Békés Megyei Hírlap, 1999. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-24 / 196. szám

Miért szeretik a Liget fürdőt? Budai János tatabányai nyugalmazott technikus a családias, csendes környezet miatt szereti a gyomai strandot (5. oldal) Megrendelésre nem tud festeni A tehetséges 11 éves Halmos Lacinak mesterével Gonda Annával nyílt kö­zös kiállítása augusztusban (6. oldal) Külföldi beruházások és... Építészeti értékeink védelme lesz fő té­mája a Tokajban rendezendő IV. Orszá­gos Főépítészi Konferenciának (7. oldal) 1999. AUGUSZTUS 24., KEDD ÁRA: 44 FORINT LIV. ÉVFOLYAM 196. SZÁM Az emberrablásos ügy vádlottja pjra előzetesben A gyulai börtönben várja a folytatást A minap arról értesült la­punk, hogy a megyei bíró­ságon júliusban elkezdett emberrablásos ügy elsőren­dű vádlottja újra a gyulai börtön lakójaként várja az eljárás folytatását. A tár­gyalássorozat elején ügyvé­di indítványra a bíróság megszüntette P. Gy. előze­tes letartóztatását, mely el­len a megyei főügyészség fellebbezést nyújtott be. A Legfelsőbb Bíróság pedig helyt adott a fellebbezés­nek, és elrendelte a vádlott előzetes letartóztatásba he­lyezését. A hír megerősítésére dr. Ab- rahám Béla ezredest, a me­gyei rendőr-főkapitányság közbiztonsági igazgatóját kértük: — Az állítás megfelel. a valóságnak — válaszolt Ab- rahám Béla —, a Legfelsőbb Bíróság valóban elrendelte P. Gy. előzetes letartóztatását. Az erről szóló értesítést még a múlt héten megkaptuk, és augusztus 17-én intézked­tünk a vádlott beszállításáról a gyulai büntetés-végrehajtá­si intézetbe. Lapunkban annak idején tudósítottunk a tárgyalásso­rozat megkezdéséről, mely­ben emberrablás és más bűn- cselekmények miatt kér fele­lősségre vonást a főügyész­ség. Az ügy sértettje, M.-né K. E. már az első napokban tagadott, és a korábbi kijelen­téseivel ellentétben azt val­lotta, hogy nem rabolták el, hanem önszántából ment P. Gy. csongrádi nyaralójába. Visszavonta az őt illető fe­nyegető kijelentések egy ré­szét is. A másik sértett, L. J. ugyanakkor ezzel ellentéte­sen vallott, és nem erősítette meg, hogy a rendőrséggel kötött alku miatt beszéltek el­rablásról. Az ügy tovább folytatódik a megyei bíróságon. (a)—(e) A szakma elutasította, mégis nyert Megbékélésre int a sámsoni polgármester Önöknek az a dolguk, hogy tudásuk legjavát adva végez­zék a dolgukat a szülői kont­rollt érezve. Az édesanyák vé­leménye a döntő. Ugyanakkor a közoktatási bizottság állás­pontja is mérvadó, hiszen szakemberek alkotják — mondta a tegnapi testületi ülésen Annus István békés­sámsoni polgármester abba a vitába bekapcsolódva, ami a helyi óvodavezető választása­kor kerekedett ki. A községben évek óta nincs ki­nevezett vezető óvónő. A tava­lyi pályázat sem volt sikeres, akkor egyéves megbízást kapott Kovácsné Orosz Katalin, aki most is beadta pályázatát. A másik — szintén a nevelőtestü­let tagja — pályázó Farkas Istvánná volt. A szülői munka- közösség képviselői vélemény- nyilvánításkor Kovácsné mel­lett voksoltak, míg a nevelőtes­tület Farkasné mellett kardos­kodott. A testület közoktatási bizottsága is Kovácsné pályáza­tát ajánlotta elfogadásra. A hétfői ülésen megtelt a sám­soni községháza nagyterme, hal­latták hangjukat a pályázók és munkatársaik. A kollektíva han­gadói azzal érveltek, legyen az ő álláspontjuk a döntő, hiszen ne­kik kell a vezetővel együttmű­ködniük. Ez a megállapítás azon­ban újabb hozzászólásokra ösz­tönzött képviselőt, óvónőt, jegy­zőt. (Mindenki azt firtatta, ki a jó vezető.) Más viszont ijesztőnek nevezte azt a tendenciát, ami a (Folytatás a 3. oldalon) A magyar mentőalakulat a romok közt túlélők után kutat. Három életben maradtat és hetvenöt halottat találtak. Felvételün­kön középen az augusztus 19-én Törökországba indított csapat vezetője, a békéscsabai Takács Árpád Az élet diadala a pusztulás felett Takács Árpád: ,,Háromszáz török torokból tört fel az üdvrivalgás...” Augusztus 22-én délután 16.30 körül Ferihegyen landolt a Tö­rök Légitársaság menetrend szerint közlekedő gépe, fedélzetén a Polgári Védelem Nemzetközi Bevethetőségű Akciócsoportjá­nak 13 személyes legénységével. Az augusztus 19-én útnak indí­tott harmadik magyar mentőalakulat vezetője — mint arról la­punk augusztus 21—22-ei számában beszámoltunk — Takács Árpád mérnök százados, a Békés Megyei Polgári Védelmi Pa­rancsnokság parancsnokhelyettese volt. Az augusztus 17-én hajnalban bekövetkezett pusztító erejű tö­rökországi földrengés helyszí­nére a Polgári Védelem Nem­zetközi Bevethetőségű Akció- csoportjának égisze alatt — még a katasztrófa napján — út­nak indított, hét személyből álló kutató-mentő alakulat érkezett elsőként külföldről. Az ország északnyugati részét sújtó föld­rengés halálos áldozatainak szá­ma vasárnap estig 12 ezer 134- re emelkedett, a végső mérleg a romok alatt rekedtekkel együtt azonban a 40 ezret is elérheti, s a sebesülteké meghaladja a 35 ezret. Bülent Ecevit miniszter­elnök tájékoztatója szerint 60 ezer épületet döntött romba vagy rongált meg a Richter-ská­la szerinti, helyenként 7,8-es fo­kozatú rengés. Kétszázezren maradtak hajlék nélkül. A Vi­lágbank 220 millió dollárral kí­vánja segíteni az újjáépítést. A magyar speciális mentőalakula­tok három nap alatt közel nyolcvan holttestet és három túlélőt találtak, szabadítottak ki a romok fogságából. A török kormány a kétoldalú katasztrófa-segítségnyújtási megállapodásokra hivatkozva kért segítséget a Magyar Köz­társaság Külügyminisztériumá­tól. Augusztus 17-én este Bara­nya Károly mérnök, polgári vé­delmi alezredes vezetésével hét személyből álló kutató-mentő csoport indult Isztambulba. Ba­ranya alezredessel a Miskolci Speciális Felderítő és Mentő- csoport két kutyás felderítője, a Központi Különleges Mentő- szolgálat két alpin-műszaki mentő, elsősegélynyújtója, egy orvos, egy informatikus, mű­szaki szakértő indult a termé­szeti katasztrófa helyszínére. A Takács százados vezetésével re­pülőre szálló csapatban részt vevő kutyás mentők, a Magyar- országi Katasztrófakutyás Egyesület budapesti csoportjá­nak két tagja, a Központi Kü­lönleges Mentőszolgálat alpi­nistái, szakértői és az orvos csakúgy, mint az előző csapat­nál, önként vállalták a polgári védelmi szolgálatot. — Isztambulban Magyaror­szág törökországi főkonzulátu­sának munkatársa, Szilágyi úr várt a reptéren. A rengés epi­centrumába, a csaknem egymil­liós nagyvárosba, Izmitbe éjfél körül érkeztünk meg, autóbusz- szal. Félelmetes látvány foga­dott. Romba dőlt épületek, nyo­masztó csend, sivárság és sötét­ség. Ha valaha írnék róla, biz­tos, hogy „Izmit, a halott város” címmel vetném papírra emléke­im — számolt be a hazatérést követően Takács Árpád. — A város déli részén egy tűzoltó- laktanyába szállásoltak el, de valamennyien a szabad ég alatt hajtottuk álomra a fejünket. Tartottunk az utórengésektől. A négy nap alatt öt utórengést ész­leltek. Ottlétünk alatt az isztam­buli főkonzul, Éliás Pál kétszer látogatta meg a magyar csapa­tot, s még a gondolatainkat is kitalálva igyekeztek mindenben segíteni munkánkat. Húszadi­kán már a harmadik helyszínen (Folytatás a 6. oldalon) Kötéltáncos önkormányzatok Békésben Nincsenek könnyű helyzetben az önkormányzatok. A központi támogatások mellett egyre több saját forrást kell hozzátenni a kötelező' és vállalt feladatok ellátásához, az önkormányzati in­tézmények működtetéséhez. Emiatt több település kötéltáncra kényszerül. Az eladósodás és a csőd fölött egyensúlyozva meg­próbálják működtetni a települést, és — bár ez több helyen csak reményként fogalmazódik meg — fejlődni is szeretnének. A ne­héz helyzetbe került önkormányzatok ott spórolnak, ahol tud­nak. A leglátványosabban az oktatás-nevelés területén, mivel ez az az ágazat, mely a legtöbbet viszi el a települési kasszából. Megszűntek a filléres gondok Újkígyóson az 1999. évi költ­ségvetés elfogadásakor már kur­títottak a kiadásokon. Ez azon­ban nem volt elég, ezért a képvi­selő-testület ad-hoc bizottságot hívott életre az önkormányzati szakfeladatok kiadásainak átte­kintésére és lehetőség szerinti csökkentésére. Az önkormány­zat 20 millió forintnyi megtaka­rítást remél a bizottság által ja­vasolt szigorításoktól. A 33 szakfeladatról több menetben dönt a képviselő-testület. Az is­kola és az óvoda már terítékre került a szeptemberi kezdés mi­att, a többi tételről pedig ezután döntenek. — A normatív támo­gatás nem követi az inflációt — indokolta kérdésünkre a részben már megvalósult szigorításokat Bozó Imre polgármester. — Ha nem gondolkodunk előre, 2001- ben csődhelyzetbe kerülhet a te­lepülés — mondta. Az önkor­mányzat tehát szigorít, még ak­kor is, ha a szigorítások követ­kezménye — mint az iskolát érintő határozat esetében — tör­vénysértő, és az intézményt szakmailag nehéz helyzetbe hozza. Az általános iskolánál ugyanis a megtakarítás érdeké­ben többek között osztályössze­vonásokról is döntöttek. Az összevonások eredményeként a létszámok egyes osztályokban meghaladják az Oktatási Tör­vényben kötelezően előírt maxi­mumot. A testület döntése — bár az iskola igazgatója, aki egyben testületi tag, más alternatívát is javasolt — szerint az első, má­sodik és nyolcadik osztályok ki­vételével kell végrehajtani a csoportösszevonásokat, legké­sőbb 2000 szeptemberéig. Az iskola vezetése úgy döntött: idén négy évfolyamon — 3., 4., 5., 6. osztályok — vonnak ösz- sze. Emellett megszűnik az is- (Foly tatás a 3. oldalon) HÍREK Szociális ellátás. (1) Medgyesegyházán a szociális el­látásokról szóló testületi beszá­moló szerint jelenleg 198 fő ré­szesül jövedelempótló támoga­tásban, melyből idén 63 sze­mélynek állapítottak meg jára­dékot. A 111 határozat alapján 54 főnek szüneteltetik, 51-nek megszüntették a járadékot, illet­ve 6 főnek elutasították a bead­ványát. Temetési segélyt eddig 17-en igényeltek, melyből kettőt utasítottak el. Pénzügyi nehézség, (i) Zsadány község az idei költség- vetés készítésekor 42 millió fo­rint forráshiánnyal szembesült. Mára kiderült: az „önhikis” pá­lyázaton 14,2 millió forintot nyert a település. Dudás Árpád szerint ez a támogatás nagyon kevés. Azért, hogy az idén is eredményes évet zárhasson a község, jelentősen át kell alakí­tani a költségvetést. Azt hiszem, az ötös lottó 31. hetének 594 250-es Joker-szá­mát örökre megjegyezte az a Békéscsaba környéki telepü­lésen élő fogadó, akinek ez 16 millió 884 ezer 246 forintot hozott a konyhájára. A nyer­tes, egy középkorú kisvállal­kozó hölgy kérésére a nagy nyereményt tegnap délelőtt a Szerencsejáték Rt. békési lot­tózójában fizették ki. Mint mondotta, nem szeretné nagy dobra verni szerencséjét, s felfedni kilétét, az ölébe poty- tyant pénz miatt biztosan sok iri- gye lenne. No meg aztán azt sem tagadja, hogy egy kicsit fél is. A szerencsés nyertes egyedül dolgozik kis üzletében, férje egy vállalkozónál alkalmazott. Két gyermekük már felnőtt, önállóak. Amikor megtudta, hogy nyert, majdnem elsírta magát. Napokig el sem akarta hinni, hogy a 31. hét Joker-nye­reményének a fele az övé. Azért csak a fele, mert azon a héten ketten nyertek, a másik szeren­csés kunszentmártoni illetősé­gű. Mint mondta, ennyi pénzt nem látott együtt, nemhogy a kezében tartson. Hogy mi lesz a nyeremény sorsa? A vállalko­zást fejlesztik belőle, a házukat rendbe hozzák, az öreg autóju­kat fiatalabbra cserélik, s termé­szetesen a két gyerek is kap a pénzből, mert nekik is van mit fizetniük. Életük nem változott meg, az üzletet épp úgy, mint korábban, minden reggel ki­nyitják. Nyaralni az idén sem mentek el, mert nem volt rá idejük és pénzük, s a férj is tovább dolgo­zik munkahelyén. Ami biztos, (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents