Békés Megyei Hírlap, 1999. október (54. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-11 / 237. szám

Irodalomról, (r) Blas- kó Mihály, Tokajban élő, szarvasi születésű szlovák, magyar nyelven író költő lesz a vendége október 14- én 16 órától Szarvason, a városi könyvtárban tartandó irodalmi délutánnak. A szer­ző bemutatja Múltam árnyá­ban visszamennék című ver­seskötetét. Cukorbetegek, (w) A Sarkadi Cukorbeteg Egye­sület október 13-án, délután három órától tartja követke­ző klubfoglalkozását a helyi Bartók Béla Művelődési Központban. Az érdeklődők ezúttal a cukorbetegség szö­vődményeiről hallhatnak előadást. Tévéznek, (cs) Az Oros­házi Városi Televízió hétfőn este 20 órától a Dél-Kábel Kft. csatornáján ismét szer­kesztett műsorával jelentke­zik. Az elmúlt hét történései közül bemutatják a szer­kesztők a városi ösztöndíja­sokat, a történelmi emlék­parkban az október 6-ai ko­szorúzáson történteket. A könyvtár ünnepélyes név­adóján is ott voltak kamerá­jukkal a tévések. Interjút ké­szítettek orosházi látogatá­sakor Ihos József humoristá­val, az utca emberét pedig olvasási szokásairól faggat­ták. A sportműsorban autókrossz, karate és foci is szerepel. Kicsoda Is Ön? (r) Ez­zel a címmel rendeznek író- olvasó találkozót Szarvason, a városi könyvtárban októ­ber 13-án 16 órakor. A meg­hívott vendég dr. Szilvássy László nyugalmazott tudo­mányos tanácsadó, amatőr helytörténész, több kiad­vány szerzője. Önakasztás, (y) Szom­baton délután Békéscsabán, a Gábor Áron utca egyik tíz­emeletesének ötödik emeleti szeméttárolójában felakasz­totta magát egy 1954-ben született hajléktalan asz- szony. Baleset, (y) Battonyán, a Somogyi utcában szomba­ton segédmotorkerékpáros kerékpárossal ütközött. A balesetben mind a motoros, mind a kerékpáros könnyeb­ben megsérült. Kiégett, (y) Mezőhegye­sen szombaton délután ki­gyulladt és kiégett egy kom­bájn. A tüzet — feltehetően — a munkagép kipufogója okozta. Jutalom a nyomravezetőnek Éttermet és presszót kívánt nyitni Battonyán a Fő utca 139. szám alatt Kovács Já­nos, ismert helyi vállalkozó. Az Ámor presszó melletti egykori Volán-telepet meg­vásárolta és felújította: min­den reménye megvolt a de­cemberi nyitásra. Vasárnap hajnali egy és két óra között azonban ismeretlenek meg­gyújtották a folyosón tárolt bálás szalmát, az épület po­rig égett. Az anyagi kár 5-7 millió forint. Kovács János 200 ezer forintot ajánl fel a nyomravezetőnek. Az elkö- < vető vagy elkövetők szemé­lyére vonatkozó információ­kat a 06 (68) 457-070-es te­lefonszámon várja. (gh) MEGYEI KÖRKÉP 1999. október 11., hétfő A hit és a tudás elválaszthatatlan Korabeli dokumentumok idézték fel a gimnázium és a nagy­templom történetét fotó: kovács Erzsébet nyitva azt a jubileumi kiállítást és programsorozatot, mellyel a 175 éves evangélikus nagy­templom és a 100 éves gimnázi­um építésének történetére, vala­mint az ugyancsak 100 éves evangélikus egyházi oktatásra emlékezik a békéscsabai evan­gélikus egyház és a gimnázium közössége. — Iskolának, nemzetnek nem lehet reményteljes jövője a múlt ismerete nélkül — mondta az igazgatónő. Az evangélikus egyház gyülekeze­ti termében berendezett tárla­ton a nagytemplom és a gimná­zium korabeli tervrajzai, az építkezésekkel kapcsolatos do­kumentumok, valamint kis is­kolatörténeti kiállítás tekinthe­tő meg. Az evangélikus nagytemp­lom Európában is egyedülálló épület, nagyobb evangélikus templom csak Németországban található. — Szerencsés város az, ahol a templomok, az okta­tási intézmény ilyen egységes, városképileg is komoly esztéti­kai értéket képvisel — mondta előadásában Benedicty Gyula építészmérnök. A jubileumi rendezvénysoro­zat keretében október 16-án öregdiák-találkozót tartanak, melyre mindenkit várnak, aki valamikor is kötődött az evan­gélikus gimnáziumhoz. K. A. Államiságunk és vértanúink emlékére Emlékműátadási és -meg- áldási ünnepséget tartottak szombaton a mezőhegyesi köztemetőben. Mihály Gábor Munkácsy-díjas szobrászmű­vész feszületé a 150 éve már­tírhalált halt Gonzeczky Já­nos tábori lelkésznek, a sza­badságharc mezőhegyesi honvédéinek, valamint a ma­gyar államiság és keresztény­ség ezeréves múltjának állít emléket. A városi önkormányzat és a római katolikus egyházközség nevében Hollós László köszön­tötte a megjelenteket, köztük Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspököt és Mihály Gábor szobrászművészt. A Jó­zsef Attila Általános Művelődé­si Központ Krcsméri Tibor ve­zette fúvószenekara 1848-as da­lokkal idézte a történelmi idő­ket, majd a Himnusz elhangzá­sa után Bajnai István esperes­plébános mondott köszöntőt: — Október 8-án, hajnali öt órakor volt 150 esztendeje an­nak, hogy a mezőhegyesiek egykori lelkipásztorát, akkori tábori lelkészt, Gonzeczky Já­nost a szabadságharcnak tett szolgálataiért Haynau — vé­rengző ösztönétől indíttatva — Gyulay Endre szeged-csa­nádi megyés püspök áldotta meg a mezőhegyesi feszüle­tet FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET az aradi tábornokok után két nappal kivégeztette... Mindig éreztem magamban itteni mezőhegyesi munkálkodásom során olyan késztetést, hogy itt kellene, ahol élt és ahonnan el­hurcolták Gonzeczky Jánost, egy olyan emléket állítani neki, amely egybefoglalná az ő éle­tét, sorsát, mártírhalálát, és amely jelképes sírja is lehetne. Hosszú készülődés és nem kis áldozatok után mára sikerült ezt az emlékművet fölállítani, de nem csak Gonzeczky János em­lékére, hanem minden olyan mezőhegyesi honvéd emlékére, akik a szabadságharcban ennek az országnak, ennek a népnek a függetlenségéért, a szabadságá­ért harcoltak és haltak mártírha­lált. A harmadik szándékunk, amellyel fölállítottuk ezt a fe­születet, az volt, hogy emlékez­tesse a Mezőhegyesen élőket arra, hogy ezer esztendeje Szent István királyunk korszerű euró­pai államot épített ki itt, a Kár­pát-medencében, és hogy ezt a korszerű államot a keresztény­ség, az egyház sziklaalapjaira építette. Miután Csanádi István alpol­gármester leleplezte az emlék­művet, az egykor szintén Mező­hegyesen szolgáló Gyulay End­re megyés püspök mondott ün­nepi beszédet, majd megáldotta a Mihály Gábor alkotta keresz­tet. M. Gy. VÉLEMÉNYEK Fejsze helyett törvénnyel Hogy engem ilyen élhetetlennel vert meg a sors! — szidta az asszony az urát, mihelyt az belépett a konyhaajtón. — A fizetésedből hónapok óta nem láttam egy fillért sem! Ugye megint játszot­tál?! — az asszony nem várt választ. Berohant a fészerbe, és felkapta a fejszét. Az utcai kapu na­gyot csattant utána. Ahogy végigfutott a főutcán, a falubeliek azt hitték, megháborodott. A kocs­mában egyenest a játékgéphez vette az irányt, s mielőtt a bentiek megakadályozhatták volna, már ütötte is a sí­poló, villogó vasdobozt. A fenti eset megtörtént. Felmérések szerint hazánkban mint­egy százötvenezer megszállott pénzét nyelik el a játékgépek. Azt hiszem, egyikük hozzátartozója sem hullat könnyet a sze­rencsejáték-törvény tervezetének közelgő parlamenti vitáján. Annyit már tudni, a Pénzügyminisztérium által készített két változat közül a kormány a szigorúbbikat támogatja. E szerint pénznyerő automata 2001-től vendéglátóhelyeken nem, csak a kaszinókban, illetve a játéktermekben üzemeltethető. A szigo­rítás miatt a jelenleg üzemelő mintegy harmincezer gép közül csupán ötezer működhetne tovább. A maradék, jelenleg presz- szókban, kocsmákban elhelyezett huszonötezer a jövőben nem üzemeltethető. Máris megindult a számháború, adóbevételtől esik el, vagy ellenkezőleg, nyer a törvénnyel az állam. Mások az alkotmányos jogok miatt aggódnak, mivel a tervezet szerint azt a felnőttet, aki a saját vagy a családja vagyonát kockára te­szi, a közeli hozzátartozója akár egy évre is kitiltathatja a kaszi­nókból. Sejthető, a játékgéplobbi igazából nem az állítólagos kieső állami bevételért, de nem is a játékban mértéket nem ismerő szegény polgár alkotmányos jogáért aggódik, hanem a maga zsebéért. Az ellenzők a szigorúbb változatnak egyetlen érdemét ismerik el, nevezetesen, az erősebben érvényesíti a családvédel­mi és az ifjúságpolitikai célokat. Ha képviselő lennék, már ezért az egyért a szigorúbb változatra szavaznék. Csath Róza Battonyai gondolatok Mindenkinek vannak kedves, gyakran mondoga­tott verssorai. Az általam leggyakrabban idézett versrészlet Csokonaitól származik. „Itt van a leg­végső óltára Pallásnak, / Az emberiségnek, a csí- nosodásnak; / Ezen túl keletre nevet a szép Mold­va, / De a termés-elme nincs mással megtoldva” — olvasható a „Marosvásárhelyi gondolatok” cí­mű filozófiai költeményben. Fiatal koromtól fogva ismerem a művet, de hogy ez lenne a kedvenc versem, az túlzás. A XVIII. század vé­gi poéta a nyugati keresztény kultúra legkeletibb őrtornyának te­kinti az akkor még nyilván színmagyar erdélyi várost. Azon túl áporodott bizantinizmus, tömény ortodoxia. Hiába a természeti szépségek, hiába a termés-elmeként (vesd össze: terméskő!) föl­említett velünk (pontosabban velük, moldvaiakkal) született em­beri értelem: a „csínosodásnak” semmi jele. (Ellentétben Csoko­naival, gyakori kinntartózkodásaim során igenis látni véltem ilyen jeleket, ezért pereltem magamban a költő sommás megál­lapításaival.) A „csínosodás” ma egyenlő a sokat emlegetett Európához va­ló csatlakozással. Marosvásárhely neve is helyettesítendő, még­pedig Debrecennel, Békéscsabával, Szegeddel. Legvégső eset­ben Ártánddal, Gyulával, Battonyával. „Ki itt átlépsz, hagyj föl minden reménnyel!” — október 6-a óta akár ez a figyelmeztetés is szerepelhetne az utastájékoztatókban. Jómagam nem az emlékezést megzavaró nacionalistákban, nem a velük cinkosként összekacsintó hatalomban csalódtam, hanem a román kollégákban, akik össztűz alá vették az Arad me­gyei prefektust, Gheorghe Neamtiut. Hogyan értesülhettek a ma­gyar nyelvű lapok (köztük a Békés Megyei Hírlap) hamarabb a vértanúk emlékművének átszállításáról, mint a román újságok? Mi ez a megkülönböztetés, mi ez a románellenes diszkrimináció? És micsoda eljárás az, hogy a magyar miniszterelnök és a ma­gyar szónokok magyarul beszélnek, tolmács nélkül, amiből ők — természetesen — egy mukkot sem értenek. Nos, ekkor éreztem úgy, hogy meg kellene írnom a kétszáz évvel korábban született Csokonai-vers mai változatát. Az lehet­ne a címe, hogy „Battonyai gondolatok”. Ménesi György Disznóügyek nyomában Kamuton (Folytatás az 1. oldalról) — Félreértés történhetett — mondja a felvásárló, magyaráz­va: változtak a költségtérítés dí­jai, ezért a szerződésben lefes­tették és átírták azt a részt, ahol az összeg szerepelt. Egy — fi­gyelmetlenségből — kimarad­hatott, bár a másodpéldányon már feltüntették a 2000 plusz áfás összeget. — Nem túlzás egy kicsit ez a 2000 plusz áfás költség serté­senként? — érdeklődnék, erről azonban a felvásárló nem kíván nyilatkozni. Gyorsan hozzáteszi azonban: eddig 2800 (plusz áfa) volt a költségtérítés, akiktől pe­dig ezután vásárol fel a cég, azoktól már nem vonnak le semmit. — Mi változott, hogy 2800 után 2000, majd 0 forint lett a költsége a cégnek sertésenként? — kérdezem. Kiderül: semmi más, csak a piaci viszonyok. Annyit azon­ban hozzátesz: az általa képvi­selt cég az elmúlt hat évben rendszeresen vásárolt fel serté­seket, és mindig napra pontosan fizetett, nemcsak Kamuton, ha­nem az összes többi községben is. Ezt a jelenlévők megerősítik: így igaz, fizetési gondok eddig nem voltak a kft.-vei Az persze már más kérdés, hogy egy szerződés megkötése­kor ki milyen alkupozícióból tárgyal, ki mennyire kiszolgál­tatott a másik kénye-kedvére. Kovács Attila „KÉTSZER IS GONDOLD MEG, MIELŐTT NEM MONDASZ SEMMIT!” (Laurence J. Peter) A közösség a biotermelést támogatja (Folytatás az 1. oldalról) A minisztériumi főosztályvezető leszögezte: az Európai Unióhoz csatlakozás után ránk is szigorú szabályok vonatkoznak. Az EU mindent megnéz: kié a terület, a gazda milyen fajtát vet egyes növé­nyekből, és csak ezután ad támogatást. Főleg bionövényeket lesz érdemes termeszteni, azokra 40 százalékos támogatás jár a vetőmagtól a szerves trá­gyán át a betakarításig. — Azért beszélünk sokat az egészséges életmód­ról, mert Magyarországon sok a beteg. Ennek oka főleg a nem megfelelő táplálkozás — közölte elő­adásában H. Kovács Eszter, az ÁNTSZ megyei munkatársa. Dr. Kulcsár László, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem professzora megjegyezte: amikor Spanyol- ország belépett az Európai Unióba, az ottani gazdák azt hitték, azonnal „dől” a pénz. Amikor rájöttek, hogy ez nem így van, nagyon felháborodtak, és ki akartak lépni. Végül nem tették, de a fejlődés érde­kében áldozatot kellett vállalniuk. E téren nálunk is hasonló helyzet várható, mert a magyar gazdák sin­csenek még kellően felkészülve a csatlakozásra. Szombaton délután látványos szüreti felvonulás­sal, este bállal, vasárnap pedig a népi ételek főzőver­senyével folytatódott a Sárréti vállalkozói napok programja. Magyari Barna Ünnep a százéves templomban A mezőkovácsházi református egyházközség a hét végén ünnepelte a reformátuskovácsházi templom fennállásának 100. évfordulóját. A kü­lönleges alkalommal tartott hálaadó istentisztele­ten — a Dél-Békésben 11 településen tett látoga­tása záró programjaként — dr. Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, a zsinat lelkészi elnöke hirdetett igét. A százéves évfordulóra felújított és környeze­tében is megszépült reformátuskovácsházi temp­lomban szombaton este zsúfolásig teltek a pad­sorok, ahol a hívek és az érdeklődő lakosság mel­lett a megyéből érkező lelkészek és egyházak képviselői vettek részt. „Uram, te voltál a hajlékunk nemzedékről nemzedékre. Te vagy a mi oltalmunk, erőssé­günk és bizodalmunk” — szóltak a zsoltár ünne­pi nyitó hangjai. Az egy évszázada felszentelt templom azért épült, hogy a tévelygők tájéko­zódni tudjanak és rátaláljanak a megnyugvásra, a lelki békességre. Az emlékeket idéző és biztató szavak mellett Sárándi Tibor a templomot ábrázoló festményt adományozott az egyházközösségnek. Végül Deák Fogarasi András helyi lelkész ismertette a templom eddigi történetét, majd további köszön­tőkkel és a zsoltár dallamával zárult az ünnepség. H. M. — Templom és iskola éppúgy elválaszthatatlan egymástól, mint a hit, az erkölcs és a tudás — mondta szombaton az evan­gélikus egyház gyülekezeti ter­mében dr. Formanné Kiss Kata­lin, a Békéscsabai Evangélikus Gimnázium igazgatónője, meg-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents