Békés Megyei Hírlap, 1999. október (54. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-14 / 240. szám

1999. október 14., csütörtök HAZAI TÜKÖR Gál Lászlót is megfigyelték (Folytatás az 1. oldalról) Úgy érzem, megtehetem, hi­szen semmilyen szervezetnek nem vagyok tagja. Felháborító viszont, hogy tényként írják le egy bizonyos személyről, hogy 4 ezer márka fizetség mellett vadászni jár Romániába, egy medvéért 20 ezer márkát fizet és vajon ezeket a költségeket miből fedezi? Majd a feljelentések alapján megindult rendvédelmi szolgá­lat titkosszolgálati nyomozása odáig fajul, hogy az érintett minden telefonját lehallgatják, lakását, hivatali helyiségét po­loskákkal látják el, hogy titkos ügynökök megfigyelik, anél­kül, hogy erről tudomása lenne, majd tíz-húsz, ötven oldalon keresztül a lehallgatott telefo­nok kapcsolási számát sorol­ják, s a végén megállapítják, hogy a feljelentés semmilyen eredményre nem vezetett.^ Az aktát lezárták. Ezeket nevez­tem penetránsnak. Megenged­hetetlennek tartom az ilyen in­tézkedést, s ezek után köteles­ségem felhívni a belügyminisz­ter figyelmét arra, gondoskod­jék arról, hogy ilyen lehetetlen, légből kapott, képtelen vádas­kodások alapján ne indulhassa­nak olyan eljárások, amelyeket én végigtekintettem, s amelyek megszemlélésére és értékelésé­re önöknek is lehetősége lesz. Újságírói kérdésre: vajon Pallag László is hozzájuthat-e azokhoz az iratokhoz, amelye­ket Orosz Balázs áttanulmá­nyozott, az ügyvéd így vála­szolt: — Sohasem voltam parla­menti képviselő, de azt tudom, hogy az ilyen ügyekben a kép­viselőnek sokkal nagyobbak a lehetőségei, mint nekem, aki egy városi ügyvéd vagyok csu­pán... Úgy gondolom, ha Pallag képviselő úr igényt tart arra, hogy ezekbe az aktákba bete­kintsen, akkor csak annyit kell tennie, hogy veszi a telefont és bejelenti igényét. Ki fogják őt szolgálni. Arra a kérdésre, hogy mit szól Pallag László javaslatára, aki parlamenti bizottság felállí­tását kérte az ügy kivizsgálásá­ra, Gál László úgy válaszolt, hogy nagyon örülne annak, ha egy pártatlan bizottság alakul­na, hiszen ezzel talán végleg le lehetne zárni ezt az egész kelle­metlen ügyet. Az egyik televíziós csatorna képviselője úgy fogalmazott, hogy „sokan azt tartják, nem érdemes szakmailag kiválónak lenni, hiszen Gál László is fel­felé bukott, holott a kilencéves főkapitánysága alatt a megye bűnügyi felderítése országosan az utolsók közzé tartozott...” Gál László tagadta, hogy a megye bűnügyi felderítése rossz lett volna, ez csak az 1998-as évre vonatkozik, nem pedig az ő idejére. Arra a kér­désre, tudott-e arról, hogy megfigyelték, a volt főkapi­tány úgy válaszolt, csak gyaní­totta, hogy létezik megfigye­lés, de hogy ez az ő személyét is érinti, arról csak utólag szer­zett tudomást. Béla Vali Újabb kitálalás olajügyben? (Folytatás az 1. oldalról) — Az ügy nem szeptember 18-án, hanem 12-én történt — tudatta mindjárt a legelején a fő­kapitány. K. Ferenc volt törzsőr­mester és A. Zoltán őrmester az említett napon 0 óra 15 körüli időben érkezett a baleset hely­színére. A jármű vezetője, G. István sarkadkeresztúri lakos nem bírt vezetői engedéllyel, mivel egy korábbi ellenőrzés so­rán hamis jogosítványát bevon­ták. A volt törzsőrmester és tár­sa értesítette az ügyben illetékes és eljárni jogosult szervet, s 2 óra 15 perc körüli időben átad­ták az ügyet a helyszínre érke­zett M. Sándor pénzügyőr had­nagynak és Gy. János pénzügy­őr őrmesternek. A rendőrök a szükséges szabálysértési felje­lentéseket megtették — ismer­tette az intézkedésről készült je­lentést a főkapitány. A jövedéki ellenőrzésről és lefoglalásról szóló jegyzőkönyv tanúsága szerint a tisztázatlan eredetű üzemanyag a vámhivatal bérelt raktárában landolt — tárta elénk szemrevételezésre az iratokat Kurucz Ferenc. Kovács Ferencet 1998-ban állományilletékes parancsnoka szolgálati viszonnyal kapcsola­tos kötelezettség vétkes meg­szegése miatt megrovásban ré­szesítette. — Kreált ügyek, amelyek­ben elmarasztaltak. A Szegedi Katonai Ügyészség bűncselek­mény hiányában megszüntette az ellenem kötelességszegés szolgálatban gyanúja miatt in­dított eljárást. A Békés Me­gyei Főügyészség Ügyészségi Nyomozó Hivatala bizonyíték hiányában megszüntette a ha­mis vád bűntette és magánok­irat-hamisítás vétsége miatt in­dított eljárást, az tény viszont, hogy a Gyulai Városi Bíróság egy másik ügy kapcsán ma­gánokirat-hamisítás vétsége miatt próbára bocsátás intéz­kedést alkalmazott velem szemben — ismerte el Kovács Ferenc. Tokai György sarkadi kapi­tány tegnap a sajtó útján, nagy nyilvánosság előtt elkövetett rá­galmazásért tett feljelentést — jelentette be Kurucz Ferenc. B. I. A miniszterelnök is szót emelt Aradi Csaba mellett Ma meghallgatják Pepó Pált Orbán Viktor szomorúnak tartja, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) igazgatója ellen névtelen bejelentés alapján indítottak eljá­rást, és elvárja Pepó Pál minisztertől, hogy személyesen is tegyen lé­péseket a megvádolt Aradi Csaba becsületének helyreállítása érde­kében. A parlament környezetvédelmi bizottsága ma hallgatja meg Pepó Pált az ügyről. Illés Zoltánnal, a bizottság elnökével a legfris­sebb fejleményekről beszélgettünk. Aradi Csaba fegyelmi eljárását hétfőn megszüntették, ám a környezetvédelmi tárca jelez­te: a feltárt hiányosságokat záros határidőn belül fel kell számolnia a Nemzeti Park­nak. Lapunk a környezetvé­delmi bizottság elnökétől arra keresett választ, hogy nem vált-e okafogyottá a bizottság csütörtöki megbeszélése Hor­tobágy ügyében.- Pepó Pál miniszter urat csütörtökön reggel meghallgat­ja a bizottság, mert szeretnénk végre megismerni a névtelen levél tartalmát, amely nyomán ez az egész cirkusz elindult - kezdi Illés Zoltán. - Nem ért­jük továbbá, hogy a miniszter milyen szakmapolitikai indo­kok alapján döntött úgy, hogy egy ilyen iromány nyomán azonnal elrendelte a vizsgála­tot. Kiváncsiak vagyunk a vizs­gálóbizottság munkájának eredményére is, mert erről semmilyen konkrétum nem ke­rült napvilágra. Hozzá kell te­gyem: elképzelhető, hogy az eddig megismert „vádak” kö­zött valós is akad, de ezt eddig semmi sem támasztotta alá.- Mit tehet az önök testületé az ügy tisztázása érdekében? Meghallgatják-e Aradi Csabát?- Nem hívtuk meg Aradit, mivel az ö meghallgatása már nem indokolt. Elkészítettünk egy tervezetet, amely két fő elemet tartalmaz: egyrészt fel­kérjük a szaktárcát, hogy de­cember 31-ig dolgozza ki va­gyonkezeléssel kapcsolatos rendelkezéseit. Ilyen doku­mentum ugyanis pillanatnyilag nincs. Emellett a minisztériu­mot megbízzuk annak felül­vizsgálatával, szükséges-e köz­hasznú társaságot működtetni a Hortobágyi Nemzeti Parkon belül. Sz. E. Népszámlálás névtelenül A vagyonról szóló adatok nem jutnak el az adóhivatalhoz Magyarországon 2001-ben kerül sor a 11. hivatalos népszámlálás­ra. Ezúttal is kötelező lesz válaszolnunk a kérdezőbiztosok által feltett kérdésekre, ám most nevünket nem tüntetik fel az adatain­kat tartalmazó űrlapokon. A vagyoni helyzetről számot adó vála­szok nem juthatnak el az adóhivatalhoz - állítja az illetékes. A Központi Statisztikai Hiva­tal (KSH) tízévenként tart nép- számlálást, a harmadik évezred első összeírására 2001-ben ke­rül sor. Ezúttal az adatokat névtelenül gyűjtik, a biztosok nem is találnak az űrlapokon olyan rubrikát, ahová nevünket felvéshetnék. Ugyanakkor elő­ször kérdezik majd meg, hogy tartozunk-e valamely vallás­hoz, milyen az egészségi álla­potunk, illetve mely etnikai ki­sebbséghez soroljuk magunkat. E kérdésekre ugyanakkor meg­tagadható a válasz, erről az űr­lapot kitöltőknek, azaz a kérdezőbiztosoknak mindenkit fel kell világosítaniuk - tartal­mazza Majtényi László adatvé­delmi biztos törvényjavaslat­hoz fűzött ajánlása. Míg a parlament illetékes bi­zottságaiban ezekben a hetek­ben tárgyalják a statisztikai tör­vény módosításáról szóló ja­vaslatot, a KSH már lebonyolí­tott néhány próbanépszámlá­lást. Kerekes Zsuzsa, a hivatal főosztályvezetője lapunknak el­mondta, hogy az állampolgá­rok adatvédelmi érzékenysége már a próbanépszámlálás so­rán megmutatkozott. Az embe­rek nem szívesen vallanak va­gyoni helyzetükről, vallási fele- kezethez való tartozásukról, családi állapotukról, de azt sem szeretik közölni, mely et­nikai kisebbséghez érzik közel magukat. Többen tolakodónak értékelték a házastársi kapcso­latokra vonatkozó kérdéseket. Az alkotmányügyi bizottság előtt tegnap a KSH munkatár­sa alaptalannak nevezte azokat a félelmeket, amelyek szerint a vagyoni állapotot feltérképező adatok az adóhatóság tudomá­sára juthatnak. Horváth Magdolna Búcsúztatás. A Belügyminisztérium tegnap búcsúztatta el azt a tíz rendőrből álló magyar kontingenst, amely az ENSZ koszovói polgári missziójának (UNMIK) tevékenységében vesz részt. A tíz rendőr az ENSZ felségjelével ellátott egyenruhában és maroklőfegyverrel felszerelve látja majd el szolgálatát. Feladataik közé tartozik a KFOR támogatása és segítése a közbiztonság, valamint a közrend fenntartásában, továbbá az emberi jogok védelme terén. fotó: feb/diósi imre Dupla bevétel Nem érdemes alacsonyabb célt magunk elé tűzni, mint a turiz­mus éves bevételeinek 2,5 mil­liárd dollárról 5 milliárd dollár­ra emelését - jelentette ki Or­bán Viktor kormányfő szerdán az Országházban az idegenfor­galomról második alkalommal megrendezett miniszterelnöki konferencián és parlamenti nyílt napon. Szólt arról, hogy a kormány legfontosabb célkitű­zései, így a közbiztonság javítá­sa, a családok segítése, új mun­kahelyek teremtése, a gazdasági növekedés középpontba állítá­sa, a kis- és középvállalkozások támogatása és az infrastrukturá­lis beruházások, egyaránt jóté­kony hatással vannak az idegen- forgalom fejlődésére. * Ellentmondás. A négy függet­len parlamenti képviselő akár két frakciót is alakíthatna a jelen­legi helyzetben, miután az Alkot­mánybíróság alkotmányellenes­nek nyilvánította a házszabály egyes rendelkezéseit, egyebek mellett a képviselőcsoportok mi­nimális nagyságáról is. Salamon László mindezt az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának szerdai ülésén fejtette ki. Agrárpolitika. Az Országgyű­lés mezőgazdasági bizottsága szerdai ülésén határozatban szó­lította fel a kormányt arra, hogy az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvénynek megfelelően terjessze az Országgyűlés elé az agrárpolitika középtávú tervét. Bírálat. Szakszervezeti veze­tőkkel tanácskozott az MSZP- frakció munkaügyi szakmai cso­portja szerdán. Gál Rezső, a Villamosenergia-ipári Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének vezetője szerint az MSZP már korábban is felvehette volna a kapcsolatot a szakszervezetek­kel. „Az MSZP-nek kellett a szakszervezetek által elérhető szavazat, de nem kellett az ága­zatok problémája” - mondta. Egyházi ingatlanok. A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésére a jövő évi költségvetésben rögzített öt- milliárd forintos összegnél há- rommilliárddal többre lenne szükség - közölte Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Re­formátus Egyház zsinatának lel- készi elnöke szerdán. A depresszió ellen. Mivel a pszichiátriai betegségek a légző­szervi, valamint a szívbetegsé­gekkel azonos gyakorisággal okoznak halált és rokkantságot, a depresszió megelőzésére for­dított kiadások hosszú távon megtérülnek - mondta Rihmer Zoltán, az Országos Pszichiát­riai és Neurológiai Intézet főor­vosa egy szakmai beszélgetésen szerdán. a fogyatékosokért Székházszámtan Csökkennek az önkormányzatokra fordítható források Súlyos helyzetben a helyhatóságok A kormányzati centralizáció erősödését, az újabb szja-elvonást, a belügyminiszter tevékenységét bírálták, ugyanakkor az egységes önkormányzati fellépés fontosságát, a hatékony érdekképviseleti fel­lépés szükségességét hangsúlyozták a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) szerdai rendkívüli közgyűlésének résztvevői. A hazai önkormányzatoknak mintegy a felét tömörítő szer­vezet elnöke, Dióssy László (SZDSZ) rámutatott, hogy a jövő évi költségvetési tervezet igen nehéz helyzetbe hozza a helyhatóságokat. A GDP-ből az eddiginél 1 százalékkal ke­vesebbet, 11,8 százalékot kap­nának, ha 5 százalékra csök­kenne a helyben maradó sze­mélyi jövedelemadó. A költség- vetési szervek kiadásainak 19 százalékos növekedésével szemben pedig az önkormány­zatoké csak 7 százalékkal emelkedhet. Az önkormányzati szféra szégyeneként említette, hogy tíz év után sem történt előrelé­pés az egységes önkormányza­ti érdekérvényesítés terén. Örömmel szólt viszont arról, hogy a TÖOSZ a Magyar Ön- kormányzatok Szövetségével együtt egy hét múlva felvételt nyer az Európai Települések és Régiók Tanácsába, az ön- kormányzati világszövetség eu­rópai tagozatába. Demszky Gábor budapesti fő­polgármester, a TÖOSZ társel­nöke hangsúlyozta, hogy a kor­mányzat centralizációs törekvé­sei miatt kritikus pillanatához érkezett a magyar demokrácia és az önkormányzatiság. A fő­polgármester úgy vélte: ez a ta­nácsrendszert visszaidéző szán­dék kétségessé teszi, hogy a kor­mányzat komolyan gondolja-e Magyarország minél gyorsabb európai uniós csatlakozását. A TÖOSZ közgyűlése állásfoglalá­sában aggodalmának adott han­got az önkormányzati rendszer ellehetetlenülése miatt. A közgyűlésen megválasztot­ták a szervezet elhunyt főtitká­rának utódát is, Zongor Gábor (MSZP) országgyűlési képvise­lő személyében. A mozgáskorlátozottak parkolásá­val kapcsolatos ombudsmani vizs­gálat nemrég megerősítette: az emberek biztonsága érdekében mielőbb kiegészítésre szorul a je­lenlegi szabályozás. Ezt Kogon Mihály, a Szociális és Családügyi Minisztérium taná­csosa nyugtázta lapunk érdeklő­désére. Emlékeztetett: az ország- gyűlési biztos konkrét bejelentés alapján indított vizsgálatot, és megállapította, hogy a mozgás­korlátozott-igazolvánnyal ellátott gépjárművek szabálytalan parko­lásával kapcsolatos rendelkezé­sek ellentmondásosak. A tiltott helyen álló kocsik elszállítását il­letően ugyancsak eltérőek a para­grafusok. Az ombudsman szerint egyértelművé kell tenni a jogsér­tő magatartás következményét, s ezért a kormányrendelet sürgős kiegészítését ajánlotta, (cs. b. j.) A parlamentben napirendre került a társadalmi szervezetek által használt ingatlanok jogi rendezé­séről szóló törvény módosítása. A Fidesz-frakció álláspontja szerint a pártok nem megfelelő arányban osztozkodhatnak az állami tulajdo­nú ingaüanokon, mivel az MSZP egymaga kétszer annyit használ, mint a többi párt együttvéve. Kiss Péter tegnap cáfolta ezt az álbtást. Répást Róbert, a Fidesz frakcióveze­tőhelyettese korábban indítványoz­ta, hogy a parlamenti pártok mind­egyike 13 ingatlant kapjon a kincs­tári tulajdonból, s kifogásolta, hogy az MSZP aránytalanul sok ilyen épületet használ. Kiss Péter szocia­lista frakcióvezetőhelyettes azon­ban úgy vélte, hogy összességében nem lehet semmiféle aránytalanság­ról beszélni. Elmondta: pártja orszá­gos felmérést készített, s ebből az derült ki, hogy az MSZP a pártok­nak bérbe adott ingatlanoknak csu­pán 15-16 százalékát használja. Az igaz - tette hozzá a politikus -, hogy 225 állami tulajdonú ingatlan hasz­nálati joga a szocialistáké, de csu­pán 40 önkormányzati épülettel rendelkeznek. A többi parlamenti párt ezzel szemben 1080 önkor­mányzati ingatlant használ, amihez hozzáadva a parlamenten kívülie­ket, 1300 körüli szám a reális. Arra a kérdésre, hogyan ala­kult ki ez a helyzet, Kiss Péter a következőket válaszolta:- Az Antall-kormány idején tör­vény született a pártszékházak ügyé­ről. Az MSZP akkor, ezen törvé nyék nyomán kapta meg a kincstár­tól a ma is használatos épületeket. Álláspontom szerint összességében kell értékelni a számokat. Vizsgálni kell azt is, hogyan módosította az arányosságot a Fidesz-MDF tulaj­donába került épületek eladása - mondotta. Szalóky Eszter

Next

/
Thumbnails
Contents