Békés Megyei Hírlap, 1999. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-13 / 213. szám

GAZDASÁG 1999. szeptember 13., hétfő Magyarországon a vörösből fogy a legtöbb Egyhektárnyi rózsa a fólia alatt A virágok királynője. így emlegetik a rózsát, amelynek diadal- útja két és fél ezer éves. A görög, a római, az arab és a török bi­rodalom mind-mind hódolt ennek a szép virágnak, amely máig a szeretet és a szerelem szimbóluma. Magyarországon a rózsakultusz fénykorát az 1800-as évek vé­gén, az 1900-as évek elején él­te. Akkoriban Rózsa Újság né­ven rendszeresen megjelenő fo­lyóirata is volt a rózsakedvelők­nek. Több hullámvölgy után most a kertészek abban bíznak, újra kedvező időszak követke­zik. Bizakodásukat arra alapoz­zák, hogy a virágimportot Ma­gyarországon kezdi visszaszorí­tani a helyi termesztés. Az Euro-Flore Kft. ezekre a piacon bekövetkező változá­sokra számítva hozta létre ró­zsakertészetét Gyomaendrőd külterületén, Nagylaposon. A kft. Magyarországon bejegyzett cég, két izraeli tulajdonosa van: David Libovich virágkereske­dő, aki hét esztendeje él ha­zánkban és Joaf Cohen. Utóbbi több mint húsz éve foglalkozik rózsatermesztéssel. Izraelben kéthektáros kertészete van. Ve­le és a társaság ügyvezetőjével, Markovics Tiborral jártuk be az egyhektáros nagylaposi kerté­szetet. Hamar választ kaptunk arra is, miért Gyomaendrődöt választotta a cég. — Itt adott volt az infrastruk­túra: a jól működő termálkút, az egyhektáros fóliaház, a termál­vizes fűtési rendszer, a megfe­lelő minőségű öntözővíz — ma­gyarázta Joaf Cohen. A kerté­szetet komoly ráfordítással le­hetett beindítani. Egyebek mel­lett korszerűsítették az öntözést és a tápoldatozást. Ez most izra­eli csepegtető öntözőrendszer­rel történik. A fejlesztés, a bőví­tés ezzel nem állt meg. A fólia­házzal szomszédos szabad föld­területen már leverték azokat a cölöpöket, amelyek a további két egyhektáros fóliaházat tart­ják majd. A beruházás jövőre készül el. A két új fóliaházban is rózsákat termesztenek majd. A cégtulajdonosok úgy látják, vágott virágként a rózsa ter­mesztése az egyik legkifizető­dőbb. Alapvirág, amelyhez va­lamennyi kiegészítő és díszítő­növény igazodik. A cég tizenöt embernek ad folyamatosan munkát. Nyáron naponta két­Ennivaló virág A rózsakultusz a római birodalomban volt a legerősebb. Ünnep­ségeiken nem fukarkodtak a pompás virággal. Néró egy alka­lommal kétszázezer szál rózsát használtatott fel díszítésre. A ró­mai köztársaságban a haditettekért nem babérkoszorú, hanem rózsakoszorú járt. Később az ifjak rózsakoszorúsan indultak a háborúba, rózsát dobtak a győzőnek és a diadalszekereket is ez­zel koszorúzták. Augustus császár idejében ez a virág fontos ház- és asztaldísz lett, egyben a szerelem és az ünnep jelképe. A belőle font koszorút szerelmesek küldték egymásnak, öregek és fiatalok viselték a lakomákon és a táncban, ezt hordták az ételt ■.felszolgáló rabszolgák, ezt a pohárnokok, a.zenészek. Ivóesészé- : két fontak vále körül, szirmát pedig a borba dobták, amikor a ba­rát egészségére ittak. Ették is. Rózsakocsonyát, rózsamézet és cukrozott rózsaszir­mot készítettek. íme egy ókori étel receptje: „A rózsaidomot törd meg mozsárban, majd nyomkodd át szi­tán. Tégy hozzá borjúvelőt, borsot, sót, nyolc tojást, másfél üveg jó bort, néhány kanál olajat, majd az egészet süsd ki olajjal meg­kent sütőben”. S hozzá mi is illenék jobban, mint egy pohár rózsa­bor. Merthogy a rómaiak nedűt is