg fellépő problémákra.- A Globál 2000 magyaror­szági tagozata meghívta a pos­ta, a Matáv, a villamosművek s más helyi szolgáltatók képvise­lőit. A tájékozódás nyomán ál­lítjuk, hogy nem kell számíta­nunk áramszünetre, vagy egyéb kimaradásra. Egyébként az MNB-nek van saját energiater­melője, ami legalább 2-3 napra lehetővé teszi a működést. Ha zavar merülne fel, legrosszabb esetben a flopikat küldik át.- Lehet probléma a bank- automatákkal?- Készült egy vizsgálat a gé­pekről, s néhány típusról kide­rült, hogy nem 2000-kompati- bilis. Ezeket folyamatosan cseré­lik. Az lehet gond, ami néha most is, hogy nincs elég pénz a gépekben. Mivel azonban a pénzintézetek számára ez üzlet, ők érdekeltek abban, hogy az au­tomatákban legyen mindig pénz. Szalóky Eszter Nincs elfogadható tervezet Megoldhatatlan a kisebbségek képviselete? A kisebbségi ombudsman véleménye szerint politikai akarat hiá­nyában nem valósulhat meg a kisebbségek teljes jogú parlamenti képviselete. Az Országgyűlést a törvény ereje és az Alkotmánybíró­ság határozata kényszeríti, ám valamennyi fél által elfogadható ter­vezettel még a feladat megoldására másfél évvel ezelőtt létrehozott albizottságnak sem sikerült előállnia. A kisebbségek érdekképvisele­te és részvételük a politikai döntéshozatali folyamatban címmel a hét végén rendeztek nemzetközi tanácskozást. A felszólalásokból kiderült, hogy Európában nincs egységes mo­dell a kisebbségek érdekképvi­seletére és parlamenti jelenlété­re vonatkozóan. Doncsev Toso, a Nemzeti és Etnikai Kisebbsé­gi Hivatal elnöke úgy véleke­dett, hogy az egységes politikai akarat megteremtéséig is szük­séges volna a 13 hazai kisebb­ség bevonására a törvényhozás folyamatába akár úgy, hogy az országos önkormányzatok ve­zetői korlátozott felszólalási, tanácskozási jogot kapnának. Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman szerint a zökke­nőmentes EU-csatlakozás egyik feltétele az is, miként oldja meg az ország a kisebbsé­gek képviseletét, ezért a válasz­tási rendszer módosítására mi­nél előbb sort kell keríteni. A parlamenti választások során alkalmazott ötszázalékos beke­rülési küszöb alól a kisebbsé­geknek részleges mentességet kellene kapniuk; a biztos pozi­tív diszkriminációval látja megoldhatónak bekerülésüket a törvényhozásba. Az évek óta alkotmányos mulasztásban lévő parlament a nemzetiségek képviseletét az előző ciklusban sem tudta meg­oldani - annak ellenére, hogy 1994 és 1998 között a jelenlegi­nél erősebb volt a kérdés rende­zésére irányuló politikai szán­dék. A kormány a végleges ál­láspont kialakításáig átmeneti megoldásban gondolkodik, amelynek lényege az, hogy a nemzetiségi önkormányzatok a kisebbségi kérdésekben indít­ványtételi és felszólalási jogot kapnának. (h)

Next

/
Thumbnails
Contents