Békés Megyei Hírlap, 1999. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-27 / 225. szám

„A szép külső: szótlan ajándék” A Körös Trade Kft. a hét végén Bé­késcsabán rendezte meg a Szépség, egészség, divat ’99 kiállítást. (3. oldal) Aki 50 gyülekezetért felel Nobik Erzsébetet szeptember elsejével a magyarországi evangélikus szlová­kok lelkészévé nevezték ki. (5. oldal) A családi szövőműhely titkai Hudákék családi vállalkozása nem csak Csorváson, hanem a megyében és azon túl is közismert. (8. oldal) 1999. SZEPTEMBER 27., HÉTFŐ ÁRA: 44 FORINT LIV. ÉVFOLYAM 225. SZÁM mely nélkül a nap nem indulhat! HÍREK Harrach Sarkadon, (b) Méltóképpen készül az aradi vértanúk emlékére tartandó ünnepségre Sarkad város önkormányzata. Október 6- án a 9.30-tól kezdődő meg­emlékezés ünnepi szónoka Harrach Péter szociális és családügyi miniszter lesz. Azt követően 10 órától „A magyar szociális és gyám­ügyi ellátás helyzete és be­látható jövőképe, a magyar szociálpolitika aktualitásai” címmel a helyi Bartók Béla Művelődési Házban meg­rendezendő megyei szociális és családügyi fórumon tart előadást a tárca vezetője. Új lelkész. (1) Reformá- tuskovácsházán, illetve szór­ványként Nagybánhegye- sen, Magyarbánhegyesen és Medgyesegyházán püspöki kinevezéssel augusztus óta Deák Fogarasi András lel- kész teljesít szolgálatot. A reformátuskovácsházi temp­lomban a vasárnapi isten­tiszteletek időpontja — elté­rően az előzőektől — dél­előtt 9.30 órára változott. Számítógépet nyert, (h) A BOOM-NET Kft. békés­csabai számítástechnikai cég pályázatán a Mezőbe- rényi 1-es Számú Általános Iskola tanulója, Lakatos Fe­renc egy számítógépet nyert. Az iskola diákja a na­pokban örömmel vette át nyereményét a cégtől. Csabai győztes, (i) Az Észak-Békés Megyei Ön- kormányzati Térségfejlesz­tési Társulás a közelmúltban pályázatot írt ki a Körös- SáiTét lógójának elkészíté­sére. A felhívásra négy szer­ző kilenc alkotást küldött. A térség polgármesterei végül Barabás Ferenc békéscsabai grafikus munkáját tartották a legjobbnak, így ez a mű lett a térség lógója. Tengeri-öröm, tengernyi bánat Napraforgó miatt morgó, kukoricában bízó termelők A napraforgó termésátlaga az eddigi betakarítási tapasztalatok szerint várakozáson aluli megyénkben, viszont ígéretesnek mu­tatkozik a kukoricatermés. Bár a napraforgóhoz hasonlóan itt is jelentős szóródás várható a belvizes területek rossz talaj-elő­készítése és a megkésett vetések miatt. Bellér Zoltán, a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium megyei hivatalának munkatársa érdeklődésünkre el­mondta: befejezéséhez közelít a napraforgó betakarítása. Az ed­digi adatok szerint a termésát­lag 1,4—1,8 tonna/hektár kö­zött alakul Békésben. A termés­átlagokra ugyanakkor jellemző a rendkívüli szóródás, 0,6—2,9 tonna/hektár között. Ennek oka a belvizes területeken a gyenge talaj-előkészítés, a kései vetés, a korai fajták megporzásakor jelentkező csapadékos időjárás, valamint a gombafertőzés. A hivatal munkatársa szólt arról is, hogy a szeptemberi időjárás kedvezett a kukorica fejlődésének, érésének. A na­pokban kezdődik a FAO 200— 300-as fajták betakarítása. Je­lenleg a víztartalmuk 20-22 százalékos. A megyei termésát­lagot 6,4-6,7 tonna/hektár körül várják, ami jónak mondható. A kukoricához hasonlóan a cu­korrépának is kedvezett a szep­temberi időjárás. Nőtt a répa­test, és megfelelően alakul a cukortartalom. Összességében a megye cukorrépa-állományá­nak állapota kielégítő, a ter­mésátlag az előrejelzések sze­rint 40—44 tonna/hektár körül várható, ami megyei szinten jó­nak számít. A megyeszerte szeptember­ben lehullott 20-30 milliméter csapadék lehetővé, illetve ered­ményesebbé tette az őszi talaj­előkészítő munkákat. Ennek el­lenére megyénk területén a gaz­dálkodók a kalászos tarlók kö­zel 55-65 százalékán még sem­miféle talajművelést nem vé­geztek. A talajművelés megfe­lelő időben és minőségben tör­ténő elvégzése a jövő évi nö­vénytermesztés eredményessé­gét alapvetően meghatározhat­ja, és különösen igaz ez a bel­vízjárta területekre. Ä Szegedi Gabonakutató In­tézet kísérletei és megfigyelései alapján megállapítást és bizo­nyítást nyert, hogy a belvíznyo­mott területek talajaiban az úgynevezett „eketalp”-betegség mellett már kialakult a „tárcsa- talp”-betegség is. (Folytatás a 3. oldalon) Újra „olajra” lépnek Pintér Sándor belügymi­niszter azt nyilatkozta a hét végén, hogy újra átvizsgál­ják: követtek-e el a rend­őrök hibákat a szeghalmi Karancsi Tibor százados­nak, a napokban a testület­től elbocsátott rendőrtiszt­nek olajszőkítési „kitálalá­sa” kapcsán. A belügyminiszter azt mond­ta: a várhatóan tíz napon belül befejezendő vizsgálat ered­ményét ezt követően a közvé­lemény is megismerheti. Garamvölgyi László, az Or­szágos Rendőr-főkapitányság | kommunikációs igazgatója szintén úgy válaszolt az újság­írók kérdésére, hogy pártatlan és átfogó vizsgálat zajlik majd le. Ebből nem hagyják ki a fur­csa halálesetek kifejezéssel el- híresült öngyilkosságokat és a füzesgyarmati, úgynevezett macskási olajtelepen történte­ket sem. Vagyis az ORFK is­mét előveszi, és megvizsgálja az összes aktát. Karancsi Tibor továbbra is tartja magát ahhoz, hogy őt nem ostobának, hanem Karan- csinak hívják. Mint mondta: az üggyel kapcsolatos dokumen­tumai, bizonyítékai biztonság­ban vannak, és sorra előveszi majd mindegyiket. (c) Eloltották az indulat parazsát? A tartozás egy részét októberben rendezik Péntek este vezetőségválasz­tó közgyűlést tartott a gyo- maendrődi Önkéntes Tűzol­tó Egyesület azok után, hogy egy hónappal ezelőtt az egyesület teljes vezetősé­ge lemondott. Mint arról hírt adtunk, az egyesület a korábbi években az APEH-nél és a társadalom- biztosítónál egyaránt komoly tartozást halmozott fel. A gon­dot idén tárták fel. Az önkor­mányzat az ügy rendezéséig az egyesület támogatását fel­függesztette. A pénteki köz­gyűlés biztató bejelentéssel indult. A hivatalokkal kezde­ményezett tárgyalás eredmé­nyeként a tartozás egy részét még októberben rendezik. En­nek szponzori felajánlásokból megvan a fedezete. A további összeget részletekben kívánja megfizetni az egyesület. A tagság titkos szavazással egyedüli jelöltként Dinya Lászlót újra elnökké válasz­totta. A parancsnoki tisztben ismét Tímár Vincének sza­vaztak bizalmat. A másik pa­rancsnokjelölt Kovács János, a korábbi megyei tűzoltópa­rancsnok volt, aki kapott is négy szavazatot. Az ellenőrző bizottság elnöke a város ön- kormányzata (mely tagja az egyesületnek) által delegált Császárné Gyuricza Éva lett. A megválasztott tisztségvi­selőknek Szilágyi Menyhért, a Békés Megyei Tűzoltószövet­ség elnöke gratulált. Az elnök nem titkolta, a térség tűzoltó­egyesületei elé rendre a gyomaendrődit állítja követen­dő példaként. Ok azok, akik megmutatták, tenni akarással, összefogással mi mindenre ké­pes egy közösség. Az elnök szerint a tudáson és a technikai feltételeken túl külön érték, hogy sok lelkes, fiatal tagja van az egyesületnek. Végeze­tül azt kívánta, az egyesület­ben legyen újra béke. Dinya László hangsúlyoz­ta, azon lesz, hogy a törvénye­ket betartva irányítsa az egye­sületet. Az elnök szeptember 27-re vezetőségi alakuló ülést hívott össze. Cs. R. A negyvenöt versenyzőnek egy-egy száz méter hosszú és húsz méter széles parcellát kellett felszántania ' a szerző felvétele A szántás művészei a vásárhelyi határban Nyugodt szívvel állíthatom, hogy művészek... Olyan egyenes barázdát húztak valamennyien, mintha zsinór mellett haladt volna gépük. Jómagam, a hozzá nem értő, nem tudtam különb­séget tenni az országos szántóverseny szántásai között. A hoz­záértő szakemberekből álló bírói karnak éppen az volt a dolga, hogy a hibákat keresse szombaton az országos szántóverseny döntőjében, melynek a hódmezővásárhelyi Hód Mezőgazdasá­gi Rt. adott otthont. Az ország hat helyén rendezett területi döntő legjobbjai randevúztak a vásárhelyi határban. Vásárhelyen kétnapos növény- termesztési eszköz- és gépkiál­lítást rendeztek, melynek egyik programja volt az országos szántóverseny, mely nem új ke­letű. A korabeli leírások szerint a mai értelemben vett szántó­versenyek Írországban 1816- ban már voltak, igaz, akkor még ekeversenynek nevezték. Ha­zánkban az első ekeversenyt 1841-ben rendezték, az első igazi versenyszántást viszont 1866-ban Ényingen, majd 1882-ben Agárdon, 1909-ben pedig Mezőhegyesen szervez­ték. Az első világversenyt ’53- ban Kanadában rendezték, s a Szántó Világszövetség alapel­veiben megfogalmazta, hogy a versenyek azért is kellenek, hogy fejlesszék a szántás tudo­mányát, népszerűsítsék az ilyen versenyeket, nyújtsanak segít­séget a műszaki fejlesztéshez, alapozzák meg az élelmiszer- termelést a világ növekvő né­pessége számára, s nem utolsó­sorban, mint a sportban, segít­sék a barátságokat. Hazánkban ’95-ben új alapokon indult a szántóverseny-mozgalom a nagygépekkel, a váltva forgató ekékkel és fogatos szántással. Szombaton röviddel tíz óra után feldübörögtek a gépek, a fo- gatosok a lovak közé csaptak, s meglódultak az ekék, utánuk pe­dig a szigorú bírók. A negyvenöt versenyzőnek egy-egy száz méter hosszú és húsz méter széles par­cellát kellett felszántania a nem­zetközi szabályok szerint. A me­zőnyben két Békés megyei trakto­ros is szorgoskodott: az I. kategó­riában (ide tartoztak a 2-3 testű ekék) a szarvasi főiskola traktoro­sa, Fényesi Mihály képviselte me­gyénket, s a kilencedik helyet sze­rezte meg. A n. kategóriában (ide sorolták a 4-5-6 testű ekéket) Sztancsik János bizonyította tudá­sát, s a hetedik helyen végzett. A váltva forgató ekés és lovasfoga- tos kategóriában nem szerepelt megyénkbeli versenyző az orszá­gos döntőben. — szekeres —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents