Békés Megyei Hírlap, 1999. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-04-05 / 206. szám
14 ★ HÁTSHOW ★ 1999. szeptember 5. Hatezer mütyürrel járja az országot A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesületének irodavezetője, Molnár Márta, valamint egyik munkatársa, dr. Edvi Péter orvos látogatott pénteken Békéscsabára, a befogadó állomásra. Az egyesület (írtunk róla) a nyár elején elfogadta a tábor tervét az ott lakó gyerekek mindennapjainak megszépítésére. A táborban élő gyerekek ellátogat- í hattak például Budapestre, Öpusztaszerre is. Molnár Márta bejelentette: az egyesület kész annyi támogatást biztosítani a 2 tanév alatt, amelyből az említett magyar és nem magyar ajkú gyerekek főként gyakorlati, ám iskoI I laszerű foglalkoztatása megold- I ható lesz. Az egyesületről bőveb- 2 bet a Békés Megyei Hírlap egyik I hétköznapi számában olvashatnak majd. (k) 1 - $i m m mmm i mmm s*m síi m Kinderrel tíz éve foglalkozom. Sohasem lehet tudni, az ember mitől „kattan be”... Egyébként a huszadik század végének műanyag játékaiból is van kollekcióm. Mindenfelől kaptam, vettem a kis figurákat, külföldibelföldi börzékre járok, kéregetek, hirdetek, bolhapiacokon nézelődöm. — Nem tar- totta-e körEgyiptomi piramis fogadta a látogatót a megnyitón, s ,,Rózsaszerp-pel” kínálták a vendéget a bejárat korhű öl- tözékű őrei. A rendezvény apropóját az idén hazánkban megjelenő, új, kézzel festett Fáraomiao macska-sorozat adta. Fauszt Márton szorgalmasan gyűjtögetett hatezer darabos Kinder-készletét csodálhatta meg a közönség abban a labirintusban, melyben nagy gonddal állították ki a nagyvilág majd1 összes apróságát. — Miért éppen ezeket a játékokat gyűjti, s hogyan tudta beszerezni a hatalmas készletet? — kérdezem a fiatal „Kin- der-megszállottat — Többféle dolgot gyűjtök, nyezete furcsának egy felnőtt játék iránti hóbortját, s hogyan fogadta a család? I — Megszokta már mindenki, hogy ezzel foglalkozom. Sokkal jobban érzem magam így, mintha egy irodában kellene napi nyolc órát dolgoznom. Szerencsés vagyok, hogy ilyesmit csinálhatok. A családra is több idő jut, nagyobbik gyermekem szintén érdeklődik a figurák után. A kisebbik még nem is sejti, micsoda gyűjtemény marad rá egyszer... — Tervezi-e még a gyűjtemény kiállítását? — Természetesen, hiszen otthon nem is férne el egyszerre az egész... Viszem mindenfelé az országban, s más kiállításokon is töröm a fejem, de az egyelőre maradjon még titok. B. Párkányi Adrienn A sokak által Ismert és kedvelt Grandmother's Jam nevű békéscsabai együttes ebben az évben ünnepli negyedik születésnapját. A zenekar megalakulásáról és fellépéseiről Gyurkó Dániellel beszélgettünk.- Tizenöt tagú a zenekar. Mindig ilyen sokan voltatok? — Nem, 1995-ben alakultunk. Akkor csak öten voltunk. Az eltelt négy év alatt nőtt ilyen nagyra a létszám, de ez részben annak is köszönhető, hogy kilenc fúvócsak ezt csinálja. Sokan tanulunk még, és vannak, akik már dolgoznak. Kevés időnk van, nehéz ilyen sok embert összehozni a heti próbákra. A zene közülünk senkinek sem elsődleges az életében. — Minden fellépés alkalmával ott vagytok mindannyian? — Nem, az előbb említett okok miatt ez szinte lehetetlen. — Milyen felkéréseknek tesztek eleget? — Minden felkérésnek, amennyiben az időnk engedi. Az utolsó egy grazi felkérés volt, ott a zeneművészed főiskola záróbulijára voltunk hívásunk van. Talán ezért is vagyunk egyedülállóak. — Milyen stílusú zenét játszotok? — Funky, blues és soul zenét, James Browntól, a The Blues Brothers Bandtől és a Tower of Powertől szoktunk számokat játszani. — Anyagilag megéri? — Nem éri meg, de nem is ez a fontos. Mindannyian szeretjük a zenét, és szeretünk játszani, de egyikünk sem talosak. Előtte az esztergomi dzsesszfesztíválon — a Jazz- tergomon — léptünk fel. A nyáron több zenei fesztiválra is meghívtak bennünket: a Zenitre, a dinnyefesztiválra és a balatonboglári borfesztiválra is. — Mikor lesz a születésnapi koncertetek? — Bár most a nyáron voltunk négyévesek, a szülinapi koncertünk ez év november 12-én lesz a békéscsabai ifjúsági házban. —ke— „Feldobják fehér, ha leesik sárga, mi az?” Bizonyára emlékeznek még a klasszikus tojásfejtörőre. Ez az írás nem hétköznapi tojásokkal, hanem a felnőttvilágot is elbűvölő Kinder-tojások parányi játékfiguráival foglalkozik. Szerdán — Budapestre, a Planetáriumba — egyedülálló kiállításra invitálta a játék és csoki szerelmeseit a Ferrero cég, valamint Fauszt Márton gyűjtő. Aki a Kindertől „bekattant”
