Békés Megyei Hírlap, 1999. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-16 / 216. szám

Kegytárgyak is előkerültek Gyertyatartók, szenteltvíztartó, képek, varrógép, feszület. Mindezt egy oroshá­zi tolvajnál találta a rendőrség (3. oldal). A villamosítás története... A villamosítás gondolata az 1890-es években merült fel Békésben. Gyula vá­ros villamosítása idén 100 éves (6. oldal). Hetvenévesek az orosházi... Az orosházi fúvószenekar hetvenéves múltjával a város legidősebb és egyik leg­nagyobb művészeti csoportja (9. oldal). 1999. SZEPTEMBER 16., CSÜTÖRTÖK ÁRA: 44 FORINT LIV. ÉVFOLYAM 216. SZÁM f 5 ÉLHÚSKER KFT. ^ Élelmiszer — zöldség — húsáru- Desi-Ree burgonya 26 Ft/kg-tól- Jonathan, Starking alma 49 Ft/kg-tól 38 Ft/kg Araink az áfát tartalmazzák! Békéscsaba, Szerdahelyi u. 20. TeWfax: 166) 454-097. Nyitva: hétfai ól péntekig 7.30-fS.M-ig. A bajban elkel a segítség! A METAKER ás a BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP óriási akcióval erre késiül! f Figyelje "lapunkat! HÍREK Tömlős gát. (y) Javítják a gyulai tömlős gátat, ezért szep­tember 15-étől a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság megkezdte a duzzasztási szint csökkentését. A Fehér-Körös tömlős gát felet­ti szakaszán 80-90 centiméteres apadás várható. A javítási mun­kák miatt 3-4 napig szünetel a vízbeadás az Élővíz-csatornába. A vízminőség romlásának meg­akadályozása érdekében az Élő­víz-csatornán magas vízszint melletti tározást rendeltek el. Llpták-tárlat. (fm) Képek a kerítésen címmel Békéscsa­bán a Munkácsy Mihály Emlék­ház udvarán ma 11 órakor nyit­ja meg Lipták Pál festőművész szabadtéri tárlatát dr. Simon Mihály, Békéscsaba jegyzője. A festőművész legújabb alkotá­sait bemutató tárlat megnyitó­ján közreműködnek a Bartók Béla Zeneiskola és Zeneművé­szeti Szakközépiskola növendé­kei. A kiállítás csak ma este hat óráig tekinthető meg! Zord időben, (i) A szeghal­mi Péter András Gimnáziumnál működő Nagy Miklós Alapít­vány anyagilag is támogatja a jö­vő hónapban Vésztő-Mágoron leleplezésre kerülő Hegyesi Já- nos-mellszobrot. A nagy múltú alma mater több szállal is kötő­dik a költőhöz. Az egyik ilyen szál az a tény, hogy 1942-ben a Péter András Református Gim­názium adta ki Hegyesi János el­ső kötetét Zord időben címmel. BaUadai homály Kondoroson a belvízkárokra adott támogatás körül Se füle, se farka — és botrány! A lakossági belvízkárok támogatási pénzének kondorosi helyte­len felhasználásáról, visszaélésről, pletykáról és ellenőrzésről hallhattunk a kedd esti híradóban. Am az eset körülményei bal­ladái homályba vesztek, s ezt maga a nyilatkozó alpolgármes­ter, Paluska Zoltán sajnálja legjobban. A Helyreállítási és Új­jáépítési Tárcaközi Bizottság elnöke utasítására tegnap Jenei Imre megyei polgári védelmi parancsnok személyesen tájéko­zódott Kondoroson. Kondoroson tavaly tavasszal a lakossági belvízkárok helyreál­lítására 15 millió forintot osztott szét az önkormányzat. A támo­gatások felhasználására vonat­kozó ellenőrzés az elmúlt hó­napban fejeződött be — tudtuk meg Dankó Béla polgármester­től. Az előző képviselő-testület nem kellő alapossággal szabá­lyozta a pénzek kiosztását. A tá­mogatásból tavaly 132-en része­sültek. A műszakiakat is magá­ba foglaló ellenőrző testület ész­revételei alapján az önkormány­zat huszonkét személyt kötelez arra, hogy részben vagy''teljesen fizesse vissza kamatostól a tá­mogatást. Ok azok, akik részben vagy egészben nem az előírt cél­ra költötték a pénzt. A visszafi­zetésre felszólító határozatot már kipostázták. Ezek többségé­ben részbeni visszafizetésről szólnak, jellemzően húszezer forint körüli összegekről, s csak néhány közelíti, illetve haladja meg a százezer forintot. Dankó Béla hangsúlyozta, idén ez nem történhet meg, ugyanis a mostani képviselő- testület sokkal szigorúbb felté­telrendszerhez köti a támogatá­sok kiosztását. De nemcsak a kiosztás elvét, a felhasználás el­lenőrzését is szigorúan szabá­lyozták. Paluska Zoltán alpolgármes­ter fájlalja, hogy a híradóban egy olyan mondata hangzott el, aminek hiányzott az eleje és a vége. A félreértés ebből a sze­rencsétlen snittből származik. (Folytatás a 3. oldalon) A kölcsön bajjal jár Az ügyvédi letétért nem jelentkezett senki Budapesten Az ötvenhét esztendős Gajda Andrásné havi nyugdíja 12 ezer 800 forint, az ugyancsak nyugdíjas férjéé 14 ezer 600. Az asszony ke­zességet vállalt fiuk, ifjabb Gajda András 142 ezer 279 forintos hi­telére 1994. november 3-án. A dombiratosi családi ház hátulsó he­lyiségében, ahol beszélgettünk, szedett-vedett bútorok. A házas­pár hellyel kínált: hárman háromfajta székre ültünk. — A fiamnak összesen hat köl­csöne volt. Amíg élt a menyem, rendesen fizették, utána azon­ban jelentkeztek a gondok, ne­kem mint kezesnek kellett helytállnom. A pénzintézet ösz- szevonta a kölcsönöket, mond­ván, hogy ne kelljen nekem húszezer forintokat fizetni ha­vonta, hanem csak négyet. A fi­amnak se munkahelye, se jöve­delempótlója. Megértve szorult helyzetét, becsülettel fizettem: hol tizenhat, hol nyolc, hol pe­dig négyezret törlesztettem, mi­kor mennyit tudtam nélkülözni. Nézze, itt van valamennyi iga­zolás! — nyújtja a bizonylato­kat Gajdáné. — Csakugyan. Nem értem vi­szont, hogy hogyan került a képbe a budapesti Kereskedel­mi és Pénzügyi Szervezési Ta­nácsadó Rt. — Úgy, hogy a pénzintézet többedmagammal eladott ben­nünket. Majd hanyatt estem, amikor fölbontottam a levelü­ket: „... fönnálló tartozása en­gedményezés révén a Banküzlet Kft.-hez került. A Banküzlet Kft. a levelünkhöz mellékelt megbízás szerint a Kerszi Rt.-t bízta meg az Ön tartozásának kezelésével. Ezen megbízásra hivatkozva tájékoztatjuk, hogy módunk van Önnel a ténylege­sen fennálló tartozással kapcso­latban kölcsönösen előnyös egyezséget kötni 1997. decem­ber 20. napjáig. Amennyiben ez az előnyös ajánlat érdeklődésre tart számot, kérjük, hogy szí­veskedjék a kapcsolatot felven­ni megbízottunkkal, dr. Rák Györggyel.” — Mi történt ezután? — Felhívtam dr. Rák Györ­gyöt. Azt mondta, ha december 20-áig befizetek 80 ezret, föl­mentenek az adósság alól. Elad­tam az összes bútoromat, s a Rák Györgytől kapott csekken fölad­tam a pénzt a megadott címre, a Medgyesi és Nagy Ügyvédi Iro­dának. Olvassa csak! „Tisztelt Asszonyom! Az ügyvédi letétbe helyezett 80 ezer forint megér­kezett. A további ügyintézést a Kerszi Rt.-nél Kádár Attila vég­zi, ha szükséges, nála lehet ér­deklődni. Örülök, hogy így dön­töttek, remélem, a továbbiakban nem lesz probléma. Budapest, 1998. január 21. Üdvözlettel: dr. Rák György.” (Folytatás a 8. oldalon) A posta kegyeibe fogadta Gyulát és környékét — mondott kö­szönetét elsőként a minőségi beruházásért, a jó szándékért Tóth Imre országgyűlési képviselő fotó: kovács Erzsébet Tanposta-avatás Gyulaváriban A Magyar Posta Rt. Szegedi Igazgatósága területén, a dél­alföldi régióban Gyulavárin kívül Baján és Szegeden mű­ködik tanposta. Megyénk el­ső, oktatási funkciót is ellátó speciális postáját 48,5 millió forintos beruházásként teg­nap adták át Gyula település- részének központjában. Széllné Tóth Ibolya, a szegedi igazgatóság igazgatója elmond­ta, a sarkadi Ady Endre—Bay Zoltán Gimnázium, Postaforgal­mi és Informatikai Szakképző Iskola postai tagozatos diákjai eddig sarkadi, békéscsabai és gyulavári oktatópostákon sze­reztek szakmai gyakorlatot. Gyulaváriban a postaigazgató­ság még 1995-ben határozta el a beruházást, melyhez a szükséges forrásokat a vezérigazgatóság a posta által képzett szakképzési hozzájárulásból biztosította. Az építkezés 1998. november 11-én kezdődött, a műszaki átadást au­gusztus 27-én tartották. Az épü­letet Kucsora Sándor szegedi építész tervezte, a kivitelezést a gyomaendrődi Thermix Építő­ipari Szövetkezet végezte. A tanposta teljes körű lakos­sági szolgáltatást nyújt amellett, hogy oktatási feladatot lát el. Bekapcsolják az integrált posta- hálózatba, a diákok 2000-től a legmodernebb technológiát sa­játítják el. Kubinyi Imre, az rt. vezérigazgatóságának igazgató­ja hangsúlyozta az ország 15. tanpostájának átadásán, hogy törekvésük az egységes posta- hálózat kialakítása, az informá­ciótovábbítás, az európai nor­máknak megfelelő képzettség. Sz. M. Trencséni tánc Békéscsaba 1992-ben testvér- városi együttműködési megál­lapodásban szentesítette Tren- csénnel való kapcsolatát. A Csák Máté vára tövében el­terülő 6Ó ezer lélekszámú — tex­tiliparáról híres — nyugat-szlo­vákiai város és a honi szlovákság fővárosának kapcsolata nem csak papíron létezik. Szeptemberben — két ízben is — békéscsabai delegáció látogatott Trencsénbe. — Szeptember elején dr. Szemenyei Sándor, a Békéscsa­bai Ruhaipari Szakközépiskola igazgatójának vezetésével uta­zott az első küldöttség. A me­gyeszékhelyi szakközépiskola testvérintézménye az ottani iparművészeti szakközépiskolá­nak, s textilipari szakkiállításon és vásáron is részt vettek a dele­gáció tagjai. A békéscsabai ru­haipari jövőre ünnepli fennállá­sának tizedik évfordulóját. (Folytatás a 3. oldalon) Kevermesen tegnap több kezesből lett adós egyezkedett a Controll Rt. munkatársaival SUCH TAMÁS Sertés: a fele megmaradt A Gyulai Húskombinát Rt. tegnap fejezte be a Földműve­lésügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium által támogatott, túlsúlyos sertés felvásárlási akciót. A megye legnagyobb húsfeldolgozója 11 644 sertést 2328 tonna összsúlyban vásá­rolt fel az akció ideje alatt. Becslések szerint még közel ugyanennyi túlsúlyos sertés ma­radt a Békés megyei családi gaz­daságok óljaiban. A gyulai hús­kombinát az Agrárintervenciós Központ pályázatán 1710 tonna túlsúlyos sertés felvásárlására nyert támogatást. Ez 8344, átla­gosan 205 kilogrammos jószág vágóhídra kerülését jelentette. A Vágóállat és Hús Terméktanács 618 tonna disznóhús felvásárlá­sát támogatta. Ez 3300,189 kilo­gramm átlagsúlyú sertés megvé­telét tette lehetővé. Mészáros László, a Földmű­velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megyei hivatalá­nak vezetője elmondta: a túlsú­lyos megyei sertésállomány mintegy felét érintette a tegnap lezárult felvásárlási akció. A hi­vataltól a szakminisztérium ada­tokat kért az „ólakban ragadt” sertésállomány mennyiségéről, így elképzelhető, hogy lesz még hasonló felvásárlás. Ugyanak­kor Szlovénia és Románia felé megindult a túlsúlyos sertések exportja, melyen az újonnan alakult sertésértékesítő kisszö­vetkezetek eredményesen tud­nak részt venni. Az exportlehe­tőségekről a falugazdászok is felvilágosítással szolgálnak. A megyei sertéspiacot élénkítheti, hogy — mint Mészáros László elmondta — a Dunántúlon nincs értékesíthető sertés, így az eddig onnan vásárló feldolgozók vár­hatóan megjelennek megyénk­ben. K. A.

Next

/
Thumbnails
Contents