Békés Megyei Hírlap, 1999. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-19-20 / 193. szám
GAZDASÁG 1999. augusztus 19-20., csütörtök-péntek Röviden Farmer Expo. (m) Szombaton zárja kapuit a tegnap nyitott VIII. Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállítás Debrecenben. Az Agrártudományi Egyetem területén megrendezett Farmer Expón a járműszépségversenytől a virágkameválig számos érdekes program várja az idelátogatókat. A kiállítás egyik legtöbbet ígérő szakmai programja a KITE Mezőgazdasági Szolgáltató és Kereskedelmi Rt. kiállítása, ahol a gazdák megtekinthetik (sőt, akciós áron megvásárolhatják) a legmodernebb gépkínálatukat: traktorokat, betakarítógépeket, talajművelő munka- és vetőgépeket. Négy évre. (i) A Békés Megyei Cigánylakosok Oká- nyi Szervezetének kérését méltányolva a helyi képviselő-testület úgy döntött, hogy több mint 6 ezer négyzetméteres területet biztosít az egyesület tagjainak a község zöldségtermesztésre. Ezt a területet, valamint az egy hektár legelőt — ami a kecsketartáshoz kell — 4 évre díjmentesen adja át az egyesületnek az okányi önkormányzat. Növekvő forgalom, (i) A Henkel Magyarország Kft. fontos láncszeme a Körös- ladányban működő folyékony tisztítószereket készítő gyár is. A négy hazai Hen- kel-üzem (köztük a ladányí is) az első félévben összesen 13 milliárd forint forgalmat produkált. Ez a szám 14 százalékkal magasabb az előző év hasonló időszakának adatánál. A nálunk készített termékeket 22 országba exportálja a Henkel. A Föld mindenki számára tud(na) kenyeret adni — Hatezer éves a gabona felhasználása Sütöde III. Ramszesz fáraó sírkamrájában A kenyér szinte egyidős az emberrel, ám sokat változott azóta, hogy az első cipót megsütötték. Rejtelmeibe Werli József, a Sütőipari Egyesülés igazgatója avatott be bennünket. Az elmúlt évezredek során „kenyér” szóval illetünk minden gabonaszemekből készült táplálékot, amelyet az emberek mindennapi eledelként fogyasztanak (archív felvétel) A gabona felhasználásának 6000 éves történelmi útjának elején a kézi malom rabszolganője térdel, mellette a nílusi iszap tégláiból épített kemence, amelyben a tönkbúza durva lisztjéből gyúrt első kenyeret sütik. Az út végén a teljesen automatizált malom és sütőkombinátok emelkednek, amelyekben naponta ezer és ezer tonna gabonát dolgoznak fel kenyérré. Az elmúlt évezredek során a „kenyér” szóval illetünk minden gabonaszemekből készült táplálékot, amelyet az emberek mindennapi eledelként fogyasztanak. Az első időkben a frissen szedett, gyűjtött vagy már aratott magvakat úgy fogyasztották, ahogyan megtermetté a föld. Később a tűz segítségével az ősgabonák pelyvája könnyen leválasztható volt az ehető részről. Mozsárban törve vagy két kő között zúzva készült a durva liszt, amelyből víz vagy más folyadék hozzáadásával főtt vagy fövetlen kásákat lehetett készíteni. A fejlődésben óriási lépés volt a kelesztett kenyér megjelenése az egyiptomi kultúrában. Hogy miként készítették az első élesztővel lazított kenyeret, talán soha nem sikerül megállapítani, viszont a III. Ramszesz egyiptomi fáraó sírkamrájában lévő freskó már részletesen ábrázol egy sütödét. A római birodalom bukásával lezárult az ókor és megkezdődött a népvándorlás kora. A vándorlók között voltak a honfoglaló magyarok is, Életmódjuk miatt nem a kenyér volt a jellemző ételük, bár nem kizárt, hogy ismerték. Őseink ugyanis sokáig szívesebben vadásztak és pásztorkodtak búzatermelés helyett, csak a végleges letelepedés után fordítottak nagyobb gondot a gabonatermesztésre. Az állandó települések kialakulásával viszont gyökeresen megváltozott a helyzet. A nyugati — többek között francia - szerzetesek magukkal hozták a mezőgazdasági termelés, így a kenyérkészítés technológiáját A régészeti leletek tanúsága szerint a X. században a házakhoz már sütőkemence is tartozott. A pécsváradi apátság 1015-ből származó alapítólevele a mesterek között négy molnárt és nyolc sütőt említ, ami arra utal, hogy az apátságokban már pékség működött. A termékjáradékok között is szerepelt a kenyér. Korabeli feljegyzések szerint a korai középkorban Európa- szerte csak a legfelsőbb, vékony társadalmi réteg evett kenyeret, az is keveset, mivel akkoriban ez még luxusnak számított. Később, a XIV. században, a céhek létrejöttével viszont már széles körben elterjedt. A XVII. századtól az uradalmakban elkülönítették a fehér lisztből készült „uram cipóját” a köz- vagy fekete cipótól, amely zab, árpa, tatárka, rozs, bab, borsó keverékéből készült. A nagyobb uradalmakban a lisztesházak mellett sütőház is állt. A városi lakosság egy része azonban otthon sütötte a kenyeret. A kenyérkészítés évszázadokon keresztül az asszonynép feladata volt. A házi kenyérsütés mellett lassan alakult ki — elsősorban a városokban — az iparszerű termelés. A XVIII- XIX. században az alföldi búzakenyér fogalom volt Európában. Kiváló minőségét, szokatlanul nagy méretét, különleges erjesztő anyagát angol, francia, német utazók is megcsodálták. Ebben az időben a kenyeret általában búza- vagy rozslisztből, itt-ott árpából, zabból sütötték hazánkban. A XIX. század közepén a pékműhelyekben évszázados szokások szerint készült a kenyér. A XX. század eleje viszont már új műszaki-technológiai újdonságokat vitt a kenyérgyártásba. A gazdasági válság, az első világháború hadigazdálkodása a választék beszűkülését eredményezte. A lisztellátás javulásával először 1961-ben engedélyezték a fehér kenyér sütését, eleinte a nagyvárosokban, majd fokozatosan az egész országban. Jelenleg több kenyér- féleség közül választhatunk. De hogy végül milyen is az igazi jó kenyér, arról Mátyus István 1762-ben megjelent DIATE- TICA című könyvében olvashatunk: „Ha domború, nem igen nehéz, nem is könnyű. A héja sima, nem foltos, nem hólyagos, se nem fehér, se nem fekete, hanem barnás sárga, jó tömött kenyér, de nem égett. A bele nem tapadós, nem ragadós, hanem porhanyós, de nem könnyen morzsolódó, ha egybenyomják, mint a spongya összenyomul, de nagy üregek benne nincsenek, se nem édes, se nem savanyú vagy porízű mint az elpör- kölődött búzának kenyere szokott lenni...” A Föld mindenki számára tud kenyeret adni, ma élő és holnapi lakójának terített asztalt biztosít. Éheznie talán senkinek sem kell. Csupán arra van szükség, hogy az ember megtalálja a helyes utat a „nagy aratáshoz”. Újvári Gizella Kevesebb bor terem az idén Az elmúlt három esztendőben komoly előrehaladás volt tapasztalható a bormarketing területén — hangsúlyozta Tamás Károly, a földművelésügyi tárca közigazgatási államtitkára a XXVI. Országos Borverseny ünnepélyes megnyitóján. (A háromnapos rendezvényen 574 bor versenyzett a legjobb címért.) Az államtitkár a továbbiakban elmondta: az országban 130 ezer hektárnyi szőlőültetvény van, amelyből mintegy 100 ezer hektár a termőterület. A szakembereknek évek óta gondot okoz az elhanyagolt szőlőkertek állapota. Az uniós csatlakozásig évente mintegy 2-3 ezer hektár jó minőségű új telepítésre lenne szükség. A fajtaváltást az agrártárca ötvenszázalékos, vissza nem térítendő, valamint 40 százalékos kamattámogatással segíti. Tamás Károly szerint a piac megdolgozásával, kiállításokon való bemutatókkal, a marketing- munka javításával kell a magyar borok hímevét öregbíteni. A tárca képviselője rámutatott: az elmúlt három évben jelentősen javult a borok marketingje, példaként említette a cserszegi fűszerest, amely Angliában tavaly 2500 nevezett borfajta elől vitte el a pálmát. Felhívta a figyelmet az Agrármarketing Centrum tevékenységére, amelynek segítségét a borok népszerűsítéséhez a Őstermelők is igénybe vehetik. Az államtitkár a szakemberek adataira hivatkozva az idei bortermést — a korábbi 4-4,5 millió hektoliterrel szemben — 4,2 millió hektoliterre becsülte, amelyből várhatóan 1;2-1,3 millió hektoliter kerülhet exportra, mintegy 100-105 millió dollár értékben. A külpiaci értékesítési lehetőségekkel kapcsolatosan felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz piaci válság miatt a hagyományos, tehát az uniós és a szomszédos országok piacai mellett újakat kell felkutatni. Például el kell juttatni a magyar borokat a Távol-Keletre is, hiszen az ottani fogyasztók érdeklődnek boraink iránt. Végül bejelentette: a földművelésügyi kormányzat az idén mintegy 220 ezer hektoliter bor lepárlását támogatja. Ezzel az intézkedéssel segíteni szeretnék a szőlőfelvásárlást, illetve a termelőket, hogy megszabaduljanak azoktól az elfekvő asztali fehérborkészletektől, amelyeknek az értékesítése gondot okoz. (újvári) NYARA LAS repülővel közvetlenül Budapestről SZUPIR ÁR Krétáro vasárnapi, Tunéziába hétfgi indulásul.. KRÉTA augusztus 29. szeptembar 5., 12., 19., 26. 1 MtU 2bM Coroll Baach'flTRro 74900m 99 900» »i (FP, közvetlenül a tengerparton) Gtorgianna BtodiyX 74 900(1* 99900»-« 89 900m 119 900»-« ff) 899ÖOm 119 900»i6i (Ff) 109 900»-« 179 900m TUNÉZIA auguetus 30. szeptember 6., 13., 20., 27. 1 hét/W 2hétŐó Residence El Kontaouimr* 74 900ft tói 99 900ftrói Justinia 84 900fmói 109 900ft oi NoürJuwnlflMjfM(FP) 94 90üFt-tói 1199Q0Ft-tói SamaroVÍ^(jelüxe(FP) 99900frtói 134 900fmói Őriért falacelr*»% 119 900fm6I 189 900fmói MAIft ORCA MALTA Még vannak helyeink Mallorcára és Múltúra augusztusban és neptembeíben. Foglaja le nyoralúsút most! A repülőgép Mallorcára aütörötkönként, Múltúra hétfőként indul. Érdeklődjön akciús úraink és speciúlis kedvezményeink irúntl Araink mialmazzúk o npüiú|egy«r. a szúHóst, a transzfert és o mogyar nyelvú idegenvezelétf. Scan Hol idaytSt Utazási Iroda KfL 1061 Bp., Jókai tér 6. Tel.: 332-3129,332-5107 Nyitva: H-P 9-19 óráig. Sí 10-14 óráig E-mall: scanhollday@scanholiday hu Remiellen Ingyenes Katalógust non-stop telefonunkon: 312-2513 Partnerek Békéscsaba 66/446-538,66/323-448, 66/328-866,66/453-210,66/324-201 közkedvelt pékáruival továbbra is szeretettel várja boltjaiban kedves vásárlóit. Békéscsabán: • a Kls-Tabán u. 2. sz. alatt • a Kazlnczy-lakótele- pl ABC-nél • Burek Csemege (nonstop) Szabadság tér 26. ® alatt 1 • a vásárcsarnokban. Augusztusi akció. A MÁRKY Kft. Békéscsaba, Kétegyházi úti és Lencsésí piactér! diszkontjaiban minden kedves vásárló élvezheti ezt ez előnyt minden megkötöttség nélkül augusztus 1-Jétől 31-élg. RtolirlFI) ÚlirlFII e Félzsíros étkezési túró, 250 g ÜK 117 e OKÉ ivójoghurt (7-féle ízbon), 180 g ar 47 • OKÉ habtejszín, 320 g ÜK 142 á OKÉ ízesített Túró Rudi (2-féle ízben) für 33 • Tejföl, 20%-os, pohár ÜT 44 • Vaj, 10 dkg JK 61 a Party vajkrémek, 250 g ÜK 129 a Virsli (fóliában) m 480 • Olasz felvágott (rúd) ÜK 528 a Trappista, egész ÜK 799 Kivált miuíiégű áruk, udvariul ? kiiulfátdi. já parkvtáli Ukóitig. | Vidéki ti kitgi viuouUladóiuk ~ télién a mtgnndtlí drufétnégikit inggirt kiiidUajukl Ne feledje: kímélje pénztárcáját és ne szalassza el a lehetőséget, vásároljon a MÁRKY Kft. boltjaiban! NYEREMÉNYJÁTÉK augusztus 31 - szeptember 30-ig Beérkezési határidő: 1999. október S. Sorsolás: 1999. október 7. A nyereményjáték szabályait keresse szórólapjainkon! egy FIAT Seicenlo-I a COOP negyedéves nyereményjátékén a termé&esalád: Keret»*« a polcukon tt vegyen részt nyereményjátékunk«'^ Bővebb információk a szórólapok un ev • termékek hátoldalán található bizerba rimkéken. KAPHATÓ A D ÜZLETEKBEN! KŐBÁNYAI VILÁGOS sör, 0,5 I SóGa Foods GOMBÁS PIPI fasírt i kg RAMA Harmónia margarin, 500 g Elma HEY-HO alma, fehér szőlő ital, 2 I
