Békés Megyei Hírlap, 1999. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-25 / 197. szám

i^RÉKÉS MEGYEI HÍRLAP­MEGYEI KORKÉP 1999. augusztus 25., szerda 4 A Sapardról. (i) Balog Károlyné, az Észak-Békés Megyei Önkormányzati Térségfejlesztési Társulás foglalkoztatás-szervező me­nedzsere és Velkey Gábor, az MTA Regionális Kutatá­sok Központja Alföldi Inté­zetének munkatársa a Sapard-programról két sár­réti településen tart előadást augusztus 25-én. A déva- ványai előadás délelőtt 10 órakor a polgármesteri hiva­talban, a vésztői (szintén a polgármesteri hivatalban) 14 órakor kezdődik. Balesetek, (u) Tegnap két baleset történt a 47-es főúton, az első Orosháza külterületén, ahol két sze­mélygépkocsi ütközése kö­vetkeztében egy súlyos és egy könnyű sérültet szállí­tottak kórházba. A délutáni órákban Telekgerendás után szintén két gépkocsi „futott össze”, a balesetnek egy könnyű sérültje volt. Mező- berényben egy kerékpáros hajtott gépkocsi elé, a bicik­list súlyos, életveszélyes sé­rülésekkel szállították kór­házba. Önakasztások. (u) Kedden a megyében két rendkívüli haláleset történt. Nagyszénáson egy 1925- ben született, Eleken pedig egy 1949-es születésű férfi akasztotta fel magát. Egy fejezet Kuzma alezredesnek (Folytatás az 1. oldalról) — Rövidesen megjelenik a könyve, amiben a tragikusan el­hunyt Kuzma Mihálynak is szentel egy fejezetet. Mi újat tudhatunk meg az alezredesről? — Nem tagadom, Kuzma Mihály a barátom volt. Ott vol­tam a temetésén, de nem álltam a protokoll részvétnyilvánítók közé. Magamban gyászoltam őt. — Igaz a hír, amely szerint Kuzma Mihály a halála előtt megírta Önnek, mi folyik a Bé­kés Megyei Rendőr-főkapitány­ságon? — Nem, nem igaz. Halála előtt járt nálam, sokat beszél­gettünk, de nem írt az öngyil­kossága előtt. Könyvemben helyreteszem az ő becsületessé­gét, rátartiságát, s azt, hogy őrült felelősséggel járta végig, nyomozott kitartóan a reá bízott ügyekben. A beszélgetésünkből talán kiderül, mi is vezetett a halálához... — Mire számít a könyv meg­jelenését illetően? Lesznek tilta­kozások, perek? — Nem ígérek szenzációt, hiszen nem az volt a célom. Csak az eszmecserét próbáltam rekonstruálni, amelyet Kuzma Mihállyal folytattunk. Azt nem tudom, perelnek-e. Egy biztos, csak az igazat írtam meg. Vala­kinek a kérdésére úgy fogal­maztam, ez memoár, de azt hi­szem, helyesebb, ha kórképnek nevezem, hosszú óval... Szólok arról, hogy a rendőrségen belül milyen gyermekbetegségeken mentünk keresztül. Úgy gondo­lom, ennek a könyvnek a meg­írásával elsősorban magamnak tartoztam. — Három és fél évtizedes pá­lyafutása alatt — legyen bármi­lyen rendszer — soha nem rej­tette véka alá a véleményét. Úgy tűnik, most sem volt szív­bajos. — Nézze, a véleményemet valóban mindig elmondtam. Sajnos mindig bejött a jósla­tom. Akik elolvassák a könyve­met, s úgy érzik, van mit elfo­gadni, van min javítani a mun­kájukban, már nem volt hiába­való ezeknek a történeteknek a megfogalmazása. A jobbítás és nem a szenzációhajhászás volt a célom. — Lehet, hogy nem válaszol a következő kérdésemre, mégis felteszem. Ennyi súlyos bűnügy, robbantgatás, Whiskys-szökés és egyebek után nem tartaná elegánsnak, ha lemondana a belügyminiszter? — Nem az én dolgom ezt el­dönteni, sem véleményezni. Egy biztos, becsülöm a japáno­kat. Ott ugyanis, ha tíz