Békés Megyei Hírlap, 1999. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-01 / 203. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1999. szeptember 1., szerda Farkas Gábor fazekas a Népművészet Ifjú Mestere díjat kapta „Szinte véletlenül lettem fazekas” A százötven éves mezőmegyeri ház ablakára mázolt agyagnyu­szi figura árulja el, hogy talán ez a fazekas porta. Az udvaron Folti és Mazsola hangoskodnak, s a kutya-cica vendégfogadó ugrabugrálása után a Népművészet Ifjú Mestere, Farkas Gá­bor üdvözöl bennünket. — Évente pályázható e cím, har­mincöt éves korig — mondja már az asztalnál ülve a fiatal kerami­kus-fazekas. — Már második al­kalommal próbálkoztam, s meg­lepett, hogy elnyertem, mert ran­gos díjnak tartom, melynél már csak a mesteri cím magasabb. — Hogyan lett fazekas? — Érdekes történet, kicsit vé­letlenül kerültem erre a pályára. Az általános iskolában a megje­lölt grafikusi helyet az osztályfő­nök felcserélte a harmadikként beírt kerámiakészítő-formáló szakkal. így Hódmezővásár­helyre kerültem, ahol a mester­séget tanultam. Majd a híres du­nántúli fazekas-központba, Csákvárra mentem. Mindössze egy évet töltöttem ott, ám renge­teg új ismeretet hoztam magam­mal Mezőtúrra, ahol idősebb mesterek segítettek, s készítettek fel 1988-ban az első próbálkozá­somra, hogy a Népművészet Ifjú Mestere címre nevezzek. — Miket készít szívesen? — Profilom a sütő-főző és tárolóedény-készítés, de szob- rászkodom is. Nemrégiben ké­szült el kisplasztikám Géza fe­jedelemről, s most lóháton ülő magyar harcos a következő té­mám. Egyéni stílust alakítottam Névjegy: Farkas Gábor, 1969. Békéscsaba. Tanulmányok: A Békés­csabai 9-es Számú Általános Iskola elvégzése után a Hód­mezővásárhelyi 602. Számú Szakmunkásképző kerámia- készítő-és formázó szakán tanul tovább. Díjai: 1990-ben a XI. Ge­rencsér Sebestyén pályázat harmadik helyezettje; 1996- ban az Országos Népművésze­ti Kiállítás és Pályázat, Gránát­alma-díj; 1999-ben a Népmű­vészet Ifjú Mestere lett. ki, próbálom munkáimat úgy készíteni, hogy azok a modem környezetbe is éppúgy illesz­kedjenek, mint a hagyományo­sabb régibe. Leginkább a zöld színt használom, amely a szlo­vák fazekaskultúrára jellemző. — Van-e családi hagyomá­nya ennek a mesterségnek? — Érdekes, visszanézve a családfánkat édesanyám roko­nai között találtam egy üvegfú­vó-csiszoló kerámiamestert. Egy pálinkás butélia is maradt tőle 1889-ből. — Továbbadja-e a mesterség csínját-bínját? — Természetesen, van egy ügyes tanítványom jelenleg is. — Milyen rendezvényre, vá­sárra készül most? — Tatára és Bábolnára in­dulok a közeljövőben, lakás- kultúra kiállításon szerepelek együtt egy békési kosárfonó­mesterrel, majd mezőgazdasá­gi vásáron veszek részt. Szep­temberben a Mester-Remek nyíregyházi pályázat követke­zik, amivel szintén próbálko­zom. Fontosnak tartom ezeket a megmérettetéseket, mert kre­atívabbá tesznek, s nem hagy­ják, hogy elvesszünk a hétköz­napokban. — Nyugodt, csendes ember­nek látszik... — Azért engem is ki lehet hozni a béketűrésből. Ám amió­ta itt lakom Mezőmegyeren, va­lóban sokkal nyugodtabb lettem — mondja, s leül a koronghoz. Formálódik a keze alatt az agyag, csúcsosodik, majd ismét összemegy, kialakul a pereme, s lassacskán felismerhetővé válik a főzőedény. Most csend van, bár Farkas Gábor szívesen hall­gat munka közben nyugtató ze­nét, „amin elmélkedni lehet” — ahogy ő mondja. Odakint sze­merkél az eső, s az ifjú mester állításával ellentétben, hogy ilyenkor szinte megtorpan az élet a műhelyben, úgy látszik, mintha most indulna csak be igazán... B. Párkányi Adrienn A tanár és oktató Pozsár József 22 éve oktat elméletet — KRESZ-t, műszakit, el­sősegélynyúj­tást — és se­gítette jogo­sítványhoz eddig majd 10 ezer tanulóját. Júniusban sa­ját iskolát ala­pított. A szakma meglepetésére, még a befutott cégekhez képest is nagy tanulólétszámmal, 70 fővel indította első tanfolya­mát. — Mi a váratlan siker titka? — kérdezem Pozsár Józseftől. — Engem is meglepetés­ként ért a tanulók nagyszámú jelentkezése, és nagy lelkese­déssel vetettem magam bele az oktatásba, immár a saját is­kolámban. A 22 év alatt — amióta a szakmában vagyok — számításom szerint már kö­zel 10 ezer tanítványomnak adtam át KRESZ, műszaki és egy időben egészségügyi is­mereteket, legtöbb hozzám je­lentkező fiatalnak a szüleit, le­het még a nagyszüleit is én oktatattam. — Milyen módszerrel oktat elméletet? — Havonta induló szuperin- tenzív tanfolyamaimon nem használok multimédiás oktató- programokat, mert szerintem a tanári előadást, az egyéniség varázsát semmilyen gép nem pótolhatja. A magyarázataim mellett még vetítéssel szemlél­tetek, de az a véleményem, hogyha az eredmény jó, akkor nem érdemes a módszer meg­változtatásán töprengeni. Már­pedig mikor a tanítványaim KRESZ-ből vizsgázni indulnak, nem az a kérdés, hogy hányán mennek át, hanem hányán ér­nek el hibapont nélküli ered­ményt. Az a legnagyobb öröm számomra, amikor idős nénik, bácsik — akik már maguk sem gondolják, hogy jogosítványt szerezhetnek és csak a család­juk biztatására jöttek el a tanfo­lyamra — érnek el hibapont nélküli eredményt és a vizsga után messziről integernek a fris­sen megszerzett jogosítványuk­kal. — Frankó — „Inkább éjszaka dolgozom, mint korán reggel” — mondja Farkas Gábor, a Népművészet Ifjú Mestere fotó: such tamás ELE m LET Alapítványok, egyesületek, érdekképviseletek, szövetségek, szervezetek, i á 4 I =f kivi Határidő: október 31. Ugye nem felejtették el, hogy minden kedvezményezett­nek közzé kell tennie, mire fordította a magánszemélyek személyi jövedelemadójából juttatott egy százalékot? Az 1996. évi CXXVI. törvény, a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról a 6. § (3) bekezdésében kimondja: a kedvezményezettnek az e törvény alapján átutalt összeg cél szerinti felhasználását tartalmazó adatait az átutalást követő naptári év október 31-éig SAJTÓKÖZLEMÉNY­BEN nyilvánosságra kell hoznia. A közzététel igazolása céljából a sajtóközlemény egy eredeti példányára az adózásibizonylat-megőrzési szabályokat kell alkalmazni. A közzététel megkönnyítéséhez a Békés Megyei Hírlap segítséget szeretne nyújtani az 1999. szeptember 14-én megjelenő lapszámában. E napon 50 százalékos árkedvezménnyel biztosítjuk a megjelentetést. A legkisebb felület 4,3 x 5 cm. Leadási határidő: 1999. szeptember 10. Részletes felvilágosítás: a Békés Megyei Hírlap hirdetésfelvételi irodájában, Békéscsaba, Munkácsy u. 4. és a (66) 446-552-es _telefonszámon kérhető^ Kérte elköltötte ^ öokutnentÁÍjAÍ m Á PIONEER HI-BRED MAGYARORSZÁG RT. munkatársat keres Csongrád—Békés megye északi részébe I TER ÜLETI ' AGkONÓMUSI (promoter) munkakörbe. Olyan fiatal agrármérnök kollégák jelentkezését várjuk, akik szívesen részt vennének termékeink megismertetésében, jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkeznek, néhány éves termelési tapasztalat birtokában vannak, munkájuk során saját gépkocsihasználatot tudnak biztosítani költségtérítés ellenében. A sikeres pályázó részére a cég versenyképes jövedelmet és szakmai továbbképzést biztosít. Jelentkezés esetén magyar nyelvű, fényképes szakmai önéletrajzot 1999. szeptember 15-éig a következő címre kérjük: PIONEER HI-BRED MAGYARORSZÁG RT. , k l036 Budapest, Lajos u. 48—66. 5----------IPh>l é111 MIlii Ili É>il Nemzeti értékeink asztali naptárban A miüeneumra hónapról hónapra emlékezve Nemrégiben rendkívül igé­nyes képes asztali naptárt hozott forgalomba a Lovász Reklámiroda „1000 évünk 2000-ben” címmel. A naptár ötletéről, tartalmáról és hozzájuthatási lehetőségei­ről Lovász Sándort, az iroda vezetőjét kérdeztük meg: — Amikor gondolatban még csak tervezgettünk, sze­rettük volna elkészíteni a legszebb, legtartalmasabb asztali naptárt, amely Ma­gyarországon ezzel a témá­val foglalkozik kétezerben — mondja Lovász Sándor. — Az ötvennégy lapon kro­nologikus sorrendben követ­hetjük végig kis országunk ezer évének eseményeit. Nem történelemkönyvről van szó, hanem olyan alko­tásról, amely bemutatja nem­zeti értékeinket: a magyar szellemi életet, a kultúrát, a gazdasági fejlődést, hazánk kiemelkedő személyiségeit és a sportéletet is. — A naptárt Bagyinszki Zoltán fotói, valamint az Or­szágos Széchenyi Könyvtár­tól vásárolt képek díszítik, a szövegeket Nádházi István, a gyulai Dürer Albert iskola igazgatója írta. Természete­sen csak a koronázási éksze­rek kerülhettek a borítóra, melynek felvételét Szelényi Károly készítette, s a Nemze­ti Múzeum tulajdonában van­nak. A naptár fogadtatása ed­dig minden várakozást felül­múlt, rengeteg elismerő nyi­latkozatot kaptunk visszajel­zésként. Felvetődött, hogy re­mekül használható lenne országpropagandaként is, így valószínűleg több nyelven ki­adásra kerül majd. Á reklám­irodánk országos hálózata minden megyében megkeresi a nagykereskedőket, vállal­kozókat és papírüzleteket azért, hogy minél több em­berhez eljuthasson a naptá­runk. Mivel ismerjük a ha­sonló kiadványok terveit, bátran mondhatom, tartalma és igényes kivitelezése miatt egyedülálló termékként ke­rült piacra a kétezredik év „1000 évünk 2000-ben” című kalendáriuma. B. P. A. A Lovász Reklámiroda nem történelemkönyv kiadására tö­rekedett, hanem nemzeti értékeink igényes felmutatására FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET

Next

/
Thumbnails
Contents