Békés Megyei Hírlap, 1999. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-18-19 / 218. szám
1999. szeptember 19. ★ KÖZELRŐL ★ 3 KABPOTLAS 783 EVRE Az „elszenvedett” sérelemért kapott értéknél csak a harag nagyobb tartani a földet” — mondta N. N. V.-né édesapja. — Következett a három éves helyben járás. — Igen, mert a törvény szerint csak három év múlva lehetett átírni a kárpótlás során szerzett termőföldet. Édesapám közben jó gazda módjára, a sajátjaként művelte a tíz és fél hektárt. Gépeket vett, ólakat és takarmánytárolókat épített, jószágtartásba kezdett. Ügyvéddel elkészíttettük az adásvételi szerződést 1996 decemberében, de N. N. V.-né megtagadta az aláírását. Azóta — alperesként — járjuk a bíróságot. Első és másodfokon is kimondták: a föld N. N. V.-nét illeti, az én édesapám meg magára vessen; már vonják is a nyugdíjából az eddigi, több mint 200 ezer forintos perköltséget! Szegény nem tehetett mást, felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelső Bírósághoz. — Az szóba sem jött, hogy peren kívül megegyezzenek? — Volt N. N. V.-nének egy ajánlata: hozzájárul 5,25 hektár átírásához, és visszaadja a 80 százalékon megvett kárpótlási jegyek árának, azaz a 182 ezer 400 forintnak a felét. Édesapám azonban 10,5 hektárt vásárolt, s annak idején a teljes összeget kifizette. Sajnos mi is hibáztunk, már a kezdet kezdetén ügyvédet kellett volna fogadnunk. De álmunkban sem gondoltuk, hogy még a rokonban sem lehet megbízni. N. N. V. ugyanis keresztfia a férjem szüleinek, a férjem pedig keresztapja N. N. V-ék idősebbik gyermekének. És a rokontól kapott pofon sokkal jobban fáj az embernek, mintha idegentől kapta volna. Mert ha ők akkor jelzik, hogy az átíráskor nyújtják a markukat, vettünk volna mástól kárpótlási jegyet, hiszen volt bőven eladó. Meghallgattatna a másik fél is A véletlen úgy hozta, hogy először N. N. V.-né édesapjával tudtam beszélni. A becsületben megőszült, 80 körüli parasztember portáján példás rend, a régi ismeretség okán szívélyesen fogadja az újságírót. Amikor közlöm, hogy mi járatban vagyok, arca elkomorul: — Ez a gyerekek ügye, nem tudok mit mondani. A leadott telket valóban bériem, de hát ez teljesen szabályos, szerződést is kötött velem az önkormányzat. Ami pedig a tíz és fél hektárt illeti, az most jóval többet ér egymillió forintnál. Az állam úgysem menne abba bele, hogy ő húzza a rövidebbet: ekkora értéket nem lehet 180 ezer forintért eladni, hiszen akkor csak ezután szedhetne átírási illetéket. — Azt tetszett mondani, hogy a gyerekek ügye. Úgy tudtam, hogy kizárólag a lánya érintett. — Valójában igen, mert az övé volt a leadott porta. De a fiam mindezt jobban tudja. És ha már mindenképpen muszáj kiteregetni az újságban, vele beszéljen! Ő jobban tudja. Nos, valóban N. N. V.-nével nem sokra mennem. Kérte, hogy ne hurcoljam meg ország- világ előtt a nevét, a bíróság egyébként is neki adott igazat első- és másodfokon is. — Nincs abban semmi szégyellni való, ha valaki pert nyer a független magyar bíróságon — próbáltam kiugrasztani a nyulat a bokorból, eredménytelenül. — Higgye el, ez nem újságtéma — hajtogatta. Beszélgetésünket követően keresett meg N. N. V.-né fiútestvére: — A nővérem valóban nem írta alá az adásvételit, mert Deák bácsi át akarta ruházni a tulajdont az unokáira. Ezt látva kértük az eredeti állapot visszaállítását, azaz a nővérem visz- szaadta volna nekik a kárpótlási jegyek árát. Mikor ebbe nem mentek bele, azt kérte, felezzék meg a földet. Szó sincs tehát arról, hogy ki akarta vagy ki akarná semmizni őket. Neki is lettek gondjai, kórházi ápolás, munkanélküliség, hát azt szerette volna, ha mindkét család jól jár. De Deákék nem voltak hajlandók egyezkedni! Szerintem a nővérem még mindig hajlik a kompromisszumra, és az is lehet, hogy öt hektárnál kevesebbel is beérné. Láthatja, hogy megvan benne a jóindulat — N. N. V-né fiútestvére. Ménesi György A földkárpótlás során gyakran olyanok licitáltak az árveréseken, akik vásárlás útján jutottak kárpótlási jegyhez. A termőföld a kárpótolt nevére került, az átírásra három évig kellett várni. Ez bőségesen elegendő idő arra, hogy rájöjjön az ember: rossz üzletet kötött. írásunk egyik szereplője nevét nem vállalta, ezért azt (lévén szó férjes-csalá' dós asszonyról) N. N. V.-né monogrammal helyettesítettük. az egyik csattanója, hogy ezt a telket N. N. V.-né édesapja ma is bérli az önkormányzattól, mégpedig 1, azaz egy forintért négyzetméterenként. Ha rosszmájú akarnék lenni, azt mondanám, hogy 200 — na, jó legyen 150! — évre előre megkapta érte az államtól a bérleti díjat. Ha pedig a 10,5 hektár mostani értékét egymillió forintban határozzuk meg, akkor — nem tévedés! — 783 évre kapták meg az államtól kárpótlásként a bérleti díjat. Ezekben az elnéptelenedő kis falvakban mások is leadták a telküket, de nemigen hiszem, hogy kárpótlást kértek volna érte. Ha megtették volna, most tömegével szaladgálnának a három Dombegyházon a tízhektáros gazdák! — Egészen az utolsó mondatáig tudtam követni. — A történet úgy folytatódott, hogy N. N. V.-né és az édesapja megkereste a földrendezéssel is foglalkozó Borsi Imrét azzal, hogy szóljon, ha tud valakiről, aki megvenné a kárpótlási jegyeiket. Hát az én édesapám 1993. szeptember 2-án megvette, 80 százalékos áron. Néhány nap múlva, szeptember 13-án a kisdombegyházi földosztó bizottság segítségével, meghatalmazás alapján 10,5 hektár földet licitált érte. Minderről N. N. V.-nének tudomása volt, beleegyezett abba, hogy édesapám földet vásároljon az ő nevére. Mi természetesen minden, a későbbiekben fölmerülő költséget magunkra vállaltunk. „Legyenek nyugodtak, nem leszünk mi cigányok, nem fogjuk megjat köteles fizetni a bérbe adónak évente két összegben március 15-éig és szeptember 15-éig. Dombegyház, 1995. november 27. Tízhektáros gazdák, tömegével Miközben Tonka Istvánná Deák Ilona összehajtogatja a fenti aktákat, ekképpen foglalja össze a lényeget: N. N. V.-né önként lemondott a belterületi telekről, megmenekülve a közművesítésért (víz, gáz) fizetendő hozzájárulásról. A törvény szerint azzal, hogy térítésmentesen fölajánlotta portáját az államnak, kár érte, ezért kapott 228 ezer forint értékű kárpótlási jegyet, azaz négyzetméterenként csaknem 200 forintot. A dolognak az alulírott napon és helyen. Haszon- bérbeadó haszonbérbe adja a Dombegyház 1031 hrsz. alatt nyilvántartott Vasvári u. 3. házszám alatti 1277 négyzetméter területű mezőgazdaságilag művelhető belterületi telekingatlant... A haszonbérlő a haszonbérelt terület használatáért 1277, azaz egyezerkettő- százhetvenhét forint haszonbérleti díLe is mondtak róla, meg nem is Kérelem. Címzett: Nagyközségi Közös Tanács, Dombegyház. N. N. V.-né Dombegyház (...) utca, (...) házszám alatti lakos a 1093. tulajdoni lapszámon 1031 helyrajzi számon nyilvántartott 1277 négyzetméter területű kertet felajánlom térítés- mentesen a Magyar Állam javára. (...) és (...) a holtig tartó haszonélvezet jogáról ezennel lemond. (A zárójelbe tett pontok a szülők nevét helyettesítik.) Dombegyház, 1985. október 21. Aláírták N. N. V.-né és szülei. Vb-határozat. A végrehajtó bizottság az állampolgárok telektulajdonának egyes kérdéseiről szóló módosított és kiegészített 31/1971. /X. 5./ Korm. számú rendelet 14 §-a alapján a Dombegyház Vasvári u. 3. szám alatti 1031 hrsz.-ú telekingatlannak, amely N. N. V.-né tulajdonában van, a Magyar Állam javára történő térítés nélküli felajánlását elfogadja. Határidő: 1985. november 30. Kárpótlás. Az előterjesztett kérelem és a csatolt iratok alapján az alábbi tényállást állapítottam meg: 1. Az N. N. V.-né tulajdonában volt, Dombegyház belterületén lévő 1277 négyzetméter területű, 1031 hrsz-ú ingatlant, a mezőkovácsházi földhivatal 50/86. számú határozatával 1986. év január hó 15. napján kártalanítás nélkül állami tulajdonba vette. 2. N. N. V.-né ...saját jogon terjesztette elő igényét. A kérelem részben megalapozott. (...) Megállapítottam, hogy N. N. V-nét az 1277 négyzetméter területű ingatlan tulajdonelvonásával a Kpt. 3. sz. mellékletének b) pontjában foglaltak szerint (200 Ft/négyzet- méter szorzó alkalmazásával) 255 ezer 400 forint átalányértékű kár érte. A kár mértékét a Kpt. 4. par. (2) bekezdése szerint csökkentve, a részleges kárpótlás mértéké 227 ezer 700 forint. A kérelmezőt megillető kárpótlás mértékét a kerekítés szabályainak figyelembevételével, saját jogon 228 ezer forint kárpótlási jegyben, összesen 228 ezer forint kárpótlási jegyben állapítottam meg. Békéscsaba, 1993. július 13. Haszonbérleti szerződés. Létrejött egyrészről a Dombegyház Nagyközség Polgármesteri Hivatala mint haszonbérbeadó, másrészről N. N. V-né édesapja mint haszonbérlő között AZ ÉVEZRED ÉS AZ ÉVSZÁZAD MAGYARJA Nem várt sikert aratott olvasóink köré- jpto. JußQw T m |“ — — — — — — — — — — — — — — — — — — — —j ben újításunk Jeles magyarok” játé- A-. t 1 % kunkban. Ezt mi sem bizonyítja job- W jsm3 - Wltf FOJÁTEK: ban, mint hogy a beérkező - amúgy V . JfIRSS (laa® TmL ^ is nagyszámú - szavazatok szinte niiifertf Léé®-.- 4 .llllv JlL íz-J? . , . megduplázódtak. Ennek ellenére lé- Cjjj? 1 Az evezted magyarja................................................................................. nyeges változás nem történt a kü- mst0®“HMk \gCWB " MW ' * f lönbözö kategóriák élmezőnyében, JK « JH Az évszázad magyarja .............................................................................. te k a nagy puttonyba. így előfordul- Jv I BF r ÄN-- ff ^ _ tf** . I HETI KÉRDÉSÜNK: I hat, hogy a rangsorok legközelebbi c-% jmmWwpi ,/ Jam? k ■ '4? (jwJHj? ***** | — _ | közlése alkalmával alaposan kibővül a l|L iplly 1L mf ■ Az évszázad legsikeresebb magyar sportolója győzelemre esélyesek tábora. A végső sor- V I rend előtti utolsó részeredményt egyéb- ...................... .. . m I ....................................................................................................................... ként október második felében tesszük Továbbra is varjuk olvasóink szavazatait, eset- ^ Ui közzé. leges javaslatait, észrevételeit, amelyeket szer- . P** | ................................................................................................................................ Y Múlt heti nyerteseink: Schneider Mihály kesztőségünk címére (5600 Békéscsaba, Munkácsy utca 4.) ■ i •m-*****.******-,*»». i Q........................................................................................................................ (Budapest), Bodorkós Erzsébet (Bük) L. __________________________________ ________—1