Békés Megyei Hírlap, 1999. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-09 / 184. szám
Összefogást sürget a MAGOSZ Bélyeggyűjtők (nap)fogyatkozása J|> A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek OrszáKi hinné, hogy a közelgő napfogyatgos Szövetsége az agrárkérdések megoldását összefokozás a bélyeg szerelmesei körében gással és tárgyalások útján kívánja elérni (5. oldal) is felkavarja a kedélyeket (6. oldal) Ónodi Henrietta újra itthon Az USA-ban tanuló csabai, olimpiai bajnok Ónodi Henrietta szokás szerint itthon tölti szabadságát (10. oldal) ALAPÍTVA: 1945-BEN ARA: 44 FORINT A HAZA MINDEN ELŐTT LIV. ÉVFOLYAM 184. SZÁM 5600 Békéscsaba, Csorvási út 25. Tel.: (66) 449-757, fax: (66) 449-792. Kedvező részletfizetési lehetőséggel vásárolhat üzletünkben! Érdeklődjön kollégáinknál! NYITVA TARTÁS: hétfőtől péntekig 8—17 óráig, szombaton 9—12 óráig. Vasárnap zárva. ______ B EREHYI Tlilfl 1999. augusztus 31-éig-30-as V. osztályú WíB) fóliázott, áfás ár! TÉGLAIPARI KFT., | 5650 Mezőberény, Gyár u. 1. Telelőn: (66) 423-200,352-711. TeUta»: 352-455. Hedvig fénylő féméi A brüsszeli képzőművészeti főiskolán szerzett diplomát a sok szállal Orosházához kötődő fiatal textilművész, Sápi Hedvig (édesapja, Sápi Lajos a Guardian Hunguard és a Guardian Flachglas ügyvezető igazgatója). Alkotásaival, textilminiatűrjeivel az orosházi művészet- pártoló közönség azonban most találkozhatott először a Könd utca 32. számú ház hangulatos kertjében. Ahogy Koszorús Oszkár helytörténész pohárköszöntőjében fogalmazott: ebben a kertben több évtizedes fák ölelkeznek, ahogy különböző műfajok, művészeti ágak is egymásra találnak itt. Konter László, a Jókai Színház igazgató-főrendezője a megnyitón utalt arra a kiállításra, amit Békéscsabán, a Vigadóban rendeztek Hedvig munkáiból. Akkor is megállapították, hogy nehéz szavakba önteni a látványt, az alkotások sóhajvirágok, álommesék, mágneses gyönyörűségek. Hedvig ugyanis szeret fémmel dolgozni. Kedveli az anyagok kombinációit, foglalkoztatja az oxidáció folyamata, érdekli az átláthatóság. A megnyitón azzal a kijelentéssel mindenki egyetértett: a textilművész szép, fiatal és tehetséges. Munkáira érdemes rácsodálkozni. (Csete) A múltat a képünkön látható, gyémántlakodalmára készülő Sárosi Flórián bácsi és neje, Brandt Erzsi néni, a fiatalságot a tavaly egybekelt Hévízi János és Czakó Éva képviselte. Mindegyiküket megajándékozta Kecskeméti János polgármester fotó: such tamás Az újratelepítés évfordulója „Elhagyott földek, ingovány, nádas. És alig volt itt-ott élő magyar. (...) Német paraszt ekével, kapával. Feltörték a rögös szűzföldeket. Házak és pajták épültek fel újra. S pusztaság az élők bölcsője lett. Híre száll még országon és halmon, hogy szülővárosunk neve Elek.” így szól az ismeretlen krónikás utódoknak szánt üzenete. A szóban forgó templom oldalában pedig hat zászló díszítette az emelvényt szombaton. Ott a német, a román és a cigány is. Hogy mitől is öltözött ünneplőbe szombaton a város? Kétszázhetvenöt éve telepítették újra, három éve meg a városok sorába léptek. Tóth Imre országgyűlési képviselő, történelemidézőjében emlékeztetett rá, hogy mára sokan már nem ismerik a betelepítés, újratelepítés, kitelepítés fogalmát. Talán ott kezdődött minden, hogy 1724-ben Harruc- kem báró valahonnan valakiket idetelepített. A magyarság történetében is vannak ehhez hasonlók és a közös nagy kérdés: vajon megmarad-e a máshol meggyökereztetett fa? A választ tudjuk: az a számtalan sorsszerű átok közepette is megfogant. Szombaton számtalan program várta a vendégeket és helyieket. A német közösségi házban dokumentumkiállítás nyílt, énekes-táncos műsort adott az Eleki Németek Egyesülete, volt hagyományos sváb bál és tűzijáték. Az ünnepség keretében ajándékot vehetett át a nemzetiségi kultúra ápolásáért Zimmermann Ferenc, Szabó József és Strifler József, majd ünnepi tortát szeltek. F. I. Szoborral gazdagodik Sarkad Búza Barna államalapítónkat örökíti meg Dinnyelovagok az évezred végén A medgyesiek gyümölcse a szívós kitartás jelképe „Sokféle érdeklődésű és foglalkozású embert összeköt ez a különleges gyümölcs, a gondozójához zsarnokian igényes, szeszélyesen kényes, mégis hálás növénykultúra, a dinnye. Az itt élők tudják, a dinnye a szívós kitartás jelképe” — írta Nagy Béla medgyesegyházi polgármester az idei dinnyefesztivál beharan- gozójában, amely — mint augusztus 6-,7- és 8-án tapasztalhattuk — az összejövetel évről évre magasabb színvonalú rendezésében is megmutatkozott. — Az ötödik születésnapját ünneplő program, illetve az Európában is híressé vált medgyesegyházi dinnye megérdemli, hogy saját szignálja legyen — mondta Farkas Gyula, a művelődési ház vezetője, aki gesztora és egyben állandó „karmestere” a dinnyefesztiváloknak. Az események külön érdekessége volt szombaton délelőtt a korhű ruhában bevonuló udvartartás, melynek köszönhetően Nagy Béla polgármester, azaz a dinnyebirodalom királya ezúttal királynőt, külön ceremóniamestert, sőt két udvari bolondot is kapott. A lovagi torna ezúttal is a dinnyepakoló, -evő, -saccoló, - zsonglőr és a -dobozoló versenyszámokban szerzett pontok alapján dőlt el, amelyet a felnőtteknél a „Dinnyelovag”, illetve a Békés Megyei Hírlap alapításában a 15 év alattiak a „Kis dinnyelovag” címért vívtak. A dinnyefigura-készítők ezúttal is kitettek magukért. A fiatalok ötleteit, leleményességét dicsérte a dinnyéből kreált vitorlás hajó, az ördög vagy bohócfejek, ám színes fantáziára utalt a sárkány, a malacka, a pingvin, a teknősbéka, a bölcső és még sorolhatnánk. A fúró-faragó mesterek között végül hat egyenlő díjat adtak ki. Juhász Georgina és Tilla a hétfejű sárkánnyal, a Görögországból érkezett Argiro Kokottas fantáziaszobrával, Vári Lilla, Gábor Zsófi, Darabos Márta a Hófehérke és hét törpével, Huszár Dóra a hörcsöggel, a Kányáczki család dinnyelo- vag-figurájával, illetve Bállá László a pingvinével érdemelt elismerést. Ugyancsak szemszáj ingereként sorakoztatták fel a háziasszonyok a látványuknál csak ízükben kitűnőbb dinnyeétkeket az ínyencversenyen, ahol végül a „szakmai” zsűri Karlik Jánosné dinynyetortáját és részeges dinnyegolyóit találta első helyre érdemesnek. (Folytatás a 3. oldalon) Sarkad képviselő-lestülete csütörtöki ülésén megbízta Búza Barna szobrászművészt, a város egyik díszpolgárát, hogy az ezredfordulóra készítse el Szent István király mellszobrát. Az emlékmű a település katolikus temploma melletti Szabadság téren kap majd helyet. A kétszeres életnagyságú méretre tervezett alkotás állam- alapító királyunk ifjúkori portréját örökíti meg, a koronázási palásttal és a szent korona tökéletes másával. Az ülésen a leendő bronzszobor gipszből készült makettjét mutatta be a felkért művész. A település önkormányzata a szoborállítás költségének — mely összesen kétmilliónyolcszázezer forint — ötven százalékát a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által kiírt pályázat megcélzásá- val kívánja fedezni. A képviselők — többek között — meghallgatták a helyi Fészek Nagycsaládos Egyesület tevékenységéről és helyzetéről szóló tájékoztatót. Szabó Gyuláné egyesületi elnök elmondása szerint jelenleg 375 család tartozik kötelékükbe. — Tapasztalható, hogy az elmúlt évekhez viszonyítva nőtt a szociálisan hátrányos helyzetben lévő, a létfenntartásért küzdő családok száma. A jövőben kiemelten szeretnénk foglalkozni a fiatalkorúakkal, részükre programokat kívánunk szervezni, ehhez az egyházak és a művelődési központ segítségére számítunk — fogalmazott az elnöknő. Az ülésen fogadták el Sarkad — helyi sajátosságokat is figyelembe vevő — bűnmegelőzési programját. V. K. Szépséges boszorkányok A Tótkomlóson megrendezett boszorkánypénteket a szervezők boszorkánybállal zárták. Mint azt az ötletgazdától, Czédula Imrétől megtudtuk, a Korzó mozi előtti kert megtelt szép lányokkal, asszonyokkal. Hogy ki volt közöttük boszorkány valójában, legfeljebb a hozzátartozójuk tudhatja! Valamennyi korosztály képviseltette magát, hiszen a győzelemre valamennyien esélyt kaptak. A legtöbb közönségszavazattal továbbjutó, már majdnem boszorkányokat pedig egy alkalmilag verbuválódott zsűri mustrálta, majd kihirdette a végeredményt: az idén a főboszorkány a tótkomlósi középiskolás, Varga Anett lett, két udvarhölgye pedig Orbán Krisztina (Tótkomlós) és Séllei Katalin (Orosháza). (cs) Évről évre népszerűbb a gyomaendrődi bogártalálkozó. Felvételünk bizonyítja, közelről és távolról egyaránt mutatósak ezek az autók fotó: such tamás Körös-parti bogárshow A jó hangulatban és a Körös hűs vizében egyaránt megmártózhatott, aki a gyomaendrődi bogártalálkozót választotta hétvégi programul. A rendezvényen egy sor hazai és külföldi bogárklub képviseltette magát. S jöttek azok is, akik ugyan nem „bogarasok”, de szívesen legeltetik a szemüket ezeken a szép autókon. Az elismerő szavakból a legtöbbet a hazaiak közül minden bizonnyal Duzs Károly könyvelhette el. A gyomaendrődi járműrestaurátor közel kétezer munkaórával újított fel egy 1950-es évjáratú standard Volkswagen bogarat. Az is igaz, a bogarasok közül a legelszántabbak maguk vágnak bele a felújításba. Közülük való ifjú Kóczián László is. A budapesti felvonószerelő a Ford- ját adta el, hogy megvehesse a harmincesztendős VW bogarat. Ráadásul az élemedett korú jármű komplett felújításra szőrűit. A napsárga autó belsejét már a feleségével közösen találták ki, majd plüssállatokkal népesítették be. — Úgy is mondhatnám, ez a kocsi lakás helyett van. A közelmúltban ugyanis tudtunk volna venni egy lakást, ám ahhoz az autó ára is kellett volna. A feleségemmel szerencsére egy véleményen voltunk és a kocsit választottuk — mesélte a fiatalember. A találkozót a gyomaendrődi Értékek Megmentése a Jövőnek Alapítvány szervezte és számos támogató sorakozott fel mögé. A parton az autók és autósok egyaránt megmérettek. Egy sor versenyszámot szurkolhatott végig a közönség. A kocsik többek között a legszebb, a legötletesebb, a legmesszebbről jött és a legfiatalabb címért vetélkedtek. Cs. R.