készítettek imádott virágjukból. (Forrás: Márk Gergely Kis rózsakönyv és Gabriele Tergit A virágok regénye című munkája) (r) A virág méretének divatja változó. Izraelben a kisebb fejűe­ket keresik, Kelet-Európában a nagyobbakat (ARCHlv felvétel) szer, télen egyszer szedik a vi­rágokat, bimbósan. A bimbó nem lehet túl zárt, mert később nem nyílik ki, de túl nyitott sem, mert a vázában már nem lesz tartós. A fóliaházzal szomszédos helyiségben néhány asszony ve­szi gondjába a virágokat. Szín, szárhosszúság és virágméret szerint, húszas csokrokba kötik őket. A csokrok á hűtőházba kerülnek. Benézünk ide is. Ben­ne hódító illat és az ideális két- fokos hőmérséklet. A kocsik hetente kétszer visznek szállít­mányt. Többnyire a szigetszent- miklósi nagybani piacra, ritkáb­ban a fővárosira. A kertészetekben a minden­kori divat diktál. Hazánkban a legtöbb vörös rózsából fogy. A nagylaposi kertészet felén is ez díszlik. A termesztett hat rózsa­fajta közül három vörös, a többi sárga, rózsaszín és krémszín. A virágexport élvonalbeli országá­nak számító Izraelben a vörös­nél egyre jobban kedvelik a sár­gát és a rózsaszínt. A virág mé­retének divatja is változó. Izra­elben a kisebb fejűeket keresik, Kelet-Európábán a nagyobbat. A kertészet izraeli és magyar feltételeit összehasonlítva Joaf Cohen elmondta, Magyarorszá­gon olcsó a munkaerő és az ener­gia, több a szabad piac. Télen vi­szont nálunk nehezebb a rózsa­termesztés, igaz akkor a virág­árak is drágábbak. A cég az utób­bi egy esztendővel elégedett, a kertészet beváltotta a hozzá fű­zött reményeket. Csath Róza Vésztő: védőnők vállalkozásban? Az infrastrukturális fejlesztés nem biztos, hogy mindig, minden­ki számára előnyt jelent. Legalábbis ez derült ki a vésztő! képvi­selő-testület legutóbbi ülésén az egészségügyi helyzet tárgyalása­kor. A térségben talán Vésztőnek a legjobb a telefonellátottsága, s éppen ezért kisebb betegségi tünetek esetén is hamarább nyúl a lakosság a távbeszélő készülék után, mint máshol. Többször előfordul az is, hogy indokolatlanul riasztják az orvosi ügyeletet. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre forintban) Angol font 394,01 EURÓ 254,36 Francia frank 38,78 Német márka 130,05 Osztrák schilling 18,49 Svájci frank 158,73 USA-dollár 241,56 Kelet-európai devizák Cseh korona 6,96 Lengyel zloty 60,19 Szlovák korona 5,80 „AZ ÜZLET EGY VO­NATKOZÁSBAN OLYAN, MINT A HÁBORÚ. HA A FŐ STRATÉGIÁD HE­LYES, BÁRMENNYIT HI­BÁZZ A TAKTIKÁBAN, A VÁLLALKOZÁSOD VÉGÜL SIKERES LESZ.” (Robert E. Wood) Vésztőn az orvosok már évek óta vállalkozásban dolgoznak. Dr. Moldován Antal háziorvos szerint ez egy sajátos vállalko­zás. Ok átvállalják az állami feladatot, ám sok dolog nincs tisztázva. Például azt sem tudni, hogy a vállalkozás tulajdonkép­pen kinek a tulajdona. Azt sem értik, miért kell iparűzési adót fizetniük, mikor sok településen — az orvoskamara álláspontja is ez erről — nem kémek ha­sonlót. Tisztázni kellene azt is, hogy konkrétan mi tartozik az ügyeletbe. Gyakran előfordul, hogy hajnali 2 órakor a telepü­lés túlsó végébe hívják az or­vost, pedig a beteg nem igé­nyelne sürgősségi ellátást. Dr. Molnár Melinda fogor­vos megjegyezte: többen téve­désben vannak az orvosok fi­nanszírozásával kapcsolatban. Ám azt mindenkinek tudnia kell: ha valakinek jó autója van, azt biztosan nem a fogászati rendelésből vagy a háziorvosi körzetek ellátásából vette! Az is elhangzott: a védőnők­re nagyon nagy feladat hárul, hisz egyes családoknál rendkí­vüli helyzetekkel találkoznak. Vannak olyan kisgyermekes anyukák, akik (pedig látszatra rendezett körülmények között élnek) azt sem tudják, hol van a cumisüvegen az egydecis jel, vagy a gyermek aznap mennyit szopott. Éppen a hasonló esetek miatt dr. Juhász Lajos házior­vos úgy vélte, hogy a védőnők munkáját nem lehet a napi hat órába belesűríteni. Kaszai János polgármester reagálásában elmondta: az ügyelet kérdésében a Vésztői Újság oldalain „oktatni” kell a lakosságot. Ott kell tisztázni, hogy mi igényel sürgősségi el­látást. A védőnői szolgálat terén a cél a vállalkozásba adás. A térségben Komádiban ez már így működik. Az orvosokkal pedig a közeljövőben egyénileg ül le az önkormányzat, hogy mindkét félnek megfelelően át­tárgyalják a szükséges módosí­tásokat. M. B. Kevesebb a gabona Idén a tavalyinál 29 százalék­kal kisebb területről, 1268 ezer hektárról takarítottak be kalászost. Összesen 4184 ezer tonna gabona termett, mint­egy 17 százalékkal kevesebb, mint 1998-ban — közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A kalászosok termésének 63 százalékát a búza adta. A KSH adatai szerint 734 ezer hektárról 2636 ezer tonna búzát takarítot­tak be, ami az előző évhez ké­pest közel 47 százalékkal, az 1991-1995 közötti évek átlagá­nál pedig 40 százalékkal ki­sebb. A hektáronként 3590 ki­logrammos termésátlag 13 szá­zalékkal rosszabb a tavalyinál. A kalászos gabonák idei ter­mése a váltnál kedvezőtlenebbül alakult. Tavaly ősszel keveseb­bet vetettek a megszokottnál, az­tán a nyár eleji és az aratás idejé­re is elhúzódó esős időszak, az ár- és a belvizek jelentősen csök­kentették a betakarítható kalá­szosok mennyiségét és rontották a minőséget. A KSH kimutatása alapján 39 ezer hektár rozsból az előző évhez viszonyítva 37 szá­zalékkal kisebb területről, 37 százalékkal kevesebb termést, összesen 81 ezer tonnát takarí­tottak be. A termésátlag lényegé­ben nem változott, hektáronként 2050 kilogrammot tett ki. Az őszi és a tavaszi árpa együttes termésmennyisége 1038 ezer tonna volt, részesedé­se az összes termett kalászos ga­bonán belül 25 százalék. A két termény együttes területe 333 ezer hektár volt, 35 ezer hektár­ral kisebb az előző évinél. Ami a lábat illeti... A magyar bőr- és bőrfeldolgo­zó ipar nemzetközileg is nagy jelentőségű rendezvényét a na­pokban tartották a Budapest Sportcsarnokban. A Bőr- és Cipőipari Egyesülés az elmúlt évek gyakorlatának megfelelő­en megrendezte a XIX. Nem­zetközi „Bőr- és Cipőhét” Ki­állítást és Vásárt. Áz idén 26 ország 420 kiállítója jelent meg széles áruválasztékával — bizonyítva azt a tényt, hogy a magyar bőr- és cipőipar nem­zetközi jelentősége a munka- megosztásban növekszik. A kiállítás szervezői jól tudják, a magyar bőrgyártó és feldolgo­zóipar fejlődése az elmúlt évek­ben töretlen, folyamatosan visz- szanyeri piaci elvesztett pozíci­óit. Különösen szembetűnő ex­portjának dinamikus növekedé­se, mellyel bizonyítja megren­delőinek, hogy megbízható partner, igazolja a külföldi tő­kebefektetések helyességét Ma­gyarországon. A pozitív ered­mények mellett azonban azt is tudni kell, hogy a belföldi érté­kesítésben a hazai ipar szerepe folyamatosan mérséklődik, csak a cipőipar tudta megtartani elmúlt évi, de igen alacsony részarányát. A belföldön való szerepvállalás csökkenő mérté­ke összefügg a kereslet szin- tentartásával, az igen magas tá­vol-keleti importtal, a termelők saját bolthálózatának hiányával, a lassúbb piaci reakcióképes­séggel, a feketekereskedelem jelenlétével, a szürke gazdaság sajátos piaci csatornáival. Az idei cipőipari expo a 2000. évre való felkészülés jegyében telt. A szakemberek állítása sze­rint az üzleti tárgyalások ered­ményeképpen közel 25 milliárd forint összegű szerződésállo­mány keletkezett e pár nap alatt. Ottjártunkkor több megyei kiállítóval is találkoztunk. A gyomaendrődi Corvo Bianco Cipőipari Bt. standján Fekécs Zoltánnal beszélgettünk, aki elégedetten nyugtázta az első két nap tapasztalatait. — Bébi- és gyermekcipőink­kel, lányka és fiú lábbelikkel 18- as mérettől 40-es nagyságig hoz­tuk el termékeinket. A legújabb tavaszi, nyári modelljeink között szivacsos vászonnal kombinált cipők is vannak, amiket az anyu­kák könnyedén kimoshatnak, nem okoz majd gondot a sárfolt eltávolítása sem. Mi félévre elő­re gondolkodunk. Ebben van kis cégünk (a családi vállalkozásban 29-en dolgoznak) tervezőjének és két modellezőjének az eddigi munkája. Kicsi vállalkozás va­gyunk, napi 160 pár cipőt gyár­tunk, éves szinten 40 ezer párral jelenünk meg — tájékoztatta la­punkat a betéti társaság képvise­lője, aki azt is elárulta, hogy minden évben bemutatkozik a Corvo Bianco Cipőipari Bt. a szakvásáron. A szombathelyi Sabaria Siesta Kft. négy megyét „gon­dozó” területi képviselőjét, az orosházi Bereczki Beát akkor pillantottuk meg a plüssmada- rakkal díszített standon, amikor a legtöbben érdeklődtek a gyógybetétes kiscipők iránt. — A hazai és a külföldi pia­cokon is jól ismert gyermekci­pőinkkel mutatkozunk be az idén. Külön öröm, hogy a láb­belik megkapták a Magyar Ter­mék Nagydíjat. Az ortopéd szakorvosok aján­lásával készülő Siesta saroktá­masszal ellátott gyógybetétes ci­pőink könnyűek, puhák, a gyár kizárólag természetes anyagok­ból dolgozik. Jövőre a bébicipők színesebbek lesznek, a kamasz­méretek pedig igazodnak a nem­zetközi divattrendhez. A lányka­cipőknél megjelenik a bőr és a lakk kombinációja — mutatta a minőségi darabokat a területi képviselő, aki Békés mellett Csongrád, Bács-Kiskun és Jász- Nagykun-Szolnok megyékben is a Siesta cipőket értékesíti. A cipőipari kiállításon és szakvásáron találkoztunk még a gyomaendrődi Lading Jánossal, Dinya Zoltánnal, a Turul Cipő, valamint a Nyúl Cipő kiállítási területével. A talpgyártó békés­csabai Sziliplast Gmk közelében az orosházi OFEM Kft. is bemu­tatta termékeit. Varga István ügyvezetővel egy csendesebb pillanatban ültünk le beszélgetni. — Cégünk december 14-e óta működik, 23-an dolgozunk a volt Vas-Műanyag Ipari Szö­vetkezet (az átalakulás óta OVM-Karsai néven ismertek) régi telephelyén. Bőripari dísz- és fémkellékeket, csőszegecse­ket, karikákat, övcsatokat készí­tünk hazai piacra. Éves termelé­si értékünk 70 millió forint. Nagy a konkurenciaverseny, ezért is vagyunk itt, tájékozó­dunk a kínálatról — mondta la­punk kérdésére az ügyvezető. Csete Ilona E-mail: termofarm@mail.silicondreams.hu Internet: www.termofarm.hu Varázsoljuk nyárrá a telet...? Rendeljen most TERM0FARM tartályos gázellátó rendszert!- egyedülálló telepítési kedvezmények - tartós bérleti konstrukciók - az Ön igényeihez igazodó fizetési feltételek Az idén már mi sem tudjuk a nyarat visszacsalogatni, ám mi továbbra is biztosítjuk otthona melegét... Információ: 06-40-200-131 (helyi hívás díjáért) ...az On energiahordozója A Termofarm nem igér fűt-fát, csak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents