Békés Megyei Hírlap, 1999. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-09 / 210. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1999. szeptember 9., csütörtök Kedvezmény, (f) A szeptember 10—19-e közöt­ti Budapesti Nemzetközi Vásárra 50 százalékos cél­kedvezménnyel lehet vas­úton utazni. Több vonat is megáll Kőbánya-Felsőn. Ez utóbbiak közé tartozik a Budapest—Békéscsaba InterCity gyorsvonat, amely a menetrendtől eltérően, a vásár idején oda- és vissza­felé is megáll a vásárváros­nál. A félárú jegy igénybe­vételének feltétele: le kell bélyegeztetni a vásárban. Majorette, (u) A Békés­csabai Vasutas Művelődési Ház majorette-csoportja az utánpótlás érdekében 13-15 éves, jó mozgású lányok je­lentkezését várja szeptem­ber 13-án, 17 órától aművé- lődési házban. Támogatás, (z) Csárda- szálláson az önkormányzat döntése értelmében az idén is valamennyi általános iskolás, valamint szakmunkástanuló és középiskolás ingyen kapta meg a tankönyveket. A felső­fokú tanintézetben tanuló nappali tagozatosok és a le­velező tagozaton tanuló, de keresettel nem rendelkezők egyszeri, 4 ezer forintos beis­kolázási támogatásban része­sülnek. Mindez az önkor­mányzatnak összességében mintegy 500 ezer forint ki­adást, a szülőknek pedig óriá­si anyagi segítséget jelentett. Használt mhát. (f) Szerdára virradóra feltörték a Békéscsabai Családsegítő Szolgálat Kossuth téri raktárát, ahonnan a tettesek 100 ezer fo­rint értékű ruhaneművel távoz­tak. A tolvajokat keresik. Terménykár. (f) Med- gyesegyházán tegnap reggel kigyulladt a Pluhár-féle ta­nya terményszárítója és 1 millió forint értékű naprafor­gó veszett oda. A tűzoltókat két másik helyre is riasztot­ták. Gyomaendrődön a Kö­rös-parton két autó ütközött össze, mert a fűégetés miatt keletkezett füstben nem lát­ták egymást. Békéscsabán H. Jánost kellett kimenteni a Teleki utca egyik családi há­zából, miután főzés közben kigyulladt a konyha, ő pedig a rosszulléttől bennrekedt. „A JÖVŐBEN AZ A JÓ, HOGY NEM EGYSZER­RE, HANEM NAPON­KÉNT ÉRKEZIK.” (Abraham Lincoln) Készülék a véralvadászavarok vizsgálatára Hiányt pótló készülékkel, aggregometerrel gyarapodott Gyulán a Pándy Kálmán Me­gyei Kórház központi laborató­riuma. A hematológiai diag­nosztikában jelentős eszköz ün­nepélyes átadását tegnap tartot­ták a rendelőintézetben. A véralvadászavarok vizsgá­latára alkalmas készülék me­gyénk kórházaiból ez idáig hi­ányzott, amint ez a közkórházak­ban jellemző. A műszert a me­gyei kórház saját erőből vásárol­ta meg a Chinöin Rt. támogatásá­val. A készüléket ma már meg­előzésre is használják, így az agyvérzés, az infarktus elkerülé­sére — tudtuk meg Fodor Lajos professzortól, a központi labora­tórium vezetőjétől. Az aggre- gometemek fontos szerepe van a diagnózis felállításában, a klini­kus segítségére van a gyógyszer, a kezelés alkalmazásában. Eddig szakvizsgálatra a betegeket a debreceni, szegedi egyetemi kli­nikákra küldték. A készülék be­szerzése az utóbbi évek folyama­tát tette kerekké, melynek ered­ménye, hogy a hematológiai, az interdiszciplináris területen teljes körű vizsgálatra képesek a köz­ponti laboratóriumban. Sz. M. Az utóbbi években a véral­vadászavarok vizsgálatá­ban, a terápiában nagy fejlő­dés következett be, alapvető volt a műszer beszerzése FOTÓ: SUCH TAMÁS Csabaszabadi: távol a megoldástól Sorozatosan törvénysértő a helyi képviselő-testület? (Folytatás az 1. oldalról) A képviselők 62/1999. (IV. 27.) számú határozatukban — tekin­tettel a szaktanári ellátottság hi­ányára — a felső tagozatos ok­tatás megszüntetéséről döntöt­tek. A közigazgatási hivatal tör­vényességi észrevételében rá­mutat: „a képviselő-testület az egyetértés gyakorlójának meg­keresését megelőzően elmu­lasztotta azon feltételek megte­remtésének lehetőségét felku­tatni, hogy a közoktatási tör­vény rendelkezéseinek eleget tudjanak tenni”. A képviselő- testület június 28-ai ülésén szü­letett 106/2/1999. (VI. 18.) ha­tározatával módosította az alap­fokú oktatási, nevelési és köz­művelődési intézmény alapító okiratát, amelyben az intéz­mény nevét általános iskola­óvodára változtatták, és módo­sították a tevékenységi kört. A megváltoztatáshoz nem kérték a kisebbségi önkormányzat egyetértését, Kesjár Mátyás (a kisebbségi önkormányzat elnö­ke) jelenlétét az ülésen nem biz­tosították, hogy ismertethesse a kisebbségi önkormányzat állás­pontját. A testület 94/1999. (VI. 7.) határozatában fegyelmi bün­tetésben részesítette és állásából — júniüs 7Jei hatállyal — elbo­csátotta dr. Takács Sándor Péter igazgatót. A döntésnél ugyan­csak elmaradt a szlovák kisebb­ségi önkormányzat egyetértés­ének kikérése. E mulasztással is a képviselő-testület törvénysér­tést követett el. Az egyetértés hiányában ezen önkormányzati rendeletek érvényessége, hatá­lyossága megkérdőjelezhető — derül ki az 1999. augusztus 6- án keltezett törvényességi ész­revételből. — Gazdálkodási tényezők és a szaktanári ellátatlanság kényszerítette a testületet e dön­tések meghozatalára. A volt igazgató ügyében született íté­letet semmilyen körülmények között nem vesszük tudomásul, s ha kell, Hágáig megyünk — mondta Szabó Vilmosné pol­gármester. Both Imre Régiónk és a kutatásfejlesztés Magyarország és az Európai Unió együttműködésében mér­földkő az idei esztendő: hazánk résztvevője lett az 5. Kutatási és Technológiafejlesztési Keretprogramnak. A hazai kutató­fejlesztő és vállalkozói közösség tagjai az eddigieknél könnyeb­ben és szervezettebben vehetnek részt a kutatás és technológia- fejlesztés témájában kiírt EU-pályázatokon. A keretprogramban való sikeres részvételt, a pályázók informá­cióhoz jutását, a pályázatírástól a projekt végrehajtásáig az or­szágban tizennégy regionális, illetve tematikus információs iroda segíti. Közülük a szarvasi regionális iroda tartott tegnap munkaértekezletet. Az irodát a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Tudományos és Technológiai Alapítvány és a Tessedik Sámuel Oktatási- Kutatási Szövetség alkotta kon­zorcium működteti. A munka- értekezletén elhangzott, hazánk idén mintegy egymilliárd fo­rinttal járul hozzá a keretprog­ram költségvetéséhez. Ez az összeg sikeres pályázatokkal visszaszerezhető. Az ezt meg­előző kutatási keretprogram ha­zai tapasztalatai biztatóak. Az egyik legsikeresebb magyar pá­lyázó a szarvasi Haltenyésztési Kutatóintézet volt. Tegnap az 5. keretprogram lényegéről, a pá­lyázati lehetőségekről kaptak tájékoztatást, illetve erről szóló kiadványokat a résztvevők. Kü­lön szó esett a régiónkat ki­emelten érintő pályázatokról: így többek között a fenntartható mezőgazdaság, a kisgazdaság­ok gépesítése s a víztakarékos és környezetbarát haltermelést célzó programokról. Az érdek­lődők a sikeres kutatási pályá­zatok tapasztalatairól is hallhat­tak, továbbá tanulságul az egyik előadó a pályázatok bírálóinak benyomásairól beszélt. VÉLEMÉNYEK Zaklatás Ugrásra készen áll néhány méterre tőlem a főutcán a jótékony érdekekért kéregető buzgómócsing fér­fi. „Mindenképpen kikerülöm” — gondolom ma­gamban, alábecsülve az úr rejtett képességeit. Közvetlenül előtte ellépnék balra, ám — szándé­komat nálam is hamarabb kitalálva — máris a szá­mára legkedvezőbb helyen áll. Orrom alá nyomja a képeslapjait vagy éppen vallási könyveit, esetleg felekezete részére néhány forintot kér. Hebegek-habogok, s ha adakozás nélkül hagyom ott, szinte bizonyossá válik: hitvány némber vagyok, aki arra sem képes, hogy pár fillérrel segítse a rá­szorulókat. Bosszankodom: nem tudok úgy uzsonnát vásárolni, hogy ne kapjon el a bolt előtt egy-két adománygyűjtő. Szívesen adok akkor, ha rám bízzák, s nem nyomaszt az erőszakos kérege­tés. Ennél már csak az felháborítóbb, ha a lakásomba csengetnek be a vallási vitára örökké kapható támogatást keresők. Legutóbb, amikor szinte testközeli harcot folytattam „Isten egyik követé­vel”, utolsó kétségbeesésében mély átéléssel szakadt fel belőle a kiáltás: Hát maga meg akar halni?! Meg én! — feleltem. Kötve hi­szem, hogy rajta állna a dolog. Lassacskán persze sehol sem vagyunk biztonságban, mert haza­érve a postaládából naponta zúdul fejemre a halomnyi reklámúj­ság, választások idején a propagandaanyag, esetleg a névre szóló „bepalizás”, mely hosszú idő óta azon melegében a kukában lan­dol. Nem vásárolok így könyvet, hevederzárat, pöttyös kulcstartót és semmiféle utazást ígérő találkozóra nem megyek. Én már csak ilyen átokfajzata vagyok az emberiségnek, szeretem magam eldön­teni, milyen célra adjam oda a pénzem. Ha belegondolok, közvet­len környezetemben is rengeteg, támogatásra szoruló család él. Nemrég egy rosszul öltözött férfi kérte tőlem, ötven forintjáért ad­jam a dupláját. Amikor kezébe nyomtam a százast, és mentem vol­na tovább, szinte rám erőszakolta ötvenesét, hogy ő nem akart töb­bet ennél az összegnél. Lehet, hogy fröccsöt ivott a pénzből, min­denesetre ő is megkapta, amit kért, s én is jóérzéssel baktattam to­vább az őszi délelőttön, mert nem voltam önmagámmal szemben sem hitvány, sem átvert. B. Párkányi Adrienn Nem kell szibériai tigris! Mióta kétszer jár a postásunk (bár többnyire csak egyszer vagy egyszer sem csenget), dupla izgalmat jelent a ládából kikandikáló napi kül­demények szemrevételezése. Lássuk egy átlagos hétköznap kínálatát, találomra, mondjuk a teg­napelőttiét. Kezdjük a legegyszerűbbel! Egy szál fél fü­zetlap a közeli közházba (csak így lazán, össze­vonva a közösségi házat) invitál. Az ismeretlen cég 1500 he­lyett 750 forintért kínál férfi félcipőt, továbbá inget, faliórát és gumicsizmát is vehetek olcsón. De nicsak! Itt van egy edény- készlet is, potom 6 ezer 900. Szóval, akkor most lehet gyurmát csinálni a szürke papírból: a minap vettem a piacon ötezerért — éppen egy ilyet. Nézzük a következőt! A mobiltelefon-társaság küldeményét celofánpapír is védi. A katalógust lapozgatva egy­előre lemondhatok a 22 500 pontért azonnal átvehető jutalom kártyatelefonról, hiszen nyugdíjas koromig sem beszélgetek el ennyit. Azért jólesik álmodozni vacsora előtt. Ám nincs kedvem, mert újra jelentkezett az M. Kiadó, amelynek tavasszal világosan megírtam: átvertek, bepaliztak, nem kell több receptkártya! De ők kitartóak, a szibériai tigris­sel zaklatnak, amely, mint a lexikonokból is tudhatjuk, az em­lősök táborát szaporítja, a macskafélék családjába tartozik, mi több, köztük a legnagyobb a világon és ugye a ragadozók rend­jének becses tagja. „Ha nem kézbesíthető, az alábbi címre kér­jük visszaküldeni...” — olvasom a borító hátulján egy 15 tagú számcsoport mellett. A jelek szerint azonban kézbesíthető, hiszen megkaptam, forgathatom és töprenghetek azon, mikor vált át a kitüntető fi­gyelem a könnyed zaklatásra. Még hogy ne habozzak, és nyis­sam fel. Jól nézünk ki! Még jó, hogy nem ugrik ki a ragadozó a borítékból. Mondhatom, félelmetes pofája van. Jut eszembe! Hogy is van ez a számsor? Csak nem kerültem rá valami VIP-listára? Végképp megérlelődött bennem a dön­tés. Nem kérek a szibériai tigrisből! Fábián István > A párbeszéd többet ért volna... Pusztaborz, a beszédes lelőhely (Folytatás az 1. oldalról) Bátovszky Gábor áthelyezésé­nek semmiféle személyes oka, törvényes akadálya nincs, s nem volt. Ha egy segédlelkész leteszi a lelkészi szakvizsgáját, s egy egyházközség megválasztja lel­készévé, innen már a püspöknek nincs felette rendelkezési joga. Pillanatnyilag a két békési egy­házmegye hat egyházközségébe kellett személyi változásokkal segíteni a püspöknek, ugyanis szülés, betegség, elhalálozás, nyugdíjba vonulás és máshová való pályázás miatt létszámhi­ánnyal küzdünk, Az egyházkerü­let mintegy kétszáz lelkészének közel tíz százaléka „mozgásban” van. Hangsúlyozom, a püspök nem hibázott, a mulasztást az egyházközség felügyelője követ­te el, aki az áthelyezés tervezett tényét nem tárta a presbitérium éS a gyülekezet elé, ő a püspök­kel a vezetés tudta és tájékoztatá­sa nélkül tárgyalt. A tájékoztatás elmulasztása is óriási hiba volt. Hogy érzékeltessem a dolgot: az egyházi vezetés úgy működik, mint egy önkormányzat. — Sokak szerint Tótkomlósra „száműzték" Bátovszky Gábort... — Tótkomlóson sokkal na­gyobb a gyülekezet, mint a heré­nyi I. kerületi. Az, hogy Bá­tovszky Gábort ide helyezték, az a bizalom jele, s mindez nagyobb felelősséget ró rá, ugyanakkor kihívás is. Mindezzel együtt a herényi segédlelkész még önálló, független, könnyebben mozdít­ható, mint egy családos lelkész. Tóth Attila helyettes lelkészként érkezett Mezőberénybe. Harmati Béla határozott ígéretet tett arra, ha Bátovszky Gábor leteszi lel­készi szakvizsgáját, s a herényi gyülekezet meghívja és megvá­lasztja, nem gördít akadályt a vá­rosba való visszakerülése elé. Hogy Bátovszky Gábor vissza­kerül-e Mezőberénybe? Ez csu­pán a hívek akaratától és a lel­kész úr szándékától függ. — Ön szerint el lehetett volna kerülni ezt a kínos helyzetet, a botrányt, a tüntetést? — Azt hiszem igen. Persze sok a ha... Ha a püspök tud egyeztetni az egyházmegye ve­zetőivel, akkortájt nem tartóz­kodtak itthon, ha az információ úgy áramlik, mint ahogyan an­nak a demokrácia játékszabálya szerint kellene, ha nincsenek a nyári szabadságolások... — Ön szerint az ilyen tiltako­zásnak az utcán kell megnyilvá­nulnia? — Egyházközségen belül pár­beszéddel több eredményt lehe­tett volna elérni. Érzelmileg megértem őket, hogy lelkészük maradása mellett protestáltak — mondotta befejezésül dr. Rück András. — szekeres — (Folytatás az 1. oldalról) Áz első lelőhelyen egy kiste- rületű őskori szállás jellegű te­lepülés maradványait tárták fel. Itt főleg újkőkori és rézkori gödröket találtak, amelyeket az akkori emberek valószínűleg először anyagbányászás céljá­ból ástak ki, majd az összetört cserépedényeket tárolták ott. A legtöbb régészeti anyag a pusztaborzi lelőhelyen került elő. Az eredmények alapján el­mondható, hogy itt nemcsak az ókorban, hanem a népvándorlás korában is megtelepedtek elő­deink. A szarmata kori települé­sen kívül a temető egy részét is megtalálták a régészek. A teme­tő területéből hét sír esik a gáz­vezeték nyomvonalába, így ezeket most mind feltárták. A korabeli szokásoknak meg­felelően az elhunytak mellé a sírba étellel, itallal teli cserép­edényeket helyeztek. A mostani feltárás is alátámasztja ezt, hisz' a sírokból állati csontok is elő­kerültek. Ékszerek is voltak a sí­rokban. A gyöngyök borostyán­ból, illetve színes üvegpasztából készültek. Az egyik sírból egy római kori császári ezüstpénz is előkerült. A restaurálás után ez a pénzérme „mondja” majd a legtöbb információt, hisz' pon­tos időt árul el arról, hogy tulaj­donosa melyik korban élt. Az viszont gondot jelent, hogy az agyagos talajban a csontok na­gyon megrongálódtak. A harmadik lelőhelyen a gáz­vezeték csak a szélét érinti a feltárási helynek, így természe­tes, hogy itt találták a legkeve­sebb leletet. Bronzkori, szarma­ta és Árpád-kori gödrök kerül­tek elő, amelyeket minden bi­zonnyal egyes időszakokban víz borított. Ennek az a magya­rázata, hogy a mélyedéseket víznyerés céljából készítették elődeink, szárazabb időszakban pedig agyagot is termeltek ott ki. A lelőhely gazdagabb része 50-100 méterre található a nyomvonaltól. A legnagyobb gond, hogy ahol a legtöbb régé­szeti lelet előfordul, ott egy 100x50 méteres nagyságú, 3-4 méter mélységű gödör tátong. Ezzel kapcsolatban dr. Szatmá­ri Imre megjegyezte: ez is bizo­nyítja, hogy az utóbbi évtize­dekben végzett meliorációs munkálatok során számos jelen­tős régészeti lelőhely pusztult el véglegesen. Az Ecsegfalva és Bucsa kö­zött feltárt régészeti leleteket a téli hónapokban megtisztítják, restaurálják, leltározzák a régé­szek, később pedig kiállítás is nyílik belőlük. Magyari Barna

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents