Békés Megyei Hírlap, 1999. október (54. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-08 / 235. szám

Mire van szüksége testünknek? Szervezetünk akkor veheti fel a harcot a kórokozókkal szemben, ha immun- rendszerünk képes felismerni és elpusztítani őket. Ehhez a „munkához” nélkülözhetetlenek az antioxidáns vitaminok (A, C, E), amelyek „lefegy- verzik” a szabad gyököket, még mielőtt kárt okozhatnának. • Csontjaink állományának megtartásához az ásványi anyagok közül nem nélkülözhetjük a kalciumot és a magnéziumot. • A vérképződésben kiemelt szerepe van a B12-vitaminnak, míg az érelme­szesedés megelőzésében a C- és az E-vitaminnak van jelentős hatása. • A kötőszövet rugalmasságáról a C-vitamin gondoskodik, a porcképződés­ben a mangán játszik szerepet. Napi adagjaink • A-vitamin: 10 g csirkemáj, 100 g sárgarépa, 800 g paradicsom • Bt-vitamin (thiamin): 10 g élesztő, 60 g napraforgómag, 130 g földimogyoró • B2-vitamin (riboflavin): 750 ml tej, 150 g kukorica, 200 g Camembert • Niacin: 120 g marhamáj, 100 g sörélesztő, 100 g földimogyoró • B6-vitamin (pyridoxin): 40 g sörélesztő, 160 g szójabab, 200 g borjúmáj • B12-vitamin (cobolamin): 10 g sertésmáj, 60 g sertéshús, 100 g Camembert PHARMINDEX KALAUZ A recept nélkül kapható gyógyszerek eddigi legteljesebb gyűjteménye Októberben már a patikákban! • C-vitamin (aszkorbinsav): 1 ki­vi, 80 g paprika, 150g eper, 1 nagy narancs • D-vitamin (cholecalciferol): 1 te­áskanál halmájolaj, 1 teáskanál vaj • E-vitamin (tocoferol): 2 teáska­nál búzacsíraolaj, 50 g mandula, 300 g fejes káposzta • K-vitamin: 20 g kelbimbó, kel­káposzta vagy karalábé, 150 g zab- pehely, 400 g marhahús ffi MediíTMedia INFORMÁCIÓS KFT. Budapest, 1148 Bátorkeszi, u. 12. telefon: 223-1577,223-1578 fax: 220-7213 Vitaminokra és ásványi anya­gokra a gyerekeknek is nagy szük­ségük van. A budai gyermekkór­házban végzett vizsgálatok például megállapították, hogy a csontállo­mány csak húszéves korig növek­szik, ezután a szervezet már csak föléli saját kalciumállományát. Ha valaki gyerekkorában nem jut ele­gendő kalciumhoz, a felnőttkori maximális csontsűrűsége öt-tíz százalékkal csökkenhet. A magyar gyerekek csontsűrű­sége még a romló nemzetközi ten­denciáknál is rosszabb adatokat mutat. Ennek részben a fiatalok rossz fizikai állapota, részben a kalciumban gazdag táplálékok fo­gyasztásának csökkenése az oka. Szabó Z. Levente ^ásjila'gyj'E ,;fs°r'22/A:*í« U p£,ZSßO V «X­U f i 4. \ , 1 w® a mBm ■Ir¥,• , : míd \ Erősíti a Jfokozza az J ellendlló- Mficpesséíjct. W oy AK I \ s H \ ‘ vNqvartís.Hungaria Kft. ff .^ Venynélküli Gyógyszerek * .’7 •» ' 125 Budaőést. • A kockázatokról és a mellék­hatásokról olvassa el a beteg­ig tájékoztatót, vagy kérdezze meg | kezelőorvosát, gyógyszerészét! 8 o Nem alkalmazható veseelégtelenség és fokozott kalciumürítés esetén! Ingyenes melléklet 1999/1. Az Egészséges Városért Alapítvány iskolai programja Megvan az első lépés Egészségterv - furcsa szóösszetétel, egyelőre mégsem találtak jobb kifejezést arra a hosszú távú stratégiára, amellyel a lakosság egészségi állapotának javí­tását célozzák. A pécsi székhelyű Egészséges Városért Alapítvány kezdeménye­zésére több pécsi iskola elkészítette egészségtervét. Az eredeti WHO-program úgy tűnik, bő egy évtized elteltével most találta meg igazán a helyét. Nagy megtiszteltetés volt Pécsnek, amikor 1986- ban, az akkori szocialista országok városai közül el­sőként, és sokáig egyedüliként elnyerte a jogot, hogy tagja lehetett a WHO által inditott nemzetkö­zi programnak, s a már korábban belépett európai országok közösségének. A cél nemes volt: hatékony egészségvédelmi programokkal javítani a lakosság egészségi állapotán. A szakemberek lelkesedtek, nagy lett a jövés-menés, a WHO küldöttjei gyakran látogattak Pécsre, a program pécsi tisztségviselői meg tapasztalatcserékre utaztak. Tetszetős kimuta­tások születtek, de egy idő után úgy tűnt, hogy va­lós, konkrét tartalom nélküli kirakat-papírmunkává degradálódott a szép kezdeményezés. A változást a ’90-es évek hozták meg. Az első lépés, amivel a programot a helyére tették, hogy alapítványként működtették tovább, s az alapítványnak saját magá­nak kellett előteremtenie a működési feltételeket. A másik jelentős változás az volt, hogy belátták, nem kell látványos dolgokat csinálni és nagyot markol­ni. Ha igazi eredményeket akarnak elérni, az iskolá­kat kell megnyerni. (folytatás a 3. oldalon) Tisztelt Olvasók! A lapot, amelyet kezükben tartanak, nem pusztán címében, hanem főleg tar­talmát tekintve kívánjuk egészségükre. Célunk, hogy megismertessük önöket azoknak a szakembereknek a javasla­taival, akik a kisebb-nagyobb városok­ban, községekben, falvakban élő em­berek egészségének védelmével foglal­koznak. Reméljük felkeltettük érdeklő­désüket, hiszen valamennyiünkről, szel­lemi és fizikai állapotunk javításának le­hetőségeiről szólnak a riportok, interjúk. Forgassák jó kedvvel új mellékletünket. Váljék egészségükre! Nincs tiltott étel Az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás - mint a helyes életmód egyik fontos eleme - hoz­zásegít ahhoz, hogy a testtömeg egyensúlyban maradjon, a szervezet megfelelő mennyiségben jusson hozzá energiához és létfontosságú táp­anyagokhoz, a legkisebb esélyt adva így a táp- lálkozással-életmóddal összefüggő betegségek (elhízás, cukorbetegség, szív-- és érrendszeri megbetegedések stb.) kialakulásának. Az egész­ségesebb étrend kialakítása nem feltétlenül je­lenti az eddig megszokottak felborítását és a táplálkozás nyújtotta örömökről való teljes le­mondást, hanem egy kis tudatosság mellett az arany középútra való rátalálást. Az egészséges étrendben nincsenek kiemelendő, az egészsé­günket különösen szolgáló táplálékok és nincse­nek tiltottak sem, hanem az elfogyasztott ételek mennyisége, minősége, fogyasztásának gyako­risága és egymás közti aránya dönti el, hogy ét­rendünk mennyire szolgálja egészségünket. Minden ember számára egyedi az ő egészsé­gét szolgáló étrend, de léteznek irányelvek. Eszerint ajánlatos: változatosan, minél több­féle élelmiszerből válogatni az étrend összeál­lításakor; rendszeres táplálkozási szokásokat kialakítani naponta 4-5-szöri étkezéssel; kevés zsiradék felhasználásával, kíméletes elkészítési módokat, eszközöket alkalmazni; ügyelni a na­pi- 1,5-2 1 folyadékigény fedezésére (főként csapvízzel, ásványvízzel, különféle teákkal, magas gyümölcstartalmú levekkel); csökkente­ni a sófogyasztást az utólagos sózás és a magas sótartalmú élelmiszerek mellőzésével, illetve főzéskor a megszokottnál kisebb mennyiségű só felhasználása mellett változatosan, sokféle zöld- és száraz fűszer használatával; desszertet, édességet hetente legfeljebb egyszer-kétszer, főétkezések befejező fogásaként fogyasztani; naponta fél liter sovány tejet inni, vagy ennek megfelelő kefirt, joghurtot, félzsíros sajtot, te­héntúrót; a hús- és húskészítmények közt az ala­csonyabb zsírtartalmúakat keresni; rendszere­sen, naponta többször enni friss vagy mirelit zöldségfélét; naponta többször fogyasztani friss gyümölcsöt, idény- vagy déligyümölcsöt, cit­rusfélét; a kenyérfélék közül inkább az élelmi rostokban és vitaminokban, ásványi anyagok­ban gazdagabb barna, korpás, magvakkal dúsí- tottakat fogyasztani; ételkészítéshez és kenyér­kenéshez növényi eredetű zsiradékot használni; kerülni a kiadós étkezéseket. D. A. dietetikus

Next

/
Thumbnails
Contents