Békés Megyei Hírlap, 1999. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-14 / 214. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1999. szeptember 14., kedd Kiállítás, (cs) Ökrös András festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás Orosházán, a Petőfi Művelődési Központban szeptember 17- én 17 órakor a városi könyvtárban. A kiállítást megnyitja Rajki László szobrászművész és dr. Losonczi Miklós művészettörténész, tanszék- vezető egyetemi tanár. A tárlat megtekinthető november 7-éig. Húsz szakkör, (i) A körösladányi Tüköry Lajos Általános Iskolában a helyi önkormányzat támogatásával nagyon sokrétű délutáni szabadidős tevékenység valósul meg. A mostani tanévben összesen húsz szakkörben vehetnek részt a diákok. Fogadóóra, (y) Tóth Imre országgyűlési képviselő lakossági fogadóórát tart szeptember 17-én, pénteken Lökösházán délelőtt 8 és 9.30 között a művelődési ház kistermében, Kétegy- házán pedig 14 és 15.30 között a polgármesteri hivatalban. Csendes Ferenc, (fm) Csütörtökön 17 órakor a sarkadi városi képtárban nyitja meg Mizó Ferenc, az Arany János Művelődési Ház igazgatója Csendes Ferenc békéscsabai képzőművész kiállítását. Befejeződött, (gh) Befejeződött a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. számítógépparkjának 2000- kompatibilissá tétele. A szakmai körökben Y2K- ként emlegetett problémakör kezelésével a birtok a hódmezővásárhelyi Delfin Rt.-t és a szegedi Zénón Kft.-t bízta meg. A két cég munkatársai a szerződésben foglaltaknak megfelelően néhány hónap alatt elvégezték a gépek átállítását, a géppark felülvizsgálatát; az erről szóló auditálást megküldték a birtokkal kapcsolatban álló pénzintézeteknek és biztosítótársaságoknak. „CSAK AZ OSTOBA BIZONYOS A DOLGÁBAN: CSAK A TUDATLAN HISZI AZT, HOGY MEGTALÁLTA AZ IGAZSÁGOT.” (Strindberg) Megszépült a gyomai gimnázium A szülővárosnak fontos, hogy a fiatalok itthon telepedjenek le A Kner Imre Gimnázium Gyomaendrőd egyik legszebb épülete. Az egykori Kós Károly-tanítvány, Herdy Béla tervezte 56 éves iskolában elsőként polgári, később óvónőképző működött, 1954 óta pedig gimnázium. Az iskolaépület az idei tanévre kí- vül-belül megújult. A beruházásra több, mint húszmillió forintot költöttek. A felújított főépület hétvégi átadási ünnepségén dr. Kovács Béla igazgató elégedetten állapította meg, végre a külcsín és a belbecs összhangra talált. A tanintézetből sikeresen felvételiző diákok aránya hosszú ideje meghaladja a megyei és az országos átlagot. Az alma materben hasonló mértékű felújításra még nem volt példa. Dr. Dávid Imre polgármester pohárköszöntőjében elmondta, a beruházáshoz a területfejlesztési tanács 14 millió forinttal járult hozzá. Ennek köszönhető, hogy az eredetileg három évre tervezett munkákkal egy esztendő alatt végeztek. A tanárok és a diákok a szabadidejükből áldoztak rá, hogy szeptember elsején zökkenőmentes legyen a tanévkezdés. A polgármester hangsúlyozta, az iskola ünnepe a város ünnepe is. A város ezúton is szeretné kifejezni, hogy számára fontosak a fiatalok, szülővárosuk számít rájuk, s arra törekszik, hogy felnőtt korukban ne másutt, hanem itt telepedjenek le, itt keressék a boldogulást. Cs. R. Küszöbön az agrárbéke? (Folytatás az 1. oldalról) Az országos demonstrációs bizottság tegnap Budapesten meghallgatta a Nagy Tamás MOSZ-elnök által vezetett tárgyalóküldöttség beszámolóját és a szakértői csoportok kiegészítéseit. A csaknem hatórás ülést követően kértünk nyilatkozatot a demonstrációs bizottság elnökétől, dr. Karsai Józseftől. — Kezdem a legfontosabbal: elfogadtuk a tárgyalódelegáció beszámolóját. Számítva arra, hogy Torgyán miniszter úr szerdán, szeptember 15-én valóban aláírja az anyagot, felfüggesztettük a demonstrációt. Ha neta- lántán mégsem történne meg az aláírás, a csütörtöki ülésünkön meghirdetjük az országos demonstrációt. — Mit emelne ki a megállapodás-tervezetből? — Rendkívül fontosnak tartom, hogy megkísérli hosszú távon is rendezni a magyar mező- gazdaság sorsát. Hozzáteszem: minden megállapodás annyit ér, amennyi megvalósul belőle. Ezért folyamatosan ellenőrizni kívánjuk a végrehajtást állam- titkári, államtitkár-helyettesi, főosztályvezetői szintig, azaz az év végéig sem a tárgyaló-, sem a demonstrációs bizottság nem oszlatja föl önmagát. — És ha nem kerül rá a dokumentumra a miniszter kézjegye? — Az az ő baja lenne, meg a pártjáé. Szerintem a miniszter úr nem fogja elszalasztani a körvonalazódó agrárbéke lehetőségét, nem vállalja föl, hogy az ő nevéhez fűződjék a magyar mezőgazdaság teljes összeomlása. — Akkor hát reméljük a legjobbakat. De mit gondol, minden termelő elégedett lesz a megállapodással? — Sajnos már sokan vannak olyanok, akiken semmi nem segít. A még talpon maradt többség mégis reménykedik. Reménykedik a demonstrációs bizottság, és személy szerint én is. Soha nem az volt a célunk, hogy fölfordulást okozzunk az utakon és az országban, hanem az, hogy dolgozhassunk végre a földjeinken. Úgy látom, a maratoni tárgyalásokon minden érintett rájött erre. Egyszerűen nincs más kiút — mondotta tegnap délután dr. Karsai József, aki Budapesten lélegzetvisszafojtva figyelte a bankokkal és a miniszterelnöki hivatallal folytatott egyeztetésekről érkező híreket. Ménesi György A konzervatív sajtó 1990 óta A konzervatív sajtó helyzete 1990 óta címmel pódiumbeszélgetést tartottak tegnap este öttől Békéscsabán a Csaba Honvéd Kulturális Egyesület előadótermében. Az ez év februáijában 26 taggal megszerveződött Körös-vidéki Polgári Kör szeptembertől „Körös-vidéki Fórum” címmel közéleti, politikai, kulturális témákban a nyilvánosság számára is sorozatot indít — számolt be Fehér Ibolya, a rendezvény szervezője. A havonta megtartandó sorozat első pódiumbeszélgetése a konzervatív sajtó helyzetét és azt elemezte, hogy egyáltalán létezik-e ilyen Magyarországon a rendszerváltástól napjainkig. A pódiumbeszélgetést Mészáros László, a Magyar Polgári Együttműködés alelnöke vezette be, majd a meghívott vendég, Wéber János, az Országos Rádió és Televízió Testület tagja számolt az elektronikus média szabályozása körüli problémákról. Wéber János elemezte a média helyzetét a rendszerváltás előtti időszakban, a kerékasztal- tárgyalások során, kitért az An- tall-kormány médiapolitikájára. F. M. A támadó hatszázezret vitt el Lassan haladj, mert Orosházán sok a rendőr! — figyelmeztette rádió segítségével úton lévő társát a gépkocsivezető. Valóban sok autóst megállítottak (a városból távozókat) tegnap délután a rendőrök. Az ok: kirabolta valaki a Tótkomlós és Vidéke Takarékszövetkezet Orosházi Fiókját a Thököly utcában. — A feltételezett elkövetőnek nagyon csúnya pofája van. Jó az arcmemóriám, de nem tudom, ki lehet a férfi — mondta egy közelben dolgozó kereskedő, akit az adatgyűjtéskor a fantomképpel megkerestek a rendőrök. A késő délutáni órákban az egyenruhások az utcákat járták és információkat igyekeztek szerezni a 13 óra 50 perckor történt támadásról és a támadóról, aki egyébként körülbelül 175 centiméter magas, átlagos testalkatú, rendkívül fehér bőrű, hirtelenszőke a haja, világos nadrágot viselt és fehér inget, a lábán fűzős, fekete cipő volt, a fején drapp baseballsapkát hordott. (Értesüléseink szerint 600 ezer forintot vitt magával.) Állítólag napközben sokat ólálkodott a helyszín közelében. Lapzártánkkor még kereste a rablót a rendőrség. (Csete) VÉLEMÉNYEK A kitagadott bűz Kíváncsi vagyok, mi lesz a vége a Környezetvédelmi Minisztérium háza táján jó ideje tartó ostromállapotnak? A tárca legkitartóbb bírálói a környezetvédők, akik idén áprilisban nem átallották ágyútűz alá venni a minisztérium épületét. A Föld-napi hevületben elégedetlenségüket kifejezendő az ökofegyvemek titulált hajítógépből használt tejeszacskókkal és üdítősdobozokkal bő negyedóráig bombázták a székházat. Nos, Szarvason még nem lőnek. Csak bűzügy van és gyanú. „Nem is olyan kellemetlen a saját bűzünket szagolni” — de a másét annál inkább! — folytathatnánk a német író elmélkedését. A bűz okozójának hálátlan szerepét mindenki elutasítja. Össznépi szemöldök-összevonás és ftntorgás. Utóbbira jó okunk van. A bűz a széljárástól függően lep meg: bekúszik a gépkocsiba, behúz a nyitott lakásablakon, rátelepszik az éttermi teraszokra. A minap megszületett ombudsmani jelentés óta azt is tudjuk, a szarvasi emberek jogosan panaszkodnak. Az állampolgári jogok ország- gyűlési biztosának vizsgálata azonban ennél sokkal többet üzen. A bűzügy a hazai környezetvédelem állatorvosi lova. A környezetvédelmi jogszabályozás hiányosságaiból, ellentmondásaiból eredő tucatnyi bajt magában hordja. Hiba, hogy a jogszabályozás nem a megelőzésre helyezi a hangsúlyt, hanem a megtorlásra. Ez pénzre fordítva maximum egy ejnye-bejnyével ér fel, az okozott kár helyreállításának töredékére sem elég. S akkor még nem beszéltünk a jogi csűr-csavar számtalan lehetőségéről. Amennyiben Szarvason nem szűnik meg az áldatlan állapot, úgy korszerűsíteni kell a szennyvíztisztítót. Kérdés, kinek a pénzéből? A feldolgozó cégek ezt elhárítják, mondván, tőlük előírás szerint, előtisztítva jut ki az ipari szennyvíz. A mérési eredményeik támadhatatlanok. Ugyanakkor a város sem szívesen vállalná ezt a terhet. Kivár az önkormányzat és kivárnak az emberek is. A baj eredőjéről mindenkinek megvan a maga fel- tételezése. Ami persze nem több, mint vaktában lövöldözés, s a bűz szempontjából egy hajítófát sem ér. Csath Róza Papírízű megbékélés Az optimistábbak azt híresztelik (talán mert bíznak benne?), hogy küszöbön toporog az agrárbéke. Bevallom, bármennyire is szeretném elhinni, elhitetni magammal, nem sikerül. A kívülállók kétkedésével szemlélem az eseményeket. Az évtizede vajúdó, terhektől nyögő, megélhetési nehézségekkel viaskodó magyar agráriumot górcső alá véve nem vagyok ennyire derűlátó. A hírekkel ellentétben nem bízom a béke kitörésében. A titkolózás ködének fátyla lengi körül a vélhetően e héten aláírandó kompromisszumoktól cseppet sem mentes megállapodást. Az asztalhoz ülő gazdakörök országos szövetségének képviselői hosszasan gyúrták, puhították a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium delegációját, figyelmeztetve a szakvezetést a magyar paraszt égető gondjaira. Önmagában dicséretes dolog a Nagy Tamás — a szolnoki demonstrációs nagygyűlésen megbízott tárgyalódelegáció vezetője — és Torgyán József miniszter kézjegyére megérett dokumentum, de a rész nem vizsgálható az egész ismerete nélkül. Mi változik akkor, ha ők tényleg