Békés Megyei Hírlap, 1999. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-30 / 228. szám
1999. szeptember 30., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP Német meghívás csabai táncosoknak. A megyei művelődési központ versenytánc klubjának tíz párosa Felczánné Nyíri Mária és Felczán Béla táncpedagógusok vezetésével tíznapos németországi turnéra kapott meghívást szeptember 30—október 10-ig. Utazásuk első állomása Dortmund, ahol nemzetközi csapattáncversenyen vesznek részt. Ezt követően edzőtáborozás szerepel a programban, melynek keretében belül neves német trénerek standard és latin-amerikai táncokból tartanak továbbképzést. Útjuk befejező állomása Zwickau, ahol az ottani színházban nagyszabású bál megnyitására kaptak felkérést bécsi keringő és standard-mix formációval Önkormányzat és civilek A polgárosodás minőségének mércéi Békéscsabán az önkormányzat jelenlegi ismeretei szerint 147 civil szervezet — egyesület, kör, társaság, alapítvány, egylet — tevékenykedik. Országos viszonylatban ez az erős középmezőnyt jelenti. A Dunántúl hasonló nagyságú városaiban ennél több a civil szerveződések száma. — A helyi társadalom kihordja magából, hogy egy adott időszakban hány civil szervezetre van szüksége, mennyire van igény — állítja Paluska Pál, az ön- kormányzat társadalmi kapcsolatokért felelős csoportjának referense. A civil társadalom aktivitása, a civil szervezetek száma a lakók településhez kötődésének, polgárosodásának minőségét is jelzi. Kérdés persze, hogy a civil társadalom építésében, szervezésében, megsegítésében milyen szerepet játszik, játszhat az ön- kormányzat. Mennyire elvárás a külső segítség a „civilek” részéről, és mi az amit maguknak, belülről kell meglépni? A november 20-án Békéscsabán megrendezésre kerülő első Csabai civilek napján, melyre az ifjúsági házban, a Csabai civilek irodáján lehet jelentkezni, valószínűleg ezekre a kérdésekre is válaszok születnek majd az érintettek részéről. Paluska Pált az ön- kormányzat és a civil szervezetek kapcsolatáról kérdeztük. — Az önkormányzat 1990- ben a kisebbségi, érdekegyeztető és külkapcsolati (KEK) bizottság létrehozásával jelezte: fontosnak tartja a kapcsolattartást a városban működő civil szervezetekkel. 1991-ben megalakult a Városi Érdekegyeztető Fórum, mely a munkavállalók valamint a munkaadók érdek- képviseleteit, valamint az önkormányzati oldalt hozta össze. Egy évre rá ez a háromoldalú egyeztetési forma kibővült a civil szervezetek résztvevőivel. Az érdekegyeztető fórum azokat az önkormányzati rendelet- tervezeteket tűzi napirendre, melyek szélesebb lakossági kört érintenek. A fórumon született döntéseket a KEK-bizottság terjeszti a közgyűlés elé. A fórum egy laza szerkezetű tanácskozási rendszer, mely megteremti és biztosítja az önkormányzati döntések és határozatok szakmai, polgári hátterét. — A civil szervezetek hogyan kerülnek az érdekegyeztető fórumba? — Többször érte az önkormányzatot jogos kritika: mi alapján hívjuk meg a szervezeteket az érdekegyeztető fórumra? Egy rendező elvet veszünk figyelembe. Azok a civil szervezetek, melyekhez több más szervezet kapcsolódik egyértelműen meghívást kapnak. Ezenkívül az adott, aktuális témákhoz kötődő civil szervezeteket is igyekszünk bevonni a munkába. Gondot jelent, hogy nincs meg a civilek részéről az a legitim szerveződés — nevezhetjük akár civil kerékasztalnak vagy civil fórumnak —, mely a civil szerveztek túlnyomó többségének akaratát jelenítené meg, és érvényesítené akár az önkormányzat felé is. Ennek megszervezésé nem lehet az önkormányzat feladata, ezt a civil szervezeteknek maguknak, belülről kell létrehozniuk. Erre már történt kísérlet, de jelenleg nem működik. A november 20-ai civilek napja ennek a civil kerékasztalnak vagy fórumnak a létrehozására is lehetőséget adhat. Ehhez az ön- kormányzat a hátteret a civil irodán keresztül biztosítani tudja. Kovács Attila Helytörténeti munkák születőben A nagyszénásiak 1991-ben állítottak emléket a II. világháborúban elesett katonáiknak. Az akkori gyűjtőmunka ösztönözte a helytörténettel foglalkozókat közös csoport alakítására. Az emlékmű avatása után létrejött a szénásiak honismereti csoportja. Tagjaik azóta is lelkesen búvárkodnak, kutatnak. Munkáik eredményeként egy könyvsorozatot indítottak 1992- ben Fejezetek a község történetéből címmel. Elsőként a Károlyi család, a községben lévő emlékművek, emléktáblák, majorságok történetét dolgozták fel. A lelkesedés eredményeként minden évben sikerült egy kötetnyi anyagot összegyűjteni és az önkonmányzat támogatásával kiadni. így születhetett meg a római katolikus templomról, a nagyszénási hadifoglyokról, a lóré vasutakról, a vadászati viszonyokról, a nazarénusokról, a parasztlakodalmakról, az evangélikus egyházról szóló fejezet. Eddig hat könyvet lapozgathat a múltat kereső, kutató ember. Jövőre szívesen vállalkoznának arra, hogy a lakodalmi zenészekről, az iskola történetéről, a szénási jeles személyiségekről, vagy a téglagyárról közre adják munkáikat. Cs. I.
