Békés Megyei Hírlap, 1999. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-26 / 198. szám

iBEKMffiYjlHIRLAF CSALÁDI OLDAL 1999. augusztus 26., csütörtök Nyárutó három határon Három tartomány három kultúrával: Karintia, Friaul-Julisch- Yenetien és Szlovénia egy közös turisztikai régiót alkot. Idegen- forgalmi együttműködésük egyedülálló lehetőséget nyújt a ven­dégeknek az Alpok és az Adria találkozásánál, kristálytiszta ta­vak mellett, a tengerparton és a hegyekben. SZEXPOSTA Dr. Bordás Sándor rovata Mélység” jeligés levélben egy 18 éves lány azt írja, hogy fiúja elhagyta őt, de nem tudja, hogy miért. Annyit mondott, hogy kiábrándult belőle, és nem akar vele tovább járni. Véleménye szerint semmilyen okot nem szolgáltatott arra, hogy a fiúja így lépjen, és sze­retné tudni, hogy mi állhat a döntése mögött és hogy tudna ezen változtatni? Kisasszony, hogy a fiúja döntése mögött mi állhat, ne­héz volna megmondani egy pár soros levél után. A kiáb­rándulás lélektani okairól vi­szont írnék Önnek, ami talán segít abban, hogy utólag kiala­kítson kapcsolatukról egy ké­pet. Az ember vágyait, ideáljait könnyen rávetítheti egy másik emberre, különösen arra, aki­be szerelmes. A szerelem, mint felfokozott érzelmi álla­pot, sok illúziót hozhat létre a partnerről, megzavarhatja az emberismeretet és tisztánlá­tást, a valóság érzékelését. Ilyenkor az illúziót romboló jelekkel találkozva, az ember hajlamos azokat elhárítani, esetleg hamisan magyarázni. Ez a beállítódás különösen erős lehet, ha valaki különben sem jó emberismerő, esetleg túlságosan naiv vagy egocent­rikus. Mindez könnyen egy el­lentétes helyzetet hozhat létre: az ember úgy érzi, azért szeret valakit, mert nagyszerű tulaj­donságokkal rendelkezik, ho­lott a valóságban azért látja nagyszerűnek, mert szerelmes belé. A szerelem csökkenésé­vel az ember mind gyakrabban ütközhet a valóságba, megkez­dődik a kiábrándulás folyama­ta. Ilyenkor emberünk több­nyire nem önmagát hibáztatja, hanem a partnerre haragszik, hogy miért nem olyan, mint amilyennek elképzelte. Kiáb­rándulást okozhat az is, hogy a szerelmes ember éppen érzel­mi felfokozottsága miatt átme­netileg másképpen viselkedik, mint a hétköznapi életben, mi­vel akaratlanul is a „szebbik arcát” mutatja: kedvesebb, gyengédebb, figyelmesebb, gondoskodóbb, megértőbb, el- fogadóbb, szexuálisan aktí­vabb, mint egyébként. Kiáb­ránduláshoz vezethet a tudatos szerepjátszás, az érzelmi szél­hámoskodás, a másik ember szándékos megtévesztése vagy manipulálása a szerelmi életben valamilyen cél elérése érdekében. Másrészt számolni kell azzal is, hogy az idő múl­tával az élethelyzetek, de az emberek is megváltozhatnak. Ennek hatására átértékelőd­hetnek igényeik, erkölcsi mér­tékeik, megváltozhat kultu­ráltsági színvonaluk, beállí­tottságuk, gondolkodásmód­juk. Ezek a lassú, sokszor már csak végeredményében észre­vehető változások is az egy­másból való kiábrándulás for­rásává válhatnak. A kiábrándulás ellen első­sorban az őszinteség, a közö­sen átélt élmények során ki­alakuló szeretet, az együttfej- lődés, a közös sorsalakítás vállalása védhet meg. Az ókori görög nyelvben két szó volt a szeretetre: a fileo — a rajongással szeretést, a agapeo pedig az ismerve sze­retést jelentette. Az utóbbit tartották magasabb rendűnek, melynek lényege volt az, hogy „tudom, hogy ki vagy, és ezzel együtt szeretlek”. Kisasszony, talán ennyit a problémájáról. A japán táplálkozás egészségesebb A japánok kevesebb fűszert és cukrot használnak egy-egy étel elkészítéséhez, mint mi. S a távoli szigetországban, akár a retek leveléből is készíthető helyi ínyencség. Aki úgy érzi, érdeklik a gasztronómiai különlegességek, az okvetlenül olvassa el a kö­vetkező sorokat. A kami Alpok és a Karavankák hegyláncolatainak találkozásá­nál