Békés Megyei Hírlap, 1999. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-23 / 222. szám
1999. szeptember 23., csütörtök HAZAI TÜKÖR Gyengélkedő gyógyszerkeret Az utóbbi hat évben az egészség- biztosításra fordítható összeg 30 százalékkal, ezen belül a gyógyszer-támogatási keret 16 százalékkal csökkent, a gyógyszer- kassza ez évi hiánya legalább 15 százalékos lesz. Lampé Zsolt, az OEP főigazgatója szerdán Budapesten, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége és a Nemzetközi Gyógyszergyártók Egyesülete által szervezett szimpóziumon elmondta azt is: a támogatási összegek jelentős csökkenése mellett nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a forgalomban lévő készítmények száma az elmúlt években csaknem az ötszörösére nőtt, az idén több mint ötezer készítmény található a patikák polcain. A főigazgató úgy véli: a megbízható és stabil gyógyszer-támogatási rendszer kiépítése csak a hatóanyag-alapú és betegségcsoport szerinti fix támogatással valósítható meg. Fontosnak tartja emellett, hogy a támogatott készítmények soraiból kikerüljenek azok a gyógyszerek, amelyek hatékonysága nem bizonyított. Gógl Árpád egészségügyi miniszter beszédében hangsúlyozta: a magyar egészségügy helyzete nem vethető össze a nyugat-európai országokéval, mivel Magyarországon az erre fordítható összegek igencsak végesek. A jelenlegi kalkulációk szerint 2000-ben az ideinél 10 százalékkal több pénz jut gyógyszertámogatásra. A miniszter ígéretet tett arra is, hogy a jövőben valamennyi prevenciót szolgáló készítmény megkapja a szükséges támogatást. Orbán István, a MAGYOSZ elnöke elmondta, az illetékeseknek átlátható struktúrát kell kimunkálniuk, mégpedig oly módon, hogy mindenki számára világos legyen, ki hozta a döntést. Lassú marad az ítélkezés A kormány szándékai szerint az eredetileg öt táblabíróság helyett 2002. január 1-jén csak a Fővárosi ítélőtáblán kezdődhet el a munka. A szakmai viták végére pontot tevő javaslatból egyértelműen kiderül, hogy a koalíció szakértői hosszú távon is csupán egy tábla működésével számolnak. Az 1997-ben elindított igazságügyi reform egyik fontos lépése a Legfelsőbb Bíróság (LB) szerepének újragondolása volt. Akkor, a reform kidolgozói úgy látták, hogy a fellebbviteli bíróságként is működő LB elsősorban általános elvi irányítást gyakoroljon, s csak kivételes esetekben működjön fellebbviteli fórumként. Vagyis egyrészt a Legfelsőbb Bíróság tehermentesítésére, másrészt a négylépcsös igazságszolgáltatás kiépítésére, ezzel párhuzamosan az elsőfokú ítélkezés gyorsítására szolgált volna a kezdetben három, majd összesen öt ítélőtábla bekapcsolása a rendszerbe. A szocialista-szabaddemokrata kormányzat idején elindított igazságügyi reformot a most ellenzékben lévő honatyák megtorpanni látják. Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága szerdai ülésén ugyanis többségi szavazással általános vitára alkalmasnak találta az igazságügyi kormányzat tervezetét, amely az eredetileg elképzelt öt helyett már csupán egy ítélőtábláról szól. A bizottsági ülésen jelen lévő Solt Pál jelezte: a Legfelsőbb Bíróság kilátástalanul súlyos helyzetbe került, egyes bírói tanácsok asztalán olykor 1000-1200 ügy vár elintézésre. H. M. A nők munkahelyi diszkriminációja ellen Telefonos tanácsadás Újraindította a nőket érő hátrányos munkahelyi megkülönböztetések orvoslását segítő, ingyenes telefonos tanácsadó szolgáltatását a Szociális és Családügyi Minisztérium Nőképviseleti Titkársága. Zöldyné Szita Erzsébet elmondta: a két hónapos tavaszi „próbaüzem” tapasztalatai alapján döntöttek úgy, hogy az év végéig egész nap elérhetővé teszik az említett szolgáltatást. Az érdeklődők délelőtt 10 és délután 15 óra között a 06 (80) 630-020-as, 15 és este 20 óra között pedig a 06 (80) 630-070-es telefonszámon kérhetnek tanácsot a munkajogászoktól. A szakemberek segítségét igényelhetik mindazok a nők, akiket női voltuk miatt ér hátrányos megkülönböztetés a munkahelyükön. A Nőképviseleti Titkárság tapasztalatai szerint a próbaidő- szakban főként nők kérték a munkajogászok tanácsát, de többször előfordult az is, hogy nős férfiak feleségeik ügyében hívták a telefonszámot. Zöldyné Szita Erzsébet hozzátette: a szolgáltatás több millió forintos költségét a titkárság fedezi. Hogyan tovább, iskola? (Folytatás az 1. oldalról.) Végül eredménytelen titkos szavazás után, nyilvános szavazáson bízta meg a testület Hegedűs Józsefnét az igazgatói feladatok ellátásával. A megbízás addig szól, míg a testület ki nem nevezi az iskola igazgatóját. A volt igazgató- Öt évet töltöttem az iskola élén. Kinevezésemkor hittem és bíztam abban, hogy lehet és kell jó iskolát csinálni Telekgerendáson. Ebben a munkában a szülőket és a gyerekeket a legfontosabb partnernek tekintettem. Azt gondolom, hogy egy kistelepülésen élő gyermek is mindent elérhet az életben, ha tudni akar és a felnőttek segítik ebben. A munkatársaim és az önkormányzat egyetértett céljaimmal. Segítették a munkámat. A tantestület a pályázat kiírásakor is biztatott, így újra pályáztam — mondta Kropokné Kiss Erzsébet, az iskola volt igazgatója. — Az elmúlt öt év alatt sok akkor fennálló problémát megoldottunk a szülőkkel, pedagógusokkal közösen. A szakos ellátottságot csaknem 100 százalékosan sikerült megoldani. Az amerikai békeszolgálat révén két évig amerikai angoltanára volt az iskolának. A tanórai angoloktatáson kívül soksok délutáni programot adott tanulóinknak és a település lakóinak. Ennek pénzügyi fedezetét a békeszolgálat biztosította. Bevezettük a számítógépes oktatást technika tantárgyon belül 1995-től. Az iskolának jelenleg 10 számítógépe van, valamennyi pedagógus rendelkezik számítógépes ismeretekkel. Nyelvi táborokat, úszásoktatást szerveztünk rendszeresen, pályázati pénzek felhasználásával minden évben. Mindig próbáltunk pluszforrásokat szerezni, és takarékoskodni. Öt év alatt az iskola pedagógusai több mint 2 millió forintot nyertek pályázatokon. Más, nem önkormányzati támogatásból, szintén körülbelül kétmilliót költöttünk az iskola környezetének szépítésére. Felújítottuk a vizesblokkot, fa játszótéri elemeket csináltattunk az iskola udvarára. A sportudvart bővítettük, korszerűsítettük. Testvériskolai kapcsolatunk 1996 óta működik az erdélyi Futásfalvával. A szülőkkel való jó együttműködést mutatta, hogy létrehoztuk közösen a kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók számára a Teleki Ász-díjat, és az elmúlt tanévben a Tedi Alapítványt. Öt éve jelenik meg diákújságunk. Mindazt, amit egy városi iskola adhat, mi is biztosítottuk itt, Telekgerendáson tanulóinknak. Az eredményes munkát a tantestület egységessége tette lehetővé. Amikor a pályázatomat benyújtottam — előzetesen — a szülők véleményét is kikértem. Ők egyhangúlag biztattak. A pályázati eljárás során a tantestület nagy fölénnyel támogatott. A pályázók meghallgatása során úgy tűnt, a szülők nem feltétlenül az én pályázatomat támogatják. Az okokra akkor sem, és még most sem derült fény. A képviselő-testület senkit nem választott meg. Én nem kaptam minősített többséget. Voltak képviselők, akik érvénytelenül szavaztak. Nekem úgy tűnt, a képviselők nem is akartak dönteni. (Kropokné képviselőként a testület tagja — a szerk.). Ekkor az igazgatóhelyet; test szerették volna megbízni. Ő nem vállalta el, lemondott. A polgármester egy nyilatkozatot küldött minden pedagógusnak, hogy jelezze az a szándékát, aki megbízott igazgató akar lenni. Én mint képviselő szerettem volna, ha a képviselő-testület a tantestületet összehívja, hogy segítsen a helyzet megoldásában. Ezt valami miatt a képviselők nem akarták. A kiküldött nyilatkozatot egy pedagógus küldte vissza „igen” válaszszák Őt ötödszörre, nyílt, név szerinti szavazással választották meg megbízott igazgatónak. Az önkormányzat részéről eddig még konkrétan nem fogalmazódott meg, mit is akarnak jelenleg az iskolától. Azt, hogy az új pályázaton indulok-e, még nem döntöttem el. Az iskola megbízott vezetője — Szeptemberben ugyanúgy megszólalt a csengő, mint máskor, mindenki teszi a dolgát ugyanúgy, mint máskor — mondta Hegedűs Józsefné megbízott igazgató. — Mindenki bemegy az órára, megtörténtek a tantárgyfelosztások, elkészült az órarend. A megbízott igazgatói posztra azért mondtam igent, mert szeretem ezt a települést, az iskolát, és felelősséget érzek az itt élők, az iskolában tanuló gyerekek iránt. Telekgerendáson születtem, a főiskola elvégzése óta itt tanítok az iskolában. A szülők is megkerestek, és biztattak, mondjak igent. Úgy érzem, nem igazgatója, hanem kollégája vagyok pedagógustársaimnak. K. A. A jelenlegi felállás szerint a telekgerenda si iskola megbízott igazgatóval működik, miközben az önkormányzat a pulyazók jelentkezését Vátja FOTÓ: KOyÁdü erz§é bet Az iparűzési adót nem központosítják Gémesi György szerint tévedés, hogy a helyben maradó szja-hányad 16-ról 5 százalékra való csökkentése miatt jövőre térdre kényszerülhetnek az önkormányzatok, mert az oktatási támogatás jelentős emelésével együtt az ideinél átlagosan 8 százalékkal több forrás jut a helyhatóságoknak. Igaz, a gazdagabb települések némelyike, így a főváros is rosszul jár majd. Gémesi György (MDF), a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Gödöllő polgármestere nem ért egyet a másik önkormányzati szövetség képviselőjének azon véleményével, miszerint a kilátásba helyezett szja-elvonás miatt 2000-ben kevesebb pénz marad az önkormányzatok zsebében. A jövő évi költségvetési tervezet ugyanis 6 százalékos infláció mellett 8 százalékos többlettámogatást ígér a helyhatóságoknak. Ez a növekmény úgy jön ki, hogy bár a helyben maradó szja hányada 16-ról 5 százalékra csökken, az oktatási normatívák jelentős emelésével az elvont pénzt az állam bőségesen visszajuttatja a rendszerbe. Az összeg rendeltetéséből következik, hogy elsősorban a siralmas helyzetben lévő kistelepülések, illetve a több oktatási intézménnyel rendelkező megyeközpontok járnak jól. Gémesi szerint például az 1700 lelket számláló Tatár- szentgyörgy például 3,8 millióval, Cegléd 26 millióval, Nagykáta 34 millióval, Miskolc 135 millióval magasabb összegből gazdálkodhat, mint az idén. Az MDF-es képviselő - utalva a Fidesz-vezette helyhatóságok előnyhöz juttatásával kapcsolatos híresztelésekre - hozzátette: a szocialista polgár- mester irányítása alatt álló Nyíregyháza 126 millióval többre, míg az MDF-es fellegvárként emlegetett Gödöllő 70 millióval kevesebbre számíthat, mint 1999-ben. Semmi értelme tehát az önkormányzatiság megkérdőjelezésének. Mint megtudtuk, hamisak a helyi iparűzési adó 40 százalékának tervezett központosításáról szóló hírek. Bár beszélgetőpartnerünk elismerte, hogy a PM valamelyik korábbi tervezetében benne volt az ötlet, a későbbi változatokban azonban már nem szerepelt. Gémesi úgy véli: noha a természeti katasztrófák okozta károk helyreállítására, vagy a nagy érvágást jelentő banki ügyletek korrigálására igen sok pénzre volna szükség, az iparűzési adó egy részének központosítását a parlamentben egyik frakció sem támogatná. Takács Mariann Médiahajó ’99 Több száz utassal a fedélzetén, félórás késéssel indult útnak szerdán Budapestről a Médiahajó. Az immár kilencedik alkalommal megrendezett, egész napos közéleti és szakmapolitikai kirándulás résztvevői, a korábban jelzett anyagi nehézségek ellenére, ezúttal is három sétahajó, a Táncsics, a Hunyadi és a Rákóczi fedélzetén utaztak Visegrádra és vissza. A hivatalos program a Pénzügyminiszterek reggelije elnevezésű, már hagyománnyá vált fórummal kezdődött meg, ám a létszám nem volt teljes: csupán Kupa Mihály, Szabó Iván és Rabár Ferenc ült egy asztalhoz. Tegnap nem e hajókon költötte el reggelijét sem Járai Zsigmond, sem Medgyessy Péter, de Bokros Lajos sem. Az utasok közt volt Katona Kálmán, a KHVM első embere, aki közlekedéspolitikai témákról adott tájékoztatót. Stumpf István kancelláriaminiszter is átment A nyilvánosság előtti alázat kapuján fotó: feb/diósi Uj idegenszabályok Szeptember 1-jétől megváltoztak az idegenrendészeti jogszabályok. A minap a belügyi tárca által ösz- szehívott megbeszélésen az érintett hazai hivatalok, szervezetek képviselői mellett jelen volt Stefan Berglund, az ENSZ Menekült- ügyi Főbiztosságának budapesti képviselője és Irena Vojackova, a Nemzetközi Regionális Szervezet bécsi koordinátora is. Az idegenrendészeti őrizet az űj törvény szerint nem a végtelenségig tart, hanem legfeljebb 18 hónapig. Az őrizetből távozót az állam nem segíti tovább, a társadalmi szervek viszont támogathatják. Ha az illető tud, megélhetési lehetőséget is teremthet magának, de ha ismét okot ad rá, akkor újabb másfél évre őrizetbe kerülhet. Irena Vojackova asszony szerint az illegális emigráció valamennyi kelet-közép-európai ország nagy problémái közé tartozik. Lehet, hogy a 18 hónapos korlát hosszúnak tűnik, viszont a szomszédos országokban érvényben lévő 30-60 napos idegenrendészeti őrizet túl rövid, hiszen ennyi idő alatt nem lehet utólag semmiféle iratot beszerezni és ügyet rendezni. Stefan Berglund úr elmondta: csak üdvözölni tudják, hogy a menekültek és a társadalmi szervezetek összefognak az ügy megoldásáért. Nem mindenben értenek egyet az érintettek, de a lényeg az, hogy tanulságos párbeszédet folytattak. A pozitív változások egyikének nevezte, hogy legalább a repülőtérről nem lehet azonnal visszaküldeni a menekülteket. (koós)
