Békés Megyei Hírlap, 1999. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-19-20 / 193. szám
ÜNNEP 1999. augusztus 19-20., csütörtök-péntek Ellopták, elrejtették, várost neveztek el róla Nemzeti ereklyénk a Szent Jobb Szent István ünnepén, immár tíz esztendeje újra ezrek kísérik a Szent Jobbot. Akkor vált hagyománnyá, amikor a 18. században Mária Terézia a raguzai (ma Dubrovnik) ferences kolostorból hazahozatta az ereklyét, amelyet IY. Béla király menekített oda a tatárjárás elől. A kalandos sorsot megélt Szent Jobbot a második világháborúban a nyilasok nyugatra hurcolták. Salzburgból 1945. augusztus 19-én kaptuk vissza, s ekkor a Szent István-bazilikát környező utakon vitték végig. Két évvel később Mindszenthy József bíboros vezetésével a Bazilikától a Hősök teréig tartott az útja, aztán betiltották a Szent Jobb utcai ünneplését. Egészen 1989-ig csak a Bazilikában — ahol külön kápolnában őrzik — volt kitéve az ereklye. Az idei körmenet előtt tekintsünk visz- sza a becses nemzeti ereklye viharos múltjára. Padlószint alatti sírba rejtették Miután „...a lelki szentség kenetét felvette, ...lelkét az Úr megtestesülésének 1038. évében a Mindenkor Szűz s a szent angyalok kezébe letette...” — úja Szent Istvánról szóló életrajzában Hartvik győri püspök 1100 táján — hozzátéve, hogy „...az Űr csodák felvillanó sokaságával megdicsőítette...” Ezután beszámol a király sírjánál történt csodás gyógyulásokról. Bár a király apostoli munkája nyomán az ország lakói felvették a keresztséget, időnként fellobbantak a pogányláza- dások. A Vata fia, János vezette utolsó ilyen zendüléskor, 1061- ben, István király nyughelyének megszentségtelenítésétől tartva, a fehérvári bazilika papjai a szarkofágból kivették a testet és a súlyos kőlappal fedett, padlószint alatti sírba rejtették. Ekkor választották le a jobb kart, mert féltették az enyészettől, azt a kezet, amellyel a sok jót cselekedte. A jobb kart és a kézfejet a kincstárban rejtették el, ahonnan Merkúr, bihari nagyúr ellopta, és a birtokán őrizte az e célra ácsolt kápolnában. Szent jobb, ma Sanlob — Romániában A király szentté avatásakor, 1083-ban felnyitották a sírt. Kiderült, hogy hiányzik a jobb kéz. Huszonkét év múltán azonban már senki sem emlékezett rá hogy hová tűnt a székesegy- A budapesti Hősök terén magasodik Szent István szobra Az Aranyvonat, amely a nagyváradi Szent László héten, 191/2. május 3-tól 9-ig országjárásra szállította a Szent Jobbot ház kincstárából. Szent László király 1084-ben, országjárása során felkereste a bihari Merkúr családi monostorát, s a nagyúr csodával „magyarázta”, miképpen jutott hozzá. Angyal adta át neki megőrzésre a Szent Jobbot... A király jobb helyet kívánt adni az ereklyének: unoka- öccsével, Almossal a fakápolna helyére kőtemplomot építtetett, ahol méltó körülmények között őrizhették a bencés szerzetesek. A Berettyó mentén fekvő település rohamosan fejlődött, amit az is igazol, hogy Szentjobb néven városi rangot kapott. (Ma Romániához tartozik, a neve Saniob.) Szentjobb hiteles hely lett, a perlekedő felek az ereklyére tették le az esküt. Állami és egyházi ereklye így tehát már a XI. századtól egyszerre vált állami és egyházi ereklyévé. E két fogalom a magyar ember számára szétvá- laszthatatlanul összefonódik, mint a nagy király hittérítő és országalapító művének jelképe. Egy XIII. századi szerző írta Szent Istvánról szóló verses zsolozsmájában: „E világi fegyverekkel Isten katonája volt.” Az ereklyetisztelet a katolikus egyházban a harmadik század óta vált szokássá. Ennek hittani alapja: a szentek ereklyéi a szentség fokára emelkedett lelkűk tevékenységének eszközei voltak, amelyeket Isten néha már e földön csodákkal kitüntetett. Az ereklyének — mint a szent testrészének — nyilvános tiszteletét az egyház csak akkor engedélyezi, ha eredetisége bizonyítottan hiteles. A Szent Jobb ilyen kitüntetett nemzeti ereklyénk. Dr. Csonkaréti Károly A Szent Jobb mai kettős foglalatában István, a nemzet patrónusa - tartja a néphit Jeles nap, ha esik, ha fúj Az ünnepet aratókoszorúval és újbúzából sütött kenyérrel köszöntik a neptancosok Szent István napján fotó: kovács Erzsébet Nem csupán véletlen: a népélet legfontosabb állomásai az egyház ünnepeiből fakadnak. E folyamatot jól példázza első királyunk és augusztus húszadika sajátos összefonódásának immár csaknem két évezredes története. A hétköznapok forgatagában a hazai kereszténység is kialakította a maga ünnepeit. A népéletben meggyökeresedett kivételes alkalmak gyarapították, ugyanakkor sokszínűbbé tették a javarészt közösen tervezett és szervezett események tárházát. A rendre megélt jeles napok idővel hagyománnyá fejlődtek és legendaként szintén fennmaradtak. Az egyház kalendáriuma, az egyházi szertartások előírt rendje nem mindig és nem csupán a hit és a vallásgyakorlat egyetemességét szolgálta. Bizonyos korszakokban erősítette, másokban viszont legfeljebb tűrte, hogy a hívők a mindennapjaik eseményeivel kapcsolják össze az egyház ünnepeit. Jó példa erre augusztus húszadika megünneplésének változékonysága. Szent István ünnepe már a középkorban zarándokok seregét vonzotta szentté avatott uralkodónk ereklyéinek megtekintésére. Az újkori augusztus húszadika a magyar államiságot jelképező nappá vált. Szent Jobb- körmenettel, a nevére szentelt templomok búcsúinak sokaságával folytatódott a hagyománytisztelet. A reformált egyházakban az ünnepi szertartáshoz lelkészi, gondnoki, felügyelői beiktatások, továbbá templom, iskola, harang, temető elkészültéhez kapcsolódó avató ünnepségek tartoztak. A kereszténnyé vált magyarság első uralkodóját az emberek többsége az ország és a nemzet mennyei patrónusaként tisztelte mindig. Ősrégi hit, hogy a királyok az isteni kegyelem kiválasztottjai. István az egyik legkedveltebb keresztnévvé is vált. Sok száz templomot szintén róla neveztek el, ezeken a helyeken kezdettől templombúcsúkat tartottak. Az egyházi ünnepekhez, illetve az időpontjukhoz kapcsolódóan seregnyi paraszti megfigyelés került be a népi kalendáriumba. Ebben található egyebek mellett, hogy a nyári István- nap úgynevezett negyvenes nap. Azaz húszadikát követően negyven napon át olyan idő lesz, mint a jeles napon. Ám ha esik, ha fúj, attól még ünnep marad. Termésjósló nap: ha az idő Istvánkor jó, akkor bőséges, ha rossz, gyenge gyümölcstermés várható. Az első magyar király és a magyar államiság ünnepe Ferenc József óta munkaszüneti nap hazánkban. Az újkorban Szent István ünneplése, a Szent Jobb körmenetben való körülhordozása hivatalos, látványos szertartás lett a magyar államiság eszméjének ébrentartására. A közelgő rendezvények palettája napjainkban sokféle érzelmi indíttatású: egyházi, nemzeti, családi vonulata egyaránt megfigyelhető. Országszerte sokhelyütt lesz kulturális és sportrendezvény, egyebek mellett kórus- és néptáncbemutató, szobor-, park- és szociálisléte- sítmény-avató. Egymást érik majd a kiállítások, a szabadtéri színielőadások, kirakodóvásárok. Immár 30. alkalommal rendezik meg a nemzetközi virág- karnevált Debrecenben. Minden bizonnyal határainkon túlról is rengeteg látogatót vonz majd az Ópusztaszeri Történelmi Emlékpark, ahol ökumenikus isten- tisztelethez kapcsolódnak az idegenforgalmi programok. Sokfelé kitüntetik a szakmák legjobbjait. A rendezvények középpontjában természetesen a nemzetiszínű szalaggal átfont, új búzából őrölt lisztből sütött kenyér ünnepélyes megszegése szerepel. A hangulatot sokhelyütt emeli tűzijáték és utcabál. Cs. Benkő Judit
