Békés Megyei Hírlap, 1999. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-14 / 214. szám

1999. szeptember 14., kedd KÖRKÉP Ez a módszer jobb, mint a suli Elsajátításával a gyerekek nyitottabbá, befogadóbbá váltak Elgondolkoztak már azon, hogyan lehet erdekesen es izgal­masan meghatározni például a szék fogalmát úgy, hogy a kö­rülírás ne csak a funkcióra, de a kinézetre vagy akár a ké­nyelmi fokra is utaljon? A gyakorlat nemcsak a fantáziát, de a kreativitást is fejleszti, és egyike azoknak a gyakorlatok­nak, melyeket elsajátítva az említett két képesség mellett me­móriánk, kommunikációs és kapcsolatteremtő' képességünk is fejlődik, valamint megtanulhatunk igazán hatékonyan ta­nulni. A módszert lengyel kutatók fejlesztették ki, és Békés­csabán két nyári tábor keretében általános iskolások is elsa­játíthatták.-— Ez a módszer sokkal jobb, mint ahogy mi tanulunk a suli­ban! — hallom egy kisdiák vé­leményét, miközben a tanfo­lyamot vezető Braunná Túrók Évára várok. A csöppet sem szokványos órának lassan vé­ge. Utoljára marad még egy memóriafejlesztő játék, majd a nebulók hazaindulnak. — Sokan azért jöttek, hogy a tanulmányi eredményeik ja­vuljanak — mondja Braunná Túrák Éva. — A szülők gyak­ran látják, hogy több van a gyerekben, mint amennyit esetleg az iskolában mutat. Éz- zel a módszerrel sikerülhet ka­matoztatni azokat a képessége­ket, melyeket eddig egyáltalán vagy nem kellő mértékben tu­dott felmutatni a gyermek. — Mi az, ami változik egy ilyen tanfolyam elvégzése után? — A tapasztalatom az, hogy a gyerekek nyitottabbá, kreatí­vabbá válnak. Befogadóbbak az új ismeretek iránt. A több­ségnél pedig mérhetően javul a memória. A módszer elsajátí­tásával eikerülhetőbbé válnak az iskolai kudarcok, megköny- nyíthető a tanulás. A fantáziát és kreativitást fejlesztő gya­korlatok és játékok pedig az élet minden területén használ­hatóak, hiszen felnőttként is gyakran kerülünk olyan hely­zetekbe, amikor találékony­nak, rugalmasnak kell len­nünk. — Negatív tapasztalatok? — A gyerekeket meg kell tanítani játszani, és azt is, hogy használják a képzeletüket, mert mindkettőt egyre inkább elfelejtik. Ez talán annak is kö­szönhető, hogy nagyon sok mindent már készen kapnak, legyen akár játékról vagy me­séről szó. Keveset olvasnak, és az olvasás hiánya akadályozza a képzelet fejlődését. A mód­szer megmutatja, hogy a vizu­ális képzelőerő csodákat tud tenni az emlékezet hatéko­nyabb kihasználásában. K. A. ők már az iskolában hasznosítják a nyáron tanultakat FOTÓ: SUCH TAMÁS Az új tanévtől változik az érettségi Módosul az érettségi vizsga néhány, elsősorban technikai eleme — tudtuk meg az Okta­tási Minisztérium illetékesé­től. A változtatásokat az euró­pai uniós csatlakozás, az érettségi vizsgák egységesíté­se, illetve azonos színvonalra hozása indokolja. A tanévet elkezdő negyedikes középiskolások és tanáraik szá­mára a legfontosabb kérdés: mi változik meg az ezredforduló el­ső érettségi vizsgáján és miért. A minisztérium szándéka, hogy a gyakorlat igényeihez job­ban illeszkedő eljárást vezesse­nek be. Például matematikából nagyon eltávolodott egymástól a központi — közös érettségi és felvételi — és az úgynevezett háztáji érettségi vizsgafeladatok nehézségi foka. Esetenként akár két osztályzattal is többet ér a központi érettségin kapott jegy. Minthogy a két vizsga állami el­ismertsége azonos, nyilvánvaló­an a dolog nehezebb részét vál­lalja, aki központi írásbelit ír. Vele szemben igazságtalanság, hogy kisebb erőfeszítéssel is el­érhető ugyanaz a végzettség. Ar­ról nem is szólva, hogy a köz­ponti dolgozatok írói vélhetően jobb eredményeket érnének el a háztáji érettségin a szakközépis­kolákban is, a gimnáziumokban is. Jövőre tehát megszűnik a ne­hézségi fok szerinti különbség. Módozatának megalkotásán már dolgoznak az illetékesek. A matematika középiskolai tanítását és az érettségire való felkészülést egyaránt szolgáló Zöld könyv fölött eljárt az idő — véli számos pedagógus. Ismere­tes, hogy ez a könyv a szakkö­zépiskolai és a gimnáziumi ma­tematika tanításához szükséges típusfeladatokat tartalmazza. E feladatok révén tehetnek szert nagy példamegoldási gyakorlat­ra a diákok. Ezekből választották ki az érettségi tételeket minden évben, majd bemondták a rádió­ban, televízióban. A minisztéri­umban úgy ítélik meg, hogy Zöld könyvre szükség van, sőt hamarosan meg is jelenik majd e fontos kiadvány új változata. Ám a tételek számának televíziós, rá­diós közlése helyett futár viszi majd a tételt, zárt borítékban. A többi érettségi tantárgy esetében eddig is ez volt a rend. Tapasztalatok szerint az ide­gen nyelvből tett érettségiken nem hatnak újdonság erejével az úgynevezett non lectum szö­vegek. A diák kihúzza a tételt — az ismeretlen szöveget — a vizsgabizottság előtt —, majd felolvassa vagy lefordítja, illet­ve idegen nyelven összefoglalja a lényeget. Ä gyakorlat meglepő következtetésre is vezetett: vala­milyen oknál fogva nem tűnt is­meretlennek a szöveg a vizsgá­zók előtt! Nos, 2000-ben való­színűleg az előre elkészített non lectum szövegek tárából magá­hoz vesz ötvenet, hatvanat az érettségi elnök és az ő kezéből húz majd, felolvasásra, lefordí­tásra váró szöveget a vizsgázó. A változások, mint kitűnik, nem érintik alapjaiban az érettsé­gi vizsgaszabályzatot, azonban fontos információt jelentenek ta­nár és diák számára egyaránt az új tanév kezdetén. N. G. Fékezhetetlen volt a borjúnyi állat Blondi és gazdijának kalandja egy bullmasztiffal Igencsak rosszul végződött, s elhúzódott a nyári vakációja annak a békéscsabai egyetemista lánynak, akinek augusztus elején kelle­metlen kalandja volt egy csaknem nyolcvan kilogrammos bullmasztiffal. A találkozás nyomait az érintett, vagyis Balogh Melinda egy életen át magán, pontosabban bal karján viseli majd. Otthonteremtés helyi önkormányzati közreműködéssel Előtérben a fiatalok és a gyermekes családok A statisztika fehéren-feketén jelzi, hogy a lakásépítési kedv je­lentősen visszaesett. Még az elmúlt évihez képest is. A KSH leg­frissebb adati szerint az első félévben 12 százalékkal kevesebb lakás épült, mint egy évvel korábban. Közismert, hogy a megyeszék­helyen a Lencsési úti lakótelep az egykoron európai hírű öntö­zött rétre épült. Ennek a rétnek egy része még ma is megvan, a lakótelepiek, illetve a közelben lakók szívesen és gyakran jár­nak a rétre sétálni, kocogni, a kutyások pedig itt futtatják ked­venceiket. Azon a bizonyos na­pon is néhányan kint voltak a több hektáros réten, Melinda is levitte magával a család ked­vencét — Blondit, egy tacskó- palotapincsi keverék kutyát. — Már hazafelé tartottunk, amikor láttam, hogy velem szemben, a réten, szájkosár és póráz nélkül, egy fiatal lány kí­séretében rohan felénk egy bull- masztiff. Amikor észrevettem, ellenkező irányban folytattuk utunkat, azaz folytattuk volna. Menekülni próbáltam a ku­tyámmal, pontosabban mene­kültem volna, ugyanis a borjú­nyi jószág pillanatok alatt ott termett, rávetette magát a ku­tyámra, tépni, harapni kezdte Blondit. Ordítottam a lánynak, hogy csináljon, tegyen valamit a kutyájával, ám képtelen volt hatni az ebre, nem tudta megfé­kezni támadása közben... Ku­tyámat hogy védjem, felkap­tam, s a fejem fölé emeltem, ek­kor harapta át bal karomat a masztiff. Az eset színhelyéről a bullmasztiffot sétáltató nő anél­kül távozott, hogy részemre bármilyen segítséget nyújtott volna. Valahogyan hazaértünk, s mivel szüleim nem voltak itt­hon, így a segítőkész szomszé­daink hívtak mentőt. Engem a kórházba szállítottak, ellátták sérülésemet, a kutyámat pedig az állatkórházba vitték, ahol még időben állatorvosi kezelést kapott — hallom. Közben a mentőorvos elment a kutya gaz­dájához, hogy megnézze az ál­lat oltási papírjait. — Az eset óta még nem láto­gattak meg, mi több, telefonon sem hívtak, hogy mi is történt velünk — mondja beszélgető- partnerem. Megtudom még: Me­linda az egyik bécsi egyetem hallgatója, s most kényszerűség­ből nem tudott időben vissza­utazni, s nem kezdhette időben a tanévet, mert sebei csúnyák, a kórházban a kezelőorvosa nem javasolta az elutazást. — Ennek a kalandnak a nyomait egész éle­temben viselnem kell... —jegyzi meg. A bullmasztiff gazdáját, mi­vel hónapok óta vidéken dolgo­zik, csak telefonon tudtuk utol­érni. A napokban itthon volt, s a kutya akkori sétáltatójával, fia barátnőjével meglátogatták a Balogh családot. — Indulatok nélkül igyekez­tünk megbeszélni és rendezni mindent. Az eset tanulsága, hogy póráz vagy szájkosár nél­kül még a legbékésebb, legjám- borabb kutyát sem szabad sza­badon engedni, ugyanis egy ál­lat kiszámíthatatlan — mondta a bullmasztiff gazdája. A sértett kicsit másképpen mesélte el a találkozást, amit e sorok írója — aki szintén „kutyás” — nem ismerhet, ugyanis a „kutyások” eszme­cseréjén nem volt jelen. A sér­tettben felmerült, hogy a több ezer forintra rúgó eddigi orvosi és egyéb költségeit ki és mikor téríti meg? — szekeres — Az okokat keresve megkerülhe­tetlen a hibás lakáskoncepció, a hatékonynak egyáltalán nem nevezhető állami támogatás. N épszaporulat és lakástámogatás Bár a kormány májusra ígérte az új elképzelést, ennek kidol­gozása csúszott. Augusztus vé­gére a kereteket és az irányzato­kat fogalmazták meg. Az új la­káskoncepció várhatóan január­tól lesz érvényben. A közgazdászok vitája már jóval megelőzte az új rendszer kidolgozását. Kopátsy Sándor szerint mindenekelőtt tisztázni kellene, hogy valójában milyen lakások támogatásáról lenne szó. — A rendszerváltás utáni po­litika a lakáskérdést bűnös mó­don elhanyagolta — mondja Kopátsy —, hiszen harmad-, negyedannyi lakás épül évente, mint tizenöt évvel korábban. A botrányosan kevés megépült la­kás példátlanul magas arányban a lakosság felső jövedelmű réte­gének elszabadult igényét elégí­ti ki. Vagyis a lakosság alsó négyötöde kiszorul a lakásépí­tési kedvezményekből és lehe­tőségekből. A politika csak a hiteltámogatásból fakadó terhe­ket vette észre, azt nem, hogy a demográfiai folyamatok javítá­sában milyen szerepet játszana a megfelelő lakástámogatás, hi­szen a leginkább terhet viselő réteg ma is a családos. Építés, vásárlás, felújítás Az új nemzeti lakáskoncepciót Gulácsi Gábor, a Gazdasági Minisztérium közigazgatási ál­lamtitkára mutatta be. A részletekre kiterjedő dön­tés november végére várható, annyi már bizonyos, hogy a jö­vőben nem csupán új lakás épí­téséhez, hanem lakásvásárlás­hoz, felújításhoz és bővítéshez is igénybe vehető majd állami támogatás. Mi a leglényegesebb eleme az új koncepciónak? Minden bi­zonnyal az, hogy az önkormány­zatok bizonyos mértékig átven­nék a bankok szerepét és elsősor­ban a fiatal, valamint a gyerme­kes családokat támogatnák. A je­lenlegi, gyermek utáni „szocpol” támogatást felváltja a helyi testü­letek által nyújtott szociális alapú otthonteremtési támogatás. Az önkormányzatok döntenek arról, hogy ezt kik kapják meg. Igaz, a legtöbbjük kézzel-lábbal tiltako­zik, anyagi helyzetükre hivatkoz­va tart a felelősségtől. — Valójában két elképzelés­ről van szó — mondja az állam­titkár. — Az egyik szerint kibő­vülne az otthonteremtési és szo­ciálpolitikai támogatás, az áfa­visszaigénylési fedezet rovására. A másik változat szerint pedig az otthonteremtési támogatás szűkülne, megszűnne a már em­lített szociálpolitikai támogatás és kibővülne az áfa-visszatérítés fedezete. Ebben az utóbbi, közös finanszírozású támogatási rend­szerben megnövekedne az ön- kormányzatok szerepe. Mindkét változat költségvetési igénye azonos: 100 millió forintot jelent az idei büdzsében. Ami a polgár- mesterek ellenérzését illeti, Gu­lácsi Gábor elmondta, hogy kor- » mányrendelet szabályozza majd az önkormányzati szerepválla­lást. A helyi önkormányzatok többsége már most is ad lakástá­mogatást, a jövőben ez egységes elvek alapján történhetne. Helyi döntés szerint bírálnák el, hogy ki kaphat lakást és milyen ked­vezménnyel. Az államtitkár sze­rint az önkormányzatok is érde­keltek lennének az új elképzelés­ben. A központi költségvetés 70—80 százalékban támogatja az önkormányzatokat, az önkor­mányzati önrész pedig 30—20 százalék lenne. Az új rendszerre történő áttérés többletadminiszt­rációjának fedezetére 2000-től 2 százalékot pótolna a kormány. A féléves átállásra egy milliárdot adna a kormány, és megkapnák az önkormányzatok a banki ke­zelési költség megtakarított 1,2 milliárdos összegét is. Az önkor­mányzati önrész fedezetére az államtitkár szerint elegendő a 15 milliárd forintos normatív lakás- támogatás, melyet szintén az ön­kormányzatok rendelkezésére bocsátanak. Az ellenérvekkel szemben a kormány eredményt vár az ön- kormányzati szerep növelésétől. — Mindenképpen differenci­áltabb lakásjuttatást jelent a he­lyi körülmények alapos ismere­te és mérlegelése — mondotta az államtitkár. A helyi kontroll mellett a visszaélések is csök­kenhetnének. Lakáspolitikai tanácsadó testület Az állam tehát nem vonul ki a la­kástámogatásból, ellenkezőleg, növekvő mértékben támogatná a lakáshitelek kamatait. A lakáscé­lú jelzáloglevelek kibocsátásának 3 százalékos támogatása a kor­mány várakozása szerint alacso­nyabb, általánosan 15—16 száza­lékos banki lakáshitel-kamatot jelent. Emellett az inflációval ará­nyos mértékben támogatnák a la­kásvásárláshoz, lakásépítéshez nyújtott hitelek kamatait is. A 6—8 százalékos kamatszint el­éréséhez a törlesztés első öt évé­ben a kamat 40 százalékát (fiatal házaspár első lakása esetén 50 százalékát) téríti az állam. A kö­vetkező öt évben pedig a támoga­tás a hitelkamat 25 százaléka. Megtudtuk, hogy a bizonyta­lanság feloldására a Gazdasági Minisztériumban lakáspolitikai tanácsadó testület jön létre, amely Gulácsi Gábor vezetésé­vel, banki, önkormányzati, polgá­ri részvétellel kezdeményező ta­nácsadó és véleményező fórum lesz egyben, és az új lakáskon­cepció érvénybe lépéséig is segíti a hozzájuk fordulókat. L. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents