Békés Megyei Hírlap, 1999. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-23 / 195. szám

1999. augusztus 23., hétfő HAZAI TÜKÖR Ártatlanul a nagyváradi börtönben Gépkocsivezetőből rabbá alacsonyították (Folytatás az 1. oldalról) Az előzményekkel kapcso­latban a fiatalember elmondta: 1997-ben többször volt kint Romániában tankolni. Általá­ban Nagyszalontánál lépte át a határt. Am miután gépkocsiját átalakította gázüzeműre, a ha­tárátlépések egyre ritkultak, majd teljesen elmaradtak. En­nek ellenére 1997 novemberé­ben kapott egy idézést a nagy­váradi bíróságra. Nagyon meglepődött, mert nem tudta, mivel érdemelte ki az ottani hatóságok megtisztelő figyel­mét. Az idézést lefordíttatták. Ám ekkor sem lettek sokkal okosabbak, csak annyi derült ki, hogy vádlottként várják Váradra. Mivel nem követett el semmit, félreértést gyaní­tott. Ismerősei is azt mondo­gatták: ne menjen el az idézés­re, mert a román hatóságok nem válogatnak az eszközök­ben. Sajnos ennek az aggoda­lomnak a jogosságát később Baka György saját bőrén ta­pasztalta meg. A gyulai fiatalember azt is közölte: amikor egyik korábbi útja során Nagyszalontáról visszafelé jött, a kocsiját a ro­mán határon szinte teljesen szétszedték. Állítólag fegy­vert, kábítószert és hamis pénzt kerestek nála. De való­jában csak 5 liter benzint ta­láltak, amiért ott a helyszínen kifizette a bírságot. Az viszont nagyon gyanús volt, hogy a vámosok megkérdezték tőle, hová tette a szakállát, holott ő sohasem viselt szakállat. Ké­sőbb megtudta: a románok régóta kerestek egy szakállas férfit, akinek kék autója volt. Nem sokkal az autó-szétsze- dési eset után a román hatósá­gok kérésére a Gyulai Rendőr- kapitányság a román hatósá­gok kérésére hallgatta meg Baka Györgyöt. Ő határozot­tan kijelentette, hogy sohasem hozott hamis pénzt forgalom­ba, s az ügyet Gyulán lezárták. A Nagyszalontán megjele­nő Szalontai Napló 1998. ok­tóber 13-ai számából Baka György (immár letartóztatva) mégis arról értesülhetett, hogy őt az Interpol bevonásával ke­resték. Szerinte ez hazugság. Hisz végig Gyulán élt, és sen­ki sem kereste meg, pedig tud­ták a címet, hisz az idézést oda kézbesítették. Igaz, az el­sőfokú ítéletet (amely távol­létében született és semmilyen terhelő bizonyíték nem volt rá, a fantomkép is egy baju­szos, vállig érő hajú, indián tí­pusú férfiről készült) már elfe­lejtették megküldeni neki. — Mivel szüleimnek na­gyon zavarosnak tűntek az új­ságokban a letartóztatásom után rólam megjelent cikkek, apám megbízott egy embert, aki nem hivatalos nyomozásba kezdett Romániában. O meg­tudta, hogy a feljelentőm egy illegális pénzváltó, aki pénz­váltással maga is bűncselek­ményt követett el. Az is kide­rült: ezt a tevékenységet a fel­jelentőm egy szalontai benzin­kutas megbízásából űzte. Hogy a feljelentő hogyan jut­hatott ahhoz a hat darab hamis ötezreshez, amelyek forga­lomba hozatalával engem vá­doltak, nem lehet pontosan tudni. Valószínűleg a megbí­zóját akarta „lenyúlni”, és ki­találta a mesét a kék „Polskiról”. Nekem az egész­hez csak annyi közöm van, hogy láthatta a kocsimat, ami­kor oda jártam tankolni, s fel­tűnőbb volt, mint a sok Merci és Audi. A benzinkutas meg­kért egy méhkeréki férfit, hogy keresse meg Magyaror­szágon az ACI 620 rendszámú kék „Polski” tulajdonosát. Mondja meg neki: nem akar feljelentést tenni, csak adja vissza a pénzt. Nyomatékül a kutas átadott egy hamis, fény­másolt ötezrest. Másnap, ami­kor ez a méhkeréki férfi ismét belépett Romániába, a rendőr­ség letartóztatta, mivel a ható­ságok felé „leadták a drótot”, hogy hamis pénz van nála. A méhkeréki férfi három napig volt a nagyszalontai rendőrség fogdájában. A feljelentőmmel együtt hallgatták ki. Majd a román hatóságok Magyaror­szágról megkérték az ACI 620 forgalmi rendszámú gépkocsi tulajdonosának (ez az én rend­számom) az adatait. Mikor a fotó faxon megérkezett, a fel­jelentőmnek ezt az egyet meg­mutatták. Könnyedén _ azt mondta, én vagyok a hamis pénz tulajdonosa. Aláíratták vele a feljelentést, mehetett Is­ten hírével — folytatta Baka György. A másodfokú tárgyalást 1998. október 22-én tartotta a nagyváradi táblabíróság. Ezen a tárgyaláson sem volt hivata­los tolmács. A gyulai fiatal­embernek szánt kérdéseket ugyanaz a nő fordította, aki az első kihallgatáskor működött közre. A védőügyvéd megbe­szélte a bíróval, hogy amikor a vádlottat szólítják, az nem áll fel, hogy a feljelentőt rákény- szerítsék az azonosításra. — A teremben több elítélt is tartózkodott. A bíró kérte a feljelentőt, mutassa meg azt az embert, akitől a pénzt kap­ta. A feljelentő erre határozot­tan közölte: „Nincs itt az az ember!” Ekkor megkönnyeb­bültem. Ám amikor a bíró ké­résére felálltam, úgy tett, mint aki rögtön felismer. Ügyvé­dem kérte a tárgyalás elnapo­lását, s főleg azt, hogy szerez­zék be útlevelemet és szemé­lyi igazolványomat, amelyek tanúsítják, hogy sohasem volt szakállam. Az újabb tárgyalást 1998. november 12-én tartot­ták. A tárgyalás menete ked­vezően alakult, ezért biztos voltam abban, hogy felmente­nek. De nem így lett. Bünteté­semet viszont egy évre csök­kentették. Mivel az ítélet ki­mondta, hogy nyolc hónap után feltételesen szabadlábra helyezhetnek és a büntetése­met Nagyváradon kell letölte- nem, ha viszont fellebbezek, Bukarestbe visznek, mert a legfelső bíróság ott tárgyalja újra az ügyet, nem mertünk fellebbezni. így elvesztettem egy jogorvoslati lehetőséget, de ott a messzi távolban sem szüleim, sem terhes feleségem nem látogathatott volna — mondta Baka György. A gyulai fiatalember kér­vények tömkelegét írta, míg végül sikerült elérnie, hogy a Romániában kiszabott bünte­tést Magyarországon tölthes- se le. 1999. május 17-én a bu­dapesti Nagy Ignác utcai bör­tönbe került. A nagyváradi börtönből olyan megjegyzés­sel adták át, hogy június 7-én feltételesen szabadlábra he­lyezhető. Aznap várta a sza­badulást. A családja is érte jött, ám mindannyiukkal kö­zölték: csak július 8-án sza­badulhat, mert Magyarorszá­gon az efféle büntetésfokoza­tot csak negyedelik. Végül az utolsó börtönheteket Baka György már a gyulai bünte­tés-végrehajtó intézetben tölthette. Aztán 1999. július 8-án véget ért a nagy kálvá­ria: a fiatalember előtt meg­nyílt a börtönkapu... Ki kár­pótolja őket mindazért, amit családja és ő maga átélt? Egyházi világtalálkozó Budapesten Több felekezeti vezető már elfogadta a meghívást Szent István ünnepére a 2000. esztendőben egyházi világtalálkozót szervez Budapestre a magyar kormány - jelentette be vasárnap a Kossuth rádióban Semjén Zsolt, a kultusztárca helyettes államtitká­Semjén elmondta, hogy első­ként II. János Pál pápát hívta meg a Vatikánban járva Orbán Viktor miniszterelnök, ám való­színű, hogy a kereszténység nagy jubileumi évében a katoli­kus egyházfő nem hagyja el az Örök Várost, s képviseletében a Vatikán miniszterelnöke jön el Magyarországra. Elfogadta a meghívást a kons­tantinápolyi pátriárka, a canter- buryi érsek, valamint II. Alekszij, Moszkva és minden oroszok pátriárkája. Bizvást remélhető - hangsú­lyozta a helyettes államtitkár -, hogy a katolicizmus, az ortodo­xia és a protestantizmus leg­meghatározóbb egyházi szemé­lyiségei itt lesznek Budapesten, a magyar millennium nagy ün­nepén. A kormányzat egy esztendeje alatt alapvetően biztosították az egyházak szabadságát anyagi ér­telemben is. Visszaállították a hitoktatás állami finanszírozá­sát; az egyházi felsőoktatási in­tézményekbe járó diákok ugyan­olyan tandíjmentességet kap­nak, mint az állami iskolákba járó társaik - hangsúlyozta Semjén Zsolt. Az ingatlanrende­zések kérdéséről szólva bírálta a korábbi kormányzati gyakorla­tot, hogy az ingatlanrendezésre forditott pénzt nem igazították annak valós értékéhez, vagyis 1998-ban ugyanazt a négymilli­árdos szintet tartották, amit 1994-ben. Arra a kérdésre, hogy egyes politikai felvetések szerint az egy­házakat a hívőknek kell eltartani­uk, s nem a költségvetésnek köl­teni rájuk, a helyettes államtitkár leszögezte: ha az egyház lakossá­gi igény alapján közfeladatot vál­lal át - legyen szó iskoláról, szo­ciális intézményről, kórházról -, akkor ezért pontosan ugyanaz a finanszírozás illeti meg, mint bár­mely más állami vagy önkor­mányzati intézményt. Az intézmények irányítóira még nagy munka vár Felsőoktatási integráció: célegyenes A hagyományos egyetemi és főiskolai rendszer napjai megszámlál- tattak. 2000. január elsejéig meg kell történnie a felsőoktatási tör­vény által megkívánt integrációnak. Az intézményekben lázas mun­ka folyik, hiszen az összevonások során karok, szakok, hivatalok, 2000. január 1-jétől 17 állami, 5 egyházi egyetem, 13 állami, 21 egyházi, és 6 magán, illetve ala­pítványi főiskola működik majd. Számtalan kérdés vár még meg­válaszolásra, de az illetékesek remélik, hogy jut elegendő ide­jük a tennivalókra. Az integráló­dó intézményeknek össze kell vonniuk azonos tematikájú ka­raikat, adminisztrációjukat, el kell készíteniük vagyonátvevő jelentéseiket, ki kell dolgozniuk szervezeti-működési szabályza­tukat, rendelkezniük kell a jog­utód intézményt érintő vala­mennyi lényeges kérdésről. Eh­hez a munkához az oktatási tár­ca 120 millió forintot juttat az egyetemek és főiskolák részére. Mindezeken túl még több fel­adat hárul azokra a városokra, ahol eddig nem működött egye­tem, de az integráció során sike­rült elérniük, hogy főiskolájuk egyetemi központtá váljon. Számtalan feltétel közül talán a legfontosabbak: megfelelő labo­ratóriumokat, kollégiumokat kell létesíteniük, jól felszerelt tu­dományos könyvtárat, valamint kellő számú, tudományos foko­zattal bíró egyetemi oktatót kell felvonultatniuk. A felsőoktatási integráció minden bizonnyal legkényesebb pontja az összevont intézmé­nyek vezetőinek, oktatói gárdá­jának sorsa, hiszen egy intéz­mény élén csak egy rektor, egy főigazgató, az összevont tanszé­kek élén csupán egy tanszékve­zető állhat. így az egy szervezeti keretben, egy adminisztrációval működő jogutód intézmények minden bizonnyal kénytelenek lesznek megválni néhány dolgo­zójuktól. Horváth Magdolna Magyarok tánca Augusztus 20-án hatodik alkalommal rendezték meg Gyulán a Minden Magyarok Néptánc­fesztiválját. A három napon át tartó rendezvé­nyen az idén 14 együttes mutatkozott be a für­dővárosban. Pénteken délután látványos felvonulással kezdő­dött a program. A menettánc az Erkel Ferenc Álta­lános Művelődési Központ elől indult öt órakor. A népviseletbe öltözött táncosok sorát a szlovákiai Szőttes Kamara Táncegyüttes nyitotta, őket követ­ték a hollandiai, jugoszláviai, romániai, lengyelor­szági és hazai csoportok. A menettáncot a kanadai Búzavirág és a Csárdás, valamint a helyi Körös Táncegyüttes zárta. Az esti gálaműsorra gyülekezőket hat órától népzenei együttesek szórakoztatták a tószínpadon. Az ünnepélyes megnyitón Danes László polgár- mester tiszteletre méltónak nevezte a határainkon túlról érkező együttesek hagyományőrző tevé­kenységét. A gálaműsor a Cimbora Körös Tánc- együttes és az Újra Együtt Táncegyüttes produkci­ójával kezdődött. A 20-ai programot éjjel 11 óra­kor színvonalas tűzijáték zárta. B. M. Ványa testvértelepülése Dévaványa és az erdélyi Székelykeresztúr 1992 óta ápol testvér-települési kapcsolato­kat. A hatékony együttműködések részeként a két település a nagyobb eseményeket is rendszeresen közösen ünnepli. Augusztus 19-én Bartus Dénes alpolgármester vezetésével tizenegy tagú székelykeresztúri kül­döttség érkezett két napra Ványára. — Ma az 1989-ben választott úton haladunk, melyről kiderült, nehezebb, mint gondoltuk. Ma az államot megőrző és közös hazát teremtő tettek­re van szükség. A ványai emberek egészséges ön­bizalommal tekinthetnek a jövőbe, mert a térség hátrányos helyzete ellenére az utóbbi időben sokat fejlődött a település — mondta pénteken délelőtt ünnepi beszédében Pap Tibor polgármester. Az ünnepi képviselő-testületi ülésen Dévaványáért emlékplakettet — a közért végzett munkájáért — két nyugdíjas tanár, Epres József és Mesterházi Jenő kapott. Majd a képviselők néhány perces rendkívüli ülésre tartottak, ahol tanulmányi támogatási kérelmeket bíráltak el. A délután és az este Dévaványán is az önfe­ledt szórakozásé volt. M. B. Zászlóátadás. Az 5. Bocskai István Gépesített Lövészdandár 1. gépesített lövész zászlóalja szombaton vehette át azt a zász­lót, amelyet Hajdúhadház ön- kormányzata még május 21-én adományozott az alakulatnak. Az átadás alkalmából Szabó Já­nos honvédelmi miniszter emlé­keztetett rá, hogy az adományo­zás idején a déli szomszédunk­nál zajló események megakadá­lyozták a zászló átadását. A to­vábbiakban a miniszter hangsú­lyozta: „Kisebb, modernebb és finanszírozhatóbb hadsereggé kell válnia a Magyar Honvéd­ségnek, amelyben egyre inkább érvényesül a civil kontroll.” Bajban a közérdek? Különö­sen jó érzés egy, a köz számára emelt ház avatásán részt venni mostanában, amikor valameny- nyien tudjuk és érezzük, hogy a közérdek körül nincs minden rendben - hangoztatta Szili Ka­talin, az Országgyűlés alelnöke Szajolban, az új községháza avatóünnepségén, szombaton. Mindszenty-emlékszoba. Ez a század bővelkedik mártírsor­sú emberekben, akik azért vál­tak mártírokká, mert tántorítha- tatlanul megvallották magyarsá­gukat és keresztény hitüket - mondta Lezsák Sándor, az Or­szággyűlés Kulturális és Oktatá­si Bizottságának elnöke szom­baton a Lakiteleki Népfőisko­lán rendezett ünnepségen, a Mindszenty József bíboros ér­sek emlékére kialakított emlék­szoba átadásakor. Legalább 20 milliárd. A jövő évi sertéspiaci helyzet megnyug­tató rendezéséhez a Magyar Húsiparosok Szövetsége (Hús- szövetség) szerint legalább 20 milliárd forintnyi állami támo­gatásra lenne szükség - mondta el Menczel Lászlóné, a szövet­ség titkára vasárnap. Növényvédelmi gondok. A csapadékos időjárás kedvezett a gombabetegségeknek és a gyo-_ mosodásnak a gyümölcs- és sző­lőültetvényekben, továbbá aka­dályozta az ápolási, növényvé­delmi munkákat - állapítja meg a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium vasárnap kiadott jelentése. Ez a szakem­berek szerint növeli a növény­ápolási munkák fontosságát. A vihar-, a jég- és az eróziós kár is fokozza a növényvédelmi gon­dokat, főként Heves és Borsod- Abaúj-Zemplén megyében, vala­mint a Balaton-felvidéken. Művészeti napok. A sárospa­taki Rákóczi-vár történelmi ud­varán szombaton este a Rolla János vezette Liszt Ferenc Ka­marazenekar Mozart-koncertjé- vel megkezdődött a magyar ze­nei élet egyik legrangosabb ren­dezvénye, az augusztus 28-áig tartó VIII. Zempléni Művészeti Napok. Hitelátütemezés Változások az SZDSZ-nél Ha a mezőgazdaság jövede­lemtermő képességét nem tudjuk visszaállítani, akkor az Unió kárvallottjai le­szünk, ha viszont kellőkép­pen hozzá tudunk járulni egy gyorsított ütemű vidék- és mezőgazdaság-fejlesztéshez, akkor rövid idő alatt az EU élére is kerülhetünk - han­goztatta Torgyán József szombaton Törökkoppány- ban. Torgyán József a koppány- völgyi napok ünnepségsorozat megnyitóján mondott beszédé­ben a mezőgazdaság helyzetét elemezve az egyik legégetőbb feladatként a szerkezetátalakí­tást jelölte meg. Mielőbb létre kell hozni a termelés- feldolgozás-értékesítés egysé­gét, a jövő ugyanis a termékpá­lyás szövetkezeteké - mutatott rá. Fontosnak nevezte, hogy a mezőgazdaság ne csupán energiafogyasztó, de ener­giatermelő is legyen, ezért azt javasolja, hogy vonják nullaszázalékos adókulcs alá a mezőgazdasági hasznosítá­sú növényi olajok felhaszná­lását. Kitért arra a néhány nappal ezelőtt aláírt miniszteri ren­deletre is, amely szerint azoknak a termelőknek az esetében, akiknek mezőgaz­dasági hiteleik lejártak, ki- eszközlik a törlesztési határ­idő meghosszabbítását, és a kamatterheiket átvállalják. A miniszter közlése szerint szükség esetén új hitelek fu­tamidejének meghosszabbítá­sáról is szó lehet. Új alapszabály szerint műkö­dik a jövőben a Szabad De­mokraták Szövetsége. A vál­tozások az SZDSZ megyei szervezeteit is érintik. Megszűnt a korábbi megyei egyeztető tanács elnöke tiszt­ség, helyette megyei elnök és két alelnök irányítja a párt­munkát. A Békés megyei szervezet tisztújításáról, vala­mint aktuálpolitikai kérdé­sekről augusztus 19-én tartot­tak sajtótájékoztatót Békés­csabán az SZDSZ megyei ve­zetői. Nagy Béla, aki a korábbi szervezeti felépítésben a SZDSZ megyei egyeztető taná­csának elnöki tisztét látta el, egyéb elfoglaltságai miatt nem vállalta a megyei elnöki tisztre történő jelölést. A posztra Velkey Gábort javasolta, akit egyhangúan választottak meg az SZDSZ megyei elnökének. Munkáját két alelnök, Nagy Bé­la és Pelcsinszki Boleszláv se­gíti. Aktuális kérdésekről szólva elhangzott: az SZDSZ nem ért egyet azzal a törvénymódosí­tással, mely az őstermelőket kizárja azok köréből, akik munkanélküli segélyt, illetve jövedelempótló támogatást igényelhetnek. Ezt a szabadde­mokraták alkotmányellenes­nek tartják. Az SZDSZ a me­zőgazdaság általános válságá­ra megoldási javaslatokat kí­ván kidolgozni. Ennek érdeké­ben szeptember 26-án agrárta­gozat alakul Budapesten, melynek megyei delegáltja Nagy Béla lesz. K. A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents