Békés Megyei Hírlap, 1999. október (54. évfolyam, 229-253. szám)
1999-10-15 / 241. szám
GAZDASÁG 1999. október 15., péntek Étkezési jegyek Több, mint húsz százalékkal növekedett a kedvezményes étkezési utalványok forgalma a Ticket Restaurant Kft.-nél, Magyarország piacvezető utalványértékesítő cégénél. Az adó- és járulékmentesen adható Ticket Restaurant étkezési utalványokat már 6200 vállalat több, mint 320 ezer dolgozója használja. A háromnegyedéves adatok szerint a cég idei forgalma meghaladja majd az 5 milliárd forintot. Az év hátralévő részében az étkezési jegyek forgalmának további emelkedésére számítanak, mert a napokban aláírt szerződés szerint az eddigi öt helyett már az ország 27 pontján, így Békéscsabán is, a Raiffeinsen-bankfiókok- ban hozzájuthatnak a dolgozók étkezési lehetőségeit megoldó utalványokhoz. Vízkorlátozás A mezőkovácsházi képviselő-testület egy korábbi határozata alapján 1999-ben minden önkormányzati rendeletet felülvizsgál, így az októberi ülésen a helyi vízkorlátozási rendeletet tekintették át. Mint kiderült, az 1993-ban készített terv tartalmilag és formailag is megfelel az elvárásoknak, ezért az évek során csupán a jogszabályi változásokhoz igazodó módosításokat kellett elvégezni. A főként nyári hónapokat érintő vízkorlátozásra több, mint 6 éve nem került sor a városban, és remélik, a jövőben sem lesz szükség az alkalmazására. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre forintban) Angol font 396,72 EURÓ 258,42 Francia frank 39,40 Német márka 132,13 Olasz líra (1.000) 133,13 Osztrák schilling 18,78 Svájci frank 162,52 USA-dollár 239,90 1 Kelet-európai devizáit Cseh korona 6,98 Lengyel zloty 58,93 Szlovák korona 5,87 Tejpiaci prognózis a 2000. évre A termelők és a feldolgozók megállapodtak Az év elején már érzékelhető volt, hogy a tejtermelés és a belföldi értékesítés között jelentkező tejtöbblet kezelése rendkívüli megoldások, eszközök alkalmazására készteti az ágazatot. A januári küldöttközgyűlés határozatban rögzítette, hogy 210 millió liter tejtöbblet kezelését a termelői és feldolgozói oldal közösen vállalja, és a várhatóan e mennyiség felett képződő többlet kezelésére egyéb megoldást, esetleg a termelői önkorlátozást kell alkalmazni. Ilyen előzmények után került sor a küldöttválasztó értekezletekre. Az április 29-ei tisztújító küldöttközgyűlés megköszönte Csákvári László feldolgozói elnök elmúlt 3 évi munkáját, és az alapszabályban rögzítettek értelmében a következő három évre termelő elnököt választott, Istvánfalvi Miklós személyében. A tárca támogatásának hiánya, valamint a rendkívül nyomott világpiaci árak kompenzálására az ágazat már többlet intervenciós befizetést nem tudott vállalni, mert az többe került volna, mint a termelés visszafogása. Ezért határozott úgy a közgyűlés — bármilyen fájdalmas volt is ez mindkét fél számára —, hogy 1999. május 1. és december 31. közötti időszakra termelői önkorlátozás kerül bevezetésre. Az önkorlátozás minden termelőre vonatkozott, és az értékesíthető tejet az éves szerződés 95 százalékában határozta meg. Ezt a döntést a termelői kör egy része elfogadta, mivel úgy érezte, hogy ezzel a termelő is irányíthatja az ágazatban lezajló folyamatokat, míg a másik rész — elsődlegesen a bővítésre hitelt igénybe vevők — rendkívül sérelmesnek tartotta. Az FVM az önkorlátozás bevezetésével nem értett egyet. Ugyanakkor javaslatot tett a többlet kezelésére anyagi hozzájárulás vállalása mellett. A tárca és a Tej Terméktanács elnöksége többlépcsős tárgyalásának eredménye, hogy az FVM az extratej minőség támogatását 1999. július 1-jétől 1 fo- rint/literrel emelte, és 650 millió forintot biztosított export támogatásként, ezzel egy időben a kötelező önkorlátozás feloldásra került. A belföldi piac vártnál kisebb mértékű élénkülése, valamint az önkéntesen vállalt ön- korlátozás hatását figyelembe véve, éves szinten mintegy 240 millió liter tejnek megfelelő terS vajon hozzánk mennyiért jut el? (Képünk illusztráció) méket kell külpiacon elhelyezni, melynek finanszírozása 6 milliárd forintos terméktanácstagi befizetésből és az FVM által biztosított 650 millió forintból történik. A tejágazat a minisztérium értékelése szerint is példaértékű — az agrárpiaci rendtartási törvény kerete által biztosított eszközökkel — intézkedéseket hozott a tejpiaci egyensúly megteremtésére. Az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény a tehéntejre a közvetlenül szabályozott agrárpiaci eszközök alkalmazását írja elő, melyek a következők: garantált ár, kvóta, intervenciós ár, irányár, piacizavar-kezelés. Ezen belül a garantált árat és az ahhoz rendelt kvótát a miniszter hirdeti meg a naptári év kezdete előtt legalább 90 nappal. Az irányár mértékére, az alkalmazás feltételeire a termék- tanács tesz javaslatot, és a miniszter egyetértése esetén gondoskodik annak meghirdetéséről. A Tej Terméktanács árbizottsága mintegy 60 gazdaság termelési költségeit vizsgálta, mely több, mint 213 millió liter tejet reprezentál. Az input oldalon az előző évinél alacsonyabb költségnövekedéssel számolva 1 liter tej önköltsége 63 forint. Az érdekkörök és az elnökség az önköltség ismeretében kezdték meg az egyeztetéseket az irányár kialakítására. A termelői oldal igénye a 70 forint/liter irányár volt, mely egy 10 százalék körüli eredménytartalmat jelentett volna. A feldolgozók a jelenlegi nyomott piaci helyzetben az 57,50 forint/liter + támogatás irányárat tartották versenyképesnek. A Tej Terméktanács 1999. szeptember 28-ai küldöttközgyűlése hosszas előkészítés után, figyelembe véve az inflációs várakozásokat és a tejtermékpiac várható alakulását, kialakította álláspontját a nyerstej jövő évi felvásárlási irányárára, az alábbiak szerint: — A tejtermelők és feldolgozók megállapodtak abban, hogy 2000. január 1-jétől december 31-ig az extra tej irányára 68 forint/liter + áfa legyen, melyből a feldolgozók 60,50 forint/liter árat fizetnek, míg állami támogatásként 7,50 forint/liter támogatás megállapítását kérik a FVM-től. — A tejtermelők és a feldolgozók megállapodtak abban, hogy 2000. január 1-jétől december 31-ig 1680—1700 millió liter tejet vásárolnak fel, illetve értékesítenek, ebből a belpiaci értékesítés 1480—1500 millió liter. A kettő közötti különbség, mintegy 200—220 millió liter többlet tej belföldi piacról történő kivonásához szükséges intervenciós alapba a tejtermelők és a feldolgozók egyenlő arányban, 2—2 forint/liter intervenciós befizetést teljesítenek, — Ha a tej zsírtartalma a 3,6 százaléktól, illetőleg fehérjetartalma a 3,25 százaléktól eltér, az árat 350 forint/zsírkilogram- mal, fehérje esetén 700 fo- rint/kilogrammal korrigálni kell, hiány esetén pedig korrigálni lehet. Az ágazat minden szereplője várja a tárca pozitív, támogató döntését és az irányár meghirdetését. Az ÁPV Rt. értékesíti az OTP-részvénycsomagot Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. október közepén kínálja megvételre a tb-alapoknak az OTP Bank Rt.-ben meglévő, mintegy 14,1 százalékos részvénycsomagját. Gansperger Gyula, az ÁPV Rt. elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy a hazai és külföldi befektetőknek felajánlott részvénycsomag eladása lesz az ősz legjelentősebb részvényjegyzési lehetősége. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. 3 946 562 részvényt ajánl fel megvételre hazai és külföldi befektetők számára. A részvények belföldi és nemzetközi értékesítésére egy időben, de két párhuzamosan zajló tranzakció keretében kerül sor. Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet október 8-án adta meg a forgalomba hozatalhoz szükséges engedélyt. Belföldi magánszemélyek 60 000 részvényt jegyezhetnek az október 18-tól október 22-ig tartó hazai nyilvános forgalomba hozatal során. A hazai magánbefektetők a CA IB Értékpapír Rt., az OTP Értékpapír Rt. és a Takarék Bróker Értékpapír Forgalmazó és Tanácsadó Rt. irodáiban, az OTP Bank és a Bank Austria-Creditanstalt kijelölt fiókjaiban, valamint egyes takarékszövetkezeti fiókokban, azaz országszerte több, mint 200 jegyzési helyen jegyezhetnek OTP-részvényt. A belföldi nyilvános forgalomba hozatal mellett az ÁPV Rt. 3 886 562 részvényt ajánl fel hazai és nemzetközi intézményi befektetőknek. Ezen részvényeket nemzetközi zártkörű tranzakció során értékesítik. Amennyiben a hazai magán- befektetők részéről jelentős túlkereslet mutatkozik a részükre felajánlott 60 000 részvényre, akkor az ÁPV Rt. döntése alapján a nemzetközi és belföldi intézményi befektetők számára felajánlandó részvénycsomagból a hazai magánbefektetők számára további 340 000 részvény csoportosítható át. A jegyzési időszak kezdetekor a részvényeket maximumáron kínálják megvételre. A belföldi nyilvános forgalomba hozatal során a végleges, azaz a nyilvános forgalomba hozatali ár nem haladhatja meg a maximumárat. A befektetők az OTP-részvé- nyek maximumárát a Magyar Tőkepiac, a Napi Gazdaság és a Népszabadság mai számában megjelenő közleményből ismerhetik meg. A részvények nyilvános forgalomba hozatali árát a jegyzési időszak lezárását követően, a hazai és külföldi kereslet függvényében határozzák meg: a forgalmazók a nemzetközi zártkörű értékesítési ár forintban meghatározott értékét összehasonlítják a maximumárral, és a kettő közül az alacsonyabb lesz a nyilvános forgalomba hozatali ár. A nyilvános forgalomba hozatali árat a fent említett lapokban, várhatóan október 26-án teszik közzé. Ezt követi a részvények allokációja és a jegyzők által befizetett összegekből történő esetleges visszafizetés, melynek pontos idejéről a jegyzők a sajtóból értesülnek majd. Belföldi magánszemélyek a jegyzés során maximum 40 részvényt árkedvezménnyel is jegyezhetnek. Az árkedvezmény mértéke részvényenként 700 forint, amit a nyilvános forgalomba hozatali árból vonnak le. Ezt az árkedvezményt a jegyzők már a jegyzéskor megkapják oly módon, hogy részvényenként csak a maximumár 700 forinttal csökkentett részét kell befizetniük. A kedvezménnyel jegyzett részvények december 13-ig nem idegeníthetők el, azokat a befektetők értékpapír- vagy tőkeszámláján zárolják. A jegyzők a kedvezményes 40 részvényen túl további tetszőleges mennyiségű részvényt jegyezhetnek a maximumár teljes befizetésével. Az árkedvezmény igénybevételével jegyzett részvényeket személyenként és legfeljebb 40 részvény erejéig a kártyaelosztás szabályai szerint allokálják. Az árkedvezmény nélkül igényelt részvények esetében személyenként legfeljebb 40 részvény erejéig a forgalmazók szintén a kártyaelosztás szabályai szerint járnak el. Amennyiben ezt követően marad még elosztható részvény, akkor az allokáció a még ki nem elégített jegyzések arányában, jegyzésarányosan történik. A tranzakció nemzetközi globális koordinátorai a J. Henry Schroder & Co. Limited és a CA IB Investment Bank Ltd. A belföldi nyilvános forgalomba hozatal vezető szervezői a CA IB Értékpapír Rt. és az ÓTP Értékpapír Rt. A belföldi nyilvános forgalomba hozatal során értékesítési közreműködő a Takarék Bróker Értékpapír Forgalmazó és Tanácsadó Rt. A Budapesti Árutőzsde hírei A keddi tőzsdenapon a kukoricaárak enyhén emelkedtek, a búzaárak 300-400 forintot nőttek. A 2000-es új határidők nagymértékben estek. Az árpa árai tartottak, a repce és a szója árai nem mozdulnak, a takarmánybúza ez évi határidő limitet kimerítő mértékben nőttek. A sertésárak tartottak. Bővebben az Interneten: http://www.szikszi.hu/~ballai Hó Elszámoló ár Vételi Eladási Üzletkötés ajánlati ársáv Kukorica Ft/t November 14420 14 350-14 500 14 450-14 700 14450-14500 Március 16 500 16450-16 550 16 500-16 650 16500-16550 Egységes búza Ft/t December 25 000 24 500-25 000 24 740-25 000 24740-25 000 Augusztus 22 500 22 500 22 900-23 200 22 500 Takarmánybúza Ft/t December 21400 21400 — — Takarmányárpa Ft/t December 22 000 21 200-22 000 21 800-22 200 21 800-22000 Olajrepce Ft/t Augusztus Napraforgó Ft/t 40 000 39 800 —November Szójadara Ft/t 49 000 48500 49800 — Január Eu. vágósertés I. 55 800 — — — November 247 — — — Ballal Pál BÁT-tőzsdetag Minőségibb víz Ladányban Hamarosan Jobb minőségű ivóvizet fogyaszthatnak a körösladányiak: 2000 január elsejétől az észak-békési nagyközség is a közép-békési regionális távvezetékről kapja majd a vizet. A megfontolt döntés körültekintő mérlegelések után született meg, s úgy tűnik, valóban ez a legjobb megoldás. Böjti János polgármester elmondta: Körösladány 1992- ben vált ki- a Békés Megyei Vízmű Vállalatból. Akkor egy helyi víziközművet hoztak létre, amely saját rendszerén át szolgáltatta a saját kút- jaiból nyert vizet. Ez az intézmény a képviselő-testület irányítása alatt működött, és szociális megfontolásból igyekezett alacsonyan tartani a ladányi lakossági ivóvíz árát. így a szakfeladat ellátásából nem keletkezett olyan mértékű nyereség, amely a rendszeres felújításokat lehetővé tette volna. Ugyanakkor a település nagyfogyasztói, a helyi vállalatok, jóval magasabb áron kapták az ipari vizet. Az ebből származó többletbevételből finanszírozták a lakossági vízdíjat, a veszteségesen történő szennyvízszállítási és -kezelési feladatokat. Most viszont egy új helyzet állt elő. A Henkel Magyarország Kft. ladányi gyárában 300 milliós fejlesztést hajtanak végre. A beruházást követően a Henkel egy új termékcsalád gyártását kezdi meg. Kiderült: a tervezett termékek gyártásához nem megfelelő minőségű a körösladá- nyi vízellátó rendszeren eddig szolgáltatott víz. Ezért a Henkel Magyarország Kft. a Ladányon áthaladó közép-békési regionális távvezetékre egy önálló csatlakozási pont kiépítését határozta el. Ennek tudatában a helyi képviselő-testület mérlegelte a helyzetet. Egyértelművé vált, hogy a Henkel által korábban megvett vízmennyiség ezután kiesik, akkor jelentős szolgáltatási díjtól marad el a ladányi víziközmű. Továbbá az is felmerült, hogy a körösladányi víz csak a magyar feltételeknek felel meg, az európai uniós követelményeknek nem. Márpedig ez a tény a jövőben újabb nagymértékű költségeket róna a településre. Mindezeket figyelembe véve, a képviselő-testület felkérte a polgármestert, hogy tárgyaljon a Henkel vezetőivel és a Békés Megyei Vízművek Vállalat vezetőivel egy közös, az egész települést ellátó csatlakozási pont kiépítéséről. A háromoldalú tárgyalások mostanra eredményre vezettek, így 2000. január elsejétől Körösladány is a közép-békési regionális távvezetékről kapja majd az ivóvizet. A megállapodás azt is kimondja, hogy az új szolgáltató a lakossági vízdíjat Körösladányban csak két év alatt fejlesztheti fel a más településeken alkalmazott magasságra. Böjti János hangoztatta: ha nem állna be ez a változás, akkor az önkormányzat már most januártól drasztikus lakossági vízdíjemelésre kényszerült volna. Ráadásul így az ország egyik legjobb minőségű vizét fogyaszthatják januártól a körösladányiak is. A víz íze bizonyára az első napokban szokatlan lesz, de mindenki meg fogja szokni. A megyei vízművek vállalat a helyi víziközmű dolgozóit pedig egy évre átveszi. Magyar! Barna
