Békés Megyei Hírlap, 1999. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-27 / 199. szám
a 1999. augusztus 27., péntek NYUGDÍJPÉNZTÁRAK-IÍiBEKES MEGYEI HÍRLAP Ki dönt jól, magánnyugdíjpénztár vagy társadalombiztosítási nyugdíj? Jelenleg augusztus 31. a határidő, de törvénymódosítás, pontosítás várható Magánnyugdíjpénztár, állami nyugdíjbiztosítás, önkéntes nyugdíjpénztár — fülünknek ismerős fogalmak, sőt a döntés határidői is köztudottak. Azt is tudjuk, hogy az új, vegyes finanszírozású nyugdíjrendszer 1998. január 1-jétől lépett életbe és ez év augusztus 31- én lejár a nem pályakezdő állampolgárok választási lehetősége egy magánnyugdíjpénztárba csatlakozáshoz. Ismerős szavak, de a lényegüket mégsem látja át a legtöbb ember. Megkerestük a megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóság igazgatóját, dr. Vízhányó Mihályt, ismertesse meg velünk a leglényegesebb tudnivalókat. Szerinte általánosan megfogalmazott törvények, elvek léteznek, de szinte minden ember egyéni eset. Az emberek különböző élethelyzetben vannak, eltérő a nyugdíj alapjául szolgáló szolgálati idő összetétele, a nyugdíj kiszámításának módja, eltérőek a nyugdíjreform rendszerébe történő bekapcsolódás időpontjában fennálló feltételek. Megtudtuk, hogy a megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóság békéscsabai székházában, gyulai kirendeltségén és meghatározott időben vidéken, a kijelölt önkormányzatoknál is fogadják az ügyfeleket és személyre szóló tanácsokat adnak nekik, nemcsak az állami, hanem a magánnyugdíj feltételeiről is. (Nemzetiséglakta vidékünkön még szlovák nyelvű felirattal és felvilágosítási lehetőséggel is találkoztunk az intézményben.) A magán-nyugdíjbiztosítók is felkereshetők és ezek is kivétel nélkül adnak felvilágosítást lehetőségeikről, saját feltételeszírozás esetében meg is oszlik az ellátási felelősség. — Akkor miért szükséges a két intézményt (a korábbi felosztó-kirovó társadalombiztosítási nyugdíjrendszert és az egyéni folyószámlán alapuló tőkefedezeti magánnyugdíjrendszert) egymás mellett működtetni? — Ez általános biztosítási és gazdaságelméleti kérdés. Ha megfelelő arányban osztunk meg kockázatokat, az nagyobb biztonságot jelent. Különböző összegeket több helyen befektetni nagyobb túlélési esélyt feltételez. Az állami nyugdíj alapvető garanciája az állam, amelynek gondoskodnia kell polgárai megélhetéséről. A magánnyugdíjpénztár rendszerében is az állam — a gazdaság stabilitása — a legfőbb garancia, de ha jól gazdálkodik a pénztár, a polgár számottevően többet is kaphat a hozamokból, mint amennyit befizetett. Persze ma még igazán hitelesnek a magánnyugdíjpénztárak kevésbé ismert járadéktáblázatait A pályakezdőnek minősülök köre Nem mindenki pályakezdő, aki annak hiszi magát. A pályakezdők valóban automatikusan az új vegyes nyugdíjrendszerbe kerülnek, a nem pályakezdők augusztus 31-ig választhatnak a régi és az új rendszer között. A pályakezdő meghatározása a társadalombiztosítási járulékokról szóló törvényben szerepel. Általános értelmezés szerint az a pályakezdő, akinek 1998. június 30-ig még nem volt munkahelye (nem volt biztosított) és 1998. július 1. óta nem volt olyan jövedelme, amely után társadalom- biztosítási járulékot vontak le és még nem töltötte be a 42. életévét. Azok a fiatalok például, akik a korábbiakban már nyári munkát végeztek és persze rendes, hivatalos közterhekkel csökkentett jövedelmet kaptak, vagy például az egyemre való bejutás előtt dolgoztak, nem minősülnek ismételt munkába állásuk után pályakezdőnek. Augusztus 31-ig még ők is beléphetnek a vegyes finanszírozású rendszerbe. ikről, kedvezményeikről. A magánnyugdíjpénztárak listája is bárki számára elérhető az interneten, felvehető a kapcsolat tanácsadó segítségével, a magánpénztár felkeresésével. Az országban közel 40 tevékenységi engedéllyel rendelkező pénztár létezik, különböző tőkeerős pénzintézeteknél és biztosítóknál vagy önállóan, tíz körüli a legerősebb és legnépszerűbb pénztárak száma. — A lehetőség tehát adott, érdeklődtek az emberek a különbözőfeltételek iránt? — kérdeztük dr. Vízhányó Mihályt. — Nem mondhatnám, hogy nagy vagy nagy volt a tolongás. Két éve, hogy hatalmas reklám- kampány keretében mindenfelől az 1998. január 1-jén startoló új vegyes finanszírozású nyugdíjrendszerről hallhattak az emberek. Az erre figyelők akkor szinte örök érvényű szabályozásnak hitték a reformot. Azóta annyi minden változott, hogy sokan levonták a következtetést: nincs ember, aki ma meg tudja mondani, mi lesz 2013-ban vagy később. Nem lehet tudni, mit hoz egy új parlamenti ciklus, egy új politikai akarat. A hosszú távú megbízhatóság a legbiztosabb, a változások előre nem láthatósága a legbizonytalanabb pontja lehet a nyugdíjrendszereknek. Egy bizonyos, az állami nyugdíjbiztosítás jelentősége továbbra is megmarad, ha a vegyes finansem fogadhatjuk el, az is mindig függvénye lesz majd a folyósítás időpontjában adott gazdasági helyzetnek, és természetesen a pénztár addigi gazdálkodásának is. A magánnyugdíjpénztárak járadéktáblázatai ugyan nem titkosak, de általában ügyfeleiket nem tájékoztatják róla. Hiszen azt, hogy mit hoz majd az éves hozam 10 esztendő alatt, ma még senki nem jósolhatja meg. — Melyik az az életkor, amikor még érdemes magánnyugdíjpénztárat is választani? — Erre nem lehet egyértelműen válaszolni. Az egyéni élethelyzettől függ, és attól is ki, milyen szempontból ítéli meg, érdemes-e választania vagy sem? A törvény nem tiltja, de 47 éven felül már nem célszerű a magánnyugdíj rendszerébe lépni, esetlegesen csak magas kereset, magas tagdíjfizetés mellett. A nyugdíj- korhatár 62 év, minimum 15 évi tagdíjfizetés szükséges egy viszonylag megfelelő havi járadékszolgáltatás eléréséhez. Legalább 180 havi tagdíjfizetés alapozza meg a normajáradék garanciáját, ami azt jelenti, hogy a leendő ellátás a társadalombiztosítási feltételek szerint járó nyugdíjnál semmiféleképpen sem lehet kevesebb. Ä választás egyik szempontja lehet: „...én bizonyosan megélem a nyugdíjast kort, nekem nyugdíjam lesz és az jó lesz számomra”, a másik „...nem élem meg a nyugdíjas kort, mit hagyhatok a családomra?”. Ha valaki átlép a magánnyugdíjpénztári rendszerbe, ennek következményeként az egyébként járó társadalombiztosítási nyugdíja 75 százalékát kaphatja majd az álA magánnyugdíjpénztárak lényege Ezek a kötelező nyugdíjrendszer részét képezik. Az alapeset az, hogy az oda fizetendő tagdíjat vagy a társadalombiztosítási rendszerbe, vagy a magánnyugdíjpénztárba mindenképpen be kell fizetni, az állami elvonás létezik. A kettőnek a működtetése tér el egymástól. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszert a mindenkori törvények határozzák meg, milyen feltételekkel, milyen ellátást kap az ügyfél. A magánnyugdíjrendszerben a polgári jogi szabályozás, a tulajdon védelme jobban érvényesül. Akik pályakezdőnek minősülnek, azoknak a valamikor öregségi nyugdíjuk mintegy kétharmadát adja a társadalombiztosítási nyugdíjpénztár, egyharmadát a magánnyugdíjpénztár. Csak az kaphat ilyen ellátást majd, akinek az állami ellátása is biztosított. Megyénkben is több a nyugdíjasok között a nő, mint a férfi. Ez a jellemző országunkban ARCHÍV FELVÉ Iámtól. Ha nem fizetett magánnyugdíjpénztári tagdíjat 180 hónapon át, akkor nem kaphatja a legalább 25%-ot kitevő garantált járadékot, hanem a tényleges összeg után járót, vagy egy összegben felveheti a magánnyugdíjpénztári számlán összegyűlt tagdíjat és annak hozamait. Ha magas volt a jövedelmem és a pénztár jól gazdálkodott, akkor szép öszsze- get vehetek fel. Halálom esetén a családom, örökösöm, a kedvezményezettem lesz vagyonosabb. Az özvegyi nyugdíj szintje az új nyugdíjrendszerben meglehetősen alacsony. Aki saját jogon is kap nyugdíjat, az özvegyi jogon az elhunyt jogszerző ellátásának 20 százalékát kaphatja az állami társadalombiztosítástól. Ez havi negyvenezer forintos nyugdíj esetében, az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnése után 8 ezer forint havonta. A magánnyugdíjpénztári tag esetében 6 ezer forint. Ebben az esetben a havi 2 ezer forint nagyon kis különbség, ha az egyéni számlán nagyobb ösz- szeg gyűlt össze, az számottevően kedvezőbb is lehet. A kizárólagos társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben viszont a befizetésekből örökölni nem lehet. — A törvény értelmében 2000. december 31-ig az önkéntes elhatározás alapján átlépők még vissza is léphetnek a magánnyugdíjpénztárból a kizárólagos társadalombiztosítási rendszerbe. Sőt, ha elégedetlenek az egyik magánnyugdíjpénztárral, akár félévente választhatnak másikat. — Igen. Fontos fogalom azonban a pályakezdőké, akiknek 1998. július 1-jét követően munkába állásukkor kötelezően a vegyes nyugdíjrendszer hatálya alá kell tartozniuk, azaz magánnyugdíjpénztárat kell választaniuk. A pályakezdő fogalmának értelmezésével összefüggésben azonban igen sok probléma derült ki az eltelt két esztendő alatt. Ezért várható, hogy a parlament pontosítja, módosítja a magánnyugdíjtörvényt. Lehetséges, hogy meghosszabbodik az augusztus 31 -i határidő is. Nagyon nehéz például egyértelmű bizonyítékot szerezni arról, valaki valóban pályakezdő-e vagy sem. Például, aki 1995 előtt ösztöndíjas szakmunkástanuló volt, az már biztosítottnak minősült, mai fogalmaink szerint nem pályakezdő annak ellenére, hogy egyetlen napot sem dolgozott. Erre esetleg maga az ügyfél sem emlékszik. Olyan különlegességek is voltak a világon, hogy valaki kölcsönadta az adó- és személyi számát 15-16 éves tanulóként, adataival más dolgozott vele, de őt tartjuk nyilván. Netán valaki főiskolásként kukoricacímerező dolgozhat tovább, ha a munkáltató igényt tart rá. Az egyéni és a társas vállalkozók esetében pedig rokkantság esetében sincs korlátozás. A megyei nyugdíjasok, járadékosok között (igen sokféle ellátást foglalunk e kategóriába) 1999. január 1-jén 140 ezer 955 ügyfelünket tartottuk nyilván. Az ellátások havi átlagösszege: 22 ezer 659 forint. Egyébként a tavalyi év elején a megyei lakosságszám 398 526 ember volt. — Éri-e valamilyen hátrány a leendő nyugdíjast a pályakezdő lét elveszítéséből vagy sem, netán kevesebb nyugdíjat kap vagy korlátozottabbak a lehetőségei? — Lehetőségei mindenféleképpen szűkebbek lesznek. Sok esetben azonban a pályakezdői jogállást kizárólag az ügyfél nyilatkozata alapján fogadja el a nyugdíjpénztár, függetlenül attól, hogy valóban pályakezdő vagy sem. A társadalombiztosítási nyilvántartásban jelenleg megyén belül követhető, hogy hiteles-e a nyilatkozat. Az országos számítógépes adat-nyil- vántartási rendszer készül ugyan, de nem ebből a célból. Jelenleg a jövedelmek után fizetett társadalombiztosítási járulék 33 százalék, 22 százalék a nyugdíjbiztosításé, 11 százalék az egészségbiztosításé. Ezt a foglalkoztató fizeti. Az egyén által fizetett járulék — amelynek éves felső határa most 1 850 200,- Ft — jelenleg 11%- os. 3 százalék az egészségbizMit jelent az önkéntes nyugdíjpénztár fogalma? Ahogyan a nevében is olvasható, saját elhatározás alapján választható. Bárki beléphet, ha a tagdíjat fizeti, attól függetlenül, hogy van-e társadalombiztosítási jogviszonya vagy sem. A tagdíjat fizetheti vagy kiegészítheti a munkáltató, a foglalkoztató, más személy is támogathatja. A tagdíj összege az alapszabálytól függően bármekkora lehet. Teljesen független a nyugdíjrendszertől, önkéntes megtakarítás jellegű. Annyiban különbözik az egyéb pénzintézeti befektetésektől, hogy van tízéves várakozási idő, amíg az ott elhelyezett pénz felvehető (kivéve a megrokkanás vagy nyugdíjkorhatár betöltése esetét). Ha valaki idős korára félre kíván tenni és teheti, beléphet ezekbe az önkéntes nyugdíjpénztárakba. Nehéz különbséget tenni, olykor a magán- és az önkéntes nyugdíjpénztár a legtöbb banknál, pénzintézeteknél, biztosítóknál, mint anyaszervezetnél, együttesen működnek. Az önkéntes nyugdíjpénztárban gyűjtött pénz is örökölhető, és a kedvezményezett felveheti csakúgy, mint a magánnyugdíjpénztárban összejött forintokat. 1 1999. január Ellátás fajták Létszám (fő) Ellátások megoszlása (%) Ellátások átlaga (Ft) Öregségi és öregségi jellegű nyugellátások 82 551 58,6 26 233.Korhatár alatti rokkantsági nyugdíjak 21707 15,4 22 406.Hozzátartozói nyugdijak 11224 8,0 19 919.Árvaellátás 4 525 3,2 14 368.Mezőgazdasági szövetkezeti járadékok 808 0,6 19432.Baleseti járadék 1 108 0,8 8 175.Megváltozott munkaképességűek járadékai 14 033 10,0 13 341.Rokkantsági járadék 1 180 0,8 11 328.Vakok személyi járadéka 215 0,2 7 695.Házastársi pótlék 3 399 2,4 6 601.Egyéb 205 0,1 19 287.Összesen: 140 955 100,0 22 659.A megye nyugdíjasainak, járadékosainak száma, az ellátások átlaga táborban volt diákmunkás és így lett biztosított, amelyről nem is tud. — Van, aki attól fél, egyszer csak elfogy az állami társadalombiztosítási nyugdíjra kifizethető pénz, s nem kapunk nyugdíjat. Most igyekszik mindenki nyugdíjba menekülni. — Az lehetetlen, az államnak a törvény alapján biztosítania kell a fedezetet. Ha az állam ezt nem tudja garantálni, akkor gazdasági csődről fogunk beszélni és sajnos akkor magánnyugdíjat sem lehet miből fizetni. A megyében ma már nem érzékelhető, hogy nyugdíjba „menekülnének” az emberek. Ma már stabilizálódott a foglalkoztatási helyzet. Korábban valóban az volt, hogy aki tehette, elment rokkantsági, öregségi, előnyugdíjba. Mára a helyzet úgy változott, hogy aki megszerzi valamilyen ellátásra a teljes vagy a részjogosultságot az ellátás haladéktalan megállapítását kéri, hiszen a Munka Törvénykönyve alapján változatlan feltételekkel tosításé, 8 százalék a nyugdíj- biztosításé. A magánnyugdíj- rendszert\ez önkéntesen csatlakozók és a pályakezdők az állami rendszerbe 2 százalékos nyugdíjjárulékot fizetnek, a választott magánnyugdíjpénztárba egyéni számlájukra a 6 százalékos járulékot, mint tagdíjat fizethetik meg. A korábbi szabályok szerint 2000-től ez a mérték 8 százalékra emelkedne. A hírek azonban arra utalnak, hogy előreláthatólag marad a jelenlegi szint. A munkáltató -— de a dolgozó maga is — a tagdíját a tagdíjalap 10 százalékáig önkéntesen kiegészítheti. Aki választhatott és vissza akar lépni a magánnyugdíjpénztárból a tisztán állami társadalombiztosításba, 2000. december 31-ig következmények nélkül, személyesen, egy alkalommal megteheti. Egyedül a rokkantsági nyugdíjasok állapotjavulása esetén nyílik meg ismét a választási lehetőség. A hozzátartozói ellátásra jogosult özvegy, árva azonban a visszalépés kérdésében már nem dönthet és hozzátartozói ellátásának alapja akkor is a csökkentett összegű nyugdíj, ha a magánnyugdíjpénztári egyéni számlára az elhunyt még csak keveset fizetett. Bede Zsóka
