Békés Megyei Hírlap, 1999. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-13 / 213. szám

1999. szeptember 13., hétfő VILAGTUKOR I HÍRLAP Eltüntetni az európai választóvonalakat Bajorországi megemlékezés Munkatársunk, Bede Zsóka tudósítása a Krímből, a jaltai konferenciáról Volt már szerencsém a magyar államfővel, Göncz Árpáddal közös delegációban utazni. Szeptember 10—11-én munkám során ismét vele tarthattam a Balti- Fekete-tengeri együtt­működés a 21. század integrált, választóvona­lak nélküli Európája fe­lé elnevezésű jaltai kon­ferenciára. Egyik isme­rősöm félénken érdek­lődött az utazás előtt: „Valóban otyan közvet­len Göncz Árpád, mint mondják?” Ismét meg­győződhettem válaszom igazáról: az Elnök Úr talpig Emberből van. Huszonkét ország 14 államfője és magas rangú diplomáciai képviselete jött el a balti-, a fe­kete-tengeri, a visegrádi orszá­gok köréből, s megfigyelőként az északi országok, Németor­szág, Görögország vezetői, va­lamint az Európai Bizottság, a NATO, az Európa Tanács és az EBESZ vezetése is képviseltet­te magát a történelmi jelentősé­gű tanácskozáson. Leonyid Kucsma ukrán el­nök kezdeményezte a találko­zót, amelynek fő témaköre a ré­giók közötti politikai, gazdasági és humanitárius együttműködés volt. Az egyik szekcióban, a Jalta Hotel kristálytermében kormánytagok, nagykövetek, tudósok, bankárok elemezték az integráció különböző területeit, míg a másik szekció színhelye a Livadia-palota volt (itt döntöt­tek 1945-ben a szövetséges nagyhatalmak Európa felosztá­sáról). A második jaltai konfe­rencia szándéka szerint meg­szünteti azokat a választóvona­lakat, amelyeket az első alakí­tott ki Európában. „Nem engedhetjük meg ma­gunknak, hogy ne vegyünk részt ezen a konferencián és ne fejezzük ki a nézeteinket — mondotta Göncz Árpád a közös nyilatkozatot ismertető nemzet­közi sajtókonferencián. „Az át­alakuló Magyarország politikai realitásérzékét már több ízben bizonyította, mint a tíz eszten­deje történt osztrák határnyitás kérdésében is — mondotta a sajtó munkatársainak elnökünk —, s ezúttal is hiszek abban, hogy Európa egységét létre le­het hozni. Ukrajna földrajzi helyzeténél, katonai erejénél és középhatalmi státuszánál fogva kulcsszerepet játszik Nyugat- és Kelet-Európa között. Magyar­ország térségbeli kapcsolat- rendszerében összetartozik a szomszédos országokkal.” Ez utóbbit hangsúlyozta jaltai ha­jókirándulásán is Göncz Árpád, ahol röviden tárgyalt Emil Constantinescu román államfő­vel. Magyarország álláspontja változatlan Románia európai in­tegrációs részvételét illetően, s minden területen támogatja csatlakozását. Emlékeztette a román elnököt néhány megol­datlan kérdésre a magyar- román viszonyban, utalva a ki­sebbségi ügyek rendezésére és az egyházi javak visszajuttatá­sára. A jaltai konferencia résztve­vői közös nyilatkozatba foglal­ták, hogy szándékukban és ér­dekükben áll a két régió orszá­gai közötti gyümölcsöző együttműködés kétoldalú, illet­ve regionális alapon történő fej­Rákóczi emlékünnepséget tartottak a fejedelem halálának 264. évfordulóján a francia fővá­rostól negyven kilométerre lévő Yerres városban. II. Rákóczi Fe­renc mintegy öt évet élt Francia- országban. Halála után szívét a számára oly kedves Yerresben temették el. Teoctist pátriárka tiltakozott Radu Vasile miniszterelnöknél az új kultusztörvény tervezete el­len. A román ortodox egyházfő a miniszterelnökhöz intézett le­velében megdöbbenésének és el­képedésének adott hangot ami­att, hogy a kormány nem fogad­ta el a tervezet véglegesítésekor azt a javaslatot, hogy a jogsza­bály szövege egyértelműen mondja ki: Romániában orto­dox a nemzeti egyház. Gyújtóbomba a szektára? 1993 tavaszán az amerikai hatóságok először harckocsival lövették egy texasi szekta épületegyüttesét, majd kirobbantották a kaput, és könnygázt pumpáltak a házakba. A szekta tagjai a várakozással ellentétben nem rajzottak ki az épületekből. A faházakban tűz ütött ki, a telep porig égett. A romok között nyolcvannál több ember, köztük 24 gyer­mek elszenesedett holttestét találták meg. A családtagok, a megmenekültek hat év után kártérítésért perlik az ameri­kai államot. A davidiánus szekta tagjai a gyanú szerint illegálisan fegy­vereket tartottak birtokukban. Mikor a hatóságok vizsgálatot akartak tartani, golyózápor fo­gadta őket. A rendőrök ezután 51 napig tartották blokád alatt a telepet. Amikor nem látszott más megoldás, következett az ostrom. A hátramaradottak most sok millió dolláros kártéríté­sért perelnek, mert érvelésük szerint a hatóságok tudato­san gyújtógránátokat is lőttek ki az ostromnál, és azok okozták a katasztrófát. Az FBI most - miután a gyújtó­gránátok alkalmazását az ost- , rom egyik résztvevője is meg­erősítette - elismerte a vádat. A helyszíni vizsgálat megálla­pította: a tűz egyazon idő­pontban lobbant fel a telep három pontján. A boncolá­sok megerősítették a feltétele­zést, azt tudniillik, hogy a tűz­vészt maga a szektavezér idézte elő, és a legtöbb szek­tatag nem a lángoktól, hanem lőtt sebtől vesztette életét. A szerencsétlenek ugyanis veze­tőjük parancsára egymást vé­gezték ki, még mielőtt az ost­rom megindult volna. Egységes Németország nélkül Eu­rópa egysége sem lenne ma elkép­zelhető - jelentette ki Horn Gyula a bajor uniópárt rendezvényén. Az NDK-s menekültek kienge­désének tizedik évfordulója al­kalmából a CSU a felső-bajoror- szági városban, Freislassingban, a városháza dísztermében tar­tott ünnepséget. A megemléke­zés német szónokai meleg sza­vakkal méltatták a tíz évvel ez­előtti magyar kormány, elsősor­ban Németh Miklós miniszterel­nök és Horn Gyula külügymi­niszter érdemeit. A hallgatóság viharos tapssal köszöntötte az egykori külügyminisztert, aki hangsúlyozta: a nyugati határ megnyitásában nem kis szerepe volt az NSZK korábbi politiku­sainak. A nyolcvanas évek ma­gyar reformszereplőit ugyanis nagy formátumú német politiku­sok készítették fel a jogállamisá­gon alapuló demokráciára. En­nek egyik következménye volt, hogy a budapesti vezetők fölis­merték: az emberi jogok maga­sabb rendűek az államközi szer­ződéseknél. Ez vezetett oda, hogy a Németh-kormány szakí­tott a korábbi gyakorlattal, és nem toloncolta vissza Kelet-Ber- linbe a hazatérni nem kívánó NDK-polgárokat. Horn annak a véleményének adott hangot, hogy nem a kelet­német menekültek kiengedése, hanem a német egység megvaló­sulása volt az utóbbi ötven esz­tendő legfontosabb eseménye. „Jólesnek az elismerő szavak, amellyel nekünk, magyaroknak tulajdonítják az érdemet a né­met megosztottság felszámolá­sáért. Az újraegyesítést azonban a németek hajtották végre. Ez pedig döntő jelentőségű az egész földrész szempontjából, mert az egységes Németország nélkül Európa sem lehet egysé­ges” - mondta Horn Gyula. Politikai realitásérzék és kiegyensúlyozott derű jellemzi Göncz Árpádot fotó: lehoczky Péter Mehetnek a békeerők lesztése és a választóvonalak nélküli Európa létrehozása. Ki­fejezték együttérzésüket és se­gítőkészségüket a természeti katasztrófákat átélő török és gö­rög néppel szemben is. Érdekességként azt is meg­tudtuk, hogy rendkívüli bizton­sági körülmények között zajlott a konferencia. A Krímbe vezé­nyelték a belügyi erők és a nem­zeti gárda különleges egységeit. A szimferopoli repülőtértől (ide érkeztünk egy különgéppel ma­gunk is) Jaltába vezető út mind­két oldalán 50 méterenként rendőr vigyázott a biztonságra. Ukrajna 24 megyéjéből me­gyénként 24 járőrkocsit, illetve mintegy 100 embert vezényel­tek át Jaltába. A csúcstalálkozó szervezési költségei "Ííélyi hírek sZeritít ^Á mílliő'Hrívnyába (az ukrán pénznem), azaz 1,9 millió dollárba kerültek. Habibie indonéz államfő bejelen­tette: Indonézia elfogadja nem­zetközi békefenntartó erő telepí­tését Kelet-Timorra. Indonézia eleget tesz az ENSZ Biztonsági Tanácsa kérésének - közölte a nemzethez intézett te­levíziós beszédében az államfő, aki ezt megelőzően telefonon tá­jékoztatta Kofi Annan ENSZ-fő- titkárt a jakartai kormány dönté­séről, és megerősítette, hogy ér­vényt akar szerezni a kelet- timori népszavazás eredményé­nek. A kedélyek mindamellett nem csitulnak. Lakóhelyétől nem messze szombaton megöltek egy német jezsuita papot. Kari Alb­recht atya Kelet-Timoron maradt azután is, hogy a humanitárius szervezetek elhagyták a terüle­I tét, s élelmet, gyógyszert vitt a menekülteknek. A Vatikán eközben az öldöklés azonnali leállítására szólított fel. II. János Pál pápa, aki vasárnap ismét elítélte a Kelet-Timoron pusztító erőszakot és az emberi jogok durva megsértését, hétfőn fogadja Carlos Ximenes Belő püs­pököt, a kelet-timori ellenzék egyik legendás hírű, Nobel-béke- díjas vezetőjét, aki Portugáliából aznap érkezik egyhetes látogatás­ra Olaszországba. Mary Robinson, az ENSZ em­beri jogi főbiztosa nemzetközi törvényszék felállítását követeli, hogy kivizsgálják az emberi jo­gok kelet-timori durva megsérté­seit. A főbiztos rámutatott: alig­ha fér kétség ahhoz, hogy az in­donéz hadsereg is részt vesz a pusztításban. i,/.L:..i i _ü__u-------------------------j Ó J SZUPEREXPRESSZ • • ~ ~ ~9 9 apróhirdetési rovat! A hétfőtől csütörtökig délután 1/2 4 óráig, pénteken délután 3 óráig feladott apróhirdetéseiket a másnapi Békés Megyei Hírlapban megjelentetjük új rovatunkban, a SZUPEREXPRESSZBEN. Hirdetésfelvételi iroda: Békéscsaba, Munkácsy M. u. 4. Tel.: (66) 446-552. Ne feledje, hirdetését telefonon is feladhatja! Gyula szekrénysor, egyedi, do­bozelemes ülőgarnitúra eladó. Ér­deklődni: (66) 464-266, 17 óra után. _______________________ A HAÁN LAJOS téren 3 szo­bás, étkezős IV. emeleti lakás + garázs eladó. Érdeklődni: 268- 725. FENG-SHOU kínai 19 és 25 LE-s dízel összkerékhajtású gyári új traktorok közvetlenül az összeszerelő nagykereskedőtől, melyek a kategória legolcsóbb gépei. Kérje ajánlatunkat. Agrobix Kft. 8200 Veszprém, Csillag u. 3. Telefon: 06 (88) 423-432. Mégsem lesz a kínaiból világnyelv A kínai nyelvvel foglalkozó tudósok számára a németországi Hannoverben világkonferenciát tartottak, amelynek egyik főtémá­ja az volt: miként lehetne a nem kínaiakat rábírni a kínai nyelv tanulására. Peter Kupfer mainzi sinológus azt mondta: legtöbb tanítványa a kínai nyelv tanulását a harma­dik szemeszter után feladja. Szerinte a feladat nehézsége és a motiváció hiánya miatt. Csang De-hszin professzor, a kí­nai nyelvtanárok nemzetközi szövetségének főtitkára érdekes szempontot villantott meg. „Mi, anyaországbeliek nem akarunk nacionalista szerepben tetsze­legni”. Ez a kínai fővárosban is gyakran hallott érv arra, miért nem tesz Kína az eddiginél sok­kal nagyobb erőfeszítéseket a kínai nyelv világméretű oktatá­sára. Ugyanakkor nem szabad elfe­ledkezni arról, hogy Ameriká­ban, Ausztráliában, Európá­ban, de elsősorban Délkelet- Ázsiában igen jelentős kínai kolóniák élnek. A professzor szerint ebben a közegben kelle­ne kiindulnia a kínai nyelv ki- terjesztésére irányuló világ- programnak. Azt azonban ő is elismeri, hogy egy ilyen prog­ram nehézségei nagyobbak, mint valós lehetőségei. Mint­egy félmillió írásjellel a kínai a legbonyolultabb helyesírási rendszer. Egyetlen jelhez vagy húsz elem szükséges. Andreas Guder, a kínai írás né­met szakértője szerint legalább két esztendőbe telik, mire valaki megtanul kínaiul olvasni. És aki eljut eddig, hol van még az írás­tól? Nagy kérdés, hányán szán­nak rá ennyi évet a kínai nyelv tanulására? - ebben egyetértet­tek a hannoveri értekezlet szak­emberei. Az egyik legérdekesebb véle­mény Lu Scxsang szingapúri tu­dósé, aki azt mondta: ha az ő vá­rosállamában, ahol a lakosság 95 százaléka kínai, szabadon lehet­ne nyelvet választani, a többség biztosan az angolt választaná. Csang professzor a motiváci­óról is beszélt. Amíg Kína gaz­daságilag vonzó lesz sok idegen számára, addig tanulják a nyel­vét is. De ha ez a vonzás jelentő­sen csökken, akkor a buzdító elem is elvész, és marad a taszí­tó nehézségi fok. A helyzet mindennek ellenére javul. Húsz éve néhány száz külföldi ment Kínába nyelvet tanulni, most negyvenezer. Csang Ji-mu, a győztes Velencei Aranyoroszlán A kínai Csang Ji-mu nyerte el Eggyel sem kevesebb (Not one less) című alkotásával a szombaton zárult velencei filmfesztivál Aranyoroszlán-díját - immár másodszor. A 49 éves rendező 1992-ben Csiu Jü, egy kínai nő című alkotásával érdemelte ki először a velencei szemle legfőbb díját. A megható, humoros film falusi iskolásokról szól, szereplői amatőrök, akik sok esetben önmagukat alakítják. A történet - az iskolások egy városba küldött, eltűnt társuk után nyomoznak - érzékelteti a mai kínai falu és város közötti különbséget. A főhősnő, egy 13 éves lány sok akadályt legyőzve bejut a városi televízióba és ott beolvashatja felhívását. Csang Ji-mu egy újságírónak, aki szemére vetette, hogy „megszépíti a valóságot”, azt válaszolta, hogy „sokféle valóság van, ennél kellemetlenebb is, de annak leírására nem lett volna módom”. A kínai rendező, akinek hírnevét a berlini filmfesztiválon a Vörös cirok című művével elnyert Aranymedve alapozta meg, négy filmjével szerepelt az elmúlt években a velencei fesztiválon, egy alkalommal a pekingi hatóságok engedélye nélkül. Az idén győztes filmet azonban a kínai hatóságok is FOTÓ: FEB/REUTERS támogaUák Harmat Endre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents