Békés Megyei Hírlap, 1999. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-07 / 208. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1999. szeptember 7., kedd A megyei bíróság elnöke szerint nem történt hiba a végrehajtás során Jogszerűen jöttek, feltörtek, elvittek? A Békés Megyei Hírlap 1999. augusztus 26. napján megjelent számában .Jöttek, feltörtek, elvittek...” címmel megjelent újságcikkhez az alábbiakat kívánom hozzáfűzni. A bírósági végrehajtásról szóló törvény (Vht.) szabályai meghatározzák azoknak az adatoknak a körét — többek között: az adós lakóhelyét, a végrehajtás alá vonható vagyontárgyak helyét—, amelyeket a végrehajtást kérőnek közölnie kell abból a célból, hogy a végrehajtási eljárást el lehessen rendelni. Ehhez képest a végrehajtást kérő közlése alapján a végrehajtási lapon a Vásárhelyi Pál utcai ingatlan lett feltüntetve, mely ingatlan B. T. adós tartózkodási helyeként szerepelt a végrehajtási eljárás alapját képező polgári peres eljárás során, és ahogyan a mai napig is az adós lakóhelyeként a lakásnyilvántartóban ez a cím van feltüntetve. A végrehajtási eljárás során követelmény a kényszernek és a meggyőzésnek az összehangolása. Ezért a végrehajtó rendszerint az adós előzetes értesítése nélkül jelenik meg annak lakásán, átadja a végrehajtó okiratot, és felhívja őt az azonnali teljesítésre. Amennyiben az adós nem teljesíti nyomban a kötelezettségét, a végrehajtó azonnal elvégzi a végrehajtási cselekményt. Az újságcikkben szereplő esetben a végrehajtó két alkalommal értesítette az adóst az eljárási cselekmény időpontjáról. A Vht. szerint irányadó kézbesítési szabályok megegyeznek a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó általános szabályokkal, melyek szerint a ,,nem kereste” jelzéssel visz- szaérkezett irat szabályosan kézbesítettnek tekintendő. Megjegyzendő, hogy a kézbesítés meghiúsulásának számos oka lehet. A ,,nem kereste" jelzés alkalmas volt annak valószínűsítésére, hogy a végrehajtást kérő által megadott lakcím valóban az adós tartózkodási helye. Nyilvánvaló, hogy ezt a tényt erősítették meg a lakásban talált ingóságok, amelyek részben azonosíthatóak voltak a végrehajtandó vagyontárgyakkal. A Vht. 179. §-a értelmében a végrehajtó a rendőrség közreműködésével közvetlenül igénybe vehette és a végrehajtást azonnal elvégezhette, mely végrehajtási cselekmény foganatosításakor a végrehajtást kérő jelen volt. Mindezen körülmények a végrehajtónak a lakásba való behatolása jogszerűségét támasztják alá. Értékelendő az ügy szempontjából az a körülmény is, hogy az adós lakás- használati jogát nem kizárólag a tulajdonjog alapozhatja meg, hanem annak egyéb jogcíme is lehet. így kellő adat hiányában, önmagában a panaszosok tulajdonjogának igazolása nem elegendő a végrehajtó jogellenes magatartásának megállapítására. A nem vitásan tulajdonos Kallós testvérpár viszont nem tette meg a tulajdonostól elvárható cselekedeteket, melyekkel a lakóházban a külvilág felé nevük feltüntetésével tulajdonosi minőségüket kinyilvánították volna. Ami pedig az ingóságokat illeti — és ez a cikk legnagyobb tárgyi tévedése — az adós és a végrehajtást kérő között folyamatban volt peres ügy irataiból megállapíthatóan az ingatlanban található ingóságoknak az adós soha nem volt tulajdonosa, ezen vagyontárgyak tulajdonjoga a végrehajtást kérőt illette meg. A végrehajtási eljárás alapjául szolgáló jogerős bírói ítélet éppen erre tekintettel kötelezte az adóst több, közöttük a lakásban talált ingóságok kiadására is. A Polgári Törvénykönyv rendelkezései alapján tehát a nem tulajdonos adóstól a Kallós testvérpár a végrehajtási eljárás tárgyát képező ingóságokra tulajdonjogot nem szerezhetett. Martonné dr. Hárs Márta, a megyei bíróság elnöke * * ¥ Készséggel elhisszük, hogy egy tulajdonos lakásába hatósági úton jogszerűen is „be lehet törni”. A végrehajtás előkészületeiről ugyanis a Kallós testvérpárnak semmilyen tudomása nem volt. Senki nem világosította fel őket, hogy idegen ingóságok vannak a lakásban, senki nem küldött felszólítást, hogy azokat adják ki, senki nem indított ellenük pert, és senki nem tájékoztatta őket - hiszen nem a nevükre címezték az értesítést —, hogy mire számíthatnak a lakásukban levő ingóságokat illetően, s hogy oda egy végrehajtó akar bejutni. (Nem tudunk olyan jogszabályról, amely előírná, hogy a tulajdonos vagy lakó köteles kiírni a nevét a lakása ajtajára. Egy nem a nevükre érkező, általuk át nem vett értesítésre hogyan is válaszolhattak volna?) A cikk a jelenség felmutatására íródott, mert úgy véltük, nem kívánatos, hogy bárkinek a lakásába ilyen körülmények között hatoljanak be, és onnan ingóságokat elvigyenek. Munkatársunk az írásában csak ismertette a történteket, így magát a végrehajtási eljárást sem minősítette, az ügyvéd is ismeretlen tettes ellen tett feljelentést, hiszen nem volt egyértelmű számára a rendelkezésére álló információk birtokában, hogy a végrehajtó, a végrehajtást kérő vagy az adós magatartása okozta-e a jogsérelmet. A Kallós testvérpár járt az ügyészségen, a rendőrségen, a végrehajtónál és a bíróságon is, de egyetlen illetékes sem ismerte el sérelmüket, a történtekért senki nem vállalta a felelősséget. Ha történetesen a bíróság munkatársa — miként azt a találkozás időpontjának rögzítésével is megígérte nekik — fogadja Kalló- sékat, akkor talán a cikk sem íródott volna meg. Mindenesetre fura, hogy a testvérpárt ért sérelem, a becsületükön esett csorba semmit nem számít — még egy bocsánatkérést sem érdemelnek — ha lakásukba „jogszerűen” törtek be és hozták hírbe őket. Szerkesztőség Népművelésért kitüntetve Augusztus 19-én dr. Hámori József kultuszminiszter Budapesten az Iparművészeti Múzeumban húsz, a közművelődésért munkálkodó népművelőt tüntetett ki. Népművelődésért díj kitüntetést kapott Kucsera Lajos, a Békés megyei önkormányzat szakfőtanácsosa. Kucsera Lajos 35 éve dolgozik a közművelődésért: először mint beosztott népművelő Mezőko- vácsházán, majd Medgyesegy- házán, a művelődési ház igazgatójaként, de ténykedett közművelődési szakfelügyelőként is. Az elmúlt húsz évet az állam- igazgatás kötelékében töltötte a megyei önkormányzat intézmény-felügyeleti osztálya szak- főtanácsosaként. Feladata a megyei önkormányzat kulturális intézményeinek — megyei múzeumi szervezet, megyei könyvtár, megyei művelődési központ, megyei levéltár, Jókai Színház — szakmai működési koordinációja. — Népművelőként lehet még följebb lépni a ranglétrán? — Lehetne, de nekem ma is fontosabb a kollegákkal való folyamatos szakmai kapcsolattartás. Ügy érzem, így tudok a legtöbbet tenni kultúrkincseink mindenki számára elérhetővé tételéért. — Történt látványos szakmai fejlődés az ön által koordinált intézményekben az elmúlt 20 év során? — A megyei önkormányzat a kulturális örökség megőrzésében és közreadásában próbál egyre jobb szakmai és infrastrukturális feltételeket teremteni, a fejlődés szemmel látható. A megyei levéltár szolgáltatásait például az átlagpolgárok ritkán veszik igénybe, de a kárpótlás során a megőrzött dokumentumok hozzáférhetőségében megKucsera Lajos 35 éve dolgozik a közművelődésért FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER mutatkozott az intézmény jelentősége. — Milyen mértékű változást jelentett munkájában az 1997-es köz- művelődési törvény életbe lépése? — A törvény alkalmazhatóságához a települések önkormányzatainak hamarosan rendeletet kell alkotniuk, amiben konkrétan meghatározzák az általuk felvállalt közművelődési feladatokat. így remélhetőleg a civil szervezetek is nagyobb lehetőséget kaphatnak önkormányzati támogatások elnyerésére, amennyiben a település közművelődési szempontból jelentősnek ítéli munkájukat. — Jövőre a millennium megünneplése minden település kulturális életében jelentős helyet foglal el. Mi ebben a kérdésben az ön álláspontja? — Minden közösségnek a saját anyagi és kulturális lehetőségei között kell megünnepelnie az ezredfordulót. Fontos, hogy minden településen hagyjanak az ott élők valamilyen jelet önmaguk és az utókor számára, amely emlékezteti őket az ezredfordulóra, lehet ez akár egy kiadvány, emléktábla vagy park, lényeg az egyedisége és hogy megerősítse a közösségben az együvé tartozás érzését. — Frankó — Millenniumi emlékparkot alakítottak ki szeptember 4-én Méhkerék központjában a „Három szombat” országos közterületszépítő mozgalom keretében. — A templommal szembeni, eddigi üres területen kialakított parkba hatvan tuját, tizenöt lombos fát és hat ezüstfenyőt ültettek, illetve a település határában parlagfüvet irtottak a helyi román egyesület és a sportegyesület tagjai, valamint az önkormányzat és a posta dolgozói. Az új parkot a későbbiekben padokkal, emlékművel, sétány kialakításával szeretnénk tovább szépíteni — tudtuk meg Netye Zoltánnétól, a polgármesteri hivatal munkatársától. A délelőtt folyamán az iskola tanulói az eldobált szemetet gyűjtötték össze. — Fontos, hogy védjük és szebbé tegyük a környezetünket — vélekedtek a megkérdezett hatodik osztályos lányok. — A település központjából eddig hiányzott a pihenőpark. Reméljük, hogy a lakosság kedvelt helyévé válik a most létesített, rendbe szedett zöld terület. A focisták parlagfüvet irtanak, és az edzőnek sem árt formában lenni — mondta kaszálás közben ifj. Patka György, a helyi futballcsapat edzője. (w) Sikeres lesz-e a Colgate felnőttprogramja? Evita. — még négy előadás. A Jókai Színház januárban mutatta be és játszotta nagy sikerrel Andrew Lloyd Webber és Tim Rice világhírű musicaljét, az Evitát. Az új évadban a régi áron (jegyek 920, 800, illetve 570 forintért vásárolhatók a színház szervezőirodájában), szeptember 15—ló—17—én és 18-án látható az előadás. Felvételünkön Evita és Perón (Molnár Margit és Venyige Sándor) archív fotó Pihenőpark Méhkerék szívében Mikor is jártam utoljára a fogorvosnál? Valószínűleg akkor, amikor a fájdalom űzött el a fogak gyógyítójához. A magyar lakosság szájhigiénés állapotát szomorú eredmények jellemzik, felmérések szerint a felnőttek mintegy 54 százaléka több, mint egy éve nem nézette meg fogazatát. A Colgate—Palmolive Magyarország a szájápolási hónap keretében meghirdette az első országos felnőtt prevenciós programját. A szakemberek elhatározták, változtatnak az eddigi helytelen gyakorlaton, s megpróbálják kialakítani a rendszeres fogorvoshoz fordulás hagyományát. Az újszerű kezdeményezés hatásosságáról, valamint saját tapasztalataikról kérdeztünk meg három Békés megyei fogorvost. — Az biztos, hogy mi, magyarok nem jeleskedhetünk a szájhigiénés felmérések eredményeivel — mondja dr. Kecskés Mária békéscsabai fogszakorvos. — Általában az a jellemző, hogy a felnőttek körülbelül évente egyszer látogatnak el a fogorvosi rendelőbe abban az esetben, ha panaszuk van. Nem igazán hiszek a szűrővizsgálatok hosszú távú hatékonyságában, mert eleinte ugyan megrohanták (főleg a nyugdíjasok) a rendelőket, de többségükben mindössze azért, hogy megkapják az ingyenes jogosultságot igazoló papírt. A megoldást a gyerekek ösztönzésében látom, ezt tartom a legfontosabbnak, mert az apróságok gyakran még a szülőkre is hatnak. Dr. Mocsonoky Zsuzsanna dobozi fogszakorvos kérdésünkre a következőket mondta el: — Siralmas a felnőtt lakosság fogazatának állapota, ám ez nálunk több évtizedes hagyomány. Fontosak azonban az évek óta reklámok formájában hirdetett fogápolási kampányok. Azt hiszem, több évtized szükséges ahhoz, hogy olyan kultúra alakuljon ki ezen a területen, mint a nyugati világban. A Colgate programja mindenesetre az első lépcsőfok lehet a megvalósításban. Generációs kérdésről beszélhetünk, mert a gyerekek számára az otthoni jó példa a leghatásosabb. — Manapság már Magyarországon is számít egy-egy munkahely pályázatánál, hogy a jelentkezőnek milyen a külseje, s milyen állapotú a fogazata — véli dr. Ivány Katalin gyulai fogszakorvos. — Azt gondolom, rendkívül rossz állapot a jellemző a felnőttek csoportjára. Eddig nagyon kevesen jöttek el a szűrővizsgálatokra, ám egy ilyen kampány, mint a Colgate - é, a figyelem felkeltésre mindenféleképpen jó. A Colgate szájápolási hónap keretében Békés megyében Békéscsabán, Békésen, Gyulán, Szarvason, Sarkadon és Méhkeréken várják a szakorvosok ingyenes szűrővizsgálatra az érdeklődőket. A szájápolási program szeptember elsejétől e hó harmincadikáig tart. B. Párkányi Adrienn A felnőttek körülbelül évente egyszer látogatnak el a fogorvosi rendelőbe archív fotó Csak akkor megyünk, ha fáj
