Békés Megyei Hírlap, 1999. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-21-22 / 194. szám
6 HÉTVÉGI MAGAZIN 1999. augusztus 21-22., szombat-vasárnap ..rí ' KJ Verselő SZENT ISTVÁN KIRÁLYHOZ 1. Dicső István, nagy királyunk, Téged ég s föld magasztal, Téged tisztel kis országunk, Első szent urának vall. 2. Tőled vette fényességét, Méltóságát, érdemét, Koronája ékességét, Hitit, kincsét, mindenét. 3. Elbujdostál, megkerestünk, Áldott légyen a szent ég! Országunkba bévezettünk, Szivünk örömében ég! 4. Drága kincsünk, feltaláltunk: Magyarország, vigadozz! Itt van, kit óhajtva vártunk, Ezer áldásokat hoz. 5. íme a te reménységed, ínségedben ide nézz: Isten után erősséged, Megoltalmaz ez a kéz. 6. Megvigasztal minnyájunkat, Hatalmunkban vastagit, Megtágitja országunkat, Végig megtart, boldogít. 7. Budán ,nyugszik; Buda vára, E szentséget megböcsüld! Atyja után, nem sokára, Biztat az ég: Imrét küld. 8. István mellett itt lész fia, Megtestesült angyalunk, Megszerzi ezt.két Mária, Égi s földi asszonyunk. (Faludi Ferenc versével Szent István királyra emlékezünk) Egy mezőhegyesi pap vértanúsága a szabadságért Gonzeczky János élete és mártírhalála Európa több nagyvárosában már forradalmi mozgolódások voltak, amikor 1844 nyarán a mezőhegyesi helyőrségi lelkészséget egy Milánóból idevezényelt tábori lelkésszel, Gonzeczky Jánossal töltötték be. Éppen 5 esztendőt töltött a birodalom akkor már hírnévre szert tett ménesintézetében. Ez az öt év a 40-es éveiben járó lelkésznek (káplánnak — ahogyan akkor titulálták) munkálkodása legtermékenyebb időszaka, majd pedig végül tragikus kifejlete lett. Az 1785 nyarán II. József császár által megalapított mezőhegyesi lelkészség a méneskari tisztek, azok családtagjai s az ott élő és dolgozó katonai személyzet lelki szükségleteit volt hivatva szolgálni. De a XIX. század első évtizedeiben a gyermekek iskolai oktatását is a lelkészek végezték. Közel 60 évig a parancsnoki épület egyik szárnyában volt az istentiszteleti helyül szolgáló kápolna s ugyancsak ott volt a lelkész lakása is. Az 1840-es évek elejére ez a kápolna szűknek bizonyult, ezért a ménesparancsnok felterjesztette a mezőhegyesiek kívánságát, hogy építene a kincstár egy nagyobb befogadó képességű templomot. A császár hozzájárult a templom felépítéséhez, amelynek alapkövét 1844. március 16- án tették le. A klasszicista stílusban építendő templom terveit Ferdinand Handl osztrák építész készítette s ő irányította az építkezéseket is. Amikor tehát Gonzeczky Mezőhegyesre érkezett, a templom falai már jórészt álltak. Az ekkor 41 esztendős lelkész minden munkáját kezdettől a legnagyobb precizitás és kötelességteljesítés jellemezte. Mezőhegyesre érkezése után nagy iramban folytatódott a templom építése. A parancsnoki épületben lévő kápolna liturgikus felszereléseit, az egyházi ruhákat igen rossz állapotban találta. Ezek helyett szinte azonnal újakat szerzett be. A kiadások fedezésére — akkor szokatlan módon —, bevezette a perselyezést és adakozásra szólí- tottá fel a tiszteket, családtagjaikat, valamint az akkor még gyér létszámú polgári lakosságot. 1846 nyarára már készen állott a templom. Gonzeczky felhatalmazást kapott a budai tábori főesperestől a felszentelésére, ami június 12-én, vasárnap meg is történt. Ez és a következő év munkában, hivatás és kötelességteljesítésben telt el. Az 1848 és 49-es évek azonban elhozták számára élete legnehezebb időszakát, majd a tragikus véget is. Nem tudni, hogy a félig lengyel, félig német származású Gonzeczkynek honnan lehetett indíttatása, hogy a március 15-én kitört forradalom, majd a szabadságharc híve legyen egy osztrák igazgatású intézet, a Ménesbirtok keretei között. Talán a sokszor nyugtalan, szabad gondolkodása és tettvágya szűknek érezte ezeket a kereteket, nem tűrhette a kiszolgáltatottságot és alárendeltséget. Kiállt a forradalom eszmeisége mellett, elhagyta a misék utáni szokásos imádságot a császárért, rászólt a kántorra, hogy a császári himnuszt, a Gotterhaltét elhagyhatta volna, felolvasta a Habsburgok trónfosztását, körmenetet tartott a magyar seregek sikeréért és buzgón imádkozott a csapatok sikeréért. Amikor már teljes bukásra állt a szabadságharc, 1849. augusztus 7-én ifjabb Boxberg Frigyes osztrák csapatok élén visszafoglalta Mezőhegyest. Pándy Samu ménesparancsnok nyilván nem ezen a napon, hanem már korábban készítette árulását (illetve köpönyegforgatását), a Temesvárott befész- kelődött Haynau parancsára Gottschlig méneskari századossal beárulta azokat a ménesi tiszteket, akik különösen szimpatizáltak a magyar eszmeiséggel. (Haynau állítólag dühöngött, amikor megtudta, hogy az általa korábbról ismert és „kedvenc papocskám”-nak titulált Gonzeczky is köztük van.) Augusztus 6-én Gonzeczky még megesketett egy Macsurek Ágoston nevű'33 éves katonát a 32 éves Hönsch Annával, s augusztus 7-én délelőtt eltemetett egy Skrivanek nevű 44 éves cseh ménesi szolgát, majd letartóztatták és két társával Pestre szállították az Újépületbe, ahol már számos világi és egyházi személy várta a vizsgálatokat a hadi törvényszék előtt. Várady és Wachtel — Gonzeczky két letartóztatott társa — valahogyan tisztázta magát, s őket el is engedték. Gofizeczky ellen azonban megkezdődött a felelősségre vonás. Elősző,r augusztus 24-én egy Karl Müller nevű lovaskapitány tett ellene vallomást, miszerint a lelkész többször azt mondta volna prédikációiban^ hogy „átkozottak” mindazok, akik á császári dinasztia hívei. A bíróság ezt követően kapta kézhez Kari Zappel mezőhegyesi iskolamester és kántor írásos vallomását. Ebben Zappel leírja, hogy Gonzeczky hányszor hagyta el a kötelező imádságot az uralkodóért, s azt hogyan pótolta egy hazafias imával, s miként hirdette ki az 1849. április 14-én Debrecenben kiadott Függetlenségi Nyilatkozatot a dinasztia trónfosztásáról. Szeptember 3Ö-'án Zappel szóban is megerősítette vallomását. Szeptember 14- én vádlott társa, Várady főhadnagy is ellene vallott, majd október 1-jén négy tanút hallgatott ki a hadbíróság. Hárman megismételték azokat a vádakat, amelyek korábban már másoktól is elhangoztak, Ferdinand Handl, a mezőhegyesi templom építője pedig saját kézírásával benyújtotta a hadbíróságnak annak az imának a német nyelven írt szövegét, amelyet Gonzeczky többször elimádkozott a magyar seregek sikeréért. Gonzeczky — természetszerűleg — védekezett, volt amit beismert, s volt amit tagadott. Amikor a kihallgatások végén szembesítették vádlóival, tagadta a felségárulás vádját és ennyit mondott németül: „Isten bocsásson meg nekik! Én megbocsátom. Sohasem mondtam azt.” Josef Schönbach hadbíró október 3- án Gonzeczky Jánost felségsértés bűntettében vétkesnek találta. Súlyosbító körülményként vette figyelembe, hogy a császári és királyi hadsereg tábori lelkésze. Ennek alapján, október 5-én kelt iratában kötél általi halálbüntetést és teljes vagyonelkobzást javasolt. A halálos ítéletet október 6-án hagyta jóvá Kempen altábornagy, aki a büntetést golyó általi halálra „enyhítette”. A kivégzést október 8-án, hajtották végre. Miközben Gonzeczky az Újépületben raboskodott, szeptember 19-én Bécsből Pestre érkezett egykori pártfogója és főpásztora, Hám János, akit nemrégiben nevezett ki a császár esztergomi érsekké (s egyben hercegprímássá). Gonzeczkynek sikerült egy — nyilván — jobb szándékú őrt, egy kis- katonát elküldenie Hámhoz egy kis cetlivel, amelyen ez állt: „Jézus szent nevére kérem Excellenciádat, mentse meg életemet! Gonzeczky.” Hám azonnal az akkor Károlyi palotában elszállásolt Haynauhoz ment, kihallgatást kért kedves papja ügyében. Haynau cinikusan azt felelte neki: „Excellenciád nyugodtan térhet haza. Ha vádlott papja ártatlan, mi baja sem fog történni”. A döntés lehetett Haynau személyes bosszúja is, úgy gondolta, hogy egykori „kedvenc papocskám”-ja magatartásával őt magát is elárulta. Gonzeczky Jánost tehát 1849. október 8-án hétfőn reggél 5 órakor kivégezték. Az ítéletet kihirdető okmány alján ez olvasható: „Durch Pulver und Blei in Vollzug gesetz am 8. Oktober 1849.” (Azaz: puskaporral és ónnal végrehajtatott 1849. október 8-án.) A vagyonelkobzást is elvégezték. Kincstári birtokba vételezték azt a 151 forint 30 krajcár Kossuth-bankót, amit az Újépületbe történt beszállításakor elvettek tőle. A Pressburger Zeitung október 13-i számában ezt írták kivégzéséről: „Kiszolgált katonához méltó bátorsággal ment át az örökkévalóságba és vonakodott megengedni, hogy szemeit bekössék”. Valószínűleg az Újépület udvarán hántolták el a holttestét. Bajnai István Gonzeczky János Budán született 1803. november 24-én katonacsaládban. Édesapja, Gonzeczky Sebestyén lengyel származású volt, anyja Czigler Rozina egy budai német polgár leánya. Alsóbb iskoláit Máramarosszigeten végezte. Innen Szatmárra (ma Szatmárnémeti) került, ahol 1819-ben növendékpap lett, s filozófiai és teológiai tanulmányokat végzett. 1828. április 5-én Hám János püspök szentelte pappá. Előbb az egyházmegyei hivatalban szolgált, majd segédlelkész volt ugyancsak Szatmáron. 1829 márciusától belépett a hadseregbe tábori lelkésznek. Első tábori lelkészi szolgálata a császárvárosban, Bécsben volt. 1837 júniusban — saját kérésére — visszahívták a szatmári egyházmegye szolgálatába, gimnáziumi tanárnak. Gonzeczky 1842-ben visszatért a katonasághoz. Mint tábori káplán előbb Páduába (Padova) kerül, majd rövidesen áthelyezték a Milánóban állomásozó 2. cs. és k. dragonyosezredhez. Bizonyos források szerint milánói működése közben találkozott újból a korábban már Bécsből ismert Julius von Haynau báróval. Az 1846-ban, Gonzeczky által felszentelt templom tervezője és az építkezés irányítója is ellene vallott mmm ■■IIIISII ■■■mi «s» 11E : „Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag” Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc emlékére indított fejtörő játékunk 38. kérdése: 1849 nyarán ismét menekülnie kellett a magyar kormánynak. Melyik várost választották székhelynek? a) Debrecen b) Arad c) Szeged Ha részt kívánnak venni a játékban, legkésőbb kedden egy levelezőlapon küldjék be a helyes megfejtést vagy annak betűjelét a szerkesztőség címére (5600 Békéscsaba, Pf. 111.) A levelezőlapra ne felejtsék el ráírni: Ezemyolcszáznegyvennyolc, te csillag. A helyes megfejtők között hetente három tollat sorsolunk ki, a rejtvénysorozat végén pedig „ráadás” húzást tartunk, amelyen 1848— 49-es témájú könyveket, versesköteteket nyerhetnek. Előző heti feladványunk megfejtése: a) Buda. Egy-egy tollat nyertek: Bánóczki Zsuzsanna (Kötegyán), Bellák Gábor (Mezőkovácsháza), Vanyo- rek Gabriella (Lökösháza). A magyar kormány új székhelye keres olyan munkatársakat, akik fémforgácsoló (esztergályos, marós, köszörűs) szakképesítéssel rendelkeznek és szeretnének részt venni nagy pontosságú termékek előállításában. A jövendőbeli munkatársak egy részére CNC-gépek kezelését kívánjuk rábízni. Az ehhez szükséges ismeretek megszerzéséhez a társaság lehetőséget biztosít. NORMON-TDOL Jelentkezni csak személyesen lehet. Cím: Békéscsaba, Ipari út 1. A Magyar Napló szeptemberi SZÁMÁBÓL A szeptemberi szám tartalmából: Mezey Katalin, Mészöly Dezső, Tornai József versei, Fehér Béla, Maraf- kó László prózája. Világirodalmi Figyelő: válogatás a förjszk irodalomból. Balia D. Károly tanulmánya a kárpátaljai kisebbség létesélyeiről. Kritika Gre- csó Krisztián, Szegedy- Maszák Mihály, Tüskés Tibor és Zsávolya Zoltán kötetéről.
