Békés Megyei Hírlap, 1999. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-25-26 / 224. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1999. szeptember 25-26., szombat-vasárnap Szíwel-lélekkel adtak Debrecenből indították a Szíwel-lélekkel Alapítványt, majd Zalaegerszegen és Orosházán is megjelentek fényképes megbízóleveleikkel a gyűjtők. Némi bizalmatlanság után sikereket könyvelhettek el maguknak. Júniusban 16 olyan családnak adott támogatatást az alapítvány, ahol szívbeteg gyereket nevelnek. A beérkező kérelmeket a kuratórium bírálta el, a végeredménynek pedig egyre többen örülhettek. Legutóbb akkor adtunk hírt az alapítványról, amikor az orosházi kórház gyermekosztályán átadtak egy háromcsatornás, hordozható EKG-készüléket — a helyi gyűjtés sikerének köszönhetően. Pénteken ismét a hívó szóra indultunk: Konyecsni Istvánná A gádorosi képviselők szerdai rendkívüli ülésükön úgy döntöttek, a költségvetés tartalékalapja terhére további 6 millió forinttal támogatják a települési kábelcsatorna-hálózat építését. Az ön- kormányzat 1996 októbere óta 29 millió forintot áldozott (ebből 9 millió forint kamatmentes kölcsön, amit három év alatt kell az önkormányzatnak visszafizetnie) a sokak által igényként megfogalmazott kábelhálózat megvalósítására. Napjainkban a település lakóinak körülbelül negyven százaléka már igénybe veheti a szolgáltatást. Az önkormányzat célja, az előfizetők számának növelése. Szeretnék elérni, hogy a lakosság 70—80 százaléka hozzáférhessen a kábel- hálózat televíziós kínálatához. Ennek érdekében áldoznak további hatmillió forintot a fejlesztésre. A rendkívüli testületi ülésen arról is döntés született, az irodájában, Orosházán, az Október 6. utca 24. szám alatt látta vendégül annak all családnak a gyermekeit és a kísérő szülőket, akik kérelemmel fordultak az alapítványhoz. — Tudjuk, milyen drágák a gyógyszerek, mennyit kell áldozni a családi kasszából az ellenőrzésekre való eljutáskor az utazás miatt. Ezúttal több, mint 200 ezer forintot osztunk szét 11 család között. Természetesen azok élveznek elsőbbséget, akik még nem kaptak tőlünk támogatást és körülményeik miatt rászorulnak — mondta az irodavezető, aki biztatónak értékelte az emberek adakozókedvét. Tíz fényképes igazolványnyal dolgozó önkéntesük járja a megyét, az újságcikkek hatására nagyobb a bizalom irántuk. (Csete) hogy pályázatot nyújtanak be az ORTT által e témakörben kiírt pályázatra is. A munkálatok kivitelezését az idő rövidsége miatt nem pályáztatja meg az ön- kormányzat, ellenben több cégtől is ajánlatot kémek. A fejlesztést szeretnék még ebben az esztendőben befejezni, azonban az időjárás közbeszólhat: amennyiben +15 fok alá esik a hőmérséklet, már nem ajánlatos a munkát folytatni, alacsony hőmérsékleten ugyanis károsodhat a kábel. Rossz idő esetén tehát a fejlesztést a jövő év tavaszán fejezik be. A település további célja a kábeltelevíziós csatornahálózat távközlési értékű hálózattá alakítása — adta hírül Prozlik László, Gádoros polgármestere —, amit az előfizetőktől befolyt összegből kívánnak meglépni. Erre egyébként a médiatörvény készteti a kábeltelevíziós rendszerek üzemeltetőit. Kovács Erika Hatvanötmilliós segítség A „Szociális válságkezelő programok, aktív szociálpolitikai eszközök 1999” című program Békés megyei pályázati folyamata lezárult, a nyertes projektek támogatási szerződéseit csütörtökön adták át a megyeházán. A program célja az ország gazdasági-társadalmi szempontból hátrányos helyzetű kistérségeinek szociális problémáit csökkentő támogatása. A segítség a szociális infrastruktúra fejlesztésére, szociális munkahelyek létrehozására és az önkormányzatok ilyen típusú vállalkozásainak segítségére irányul. Az idén megyénkben a „Szociális válságkezelő programok, aktív szociálpolitikai eszközök” programra 51 pályázatot nyújtottak be, s a szétosztható összeg 65 millió forint volt. Mezőkovácsháza térsége 16 településének 25 pályázata 22 millió 450 ezer, Szarvas és térsége 7 településének kilenc pályázata 19 millió 400 ezer, Szeghalom és térsége 8 településének 14 pályázata 18 millió 250 ezer, Mezőgyán, Gádoros és Békés összesen 4 millió 900 ezer forint támogatást kapott. Domokos László, a megyei közgyűlés elnöke gratulációjában elmondta, a kormánynak és a megyei vezetésnek is kiemelt feladata, hogy a rászorulóknak lehetőséget nyújtson a felzárkózásra, s az életkörülmények javítására. B. P. A. Folytatják a kábelcsatorna-hálózat építését 125 éves. (fm) Emléktábla-avatással és rövid műsorral emlékeztek meg tegnap délelőtt tíz órakor a békéscsabai Széchenyi István Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskola udvarán az épület átadásának 125. évfordulójáról. Az iskolai ünnepségen Tábor Lajos tanár felelevenítette az intézmény névadója, Széchenyi István életútját, majd Murvai László igazgató, dr. Simon Mihály, Békéscsaba megyei jogú város jegyzője, valamint Cserei Pál, a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület titkára leleplezték az emléktáblát. Mint az ünnepségen elhangzott, a város szívében 125 éve átadott műemlék jellegű épület ma méltatlan állapotban, felújításra várva ad otthont a szakközépiskolának fotó: lehoczky Péter Úthelyzet, parlagfű, adószedés A csütörtöki sarkadi képviselő-testületi ülésen a szokatlanul sok napirendi pont megtárgyalása során elsőként Vantara Gyula, a Békés Megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaság megbízott igazgatója adott tájékoztatót a településen található, a kht. kezelésében lévő állami utak helyzetéről. A tájékoztató kapcsán szó esett arról, hogy a képviselők a közeljövőben határoznak a Sarkad központját elkerülő út tervének megalkotásáról. Mivel Sarkadon is igen jelentős a parlagfű okozta allergiás megbetegedések száma, a testület e veszélyes növény elleni védekezés szabályairól alkotott rendeletet, ezt követően a szociálisan hátrányos helyzetben lévők adósságterheinek enyhítése érdekében rendelettervezetet fogadott el. A önkormányzati kezelésű adókról, valamint az adóbeszedés tapasztalatairól szóló beszámoló során Tóth Imre polgármester kiemelte: a településen a lakosság szűkös anyagi lehetőségeinek ellenére az adómorál jónak mondható, különösen a nyugdíjasok körében. A képviselők igent mondtak a jelenleg szerteágazó önkormányzati infoi matikai eszközrendszert felváltó, egységes, azonos irányok mentén kialakított informatikai stratégia bevezetésére. Hasonlóan döntöttek a helyi családsegítő, gondozási és szociális központ (CSGSZK) otthoni szakápolói szolgálatának beindításáról is. A képviselő-testület elfogadta azt a határozatot, miszerint 2000. január 1-jétől az intézményi gondnokság keretein belül részben önálló gazdálkodású intézményként működne a helyi központi orvosi rendelő, a tüdőbeteg-gondozó, a CSGSZK, valamint a két bölcsőde, ezért a döntést követően kezdetét veszi az átszervezés folyamata, melynek ez év végéig be kell fejeződnie. V. K. Nyolcezer éves település nyomaira bukkantak Ecsegfalva környéke már nyolc-nyolcezer-ötszáz évvel ezelőtt is lakott terület volt. Ezt bizonyítják azok a leletek is, amelyekre ezekben a hetekben bukkantak az angol régészek. A szigetországi csoport szeptember 25-éig tevékenykedik az észak-békési településen. Az angol csoport tizenhét tagú (többségük a cardiffi egyetem hallgatója), akik összesen négy hetet töltenek Ecsegfalván. Alasdair Whittle, a cardiffi egyetem professzora az ecsegfalvi ásatások helyszínén elmondta: nagyon régóta érdeklődik a neolitikus kultúra iránt. Amellett, hogy az egyetemen tanít, több könyvet is írt már a témában. A neolitizáció tulajdonképpen az egész világra új életet hozott. Tízezer évvel ezelőtt még nem volt sem állattenyésztés, sem növénytermesztés. Az ember akkor halászó, vadászó, gyűjtögető életmódot folytatott. A neolitizációs folyamat Ázsia területéről, az úgynevezett termékeny félholdból indult mintegy tízezer éve, és végigvonult egész Európán. Magyarországra már időszámításunk előtt hatezer—hatezer-ötszáz évvel eljutott, Nagy-Britanniába viszont csak Krisztus előtt négy- ezer-négyezer-ötszáz évvel vert gyökeret. A magyar régészek korábban nagyon jó munkát végeztek azzal, hogy bejelölték a feltárásra váró területeket. Ez alapján találtak rá az angolok erre az ecsegfalvi ásatási helyszínre is. (A pontos helyet persze különböző mérésekkel döntötték el.) Alasdair Whittle közölte: elsősorban azt szeretnék felkutatni, hogy nyolcezer évvel ezelőtt, hogyan éltek itt az emberek. Azt már most tudják, hogy az akkori lakosság életében nagyon fontos szerepet játszott a víz, hisz lakókörnyezeteket közvetlenül a vizek mellett alakították ki. Az eddig előkerült állati csontok azt mutatják, hogy az Ecsegfalva környékén nyolcezer évvel ezelőtt élt embernek több háziállata is volt. Például juh-, kecske- és szarvasmarhacsontok kerültek elő. Továbbá az akkori lakosok vadászataik során olyan állatokat is elejtettek amelyek ma már nem léteznek. Ilyen az őstulok és a vadszamár. Az említetteken kívül rengeteg halmaradványt is találtak. Mindezek azt bizonyítják, hogy a nyolc évezreddel ezelőtti ember táplálkozása nagyon fehérjedús volt. A vizsgálódások a növényekre is kiterjednek. A régészek tudni szeretnék, hogy milyen növényeket fogyasztottak eleink. Az eddigi leletek arról árulkodnak, hogy Ecsegfalva mellett egy mediterrán gyökerű kultúra maradványaira bukkantak, amely már nem hatolt tovább. Az ásatások során egy nyolcezer évvel ezelőtti lakóház falát is sikerült megtalálni. Ez a ház minden bizonnyal leégett. Hogy véletlenül vagy szándékosan vált a tűz martalékává, azt nem tudni. Hisz abban a korban többször előfordult, hogy féregtelenítés vagy fertőtlenítés miatt az ember maga gyújtotta fel a házát, és arrébb épített másikat. Ettől a házfaltól néhány tíz méterre egy női sírra — amely szintén úgy 8 ezer évvel ezelőttről származik — bukkantak. A 20-30 év körüli nő a bal oldalán, zsugorított tartásban fekszik. Ezt a csontvázat majd Pap Ildikó, a Budapesti Természettudományi Múzeum antropológusa fogja megvizsgálni. Alasdair Whittle megjegyezte: nem csoda, hogy ezt a sírt önmagában találták, ugyanis nyolcezer éve még nem voltak temetők, az emberek a ház közvetlen közelébe vagy magába a ház alapjába temetkeztek. Az angol csoport kitűnően érzi magát Ecsegfalván. Mint mondották: nagyon meglepte őket az ecsegfalviak közvetlensége, kedvessége. A faluban számos kikapcsolódási lehetőséget szerveznek a számukra, vagy például halászléevésekre hívják őket. Az ilyen fogadtatás miatt is bármikor szívesen visszajönnének. S úgy tűnik: erre már jövő szeptemberben lehetőségük is lesz, ugyanis ezek az ásatások egy négyéves angol—magyar programnak a részei. Az Ecsegfalván dolgozó angol régészek munkáját mind Nagy-Britanniából, mind Magyarországról nagyon sokan segítették. Mindenkit felsorolni szinte képtelenség lenne. Egy biztos, Békés megyéből a megyei múzeumi szervezet és az ecsegfalvi önkormányzat, élén dr. Szoboszlai Árpád polgár- mesterrel adta a legtöbb támogatást a nyugodt munkához. Lapunk munkatársát pedig tolmácsolásával Sümegi Pál, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem adjunktusa segítette abban, hogy ez az anyag elkészülhessen. Magyari Barna Legyen az adomány újra hagyomány Az orosházi Reflektor Kulturális Alapítvány nyerte el a jogot az idén megyénkben, hogy az Év mecénása díjat kiossza. A Körös Néptánc Alapítvánnyal (Gyula), a Libertás Egyesülettel (Orosháza) és a Színvonalas Szakképzésért Alapítvánnyal (Békéscsaba) közösen hirdették meg a civü szféra számára a lehetőséget, hogy a demokratikus adományozási kultúra újjáéledjen e vidéken is. A szlogen, „Legyen az adomány újra hagyomány” is sugallja, az ellenszolgáltatás nélküli támogatásnak szeretnék visszaállítani a rangját. Két kategóriában lehetett jelölni, magán- és üzleti szférában. A jelzett határidőre a megye számos településéről érkeztek jelölések, volt, aki több civil szervezet részéről is kapott ajánlást. — Tisztességes érdeklődés jellemezte a felhívást. Erezték a civü szervezetek, hogy jó lehetőség számba venni mindazokat, akiktől függ tevékenységük sikere. Rajki László orosházi származású szobrászt kértük fel az emlékplakett elkészítésére. Ajelöltek (Puskás Lajos — Gyula, Pleskonics Jánosné — Csorvás, Németh Béla — Orosháza, Czédula Imre — Orosháza, Városgazdálkodási Kft. —Orosháza, Gyula és Vidéke ÁFÉSZ, Gádoros és Vidéke Takarékszövetkezet, Szarvas és Vidéke ÁFÉSZ, Erkel Hotel Gyógyszálló, Garzonszálló Kft. — Békéscsaba, Árpási Bt. — Orosháza, Rágyi és Társa Bt. — Szarvas, Pannon Fedem Kft. — Mezőkovácsháza, MÓL Rt. — Orosháza, Városüzemeltetési Kft. — Békéscsaba) közül a az alapítók képviselőiből álló zsűri úgy határozott, hogy az idén Czédula Imre és a MÓL Rt. Orosházi Bányászati Üzeme kapja meg a díjat. Reméljük, hogy a jövőben egyre nagyobb rangja lesz ennek a kitüntetésnek — nyilatkozta lapunknak a pénteki ünnepélyes átadáson Kiss László ötletgazda. Csete Ilona A Mezőgép Autóipari és Gépgyártó Rt. az alábbi területekre keres szakembereket. Linamar Products Divízió (autóipar). Orosháza Kereskedelmi osztály >- osztályvezető: felsőfokú kereskedelmi vagy közgazdasági végzettséggel >- ügyintéző: felsőfokú kereskedelmi, közgazdasági vagy műszaki végzettséggel > értékesítési project szervező: felsőfokú kereskedelmi, közgazdasági vagy műszaki végzettséggel. Mindhárom területre felsőfokú angol vagy német nyelvtudás szükséges, illetve előnyt jelent az autóalkatrész-gyártás területén eltöltött gyakorlat. Minőségbiztosítási mérnök: felsőfokú szakirányú végzettség legalább angol középfokú nyelvtudással. Mezőgépgyártó Divízió. Békéscsaba Kereskedelmi osztályvezető: felsőfokú kereskedelmi végzettség, vagy műszaki felsőfokú végzettség kereskedelmi gyakorlattal. Felsőfokú angol vagy német nyelvtudás előnyt jelent. Központ (Orosháza) Gyártástechnológus: felsőfokú szakirányú végzettség, legalább angol középfokú nyelvtudás szükséges. Amennyiben felkeltettük érdeklődését, kérjük, küldje el önéletrajzát, legkésőbb 1999. szeptember 28-áig a Mezőgép Autóipari és Gépgyártó Rt. (5900 Orosháza, Csorvási út 17.) címén Szépkúti Lászlónak. (44648)