percet késik egy gyorsvonat, lemond a közlekedési tárca vezetője. — Megkérdezhetem, most mivel foglalkozik? — Egy raktárbázis biztonsá­gi igazgatója vagyok. — Köszönjük a beszélgetést. Béla Vali Utoljára pusztított a csapadék Feketelevesét főzte Csárdaszálláson elkészült a csatornarendszer „A VÁLTOZATOSSÁG CSAK FŰSZEREZI A GYÖNYÖRT.” (Friedrich Schiller) A tavaszi belvizek Csárdaszállá­son is komoly gondokat, jelentős károkat okoztak. Petneházi Bálintné polgármester szerint hasonló „vizes” gondok nem fordulhatnak elő a jövőben, ugyanis a megyei munkaügyi központ által meghirdetett köz­munkaprogram keretében négy hónapon át tizenhárom közmun­kást foglalkoztattak, akik nem csak rendbe tették, hanem bőví­tették is a faluban a belvízvédel­mi csatornahálózatot. A csator­nákat kitisztították, egy részét szélesítették, az átereszeket kita­karították és rendbe tették. A munkák befejezése előtt a ter­mészet már tesztelte, ki is pró­bálta a mégesakrészben megva­lósult rendszert, ugyanis rövid idő alatt nyolcvan milliméter eső zúdult a településre, ami koráb­ban óriási gondokat okozott vol­na. Ezzel szemben a csatornahá­lózat minden gond nélkül elve­zette a roppant mennyiségű vi­zet. A közmunkások tevékeny­ségéről elismeréssel szólnak Csárdaszálláson, közülük né­gyen az egyik vízgazdálkodási társulatnál kaptak állást. A polgármester asszony el­mondta: a községben a belvíz mintegy 6 millió forint kárt okozott, a központi költségve­tésből 1 millió 492 ezer forintot már megtérítettek részükre, a többit a helyi önkormányzat Tnagára vállalta: — sz — ERSTE BANK HUNGARY RT. Gyulai fiók 5700 Gyula, Városház utca 16. Tel.: (66) - 463 - 260 Lakossági ajánlatunk Magán-bankszámla vezetés forintban, devizában, átutalási megbízások, limitfigyelés, betétlekötés, ERSTE BANK VISA Electron, Classic kártya, ERSTE - TeleBank, valutaváltás, hitelek Vállalkozások részére Pénzforgalmi számlavezetés, vállalkozói betétek, VISA Business kártya, Office Banking, hitelek Tőzsdei ügyletek Nyugdíjpénztár, Lakás-takarékpénztár Betöréses lopássorozat végére tett pontot az óvodákra és öregek otthonára specializálódott haj­léktalan H. Tibor (22) elfogásá­val a Békéscsabai Rendőrkapi­tányság. Augusztus 16-ára virradóan a Tábor utcai óvodába jutott be il­letéktelen, ahonnan telefon és három csomag kávé hiányzott másnap. A Sziklai utcai bölcső­déből kávéfőzőt, kávét tüntetett el a tettes. A Lenkei utcai óvodát kétszer is meglátogatta a Békési úti öregek otthonában is „vendégeskedő” személy. Azért csak a Mokry lakótelepi öregek otthona volt a törzshelye a láto­gatónak, hisz ott négyszer is ész­lelték ottjártát. Az épületben lé­vő orvosi rendelőbe szintén be­kukkantott emberünk, s különös ismertetőjele volt, hogy minde­nütt komótosan megette a hűtő- szekrényben hagyott élelmet, a fiókban talált csokit, kávét főzött és cigarettára gyújtva ráérősen átböngészte a napi sajtót. Még tréfára is maradt ideje és energi­ája. Feliratokat hagyott a falon, hadd törjék a fejüket az egyenru­hások. A Lenkei utcai óvodában hagyott „falfirkájában” másra próbálta verni a balhét, monog­ramot és rövid szöveges üzene­tet hagyott. Az írás vezette nyomra a rendőröket, akik a Mokry lakótelepi öregek ottho­nának használaton kívüli mel­léképületében találtak rá H. Ti­borra. A fiatalember nem taga­dott, elmondása szerint kellett a kávé és egy hely, ahol megfőz­hesse mindennapi feketelevesét. Egyik első útján találta meg a melléképület kulcsát, ahol ké­sőbb meghúzhatta magát. A rendőrség a gyanúsított alkalmi lakóhelyén hiánytalanul megta­lálta a beszerzett műszaki cikke­ket is. — Both — VÉLEMÉNYEK Űrlaboratórium a békéért — Néhány év múlva, ha fürkésszük az éjszakai égboltot, talán nemcsak a csillagokat és a Holdat látjuk, hanem mesterséges „csillagot” is, vagyis olyan objektumot, mely a bolygók fényességé­vel ragyog — olvastam a napokban egy tudomá­nyos leírásban, amely eddig csak scifi-filmekben látott űrbázis létrehozásáról szólt. A lehetőség önmagában is sok kérdést felvet, a tervek pedig lenyűgözik az emberi fantáziát. A leirat szerint a mintegy két labdarúgópálya nagyságú, em­ber alkotta nemzetközi űrállomás (ISS) elkészítése folyamatban van, és a legnagyobb mérnöki vállalkozásnak tekintik a pirami­sok megépítése óta. Néhány adat a tervekből: az elkészített bá­zis 109 méter hosszú, 88 méter széles lesz. Kétszer akkora munkaterületnek, lakótérnek ad otthont, mint egy Boeing— 747-es sugárhajtású repülőgép belseje, és súlya 520 tonna. Ha­talmas mérete miatt az űrállomást nem lehet összeszerelni a Földön, mivel összeomlana a saját súlya alatt. Várhatóan 45 ki­lövést kell majd végezni az orosz startrakétákkal és amerikai űrrepülőgépekkel ahhoz, hogy az alkatrészek felkerüljenek az űrbe. Ennek a „világegyetemre nyíló ablaknak” a fedélzetén a legénység mindenféle és fajta kísérletet végez, amelyeket a vi­lág különböző részeiről származó tudósok készítenek elő. Ab­ban bíznak, hogy mindez új módszereket eredményez a beteg­ségek leküzdésében, illetve az élet jobb megismerésében. Az űrközpontra nemcsak mint lebegő laboratóriumra tekintenek, hanem ami beteljesítheti az Apoll ó-program ígéretét. Az űrha­jósok egy táblát hagytak a Holdon „Békével jöttünk, az egész emberiség nevében” felirattal. A legidősebb űrhajós, John Glenn az ISS-t szintén így nevezte: „laboratórium a békéért”, amely lehetővé teszi, hogy 16 nemzet együtt dolgozzon, és ne azon törje a fejét, hogy mit tehet a másik ellen a Földön. A két­kedőkkel szemben pedig sokan olyan helynek tekintik, ahol a nemzetek megtanulhatnak együttműködni a mindenki javára szolgáló tudományos és technikai vállalkozásokban. Reméljük, nekik lesz igazuk. Halasi Mária Van, aki kapja... Van, aki kapja, van, aki marja, és ráadásul na­gyon akarja. A tavaszi víz miatt most a minisz­tériumok úsznak. Lefaragnak innen is, onnan is, meghúzzák, és úgy tűnik, sehol sem eresztik a nadrágszíjat. A kedd reggeli (köz?)szolgáló hír­műsor riportere a templom egereiként vezette fel a közalkalmazotti bértáblán nyomorgókat, ami­vel a jelenlévő felsőoktatásban dolgozók szak- szervezetének képviselője élénken egyetértett, mondván: ha kell, vállukat vetik az oktatási minisztériumnak, és megtámogatják a pénzszerzésben.' Merthogy jó lenne, ha nemcsak a mezőgazdaságnak nyomnának a zsebébe, hanem a felső- és kicsivel alsóbb oktatásnak is. Az oktatási lobbi töret­len optimizmusa ellenére azt már borítékolni lehet, ha pénzosz­tás lesz, nem ők állnak majd a sor elején. (A templom egerei meg nem érv, azokkal tele van ennek az országnak a padlása már jó régen.) Az első helyet merész licittel — 413 milliárd, erre még nem mert ráígérni senki — már kinézte magának a kis(mező)gazdák mindent elsöprő elnök-minisztere. Erre már egy lapáttal sem le­het rátenni. Igaz, az ellenzékbe szorult szocialisták elnöke sze­rint — mint azt a minap mondta egy szanazugi tábomyitón — nincs mire kérni a pénzt, mert a kormányzatnak nincs agrárstra­tégiája (se). Annyira meg azért nem állunk jól, hogy csak úgy költsünk bele a világba. Mindenesetre az ellenzék még támo­gatná is a pénzt kérelmező gazda igényeit, ha látnák, hogy ér­telmes dolgokra (versenyképes, korszerű, EU-szintű mezőgaz­daság) költik majd el. Rossz nyelvek szerint viszont azért kell ennyi pénz, mert drága az élsport. (Na ja, sasokat nem lehet csirketáppal tömni.) Mindeközben pedig Törökországban a hivatalos hatóságok leállították a túlélőkért folytatott kutatást. A buldózerek bein­dultak, ennek ellenére az emberek nem adták fel a reményt: vannak még túlélői a földrengésnek. Mint mindenütt, ott is a hatalom döntött, a jónép meg csak bízik, bízik... Kovács Attila A mezőgazdaság nemzeti érdek A jelenlegi kormányt szerencsésebbnek nevezte elődjénél, ugyanakkor ténykedését a Meciar-kormányéhoz hasonlította hétfői, szanazugi sajtótájékoztatóján Kovács László, az MSZP elnöke. A pártelnök a szanazugi ifjúsági táborban egy fiatalok­nak rendezett, az Európai Unióról szóló rendezvény megnyitó­ján vett részt. Az Orbán-kormány két minősítése is az uniós csatlakozások fényében hangzott el. — A jelenlegi kormány szeren­csésebb helyzetben van az in­tegrációs folyamatok elősegíté­se érdekében, mint mi voltunk — mondta Kovács László, ki­emelve: az MSZP és az SZDSZ ellenzéki pártokként is elkötele­zett hívei a csatlakozásnak, míg az előző kormányzati ciklusban ugyanez nem volt elmondható az akkori ellenzékről. — Érez­hető volt, hogy fékezték a csat­lakozási folyamatokat. Tartot­tak tőle, hogy az MSZP—- SZDSZ kormány viszi véghez a csatlakozást — értékelt a pártel­nök, hozzátéve: a szocialisták szerint az a jó, ha minél előbb csatlakozik az ország az unió­hoz, hiszen túl azon, hogy min­den elvesztegetett nap egymilli- árd forintnyi elvesztett támoga­tást jelent, az uniós országok fejlődése jóval gyorsabb, mint a csatlakozni kívánóké. — A kormány magáévá tette ezt a felfogásunkat, és már nem gondol arra, hogy lassítsa a csat­lakozási folyamatokat — mond­ta Kovács László, aki a csatla­kozás egyik fontos elemének nevezte a mezőgazdaság uniós felkészítését. — Az agrárvál­ságból való kilábalást nem párt- politikai, hanem nemzeti ügy­nek tekintjük — mondta, hang­súlyozva, mindenkivel partne­rek, aki a mezőgazdaság válsá­gának megoldásán munkálko­dik. Ugyanakkor a pártelnök szerint a jelenlegi kormányzat nem rendelkezik agrárstratégiá­val, és nem problémamegoldás, pusztán pénzosztogatás történik. Kérdésre válaszolva elmondta: koncepció nélkül, önmagában értelmezhetetlen a szaktárca 413 milliárdos igénye. A szoci­alisták a költségvetés egészét te­kintve döntenek majd, ha napi­rendre kerül a kérdés, és nem feltételek nélkül támogatják a tárca igényét. Lapunk kérdésére Kovács László elmondta: az agrárstraté­gia versenyképes, korszerű, működőképes birtokrendszeren alapuló mezőgazdaságot kell, hogy jelentsen. — Lehetetlent állít, aki törpebirtokok tömkele­gével akar csatlakozni Európá­hoz — mondta. K. A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents