Békés Megyei Hírlap, 1999. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-31 / 202. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1999. augusztus 31., kedd 50 év után. (cs) A Csorvási I. Számú Állami Általános Iskola 1949-ben végzett diákjai 50 év után most találkoztak először. A településtől azóta messze elkerült egykori diákokat Szilágyi Menyhért polgármester és az iskola jelenlegi igazgatója fogadta. A találkozó résztvevői megismerkedtek a település mai életével, az oktatási intézményben folyó munkával. Többen kifejezték azt a szándékukat, hogy belépnének a Csorvásiak Baráti Társaságába. Cukorbetegeknek, (w) A Sarkadi Cukorbeteg Egyesület tagjai szeptember 8-án délután négy órától tartják összejövetelüket a helyi Bartók Béla Művelődési Központban. A rendezvényen dr. Vargha Balázs belgyógyász szakorvos tart előadást. Lakásokra adják, (i) Első lakáshoz jutók támogatásait bírálta el a napokban a kertészszigeti képviselő-testület. Négy személy lakás- vásárlásra 100-100 ezer forintos támogatást kapott. Egy kérelmező lakásfelújítását pedig 50 ezer forinttal támogatja az önkormányzat. Eltűnt tekén. (w) Augusztus 26-ára virradóra a geszti V. Antal bekerítetten tanyájából egy körülbelül nyolcmázsás, 200 ezer forintot érő, 3110502648-as fülszámú fejőstehenet lopott el ismeretlen elkövető. Aki az ügyben bármilyen felvilágosítást tud adni, jelentkezzen a Sarkadi Rendőrkapitányságon. A nyomravezetőt 40 ezer forint jutalom illeti. Erőszakosan közösölt. (b) Egy 23 éves kondorosi férfit erőszakos nemi közösülés bűntettéért vettek őrizetbe a békéscsabai kapitányság rendőrei. A fiatal férfi június óta rendszeresen fenyegetéssel kényszerített egy hasonló korú hölgyet — annak beleegyezése nélkül — nemi kapcsolat létesítésére. Önkezükkel, (b) Gyo- maendrődön, Csokonai utcai lakása fürdőszobájában vetett véget életének egy 81 éves férfi. Tegnap dél körül füstölőjében akadtak — az életének önkezével véget vető — 65 éves békéscsabai hölgy holttestére. „EGY ÜGY IGAZSÁGOSSÁGA ÉS TÁMOGATÓINAK INDÍTÉKAI KÖZÖTT MINDIG MÉLY SZAKADÉK TÁTONG.” (John P. Grier) Időutazás hatszáz oldalon A Táncsics gimnázium történetéből az igazgatók könyvet írtak Az egyetemet végzett, állással nem rendelkező Misulin Béla azért jött Orosházára 1933-ban, hogy munkahelyet teremtsen önmagának és társainak. Ebben az évben indították el a gimnázium előkészítő tanfolyamát. A második évben már 200 hallgatójuk volt. Felmerült a jogos igény a gimnáziumi képzés iránt. Az evangélikus gimnázium 1938-ban nyitotta meg kapuit — ezekről az évtizedekről is olvashatnak azok, akik megvásárolják A gimnázium története Orosházán 1933—1998 című könyvet. Az évtizedes hagyományokkal rendelkező Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola történetét feldolgozó 600 oldalas emlékkönyvet hétfőn mutatták be az intézmény falai között. Blahó János igazgató csodálatos időutazásként ajánlott a leendő olvasók figyelmébe minden sort. Dr. Szabó Ferenc nyugalmazott megyei múzeumigazgató, a könyv lektora, a gimnázium volt diákja kiemelte a szerzők — Keller József és Fülöp Béla — sok éves gyűjtőmunkáját. — Hasonló részletességgel megírt hiteles iskolatörténeti dokumentummal nem találkozunk a környéken. Ez az alapos tényanyag megállja a helyét. E munka születésében az iskola egykori igazgatói játszották a főszerepet, hozzájuk azonban mások is csatlakoztak. Ez a lendület, igényesség, az újdonságok felkarolása jellemezte mindig ezt az intézményt. Sok névsor szerepel a kötetben, hiszen hatezer érettségizőnek szánták a szerzők e sorokat — fogalmazott ajánlásában dr. Szabó Ferenc. Az ünnepség második részében multimédiás kabineteket adott át dr. Dancsó József országgyűlési képviselő. A szalag átvágásakor arra emlékeztetett a politikus, hogy ilyen feltételek mellett a XXI. század kihívásainak a diákok meg könnyebben képesek megfelelni. A 3,2 millió forintos beruházás eredményeként 17 számítógépet telepítettek az osztályokba, ahol számítástechnikai és idegen nyelvi ismereteket sajátíthatnak el a középiskolások. Csete Ilona Évente több száz rongálás történik megyeszerte Megyénkben 1201 nyilvános távbeszélő készüléket tart üzemben a Hungarotel Rt. Békéscsaba közigazgatási területén 293 telefonból 73 kártyás, a többi pénzzel működik. Sajnos a rongálok legtöbbször megússzák, nem úgy a készülékek FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER A hétvégi diszkók „hősei”, általában a tizenéves korosztály a nyilvános fülkék réme. Legutóbb — mint azt felvételünk is tanúsítja — Békéscsabán az Alkotmány utcai kártyás távbeszélő készüléket törték, zúzták össze ismeretlenek. — Sajnos egyre gyakoribbak a hasonló esetek. Egyesek „sportot űznek” a vandalizmusból. Vannak a rongálok körében kedvelt nyilvános fülkéink. Tehetetlenségünkben már arra is volt példa, hogy védettebb helyre költöztettük a készüléket. Az idei esztendőben a szolgáltató 338 esetben tett feljelentést rongálásért, 85 esetben megyeszékhelyi készüléket tettek tönkre. A rongálási kár tetemes, egy fülke rendbehozatala 15-20 ezer forintba kerül a távközlési társaságnak — tájékoztatott Bíró István, a Hungarotel Rt. üzemviteli menedzsere. Sajnos a rendőrség is tehetetlen, az ilyen ügyek általában — a tettes ismeretlenségéből kifolyólag — a nyomozás megszüntetésével zárulnak. — Both — Telefonbetyárok „akcióztak” VÉLEMÉNYEK Elkérte, elvette, átvette... Nem a mundér becsülete kötelez eszmefuttatásra, ha úgy tetszik, késői állásfoglalásra. Nem voltam ott, így csak a hírforrásokra támaszkodhatom kazettaügyben, de úgy vélem, vérlázító, ami történt. Maradjunk higgadtak, tárgyilagosak! Egyelőre vonatkoztassunk el a szereplők személyétől, s nézzük a puszta tényeket! Mi is történt valójában Ópusztaszeren? Alkotmányos jogokat tiport(ak)! „Ä Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze” — rögzíti az alaptörvény. A következő pontban az alkotmány kiegészül: „A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát”. Most nézzük a szereplőket! Egy, képviselői esküjében a magyar alkotmány tiszteletben tartására is fogadalmat tett honatya, miniszter, a Köztársasági Őrezred személyi biztosító tisztje, valamint a közérdekű információk terjesztésére hivatott média képviselője. És Erisz almája — a kazetta! A többi már a KGST-piacok ócska betonasztalain játszott „pirosozásra” emlékeztet leginkább. Elkérte, elvette, átvette, átadta, eltette. Játék a szavakkal, de ez a történtek lényegén mit sem változtat. Józan paraszti ésszel elemezve az esetet egyszerű: erőszakkal elhallgattatták, betapasztották a sajtó „pofáját”, sértve ezzel már a márciusi ifjak által is hőn áhított sajtószabadságot! Quae publice fiunt, nulli licet ignorare. Azaz: Ami nyilvánosan történt, arról mindenkinek tudnia kell. Hm... Úgy tűnik, ezt elfelejtette a — megbízatásából fakadó — közéleti szerepléssel együtt járó nyilvánosságot is vállaló miniszter. De valami azért ragadt a föld népéért élő földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterre. Az agráriumot sújtó nehézségek, a húsba vágó kérdés megoldása után parlagias stílusban hatástalanította a „médiabombát”. Justitia mérlegére téve a dolgot, igaza van a szövetségnek. Senkinek nincs joga ahhoz, hogy a neki feltett kérdéseket (talán mert kényesek?) minősítse és ezért „elkérje” a felvételt tartalmazó kazettát. Legfeljebb visszavonhatja nyilatkozatát, vagy marad a „sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta”. Both Imre Mindenben a fekete a menő? Egyes források szerint öltözködésünkben kiemelt szerepe van a fekete színnek. Ünnepi alkalmakkor mind a férfiak, mind a nők előszeretettel öltenek magukra fekete ruhaneműt, mert a fekete szín mindig és minden körülmények között elegáns lehet. Állítólag szinte nincs is ma olyan nő, akinek ruhatárából hiányozna a fekete ruha, amely mindig jó szolgálatot tehet, ha viselője különleges alkalomra készül. Divatberkekben jártas szakemberek állítják: már maga a szín is annyira mpt^tós, hogy a ruha szabásával nem is kell különösebben bajlódni. Lehetnek minik vagy bokáig érőek, rövid ujjúak, ujjatlanok vagy egyszerű kombinépánt- tal készült változatok, mindenképpen hódítanak. Ám meglátásom szerint nem csupán az öltözetünkben, hanem mindennapi életünkben is jelentős szerepet játszik a fekete. Ez a szín számtalan embernek keretbe foglalja mindennapjait. Például ismerőseim többsége naponta a fekete kávéval ébred, s a koromfekete éjszakában tér pihenőre. Továbbá a nap folyamán szinte bárhol, minden pillanatban (igaz már átvitt értelemben) ránk köszönhet a fekete. A nyugdíjas anyókának a jólelkű szomszéd feketén próbálja beszerezni a patikában igencsak borsos árú gyógyszert. Juci néni nem ismeri az áfás számlát, mégis kéthetente eladja egy-két baromfiját. A seftelő rendszeresen feketén ad-vesz. Az úgynevezett „bevásárló turisták” sem hófehér lelkülettel gyarapítják vagyonaikat. A kétes hírű bárokban fél műszakban alkalmazott lányok sem biztos, hogy — ha igény van rá — nem nyújtanak teljes pásztorórai szolgáltatást. Az özvegyasszony házcserepeit megforgató munkás nem ad számlát, s a lakásban ezt-azt meg- reparáló ezermesternek sem a sok számlaírásban kopik el a tolla. Jani bácsi pedig már nagyon unja a hazai élményt, ezért hetente többször feketén „megy el” a szomszédasszonnyal. Tehát manapság kapósak mind a fekete ruhák, mind a fekete helyzetek. Feketék a betűk is, melyek közvetítik jegyzetem. S fekete a befejezést jelentő pont is, hát gyorsan — míg nem jut eszembe újabb feketeség — kiteszem. Magyari Barna Áram- és kerékpártolvajok Tervezik a Várfürdő versenyuszodájának befedését Gyula sportja 2003-ig A múlt héten ismét nem unatkoztak a békési rendőrök — tudtuk meg tegnap dr. Domokos Sándor alezredestől, a Békési Rendőrkapitányság bűnügyi osztályának vezetőjétől szokásos hétfői sajtótájékoztatóján. A Démász hét személy ellen tett feljelentést áramlopás miatt: négy békési és két tarhosi lakos 4-200 ezer forint között „vételezett” illegálisan villanyáramot, összességében közel félmillió forint értékben. Két kerékpár eltűnéséről is beszámolt az osztályvezető. Az Ady utcában egy lezárt, pirosfekete mountain bike — BK 0011-es gravírozással — tűnt el, Kamuton az étterem udvaráról kötöttek el egy lezárt, lila színű, Gepida márkájú, női monti bringát. Az augusztus 20-i ünnepek után ismeretlen tettesek zászlógyűjtő körútra indultak, a város központjában a kandeláberekre kihelyezett zászlók közül elloptak öt nemzetiszínű lobogót és öt Békés címerével díszített zászlót. Vasárnap 20 óra 50 perckor a 47-es főúton, a 124-es kilométerszelvényben történt szerencsés kimenetelű közúti baleset: egy cseh rendszámú Liaz kamion vontatója az árokba borult. Az ügy érdekessége, hogy a hűtőkamion műszaki hiba miatt már 3-4 napja a közeli gépműhely udvarán várakozik, várva a műszaki mentést. A jármű pilótája cigarettáért ment be a városba, majd kirándulása során hét deci bort is magába tankolt, s mindez, a szemtanúk szerint is, meglátszott vezetési stílusán. Most bíróság elé állítják ittas járművezetés miatt, (z) (Folytatás az 1. oldalról) Tulajdonképpen áttételesen szinte minden területet érint, hogy az 5-ös számú iskolában folyamatosan meglegyenek a .testnevelés tagozat működtetésének feltételei. Változatlanul anyagilag is támogatja a város az iskolai úszásoktatást. Köztudott, hogy az országban is párját ritkító nagypályás alapfokú labdarúgó-bajnokság szolgálja a szabadidősportot. A palettát — több sportágban — az iskolai városi bajnokságokkal szeretnék bővíteni. Arról természetesen nem szólhat a tervezet, hogy hány országos bajnokot kell nevelni, milyen világversenyekre és mely sportágakban kell kijutniuk a gyulaiaknak, ehelyett azt fogalmazták meg, hogy Gyula élsportja tartsa meg eddigi rangját! Ha konkrét összegekről itt s most nem is sok szó esik, az lényeges a tervezetben, hogy már az idén fordítsák a város költségvetésének 1 százalékát sportra, a következő években ezt egy tized százalékkal növelve. (Csak közbevetőleg: az egyszázalékos sportköltségve- tés a sportvárossá nyilvánítás egyik döntő feltétele.) A százalékos arányok: kiemelt egyesületeknek 83, pályázati alap 10, létesítménytámogatás 5, diáksport 2. Ami a működtetési körülményeket illeti, ez a döntően sikeres öt esztendőt maga mögött hagyott városi sportlétesítmények igazgatóságára hárul. Fábián István A legnépszerűbb sportágnak, a labdarúgásnak érdemes külön is néhány mondatot szentelni. Annál is inkább, mert a sportkoncepció elsődleges kidolgozójának, a testületben a sportért és egészségügyért felelős tanácsnoknak, dr. Gyarmati Sándornak különvéleménye van. Miközben — egykori klubvezetőként is — örömmel nyugtázza, hogy a csapat több évtized után ismét megközelítette a hazai második vonalat és ennek „jutalma” az első félévben 7,5, a második félévre pedig 8 millió forintos támogatás volt a képviselő-testület részéről, fenntartásai is vannak. Igaz, az NB Il-es rajt most nagyon halványra sikeredett, de Gyarmati doktor ettől függetlenül sem érti amiért több játékos „terembajnokságozik” Békéscsabán. Mi több, ezzel a véleményével nincs egyedül, mert osztja a Termál FC-nek juttatott pénzek felhasználását figyelemmel kísérő képviselő, Hoffmann Ferenc is. ,,Nem szeretnénk azt a támogatottságot elveszteni a képviseló'-testiiletben, amelyet nagy nehezen sikerült megszerezni. Kétségtelen, ezt leginkább jó szerepléssel lehet úgymond tartósítani, de azt hiszem, egyéb elvárásokat is joggal megfogalmazhat a városvezetés a csapattal szemben..." — vélekedik dr. Gyarmati Sándor.
