Békés Megyei Hírlap, 1999. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-04-05 / 206. szám
1999. szeptember 5. ★ KÖZELRŐL ★ 3 SZÍVÜGYEKHEZ IS GYÓGYSZERÉSZ KELL? Nem éppen nyugalmas állás a vidéki gyógyszerészeké. A nagyobb városok rengetegében még csak- csak meg tudnak húzódni csendben, a kisebb településeken viszont a legváratlanabb helyzetekben, a legbékésebb álmuk kellős közepén is megszólalhat az a fránya csengő. Az pedig különösen idegesítő, ha az alkalmi ügyfél ilyenkor nem egészen életmentő orvosság miatt fordul segítségért a patikushoz. Ki gondolná, hogy egy-egy településen a gyógyszerészek számtalan ember magánéleti titkainak tudói. Kalandok, flörtök egész sora a patikai csengőnél „csapódik le”? Ha az alkalmi párt objektíve felkészületlenül éri az élményszerzés csillapíthatatlan igénye, akkor bizony legyen este tíz, vagy hajnali három óra, teljesen mindegy, úgyis is felverik a gyógyszerészt. Az egyik sárréti település gyógyszerészénél arról érdeklődtünk, hogy melyek azok a nem egészen sürgősségi megkeresések, melyek ürügyén éjjelente a leggyakrabban felverik őt az álmából. — Általában más igény mutatkozik hétköznapi éjjeleken, mint a hétvégeken — kezdte a válaszolást a neve elhallgatását kérő gyógyszerész. Hétközben olyan is előfordult, hogy valaki (későn) este, a munkából hazajövet azért csengetett be a gyógyszerészhez, hogy az otthoni gyógyszerkészletét lázcsillapítóval feltöltse. Más az éjszaka közepén azért jelentkezik, mert ismét fejfájás gyötri, s már megint elfelejtette napközben megveri ni a fájdalomcsillapítóját. Hajnaltájt gyakran nyomják a csengőt a „csirkézők” is. Közlik a patikussal: azonnal adjon valamit, mert hasmenést kaptak a csirkéi, s ha nyomban nem segít, rádöglik az egész állomány. A hétvégi indokok re pertoárja viszont már sokkal színesebb. Ha diszkóznak a településen, akkor este tíz óra tájban a fiatalok valamilyen kábító alapanyagú gyógysze- re'khez, cseppekhez szeretnének hozzájutni. Később pedig jönnek az inti- mebb dolgok is. Például éjféltájt az óvszerigénylő lányok nyomják a gyógyszerész csengőjét. Közlik: nem várt helyzetbe kerültek, s ki szeretnék próbálni a frissen felszedett lovagot, de hát a mai aids-szel teli világban (egyből) élesben mégsem akarják a dolgot. Máskor (szintén éjfél körüli időben) férfiaknak támad kedvük egy kis alkalmi fogamzásgátló tablettára, mert éppen már csak ez hiányzik a teljes beteljesülésből. Mint hallottuk: volt olyan is, hogy valaki szombaton éjfél körül becsengetett, hogy neki bizony — tekintettel a körülményekre — hitelben kellene az él- ményszerzésből adód(hat)ó gondokat semlegesítő tabletta, ígérte hétfőn a miatta megbontott teljes készletet megveszi. Aztán eljött a hétfő, s már teljesen másképp nyilatkozott. Mindezek ismeretében elmondhatjuk, hogy a vidéki gyógyszerészek élete sem fenékig tejföl. — i — FOTÚ: SUCH TAMÁS A neves erdélyi költő, Dslda Jenő szerelmi költészetét olvasva csak nagyon keveseknek jut eszébe Békés megye. Pedig Dslda Jenő egykor számos szerelmes verset írt annak a lánynak, aki a század második felében bő három évtizedig élt megyékben. S hogy ki ez a múzsa? Kócsy Erzsébet, az ötvenes években Körösladányba száműzött dr. Asztalos Miklós későbbi felesége. Az érzékeny lelkületű erdélyi költő szíve a húszas években lobbant lángra Kócsy Erzsébet iránt. Akkor még a hölgy is Erdélyben élt, hiszen 1904-ben Tordán látta meg a napvilágot Barza Erzsébet és Kócsy Andor magyar királyi táblabíró egyedüli gyermekeként. Hogy az ismert költő és a fiatal lány szerelme mennyire teljesedett be, az számunkra minden bizonnyal már örök rejtély marad. Ám egy biztos: Dsida Jenő versekbe foglalta a Kócsy Erzsébet által táplált, hömpölygő érzelmeit, s a nagybecsű költeményekben ezt az érzést örökre őrzi az irodalom. Dsida Jenő és Kócsy Erzsébet csak a versekben talált igazán egymásra, hiszen egyetlen napot sem éltek együtt. A hölgy — igaz jóval később — végül dr. Asztalos Miklós felesége lett. Ám ennek ellenére (vagy talán éppen ezért) a művészettől sohasem szakadt el igazán. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán 1926-ban zongora tanári oklevelet szerzett. Körösla- dányi kitelepítésükig számtalan jó hírű fővárosi zeneiskolában tanított. Sőt államilag engedélyezett magán-zeneiskolát is működtetett. Körösladányból legtöbbet a szeghalmi művelődési központba járt át tanítani. Közben egy évig a Békéscsabai Állami Zeneiskolában is oktatott. A körösladányi művelődési házban pedig szinte haláláig besegített. Élete végéig jóban- rosszban hű társa volt férjének, dr. Asztalos Miklósnak. Kócsy Erzsébet 1982-ben hunyt el. Férje és édesanyja mellett ma is a körösladányi temetőben alussza örök álmát... Hogy a túlvilágon találkozott-e egykori költőjével, Dsida Jenővel, azt csak az „odaáti” irodalomtörténészek tudják. M. B. Elek: jelentkező lett volna még? Holnap kerül terítékre az eleki képviselő-testület előtt a Reibl Mihály Művelődési Ház igazgatói posztjára kiírt pályázat. Az önkormányzat pályázati felhívására egy érdeklődés, és egy tényleges pályázat érkezett. A képviselőknek hétfőn — a pályázat elbírálásán túl — azt is át kell majd gondolniuk: a jövőben vállalkozásba adják-e a művelődési házat? A pályázati felhívás pikantériája, hogy az csak a Közművelődési Közlönyben jelent meg, a helyi lapokban nem, de még a város kábeltelevíziójának képújságában sem lehetett rátalálni. Egy magát megnevezni nem kívánó helyi pedagógus szerint ez azért is bosszantó, mert lett volna helyi jelentkező is, ha idejében tud a lehetőségről. így azonban a képviselők csak a ,,szomszédvár”, ______ K étegyháza volt polgármesterének, Árgyelán Györgynek beadott pályázatáról dönthetnek majd. Elek jegyző, Varga Ferenc szerint nem új keletű dologról van szó. Köztudott volt, mi zajlik a művelődési ház körül, a testületi üléseket folyamatosan közvetítette a kábeltelevízió, így aki figyelt, az tudott a meghirdetett pályázatról. Arra, hogy helyi lapokban miért nem jelent meg a pályázat, a város jegyző azt válaszolta: ezt nem tették meg, mivel ilyen pályázatot csak a közművelődési közlönyben kötelező meghirdetni. Valószínűleg külön téma lesz a művelődési ház működése. Vállalkozás esetén fel- adatátvállalási szerződést köt az önkormányzat az ______ kulturális létesítményt működtetővel, meghatározva a kötelezően ellátandó feladatokat, és azt az összeget, amit erre a vállalkozónak ad. Ezenfelül már az üzemeltető dolga kigazdálkodni a nyereséget. Kérdés persze, hogy a gyakorlatban működtethető-e vállalkozásban közművelődési intézmény? Erre még országosan sem sok példa akad. K. A. L aci bácsi jő „beszélőkéje” Főzött az etióp császárnak, a belga királynak, a holland királynőnek, államfőknek. Állítólag valamennyien megelégedéssel nyugtázták a magyar Oscar-díjas mesterszakács főztjót. Merthogy ilyen babérokkal a tévés sztárszakács, Benke László dicsekedhet, vagy ahogy a köznép jobban ismeri: Benke Laci bácsi. Az orosháziak nem is olyan régen találkoztak vele egy főzőverseny zsűritagjaként. Akkor, ott is elkápráztatta „beszélőkéjével” a hallgatóságát. Ugyanis úgy tudja szavakba önteni a fi- nomságos ételekkel kapcsolatos „infókat”, ahogyan senki más! íme kóstolónak egy példa: „Az igazi, magyaros pörkölt rotyog, pöszög, úgy fő. Szinte beszél a gazdájához!” Laci bácsi pedig a nézőkhöz — hétről hétre. Legutóbb például egy vadkacsás specialitással szegezte a képernyő elé a fakanálforgatókat. Mondanunk se kell: csak beszélt, csak beszélt, csak... — Én a sors kegyeltje vagyok. Nagyszakácsiban a Királyi Szakács- verseny szervezőjeként ténykedtem, amikor felkértek egy reneszánsz gasztronómiai reklámfilmhez. Azóta művelem a főzést kamerák előtt is — nyilatkozta orosházi találkozásunkkor a Lacikonyha sztárja, aki 18 évig pedagógusként tette a dolgát, okította a sütés, főzés tudományát a Gundel Károly Szakközépiskola tanulóinak. Csete Ilona Képes beszéd Talán emlékeznek, nemrégen Békés megyében járt Kovács ‘László, az MSZP elnöke. Augusztus 23-án pártja Ifjúság és Európai Unió címmel rendezett ötnapos nyári táborába látogatott, melyet Szanazug- ban rendeztek. Lett is a dolognak (országos) visszhangja, hiszen előadásában megjegyezte: a kormány stílusa Meciar csapatáéhoz hasonlítható, s rossz képet fest Magyarországról. Ki helyelte mondatait, ki nem. Az utóbbiak közé tartozott (nyilván) a miniszterelnök is, de a híresztelésekkel ellentétben nem tőle származik a mondás, hogy az Úristen irgal- mazzon néktek... (k) alí ifi Amíg Simicska nem távozik, az elnök úr nem ismerteti a listát! Földesi Zoltán Kovács László FOTÓ: SUCH TAMÁS K örösladányban élt Dsida lenő múzsájs