három ország határos: Ausztria, Olaszország és Szlo­vénia. A három határ vidéke ma közkedvelt kirándulóhely. A ró­mai kori, a szláv és a germán kultúrkör találkozásánál minden nap más-más programra van le­hetőség: vitorlázás a tengeren, rafting Ausztria legmagasabb hegyének patakjaiban vagy szörfözés a 200 karintiai tó egyikén. Felderítő utat is ajánla­nak a szlovéniai Triglavi, vala­mint a karintiai Magas-Tauemi Nemzeti Parkban. Változatos kulturális programok hívogatják a vendégeket ebben a 100 kilo­méteres körzetben; érdemes fel­keresni a trieszti Miramare kas­télyt és a laibachi operát. A sportkedvelőkre az Alpok legér­dekesebb golfpályái várnak. A térség hegyei, melyek oly­kor elválasztották egymástól az itt élő népeket, ma a három or­szág együttműködésének szim­bólumai. Legjobban jelképezi Több, mint 20 éve nem volt új hatású gyógyszercsoport a be­tegség kezelésére. Samuelsson 1982-es Nobel-díjas felfedezé­se jelentette az új gyógyszer- csoport kifejlesztésének kezde­tét. Dr. Vadas Erzsébet, az MSD Kanadában működő (MERCK FROSST) kutatóinté­zetében a 80-as évektől aktív résztvevője volt ennek a mun­kának, és az ő nevéhez fűződik az új generációs asztmagyógy­szer, a napi egyszer adagolású leukotrién-antagonista kifej­lesztése. — A betegségről és az asztmás betegekről szerzett ta­pasztalataim megerősítettek ab­ban, hogy égető szükség van egy új gyógymódra — mondta a tudósnő. — Bebizonyosodott, hogy az általunk kifejlesztett szer új, célzott hatásmechaniz­musával további előnyöket biz­tosít az asztma legyőzése érde­kében, és már hat éves kortól adható. A modem orvostudo­mány fontosnak tartja azt is, hogy megkönnyítse a betegek számára a gyógyszerek haszná­latát. Végső formájában az új gyógyszer egy napi egyszeri adagolású tabletta, és addig kí­sérleteztünk, míg gyermekek számára cseresznye ízű rágó­tabletta formájában állítottuk elő. Külön elismerés számomra, hogy itt lehetek a gyógyszer magyarországi megjelenésénél, ezt a 2238 méter magasra veze­tő „határok menti út”, ahol a gyalogos egyszer olasz, egyszer osztrák földön sétál. A régió vendégcsábító ajánla­tában olyan érdekes ingyenes programok várják a látogatókat, mint a borkóstolás, lovaglás. En­nek feltétele, hogy a nyaraló leg­alább három éjszakát Karintiá- ban töltsön és rendelkezzen Karin tiá-kártyával. (Ezzel a tu­risztikai kártyával az egész tarto­mányban számos idegenforgal­mi látványosság ingyen látogat­ható és ugyanígy térítésmentes vele több hajóút és vasútvonal.) Karintia egész évben gazdag és változatos kulináris ajánlatok­kal várja az ínyenceket, a „vén­asszonyok nyarán” a régió pedig az ízek paradicsomává válik. A szőlőszüret és a must időszaká­ban a szlovén és olasz konyha ínyencségeit együtt élvezhetik a vendégek a karintiai parasztpor­ták házias ételeit. A Wörthi-tó partján fogast és harcsát, ízletes mustot kóstolhatnak. hisz tudományos és szakmai si­kereimet jórészt a magyar okta­tás kimagasló színvonalának köszönhetem.” Dr. Cserhát Endre, a SOTE I. számú Gyermekklinikájának professzorának véleménye sze­rint: a gyermekkori asztma ösz- szetett jelenség. Bár a hazai gyermekorvos-hálózat nagyon fejlett, mégis előfordulnak alul­diagnosztizált, vagy nem meg­felelően kezelt betegek. Az asztma gyakran halmozottan fordul elő a családoknál, mivel kialakulásában szerepe van az örökletes tulajdonságoknak is. Itt a szülőkre is nagy felelősség hárul: ha makacs légúti megbe­tegedést tapasztal gyermekénél, és ráadásul a családban volt már allergiás vagy asztmás megbe­tegedés, fontos, hogy eljusson a szakorvosi vizsgálatra. Bár az asztma krónikus megbetegedés, megfelelő kezelés esetén a kis­betegek is gyakorlatilag tünet­mentessé válhatnak és egészsé­ges kortársaikhoz hasonlóan él­hetnek. Tapasztalataink szerint a vizsgálatban részt vevő kisko­rúak döntő része előnyben ré­szesítette a rágótabletták a más, korábban szedett gyógyszerek­hez képest. Az új gyógyszerrel a világ több pontján szerzett ta­pasztalatok szerint alkalmazá­sával állandó gyógyító hatás ér­hető el, kevesebbszer van szük­Hagyomány az őszi „libala­koma”, Friaul-Julisch-Veneti- en-ből származó borral. Októ­ber 4. és 10. között Wolfsberg városa „töknapokra” invitálja a vendégeket, ahol e zöldség 150 ezer féle elkészítési módjával ismerkedhetnek meg. A Gail- völgy a XIV. század óta híres tejgazdaságairól. Itt évente sajtfesztivált rendeznek (idén szeptember 25—26-án lesz). Október végén Dél-Karintia a „puliszka-fesztiválnak” ad ott­hont. Aki élete legszebb napját szeretné igazán különlegessé tenni, havasi álomesküvőt tart­hat Karintiában. A menyasz- szonyt, a vőlegényt és a nászné­pet lovas szekéren vagy oldtimer autón viszik a hegyi templomba, majd a boldogító igen kimondása után egy alpesi házba, ahol már a megterített, karintiai specialitásokkal telera­kott asztal várja a vendégeket. Mindehhez helyi zenészek biz­tosítják a jó hangulatot. Az es­küvő után az ifjú pár a mézes­heteket a legszebb, romantikus alpesi tájákon töltheti el. Akinek a pénztárcája lehető­vé teszi, ne fossza meg magát ezektől az élményektől. ség az inhalációs készülékek használatára is. Ez utóbbi külö­nösen fontos a gyermekek szá­mára, mert nehezen sajátítják el használatát, és a szteroidot tar­talmazó szerek esetében, külö­nösen nagyobb adagok esetén mellékhatásokkal, és így egész­ségi kockázattal is számolni kell. Úgy látom, a hazai egészség- ügyi vezetés is felismerte a kor­szerű, hatásvizsgálatokkal alá­támasztott eredményességű gyógyszerek alkalmazásának jelentőségét, így bízom abban, hogy az asztma gyógyításában is érvényesülni fognak ezek az elvek. Kevesen tudják, hogy az asztma néha halállal végződik, ez Magyarországon évente kö­rülbelül 200 emberi életet je­lent. A népesség fogyásának statisztikáit ismerve mindent meg kell tenni ennek a számnak a csökkentéséért, s ebben az új asztmagyógyszer is jelentős szerepet játszhat a jövőben.” Az MSD a világ egyik veze­tő kutatásorientált gyógyszer- gyártó és szolgáltató vállalata, amely a legtöbb vényköteles gyógyszert adja el a világon. Az MSD innovatív termékek széles skáláját fedezi fel, fejleszti, gyártja és forgalmazza az egészség javítása érdekében. A vállalat nonprofit kezde­ményezésére az orvosok bibliá­jának tartott MSD Orvosi Kézi­könyv mellett 1997-ben magya­rul is megjelent a hiánypótló MSD Geriátriai Kézikönyv, majd 1998-ban idegen nyelven elsőként magyarul az MSD Or­vosi Kézikönyv a Családban. — A már eddig Japánban töltött csaknem két és fél évtized alatt alkalmam volt megismerni és megszeretni a japán konyhát. A távoli országban sok újat tanul­tam. Nemcsak a főzési ismere­teim gyarapodtak, s nemcsak a pálcikával való evés fogásait lestem el, hanem megismerked­hettem a távol-keleti terítésmű­vészet és étkeztetés kultúrájával is — kezdte a tájékoztatást Doma-Mikó István festőmű­vész, a füzesgyarmati Japán Múzeum megteremtője. — A japánok egy-egy étke­zéshez többféle fogást is tálal­nak — folytatta az ismert mű­vész —amelyeknek többsége alig egy csipetnyi vagy kés­hegynyi. A japán étkezés meny- nyiségében és kalóriájában is alulmarad a más országokban meghonosodott táplálkozással szemben, vitaminokban viszont fölötte áll azoknak. Mindezek­ből következik, hogy Japánban kevesebb az elhízás, és az ét­rendekből eredő betegség. To­vábbá a japán ételek íze sokkal másabb, mint a magyaroké, ugyanis jó­val kevesebb sót, cukrot és egyéb ízesítőt hasz­nálnak. A távol-keleti konyha szinte nem ismeri a hul­ladék anyagot mindent ötletesen és ízletesen hasznosít. Például: a re­tekből leves készül, a szárából sóban erjesztett savanyúság, olajban pu­hára párolt leveléből pe­dig húsételhez köret lesz. A csirkehús bőre sem kidobandó, szójaszószba forgatva miniatűr nyárson sütik ropogósra, a lapu­levél szárából pedig édesség ké­szül. A japán tálalás ízléses és öt­letes. Ä sok apró falatka nem csak ízekben és vitaminokban gazdag, hanem színeiben is meg van tervezve. A szín- és formatervezés néha már szinte művészetbe csap át, s a vendég szinte sajnálja elfogyasztani a finom falatokból kialakított „domborműveket”, amelyek le­hetnek: szigetecskék, hegyecs- kék, fák, házacskák és egyebek. Jellegzetes japán fűszerek: a shichimi togarashi (ez hét alko­tóelemű fűszerkeverék), a yukari (ezt a rizs ízesítésére használják), a gomashio (ez tu­lajdonképpen a szezámmagsó, amit rizs, zöldségek, saláták ké­szítésekor használnak). A ten­geri konyhanövények közül je­lentős a nori (préselt alga), wakame (húsos hínárlevél), kaisó (salátaszerű növény) és a kanten (kocsonyatermeíő nö­vény). Fontos japán fűszerkeve­rék a szójaszósz is. Ez feketeká­vé színű és sűrűségű sós folya­dék, amely az ételek só helyetti ízesítésére alkalmas. Jellegzetesen japán termék a tófű is. Ez sajtszerű, puha, kel­lemes ízű szójatúró. Elsősorban levesekben, de sütve is használ­ják. Az anko édesbab, s a japán édességek ízesítője. (A cukros lében puhára főzött piros babot egészben és krémmé passzíroz- va hasznosítják.) Japánban a kenyér helyettese a rizs, amit üresen vagy szója­szósszal, illetve különböző ma­gokkal ízesítve fogyasztanak. Ez ízletesebb, mint a külföldön főzött rizs. A japán elkészítés annyiban különbözik, hogy fe­dő alatt pároláskor a rizshez pontosan annyi vizet adnak, amennyit felszív. így a végén az ízekben gazdag víz fölösle­get nem kell leönteni. A mochi tömített rizs tradici­onális étel, fogyasztják főzve és sütve is. Jellegzetesen japán ital a sake, ami rizsből erjesztett, sa­játságos ízű gyenge alkohol, amit melegítve vagy hűtve fo­gyasztanak. A teák közül ked­velt a mugi-cha, ami nyári hűsí­tő ital. Elkészítésekor az érett árpaszemeket lábasban meg­pörkölik, majd három percig forralják. Leszűrve, lehűtve fo­gyasztják. A másik kedvelt tea az úgy­nevezett zöld tea. Ez úgy készül, hogy a zöld tealeveleket leforrázzák és le­szűrik. Ízesítés nél­kül, melegen isszák. Japánban a gye­rekek az iskolába az obento uzsonna­készlettel viszik az élelmet. Az obento egy lakkozott, fede­les fadoboz, ami főtt rizst, főtt zöld­ségeket, egy falat halat, Csipetnyi sa­vanyúságot, sült húst, édesbabot, egyebeket tartal­maz, s az ételeket kis rekeszek vá­lasztják el egymás­tól. A japánok ked­velt tápláléka a ba­romfi, amiből pél­dául az oyako-dont is készítik. Ez úgy készül, hogy a csirkehúst és a szálirányba csíkokra vágott hagymát cukros szószban pu­hára pároljuk. Ráütjük a tojást, majd az egészet összekever­jük, s együtt tetszés szerint pu­hára pároljuk. Ezt követően az ételt a mélytányérba, a púpo­zott rizs tetejére borítjuk. A te­tejére szórt, ollóval cérname­téltre vágott norival (préselt algával) ízesítjük, és melegen tálaljuk. Tehát mint láthatjuk, Japán­ban igencsak másképp táplál­koznak az emberek, mint ná­lunk. Akinek megtetszett: ki le­het próbálni. Magyari Barna Egy áttörő jelentőségű felfedezés A cseresznye ízű rágótabletta asztma ellen már hat éves kortól adható A Korányi Intézet adatai szerint Magyarországon az elmúlt öt évben megkétszereződött a nyilvántartott asztmás betegek szá­ma. Az elkövetkező 10—15 évben várható a tendencia folytatá­sa, ezen belül is növekedőben van az asztmás gyerekek száma. Ez sajnálatos módon megfelel a civilizált országokban tapasz­talt trendeknek. Elmondható, hogy az asztma hatékony gyógyí­tása Magyarországon is társadalmi méretű probléma.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents