Békés Megyei Hírlap, 1999. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-07 / 208. szám

Őseink nyomában. (fm) Az Életfa Alapítvány, a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola diák- szervezete, valamint a Mese­ház közös szervezésében Ha­gyományunk műhelye elne­vezéssel programsorozat in­dul Békéscsabán, melynek első előadását szeptember 10-én 17 órától a Bartók Bé­la Zeneművészeti Szakkö­zépiskola B/7. termében tart­ják „Őseink nyomában Kö­zel-Keleten címmel”. Az elő­adó Pap Gábor. Az előadás- sorozat a Tanárképzők Szö­vetsége Organikus Kultúra Műhelyének képzési prog­ramját alkotja. Testületi ülés. (cs) Orosháza képviselő-testülete szeptember 8-án, szerdán tartja soros ülését 15 órai kezdettel a városháza nagy­termében. Napirenden többek között az idei költség- vetési rendelet módosítása, az első félévi gazdálkodás teljesítéséről szóló beszámo­ló, az ipari park cím elnyeré­sére vonatkozó pályázat is szerepel. Négyszáz cukorbeteg, (i) Vésztőn immár több, mint tíz éve működik folyamatosan az egészségügyi kislabor, ahol például vérképet, vércu- korszintet, koleszterinszintet és vérsejtsüllyedést tudnak mérni. Mindezen vizsgálatok alapján megállapítható, hogy Vésztőn négyszáz cukorbe­teg él, akik közül többen ha­vonta vagy még gyakrabban járnak ellenőrzésre. Agykontroll, (y) Agy- kontrollismétlő tanfolyamot tartanak ma Békéscsabán, az ifjúsági házban. A 17.30-kor kezdődő ismétlő előadást azoknak ajánlják, akik már részt vettek hasonló tanfo­lyamon. Lila majom, (fm) A Fa­bula Bábszínház szeptember 15-én délelőtt fél 11-től Bé­késcsabán, a Békés Megyei Könyvtár játszótermében „A lila majom...” címmel elő­adást tart óvodás korú gyer­mekek részére. Az élő sze­replőkkel és bábokkal ját­szott előadás elnyerte az 1995-ös Magyarországi Hi­vatásos Bábszínházak Talál­kozójának gyermekközön- ség-díját. „A TÖBBSÉG UGYAN­OLYAN SÚLYOSAN TÉ­VEDHET, MINT A KI­SEBBSÉG.” (John Dryden) MEGYEI KÖRKÉP 1999. szeptember 7., kedd Távozó albánok, érkező afgánok (Folytatás az 1. oldalról) Az állandó zsúfoltság miatt egyre inkább lelakott a Ké tégy házi úti tábor, hiszen a szükséges felújításokat, tiszta­sági meszeléseket nehezen vagy semmiképpen nem tudják elvé­gezni. És közeleg szeptember 30-a is, amikor a menekültügyi hivatalnak lejár a Garzon Kft.- vel kötött szerződése az ifjúsági táborban lévő szálláshelyre. A szerződés ugyan meghosszab­bítható lenne, de ezek a faházak nem fűthetők, és téliesítésük nem is oldható meg gazdaságo­san. Információink szerint — amit a befogadóállomáson és a megyei önkormányzatnál is megerősítettek — felmerült a gyularemetei, üresen álló gyer­mekotthon eladása vagy tartós bérletbe adása a menekültügyi hivatalnak. Ugyanakkor a hiva­taltól a megyei önkormányzat olyan visszajelzést kapott, hogy saját erőből nincsen erre anyagi keretük, ezért valószínűleg a meglévő befogadóállomásokon helyezik el a menekülteket. Székely Béla hozzáteszi: minden gondjuk ellenére a szükséges alapellátást — szál­lás, étkezés, tisztálkodószerek, ruhaneműk — biztosítani tud­ják a lakóknak. A különböző karitatív szervezetek, illetve magánszemélyek felajánlásai is segítenek ebben. Nemrégiben például egy spanyol üzletem­ber, Guillermo Miranda Fer­nandez közel egymillió forin­tos élelmiszert és egyéb ado­mányt osztott szét a táborban, emellett elvál­lalta a már emlí­tett négyhóna­pos Denis ke­resztapaságát is. Békéscsaba testvérvárosa, Wittenberg töb­bek között mo­sógépeket is fel­ajánlott, ezek­nek szintén nagy hasznát veszik a táborla­kók. A befogadó­állomás óvoda- és egyben iskolaterme előtt Island Milaimmal futunk össze, aki azok közé tartozik, akik még félnek hazatérni. — Én koszovói albán va­gyok, a feleségem pedig szerb, így nincs Jugoszláviában olyan hely, ahol mindketten bizton­ságban érezhetnénk magunkat — mondja. — Továbbra is ab­ban bízunk, hogy Magyarorszá­gon megkapjuk a menekültstá­tust vagy sikerül továbbjutnunk egy harmadik országba. A tábor iskolájában olyan A befog adóállomás iskolatermében magyar alapkifejezéseket is megtanítanak a gyerme­kekkel FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET horvát és garanác — muzulmán vallású szerb — gyermekek tar­tózkodnak, akik nem beszélik a magyar nyelvet, és ezért nem járhatnak a városban iskolába. Házon belül múlatják hát az időt, és tanulnak meg néhány magyar alapkifejezést, hogy jobban megértessék magukat bent és kint. A tanítónő azonban vigyáz arra, hogy a hazamenni és az otthon szavak csak ritkán kerül­jenek elő... Nyemcsok László Bölcsődenyitás: boldog új évezredet! „Nagy nap a mai községünk életében, s nem csak azért, mert országos kirakodóvásár házigazdái vagyunk” — fogalmazott Szatmári János dobozi polgármester a tegnapi ünnepélyes böl­csődeátadás előtt. — Nyolc esztendővel ezelőtt, 1991—ben a község anyagi ál­lapota és demográfiai helyzete úgy diktálta, hogy meg kellett szüntetni a bölcsődét. A dobozi képviselő-testület — mérlegel­ve a felmerülő igényeket — 1998 elején döntött a bölcsőde újranyitásáról. A testület az igé­nyelt összeg töredékét, 500 ezer forintot nyert pályázaton. A ta­vaszi belvíz tovább rontotta a helyzetet. A tényleges felújítási, kivitelezési munkálatok június­ban indulhattak el, és az egész község figyelemmel kísérte az építkezést, mindenki azt mérle­gelte, hogy szeptemberre elké- szül-e az orvosi lakás helyén ki­alakított bölcsőde — részletezte a megye legrégebbi falujának első embere. — Elkészült a jö­vő évezred embereit fogadó lé­tesítmény. Boldog új évezredet! — zárta gondolatait a polgár- mester. — A legifjabb jelentkező Endrei Bence és Debreczeni Ákos, ők 1998 júniusában szü­lettek. Balogh Bence december­ben lesz kétesztendős, ő jelenleg is koptatja a mesefigurákkal tar­kított padlószőnyeget. A tipe­gők és a nagyobbak külön cso­portokban lesznek — fejtegetett Szabó Sándomé, a keretintéz­mény, a családsegítő és gyer­mekjóléti szolgálat vezetője. A húsz férőhelyes, felújított bölcsőde szakmai vezetője, Szabó Lászlóné tanulmányai miatt nem örülhetett csöppsége­ivel az ünnepélyes megnyitón. B. I. Öt rendőrt bocsátottak el Szeghalmon (Folytatás az 1. oldalról) A felfüggesztett öt rendőr: Sz. Z. főtörzsőrmester, K. I. törzs- őrmester, T. F. törzsőrmester, F. J. őrmester és H. I. törzsőr­mester. A fenyítések és felfüg­gesztések ellen összesen hat rendőr panasszal élt a megyei főkapitánynál, aki azt elutasí­totta. Végezetül dr. Berke Imre megemlítette: az öt elbocsátott rendőr álláshelyére már három kolléga kérte más kapitányok­tól a Szeghalomra való áthe­lyezést, s a további két helyre is lesznek jelentkezők, így nem szembesülnek létszámhiány­nyal. M. B. * Az elbocsátott rendőrök tele­fonon megkeresték szerkesz­tőségünket, s kifogásolták az eljárást, mondván: az általuk elkövetett cselekmények súlya nem áll arányban az elbocsá­tással. Megkerestük a Szegedi Katonai Ügyészséget, ahol megerősítették: valóban foly­tatják az eljárást, a nyomozás még tart, de az ügy — vád­irattal — hamarosan átkerül a Csongrád Megyei Bíróság Katonai Tanácsához. Arra a kérdésünkre, hogy jogszerű volt-e az elbocsátás, nem kap­tunk választ a katonai ügyész­ségtől. VÉLEMÉNYEK Anyák és a „szülhetnék” A „sok gyerek, több boldogság” elvnek köszön­hető Kínában az a népszaporulat, amit mostaná­ban drasztikus születésszabályozással próbálnak mederbe terelni. Köztudott, hogy arrafelé a váro­si családoknak csak egy, a vidékieknek legfel­jebb két gyermek a megengedett. A falusiaknál automatikusan adnak külön engedélyt a második gyerekre, ha az elsőszülött lány. Merthogy csalá­di tragédia Kínában, ha nincs fiú utód, aki to­vábbvigye a nevet. A távoli országban az ultrahangos eljárást arra használják fel, hogy a születendő csecsemő nemét kiszűr­jék, majd a leányt elvetetik az édesanyák. Kínát egyszerre dicsérik és természetesen bírálják is ezért a népesedési politikáért. Mindez akkor jutott eszembe, amikor mi­niszterelnökünk a mi népesedési folyamatunkról, annak kedve­zőtlen tendenciáiról beszélt a minap a rádióban. Az idei év első felében ugyanis 48 ezerrel lettünk kevesebben — mintha kihalt volna egy közepes nagyságú város! Nincs szülési kedvénél a magyar anya. Se kisfiú, se kislány nem kell neki — derül ki a számokból, ám a „Mi lesz velünk?” nemzetgazdasági kérdésre a politikus kész a válasszal: áttörés jellegű változásokat szeret­nénk. (Mi is végre — mondaná sok ezer magyar anya.) És sorol­ja az adójogszabályok gyermekbarát változatát (az érintettek vi­szont azóta már osztottak, szoroztak és kiszámolták, hogy leg­alább három gyermek kell ahhoz, hogy a család ebből érezzen is valamit), a gyed bevezetését (szociológusok állítják, hogy a gyer­mekek támogatására szükség van, de a gyermekvállalási kedvet mindig hosszú távú tényezők döntik el). Úgy látszik, nálunk még nem dívik a „sok gyerek, több boldogság” elve, mert a megkér­dezett fiatalok zöme a saját lakást, utána a munkahelyi biztonsá­got, a magas jövedelmet, a nagyszülők segítését sorolta, és csak ezután örvendezett a családi pótlék, a gyed és a gyes meglétének. Ám borúlátás ide vagy oda, a média megint kitalált valamit: a 2000. évre korszakalkotó áttörés várható a népesség számát il­letően, hiszen a fiatal párok rástartoltak a „Évezred babája” ak­cióra. Mit mondhatnánk erre?! Hajrá! Csete Ilona Türelmi zóna Békéscsabán? Tiszta a levegő? Ha tiszta — sokan lelkiismeret- furdalás nélkül elkövetik a maguk aznapra ren­delt kis (nagy) ügyeskedését. A mindenki más számára csak hátrányt okozó turpisságokat akár környezetszennyezésnek is felfoghatjuk. Az egyik üzletben, ahol joggal számolhattak azzal, hogy a nyári amatőr fotózási láz utómun­kálata, s egyben haszna forintok képében akár náluk is lecsapódhat, a konkurenciaharcra is te­kintettel akciót hirdettek. Aki náluk vett filmet, kapott egy ku­pont is: a film előhívási díjának felét elengedik. Ennyi. Semmi szószátyárkodás. Amikor aztán a felhasznált filmmel és a kupo­nokkal a kedves vásárló balekok visszatértek, megismerkedhet­tek a folytatásos történet második részével is: se fele királysá­got, se fele hívási díjat nem érdemel az, aki nem a középső mé­retű papírra kívánja nagyíttatni felvételeit, illetve csak akkor félárú a hívás, ha a kuncsaft az egy órán belüli képkidolgozást rendeli meg. A közlés ugyan kuponvágásként hat, de semmi baj (persze a fogyasztóvédelem helyett nem nyilatkozhatunk), nyil­ván üzleti kalkuláción alapul minden kedvezményes akció. Csak azért az ilyesmit a kuponosztogatás előtt illik elmondani. A megyeszékhely egyik belvárosi fizető parkolója előtt a közúton megállást tiltó tábla véd. A figyelmetlenségből kocsi­val itt megállókat eleinte a rendőrök, aztán a közterület-fel­ügyelők ba...büntetgették, de ennek már vége(?). A kerítése mögül ki-kiportyázó parkolóőr újabban a tilosban állóktól is beszedi a gépkocsitárolási díjat. Ha később esetleg meg is bün­tetik őket, az már nem az élelmes őr(?) dolga. Nemrégen vala­ki beparkolt az utcai tilosba, s az őt „lenyúlni” szándékozó pénzbeszedő ez irányú közeledését eléggé el nem ítélhetően visszautasította. Az őr utcahosszan hangzó diszkrécióval csak annyit jegyzett meg: „Majd jönnek fegyverrel, s elhajtanak benneteket! Jobb lesz, ha elmentek a türelmi zónába kényszerített (az őr ennél egyszerűbben fogalmazott — a szerk.) jó édesanyátokba!” E folklorisztikus kitörés után a piros kocka Lada balra, a sötét tekintetű őr jobbra távozott. A kör­nyezet viszont maradt — csak már egy kicsit kuponosabb és mosdatlanabb volt. Kiss A. János Termelési megállapodás is születhet Délvidéki vendégek jártak a Sárrét fővárosában Vajdasági vendégek jártak tegnap Szeghalmon. A Vajdasági Va­sas Szakszervezet tartományi bizottságának és a Kikindai Öntö­de Szakszervezeti Bizottságának tagjai előbb az Ikarus-Főnix Kft. gyárát keresték fel, majd a küldöttséget fogadta Kosaras Bé­la polgármester. A nap folyamán két dokumentumot írtak alá. Orovecz József, a Vasas Szak- szervezeti Szövetség régiófele­lőse elmondta: egy évvel ezelőtt Herkulesfürdőn írták alá a Duna—Tisza—Körös—Maros vasas szakszervezeti megálla­podást, amely Magyarországot, Jugoszláviát és Romániát érinti. A konkrét együttműködés érde­kében legelőször a Vajdaság fe­lé léptek. Úgy tűnt, hogy Bács- Kiskun, Békés és Csongrád me­gyék vasas szakszervezeti szö­vetsége már márciusban együtt­működési megállapodást köt a Vajdasági Vasas Szakszervezet tartományi bizottságával, ám ez az aláírás a háború miatt csú­szott mostanra. A tegnapi megállapodást a felek alapdokumentumnak te­kintik, amely alapján kapcsolati rendszerük folyamatos kiépíté­sét, fenntartását határozzák el. A kapcsolattartás további elmé­lyítése céljából évente mini­mum két alkalommal (egyszer a Vajdaságban, egyszer Magyar- országon) találkoznak. Szintén tegnap együttműkö­dési megállapodást kötött az Ikarus-Főnix Kft. Vasas Szak- szervezete és a Kikindai Öntöde Szakszervezeti Bizottsága. Ezt a dokumentumot Sándor Fe­renc, az Ikarus-Főnix Kft. szak- szervezeti titkára és Jovanov Sava, a kikindaiak bizottsági el­nöke látta el kézjegyével. A két szakszervezet minél jobban meg akarja ismertetni a másikkal tapasztalatait, problé­máit. Közös rendezvényeket kí­ván szervezni, illetve meghívja a másikat saját rendezvényeire. Sándor Ferenc megjegyezte azt is: a két gyár között később akár konkrét termelési megállapodás is születhet, hisz’ Kikindán ön­tenek olyan termékeket, ame­lyeket az Ikarus-Főnix Kft. hasznosítani tudna. Ám ahhoz, hogy ez az üzlet esetleg megva­lósuljon, a termék nagyon szi­gorú nemzetközi szabályoknak kell megfeleljen. Magyari Barna Súlyos sérülések, (f) Két súlyos baleset is történt tegnap a 44-es főút Békés megyei szakaszán. Képünk a békéscsabai repülőtér közelében készült, ahol egy Volkswagen Transporter, egy Suzuki és egy Opel Corsa ütközött össze eddig tisztázatlan körülmények között. A következmény: két súlyos és egy könnyű sérülés, összetört autók. A másik balesetet Kondoros közelében személykocsi okozta, hátulról belerohant egy lovas kocsiba A bakon ülő hajtót súlyos sérüléssel szállították kórházba fotó: such tamás

Next

/
Thumbnails
Contents