megállapodnak? S mi lesz az egész viharvert élelmiszer-ágazattal? Mi mozdíthatja ki a mezőgazdaság tengelyig kátyúba ragadt, megfeneklett szekerét? Ezen iromány minden valószínűség szerint a legkevésbé. Az istenadta nép már nem hisz az úri huncutságban, és jobb szereti, ha a „parasztböcsület” szabályai szerint rendezik gondjait. Az utóbbi időben a kisgazda pártelnök tekintélye csorbulóban. Megingott a gazdák azon bizodalma, miszerint „majd a Józsi elintézi, majd ő segít nekünk”. Egyre több szempár elől délibábként libben tova a csalóka remény, s marad a szomorú valóság a magyar ugar felett. Sasokkal szimpatizál a klubelnök- miniszter, nem porban fürdő szürke verebekkel. Hiú ábránd maradt a szépen csengő 413 milliárd is, hisz a tárca kasszájában jövőre sem csilingel több a már korábban jóváhagyott 200 milliárdnál. S maradnak a rendezetlen birtokviszonyok, az alacsony termelői árak. Mit ér a lejárt határidejű hitelek prolongálása, ha az ár- és belvíz okozta többlet talajműveléshez szükséges gázolajnorma emeléséről, a garantált áras felvásárlás időpontmódosításáról — kompetencia hiányában — most sem sikerül megállapodnia az intézőnek a föld szolgájával? Both Imre Zöldkártya külföldi utakhoz Külföldi útjuk alatt a gépjármű-tulajdonosok kötelező gépj ármű-felelósségbiztosítá- suk meglétét úgynevezett „zöldkártyával” igazolhatják. Ez a zöld színű, a kötelező gépjármű-biztosítási fedezet meglétét igazoló kártya nem tévesztendő össze a környezetvédelmi felülvizsgálatról kiadott igazolólappal. Megléte több külföldi országba történő beutazáskor elengedhetetlen. Az úgynevezett „Zöldkártya Egyezményhez” tartozó országok kölcsönösen elfogadják a külföldön okozott károk megtérítésére a tagországokban érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást, ennek igazolására kell — néhány országban — a hazai biztosítónál díjtalanul igényelhető „zöldkártya”. E rendszerhez tartoznak Európa országai, Izrael és a volt Szovjetunió utódállamai közül Észtország, Lettország és Ukrajna. Több országban a „zöldkártya” helyett igazolásként elfogadják a gépjárműre kiadott forgalmi rendszámot és a gépjárművön elhelyezett szabvány országjelzést. (Éz hazánk esetében fehér alapon fekete H betű, címer, országzászló és egyéb jelzés nélkül.) Ajánlott kiváltani a kártyát Albániába, Jugoszláviába, Romániába, Olaszországba és Görögországba történő utazásnál. Kötelező kiváltani a nemzetközi gépjármű-biztosítási bizonylatot, ha Andorrába, Ciprusra, Észtországba, Izraelbe, Lettországba, Moldáviába, Máltára, Törökországba és Ukrajnába utazunk gépkocsival. Oroszország területén a biztosítási fedezet meglétét a magyar biztosító által kiállított külön igazolással lehet igazolni. Kép-Mutató, (y) Kalmár Zsolt tanár, világutazó fotóiból nyűt kiállítás Kép-Mutató (Obrazové Zobrazenie) címmel tegnap Békéscsabán, a Szlovák Kultúra Házában. — Ezek a képek az életről és a világról szólnak — méltatta Kalmár Zsolt (jobbról) fotóit Kántor Zsolt költő (középen István Anna igazgató). A világ legkülönbözőbb tájain — Gibraltár, Toroczkó, New York, Budapest, Ulánbátor — készült felvételek olyan apró részletekre hívják fel a figyelmet, melyek a helyszínen talán fel sem tűnnek a kevésbé éles szemű turistának, ám felvételek tucatjánál jobban mutatják be az adott hely hangulatát, lényegét. Aki tartalmas és izgalmas utazásra vágjuk, ám se pénze, se ideje nincs elindulni a világ körül, feltétlenül tekintse meg a szeptember 25-éig látható fotókiállítást.
