Békés Megyei Hírlap, 1999. október (54. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-11 / 237. szám

««rr GAZDASÁG 1999. október 11., hétfő Rövidéin Vásártér-felújítás, (i) Dévaványán évtizedek óta ha­vonta egyszer nagyszabású ál­latvásárt tartanak. Mostantól viszont jobb feltételek, szebb körülmények várják az áruso­kat, vevőket, szemlélődőket, ugyanis nemrég megújult a vá­nyai vásártér. A felújítás 550 ezer forintjába került az önkor­mányzatnak, s a munkálatokat a helyi GAMESZ végezte. Félszáz közhasznú, (i) Körösladányban — a mun­kaügyi központ támogatásá­val — ezekben a hetekben újabb ötven közhasznú mun­kást foglalkoztat az önkor­mányzat. Böjti János polgár- mester elmondta: a félszáz személy 60 napon át a tele­pülés belvízelvezető csator­nájának tisztításán, rekonst­rukcióján dolgozik. Autót vesznek, (i) Ker­tészsziget a Szociális és Csa­ládügyi Minisztérium szoci­ális válságkezelő programja keretében 2,1 millió forintot kapott. A pénzből egy ve­gyes használatú gépjárművet vásárol az önkormányzat. Gasztronómia Október 12— 19-e között a Gundel étterem megtisztelő feladatnak tesz eleget, im­már második alkalommal mutatja be Frankfurtban a magyar gasztronómiát. A nagy múltú, patinás Stein- berger Hofban különleges hangsúlyt fektetnek idén a hazai borkultúra és borászat népszerűsítésére, hiszen 1999 a magyar gasztronó­mia és borászat éve. A Gundel vendégszerep­lése egybeesik a Frankfurti Könyvvásárral, melynek idén Magyarország a dísz­vendége. A nyolcnapos gasztronómiai bemutató rendezvényeit ifj. Lugosi Ti­bor és cigányzenekarának kellemes zenéje teszi még hangulatosabbá. B. P. A. Gázvagyon Szűk három esztendővel ez­előtt (1996 decemberében) nagy esemény történt nyolc északkelet-békési és észak­békési településen: Újsza- lontán, Mezőgyánban (és a hozzá tartozó Nagygyantén), Geszten, Zsadányban (és a hozzá tartozó Fancsikán), Biharugrán, Körösnagy- harsányban, Körösújfaluban és Okányban sokak örömére fellobbant a gázláng. A beruházás összességé­ben 531,5 millió forintba ke­rült. Ebből a pénzből 309,5 millió forintot az érintett községek, 120 millió forin­tot a Dégáz Rt., 102 millió forintot pedig a beruházó cég, az Erforex Kft. biztosí­tott. Utóbbi mára már eladta részét ä Dégáz Rt.-nek, az önkormányzatoknak viszont még megvan a tulajdonuk. A nyolc gázvagyon-ügy- ben érintett település polgár- mestere a napokban Zsa­dányban tanácskozott. A megbeszélésen a Települési Önkormányzatok Szövetsé­ge részéről egy ügyvéd is rész vett, aki tanácsokkal látta el a településvezetőket. Minden érintett úgy látja, hogy csak egymással folya­matosan konzultálva tudják majd a lehető legkedvezőbb mértékben értékesíteni Dégáz-részvényeiket. Ezért a végleges megoldás meg­születéséig a témában még minden bizonnyal újabb egyeztetések várhatóak. M. B. Állami maximalizálás vághat rendet a kegyeleti piacon Sírhelyek, kripták, márványba vésett nevekkel, évszámok nélkül. Bölcs előrelátás? Nevezhetjük annak is. Tény, vannak, akik már éle­tükben bebiztosítják, méltó módon, méltó helyen nyugodjanak. S túl­zás nélkül mondhatjuk, sok nyugdíjas a saját temetésére gyűjt Ku- porgat, hogy a végtisztesség megadásának költsége ne terhelje a hoz­zátartozót De mennyibe is kerül egy temetés? Ennek jártunk utána. Az utóbbi időben Gyomaendrődön nem volt rá példa, hogy a hozzátartozók kérték volna, hogy maguk áshassák ki a sírt ARCHIV FOTÓ Gyomaendrődön a Gyomaszolg Kivitelező és Szolgáltató Kft. teljes körű temetkezési szolgálta­tást végez. Elődjéhez, az annak idején tanácsi alapítással létrejött költségvetési üzemhez korábban a temetkezés feladatkörében a sírásás, a hantolás és a temető karbantartása tartozott. Ez a hár­mas tevékenységi kör önmagá­ban ráfizetéses volt. Kilencven- ben a költségvetési üzem kft.-vé alakult, s rá egy évre elnyerte az önkormányzat teljes körű temet­kezési szolgáltatásra kiírt pályá­zatát. Az ő tisztük az ügyintézés, a helyi halottszállítás, a sírásás, a hantolás, a temető karbantartása, a szertartáshoz szükséges kellé­kek forgalmazása. A halott mos- datására, öltöztetésére nem terjed ki a szolgáltatás, azt a kórház, il­letve a hozzátartozó végzi el. A kegyeleti munkára egy admi­nisztrátort, egy gépkocsivezetőt, három sírásót, két főállású és egy félműszakos temetőgondnokot alkalmaznak. Több a „közköltséges” A városban az utóbbi négy év­ben harminc százalékkal emel­kedett a kegyeleti szolgáltatás ára. A díjszabást az önkor­mányzat hagyja jóvá. A teljes szolgáltatást igénybe vevő te­metés átlagosan 52 ezertől 85 ezer forintig terjed. A közkölt­séges temetés 42—46 ezer fo­rint. Ez utóbbiak száma az el­múlt tíz évben három-négysze­resére nőtt. Tavaly körülbelül 35 köztemetést végeztek. Hamvasztást évente átlagosan 25—30 esetben kérnek. Az utóbbi években átlagosan 250 temetést bonyolítanak. A tava­lyi év kiugróan szomorú sta­tisztikája 278. Fábián Lajos, a kft. ügyvezető igazgatója sze­rint az áremelkedés aránya még mindig elmarad a munka­bérek és az energiaköltségek növekedési ütemétől. Nem tit­kolja, ha a temetkezési szolgál­tatás mellett nem lenne még egyéb tevékenysége a cégnek, aligha tudnák ilyen alacsonyan tartani az árakat. Az elsődleges szempont az, hogy a lakosság­ra minél kevesebb teher hárulják. Ám a kegyelet meg­adása, a ravatalozó fenntartása, a két köztemető rendbentartása kötelező elvárás. S erre a pénz csak szűkön elég. Többmilliós kripta A kft. ügyfélszolgálati irodáját az Ipartelep úti telephelyén mű­ködteti. A hozzátartozóval itt egyeztetik a temetkezéssel kap­csolatos valamennyi részletet. A huszonöt évre váltható sír­hely ára attól függ, hogy egy-, illetve kétszemélyesre, normál­ra, vagy mélyítettre szól a ké­rés. Az urnafülke hétszáz forin­tos éves használati díja 15 évre előre fizetendő. A kripta helye ötven évre váltható, az ára a te­rület nagysága szerint változik: átlagosan 40 ezertől 90 ezer fo­rintig. A kriptaépítés költsége az igénytől függően háromszáz- ezer forinttól akár két-három- millió forint is lehet. Régen nálunk is hagyomány volt, s a Dunántúlon még tartja magát a szokás, hogy a sírt a férfi rokonok barátok ássák ki. Az utóbbi időben Gyomaend­rődön nem volt rá példa, hogy a hozzátartozók kérték volna, hogy maguk áshassák ki a sírt. Az ásás költsége, valamint a hantolásé értelemszerűen az előbb sorolt sírhelyek jellegétől függ. A fedlap leemeléskor vagy a kőkeretes nyughelynél felárat számítanak. A halotti maradványok áthelyezéséért 3600 forintot, sírfelnyitásért 5750 forintot kémek. A helyi halottszállításért a közigazgatási területen belül 2400 forintot fizet a hozzátarto­zó. A közigazgatási területen kívül, így például a kórházból való hazaszállításért kilométe­renként 85 forintot. A hűtőszek­rény-használat ára naponta 800 forint, az umamegőrzésé három napon túl naponta 600 forint, a ravatalozásé 4800 forint. Az egyéb szolgáltatás közé tartozik még a koporsóra, a sírjelzőre, illetve a fejfára való névírás. Üveg nem kell A koporsóknak is létezik divat­ja. A temetkezési irodán árban, színben, anyagban és díszítés­ben különböző a választék. Ottjártunkkor tizenötféle volt, ám általában ennél többet, 20— 22-félét tartanak. A legdrágáb­bak közé tartozik az üvegko­porsó (48—70 ezer forint) és az amerikai típusú (kb. 50 ezer fo: rint). Gyomaendrődön egyik­nek sincs keletje. A kevésbé dí­szített tölgyfakoporsóból (18— 22 ezer forint) fogy a legtöbb. Van acélból való is 25—40 ezer forintért. A szemfödél ára 1500 forinttól 10 ezer forintig terjed, a lepedőé 400 forinttól 3 ezerig, az urnáé pedig 3,5 ezer forinttól 7,5 ezer forintig. S ha az elején divatról írtunk, az igazsághoz tartozik az is, hogy a választáskor egyre kevésbé a trend, mint inkább a pénztárca diktál. Az árakat böngészve érde­mes az egyes kegyeleti szolgál­tatással foglalkozó irodák árkü­lönbségén is eltöprengeni. A hozzátartozó jobbára szó nélkül fizet. A településeken monopol helyzetben lévő vállalkozások­nál mindenképpen, de nagyvá­rosokban sem lehet ez máskép­pen. A gyász nem az a lelkiálla­pot, amikor hosszan mérlegel az ember, netalán árajánlatot kér. Sokak szerint egyedül az árak állami maximalizálása és a rhlílőSégellénőrzés Vághát ren­det a kegyeleti szolgáltatások piacán. Kérdés: meddig kell még erre várni? Csath Róza Sírhelyek ára (Ft): — egyszemélyes normál — egyszemélyes mélyített — kétszemélyes a fentiek duplája — gyermeksírhely — umasírhely Hamvasztás alap díja: — azonnali felár Kétéves korig 2—10. éves gyerek Postázási költség Sírásás: Hantolás: 4 140 3 450 1 400 5 520 4 800 1 800 2 700 1 400 700 2 700 1 400 700 12 500 2 500' 4 000 8 000 2 000 Drágul-e a kenyér Békésben? Pékségek a mindennapi betevőnkről Idén már nem tervezi az étke­zési búza árának további emelését az Agrimill Rt., vi­szont a szeptember eleji liszt­drágulást már a pénztárcáju­kon érezhetik a vásárlók. Az Agrimill Rt. az ország többi malomipari cégéhez hasonlóan szeptember elején emelte a liszt árát, mégpedig 20 százalék kö­rüli mértékben —- válaszolta kérdésünkre Siági László, a vál­lalat kereskedelmi és termelési vezérigazgató-helyettese. Ez az áremelés a búza árának a tava­lyinál 6-8 ezer forinttal maga­sabb tonnánkénti ára miatt vált elkerülhetetlenné. Azóta vi­szont nem történt újabb lisztáremelés — hangsú­lyozta Siági László. A békéscsabai pék­ségek közül a Primo Pietro kéthetenkénti kétforintos csúszta­tott emeléssel kom­penzálja a liszt drá­gulását — mondta el Ajtai Péter igazgató, így eddig összesen 4 fo­rinttal emelték a kenyér ki­lónkénti árát, viszont a leveles péksüteményeknél — a margarin árának 25%-os emelkedése miatt — komolyabb drágulás történt. — Áraik így sem magasab­bak a szokványos piaci áraknál, mivel a pékség közvetlenül és nem kiskereskedőkön keresztül forgalmazza termékeit — tette hozzá Ajtai Péter. A Burek pékség igazgatója, Moskovits István kijelentette: — Ebben a hónapban biztos, hogy nem emeljük a kenyér árát és valószínűleg az év hátralévő hónapjaiban sem. A várakozá­sokkal ellentétben kisebb mér­tékben, csupán kilónként 3-4 fo­rinttal emelkedett a liszt ára. Mivel egy kiló kenyér elkészíté­séhez csak 40-50 dekagramm liszt kell, körülbelül 2 forinttal kevesebb hasznunk van rajta, amit még kibírunk — nyilatkoz­ta a Burek pékség igazgatója. A Pékár pékség egyik tulajdo­nosa, Zahorán László elmondta, kenyereik kilónkénti ára még mindig nem éri el a 100 forintot, mivel az áremelés előtt nagyobb készletet halmoztak fel lisztből. Mivel termékeik fő forgalmazó­ja, a Spar üzletlánc egyszerre emeli a kenyérárakat az egész or­szágban, be kell várni a többi gyártót is. Valószínűleg az eme­lésre egy hónapon belül sor kerül, különben az üzlet talpon maradá­sa válik kérdésessé. F. M.—Ny. L. Megszűnik a kötelező kamarai tagság? Új rendszert kell kiépíteni A kamarai törvény tervezett és hamarosan parlamenti vitá­ra kerülő módosítása volt a legfőbb napirendi pontja a Bé­kés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara legutóbbi ülésé­nek. A tervezett változások értelmében 2000. január elsejé­től a kézműves kamara a kereskedelmi és iparkamarába ol­vadna, valamint 2001. január elsejétől megszűnne a kötele­ző kamarai tagság. A törvény életbe lépése esetén becslések szerint a megyei kereskedelmi és iparkamara jelenlegi tag­ságának mintegy 15 százaléka maradna meg. A bentmaradók többségét feltehetően a közepes és nagyvállal­kozások adnák, ami azt jelenti, hogy a kamarai bevételek nem feltétlenül csökkennek egyenes arányban a kilépők számából. — Nagy kérdés, hogy amennyiben a törvény életbe lép, a bentmaradó nagyobb cégek hajlandóak lesznek-e majd kamarai tagdíjat fizetni fióktelepeik után. Ez számunkra nem elhanya­golható, hiszen sok Békésben működő cégnek nem itt van a központja — mondta az elnökségi ülést követően Bangó Gábor, a BMKIK elnöke. A kamarai törvény tervezett módosításának legfontosabb tétele a kötelező kamarai tagság megszüntetése. A módosítás szerint a kamarák költségvetését az állam ugyanany- nyival támogatná, mint saját bevételük, és a kamarák tevékeny­ségét az Állami Számvevőszék ellenőrizhetné. A kamara orszá­gos elnöke csak a miniszterelnök ellenjegyzése után foglalhatja el pozícióját, a megyei kamarai elnökök megválasztását pedig a közigazgatási hivatal hagyná jóvá. Az elnökségi ülésen Bangó Gábor bejelentette: elnöki teen­dőit december 31-éig kívánja ellátni. Egyértelműen látszik: amennyiben a törvénytervezetet elfogadják, gyakorlatilag új ka­marai rendszert kell kiépíteni. — Úgy ítéltem meg, ezt már nem vállalhatom, mivel cégem és saját egzisztenciám rovására mehet ez a pluszfeladat — indo­kolt Bangó Gábor. — Az Akvaline irányítójaként ön gyakorló cégvezető. Az ön­kéntes kamarai tagság életbe lépése esetén tagok maradnak? — Úgy gondolom igen, bár ez majd akkor dől el. Optimista vagyok, és hiszek abban, hogy előbb-utóbb európai szintű ka­marai rendszer fog működni Magyarországon. Más kérdés, hogy amíg eljutunk odáig, sok dolog lesz, amivel nem biztos, hogy egyet fogok érteni. Kovács Attila „NEM LEHET ELÉGGÉ HANGSÚLYOZNI, MENNYIRE NEM UGYANAZ KIGONDOLNI VALAMIT, VAGY MEGCSINÁLNI — ARRÓL MÁR NEM IS BESZÉLVE, HOGY JÓL MEGCSINÁLNI.” (Robert G. Cross)

Next

/
Thumbnails
Contents