Békés Megyei Hírlap, 1999. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-06 / 182. szám
1999. augusztus 6., péntek VILÁGTÜKÖR Izraeli bírálat Arafatnak születésnapján Dávid Lévi izraeli külügyminiszter csütörtökön éles szavakkal bírálta Jasszer Arafatot azokért a kijelentéseiért, amelyeket a palesztin elnök szerdán tett hetvenedik születésnapján Jeruzsálemmel kapcsolatban. Arafat egy iskoláscsoport jókívánságait fogadva azt mondta, hogy a palesztin gyerekek hamarosan „független Palesztina lobogóit fogják lengetni Jeruzsálem mecsetjein és templomain”. Az izraeli külügyminiszter megerősítette, hogy Ehud Barak izraeli miniszterelnöknek szándékában áll végrehajtani a Wye Plantationben aláirt átmeneti béke-megállapodást. A palesztinok azonban - mondta Lévi - az ellenkezőjét állítják, és „a válság hamis hangulatát” keltik. Lévi szerint semmilyen válság nincs a palesztin-izraeli békefolyamatban. New Yorkban vége a tivornyáknak New Yorkban véget érnek a késő éjjelig tartó tivornyák. Az amerikai szövetségi állam kormányzója, George Pataki ugyanis megásta a hajnalba nyúló kocsmatúrák sírját. A bárokban, az ivókban mindeddig bevett szokás volt, hogy a vendég egy bizonyos összegért annyit ivott, amennyi jólesett (vagy éppenséggel még többet); sőt, a pénzéért más kocsmákban is kedvére fogyaszthatott. Mindennek következménye az lett, hogy az utcákat éjjelente kapatos vándormadarak lepték el, akik egyik helyről a másikra tántorogva nem voltak figyelemmel sem a csendrendeletre, sem a köztisztaságra. A rendelet azonban véget vet az effajta piatúráknak, egyszersmind megtiltja a „csomagban” történő fizetés módját. Mostantól tehát mindenki egyet fizet, egyet kap. i Munkanapfogyatkozás Jordániában hivatalos munkaszüneti nappá nyilvánították augusztus 11-ét. A rendelet célja az, hogy mindenki otthonában, a tévé előtt ülve nézhesse a napfogyatkozást. A kormányfő, Abdul- Raouf al-Rawabdah olyan fontosnak tartja ezt a ritka természeti jelenséget, hogy külön kormányülést hívott össze a rendelet meghozatalára. A miniszterelnök ezzel egy időben utasította az állami televíziót, hogy rendszeresen tájékoztassa a lakosságot, milyen veszélyeket rejt a napfogyatkozás megtekintése szabad szemmel, és hogy élő, egyenes adásban közvetítsék az égi jelenséget. „A tengerben feketére égett emberi testek sodródtak” Hirosima, ötvennégy évvel ezelőtt... 1945. augusztus 15-én Japán császára, Hirohito rádiószózatában bejelentette, hogy az ország elfogadja a feltétel nélküli kapitulációt A közlemény a rádiók előtt várakozó népnek hatalmas sokkot okozott Mindaddig szentül hitték, hogy Japán győzni fog. Ugyanakkor megnyugvással is járt a háború hirtelen befejezése is: nem jönnek többet a B—29-es nehézbombázók. Addigra az ország minden jelentősebb városa romokban hevert A japánoknak, ha túl akarták élni az akkori jelent; a gazdaság újjáépítésére kellett összpontosítaniuk. Megkezdődött a hadiállam demokratikussá alakítása. Aztán mindenki megdöbbenésére 1945. augusztus 6-án atombombát dobtak Hirosimára. Ötvennégy év telt el azóta, de a hirosimaiak még ma is pontosan emlékeznek arra, ami azon a napon történt Riportunk egy hirosimai asz- szonnyal készült, aki 7 éves kislányként élte át az atomtámadást — Először is kérem, idézze fel részletesen, mi történt Önnel augusztus 6-án? — Augusztus 6-án az epicentrumtól 3 kilométerre, az Enamachó városrészben lévő otthonunkban voltam. 8 óra 15 perckor az ablakon át éles villanást észleltem, majd egy hatalmas robbanást hallottam. Amikor körülnéztem, láttam, hogy a mennyezet félig leszakadt, a robbanás irányába néző északi fal eltűnt, és a butsudan (házi oltár) Buddha szobra az onnan 5 méterre lévő bejárathoz repült. Nem tudtuk, hogy mi ez az egész. Nem sokkal később, amikor kimentem az utcára, tömegesen vánszorgó embereket láttam, akiknek feketére változott kezükről és arcukról cafatokban csüngött a levált bőr. Hamarosan hozzánk is eljutott a hír, hogy Hirosimára valamilyen különös bombát dobtak le. A városközpont megsemmisült, tűztengerré vált. Az idő tájt az „atombomba” vagy „radioaktív sugárzás” szavakat még nem ismertük. Alkonyaikor egy felis- merhetetlen arcú nő állt meg a házunk előtt. „Ki maga?” — kérdezte édesanyám. „Én vagyok, Tamikó!” — válaszolta. Tamikó, a nagynéném az éppen hadimunkából hazatérő leányiskola második osztályába járt. Hogy bármikor elmenekülhessünk, legfontosabb holmijainkat hajóra raktuk, és vártuk az evakuálást, hogy a kijelölt Nomishima-szigetre menjünk. Az éj folyamán meghalt a nénikém. Aznap éjjel a hajóban aludtunk. A rokonoktól olyan híreket kaptunk, hogy nem tért haza sem a bácsikám, sem az unoka- testvérem. Meg kellett őket keresni, és a házat is őrizni kellett. Ezért nagyszüleim és szüleim Hirosimában maradtak. Mi, gyerekek pedig másik nagyné- nénk kíséretében 7-én elindultunk a menedéket nyújtó szigetre. „Menjetek a hajó fenekére!” — parancsolták nekünk, meg hogy „Ne nézzetek ki!”, de minél inkább mondták, annál inkább ki akartunk nézni. Nekem egyszer sikerült titokban kinézni a csomagok közül. A tengerSokan csak annyit tudtak, hogy a városra valamilyen különleges bombát dobtak le ben feketére égett emberi testek sodródtak. A szigeten nyugalom fogadta a menekülőket. Augusztus 15-én az egyik hivatalos személy kihirdette, hogy fontos adás lesz a rádióban, amit mindenkinek meg kell hallgatnia. A felnőttek nagyon izgatottan mondogatták: — „Nem, ez lehetetlen! Japán nem veszíthet!” Pár nappal később aztán hazatértünk Hirosimába. — Milyen kép fogadta a városban? — A mi házunk nem égett le, de se fala, se mennyezete nem maradt. A szervezett közlekedés megszűnt. Az egyik nagybátyámat kerestük, aki még mindig nem jött haza. — Volt-e több haláleset a rokonságban? — A közeli rokonok közül az egyik nagynénémet, az unokatestvéremet és a nagybátyámat veszítettük el. Az unoka- testvérem még elment keresni a többieket, de két nap múlva őt hozták haza, és rá öt napra meg is halt. Nagybátyám a tenger felé sodródhatott. Őket hármójukat vesztettük el, de mi még szerencsésnek mondhatjuk magunkat. Más családoknál senki nem maradt életben. Előfordult, hogy már az első pillanatban egyszerre megsemmisültek. — Tudtak-e valamit a radioaktív sugárzásról? — A radioaktív sugárzás teljesen ismeretlen volt számunkra. Sokan voltak, akik bementek a városba az eltűnteket keresni, és másodlagos sugárzást kaptak. Csak jóval később nyertünk ismereteket a radioaktivitásról. — Amerika tett valamit a sebesültekért? — A háború után Amerika létesített egy kutatóintézetet az atombomba radioaktív sugárzásának kutatására. A betegeket ott megvizsgálták, de nem kezelték. Bírálták is emiatt az amerikaiakat, hogy kísérleti állatoknak tekintettek bennünket. Az így gyűjtött adatok állítólag hasznosíthatók az atomerőműbalesetek áldozatainak kezelésekor. < — Milyen véleményre jutott az átélt tapasztalatok után? — Bármi történjék is a jövőben, semmi nem adhat okot az atombomba használatára. Japán a második világháborúban kétszer, Hirosimában és Nagaszaki- ban szenvedett el atombombatámadást. Az amerikaiak által Hirosimára ledobott egyetlen atombomba egy csapásra elpusztította a várost, 300 000 lakosa halt meg. Hirosima képe mára egészen megváltozott. Ma már csak a múzeumban lehet látni a város akkori állapotát, de még ma is sokan élnek, akik a ledobott bomba következtében radioaktív sugárzástól fertőzöttek. Ma, 47 év elmúltával is állandóan szenvednek a sugárzásból eredő betegségektől. Hirosimában augusztus 6- án minden évben megemlékeznek az atombomba-támadás áldozatairól. 8 óra 15 perckor, az atombomba ledobásá- nak időpontjában egész Japán elcsendesedik, némán gyászol. Manapság, ha esténként bekapcsoljuk a televíziót, s a távirányítóval „végigzongoráz- zuk” a csatornákat, egyre-másra tűnnek fel a napjainkban zajló vagy megfilmesített háborúk, halálos bűnesetek véres jelenetekkel. Ebben a borzalomáradatban a ma embere hajlamos közömbössé válni az iránt, amit nem közvetlenül maga élt át. Veszélyesnek tartom, ha az ily módon eltorzult értékrendben az atombombát csak a megeshető szörnyűségek egyikének véljük. Tennünk kell azért, hogy a hirosimaihoz még csak hasonló esemény se történhessen még egyszer. (A fenti interjút — egy később, rendszeresen jelentkező rovat első darabját—a füzesgyarmati Japán Múzeum alapítója, Doma-Mikó István bocsátott rendelkezésünkre. A Japánban élőfestőművész alapító tulajdonosa az Inter Japán Magazinnak, amely lapunkkal együttműködve hamarosan magyar nyelven is megjelenik.) Hazánk támogatta Robertson jelölését A főtitkár fogadtatása Moszkva a konkrét lépések alapján fogja megítélni George Robertson új NATO-főtitkár személyét, akárcsak az észak-atlanti szövetség tevékenységét - jelentette ki csütörtökön Moszkvában Vlagyimir Rahmanyin orosz külügyi szóvivő. Az orosz külügyminisztérium képviselője egyelőre tartózkodott a véleménynyilvánítástól, csak annyit fűzött hozzá a személycseréhez, hogy „a többpólusú világban a civilizált nemzetközi kapcsolatok kulcselemeinek változatlanul az építő szellemnek, a kiszámíthatóságnak és az erőszakról való lemondásnak kell maradniuk”. Bili Clinton amerikai elnök üdvözölte George Robertson megválasztását. „Örülök, hogy az észak-atlanti szövetség őt választotta” - hangsúlyozta Clinton elnök. Kijelentette, hogy a brit védelmi miniszter „különösen tehetséges és elkötelezett”, ráadásul a koszovói válság idején „rendkívüli vezetési tulajdonságokról” tett bizonyságot. Tony Blair brit kormányfő szerint az atlanti szövetség „nem is kerülhetne jobb kezekbe”. „George Robertson brit védelmi miniszter személyében olyan széles körű nemzetközi elismertségnek örvendő politikus veszi át októbertől a NATO főtitkári tisztségét, akinek szerdai kinevezése szilárd konszenzuson nyugszik” - mondta a külföldön tartózkodó Marlonyi János. Nyilatkozatában a külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a brit politikus tovább fogja erősíteni a NATO kohézióját és egységét. Utalt arra is, hogy Magyarország nevében egyértelműen és határozottan támogatta Robertson jelölését. Hírek röviden Újabb alvilági leszámolás Pozsonyban Szerda éjjel Pozsonyban ismeretlen tettes agyonlőtte Peter Steinhübelt, az alvilágban fontos szerepet játszó hírhedt vállalkozót. A rendőrség nem cáfolta és nem erősítette meg, hogy a gyilkosság hátterében a szlovákiai orosz maffia áll. Az áldozat neve a magyar sajtóban is többször szerepelt. Az Aranykéz utcai merénylet után állítólag ő szervezte meg a kelet-európai maffiák pozsonyi találkozóját, amelyet eredetileg Ausztriában akartak megtartani. Amerikai támogatás az ukrán katonaságnak Az idei pénzügyi évben Ukrajna 569 millió dolláros támogatást kap az Egyesült Államoktól a katonai fenyegetés csökkentésére irányuló együttműködési program keretében. Ukrajna és az Egyesült Államok William Cohen amerikai védelmi miniszter július 31-ei krimi látogatásakor állapodott meg a katonai fenyegetés csökkentésére vonatkozó megállapodás 2006-ig történő meghosszabbításáról. Öcalan ítéletének jóváhagyását kéri a főügyész Vural Savas török főállamügyész csütörtökön felszólította a legfelső bíróságot, hogy hagyja helyben az Abdullah Öcalan terrorista kurd felkelővezér ellen hozott halálos ítéletet. A legfelső bíróság döntése után a törvényhozás igazságügyi bizottságának, majd a parlamentnek is jóvá kell hagynia az Ítéletet. A parlamentnek arról kell határoznia, hogy végrehajtsák-e, vagy a terrorizmus ellen becikkelyezett törvény adta lehetőség alapján 36 éves börtönbüntetésre változtassák a halálos ítéletet. A török nagy nemzetgyűlés után még Süleyman Demirel török államfőnek is jóvá kell hagynia az ítéletet. Károly és Camilla együtt nyaral Görögországban Károly herceg, brit trónörökös szerda este Görögországba érkezett, ahol fiaival együtt tizenegy napot tölt el nyári vakáción. Londoni lapértesülések szerint most először a családdal nyaral Károly herceg barátnője, Camilla Parker-Bowles is, és ez újabb lépést jelent a kapcsolatuk elfogadtatására tett erőfeszítések sorában. Úgy tudni, hogy Károly idősebbik fia, Vilmos herceg maga szorgalmazta Camilla meghívását a nyaralásra. A román pénzügyminiszter lemond, ha nincs pénz Ha nem sikerül megállapodni a Nemzetközi Valutaalappal a Romániának nyújtandó 475 millió dolláros készenléti hitel megadásáról, a román pénzügyminiszter hajlandó lemondani tisztségéről. Ezt maga Decebal Traian Remes, a tárca első embere közölte, egyúttal azonban kifejezte azon reményét is, hogy az IMF kedvező döntést hoz. Ebola-vírus Németországban. A berlini Virchow kórházban vizsgálják azt a 40 éves, Elefántcsontpartról hazaérkezett német férfit, akin az Ebola-vírusos fertőzés jeleit észlelték. A kórház területét szigorú karantén alá vonták. fotö: feb/reuters női rejtvény- és viccmagazin
