Békés Megyei Hírlap, 1999. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-19-20 / 193. szám

ÜNNEP 1999. augusztus 19-20., csütörtök-péntek Ellopták, elrejtették, várost neveztek el róla Nemzeti ereklyénk a Szent Jobb Szent István ünnepén, immár tíz esztendeje újra ezrek kísérik a Szent Jobbot. Akkor vált hagyománnyá, amikor a 18. század­ban Mária Terézia a raguzai (ma Dubrovnik) ferences kolos­torból hazahozatta az ereklyét, amelyet IY. Béla király menekí­tett oda a tatárjárás elől. A kalandos sorsot megélt Szent Jobbot a második világháború­ban a nyilasok nyugatra hurcol­ták. Salzburgból 1945. augusz­tus 19-én kaptuk vissza, s ekkor a Szent István-bazilikát környe­ző utakon vitték végig. Két év­vel később Mindszenthy József bíboros vezetésével a Baziliká­tól a Hősök teréig tartott az útja, aztán betiltották a Szent Jobb utcai ünneplését. Egészen 1989-ig csak a Bazilikában — ahol külön kápolnában őrzik — volt kitéve az ereklye. Az idei körmenet előtt tekintsünk visz- sza a becses nemzeti ereklye vi­haros múltjára. Padlószint alatti sírba rejtették Miután „...a lelki szentség ke­netét felvette, ...lelkét az Úr megtestesülésének 1038. évé­ben a Mindenkor Szűz s a szent angyalok kezébe letette...” — úja Szent Istvánról szóló élet­rajzában Hartvik győri püspök 1100 táján — hozzátéve, hogy „...az Űr csodák felvillanó so­kaságával megdicsőítette...” Ezután beszámol a király sírjá­nál történt csodás gyógyulások­ról. Bár a király apostoli mun­kája nyomán az ország lakói felvették a keresztséget, időn­ként fellobbantak a pogányláza- dások. A Vata fia, János vezette utolsó ilyen zendüléskor, 1061- ben, István király nyughelyének megszentségtelenítésétől tartva, a fehérvári bazilika papjai a szarkofágból kivették a testet és a súlyos kőlappal fedett, padló­szint alatti sírba rejtették. Ekkor választották le a jobb kart, mert féltették az enyészettől, azt a kezet, amellyel a sok jót csele­kedte. A jobb kart és a kézfejet a kincstárban rejtették el, ahon­nan Merkúr, bihari nagyúr el­lopta, és a birtokán őrizte az e célra ácsolt kápolnában. Szent jobb, ma Sanlob — Romániában A király szentté avatásakor, 1083-ban felnyitották a sírt. Ki­derült, hogy hiányzik a jobb kéz. Huszonkét év múltán azon­ban már senki sem emlékezett rá hogy hová tűnt a székesegy- A budapesti Hősök terén magasodik Szent István szobra Az Aranyvonat, amely a nagyváradi Szent László héten, 191/2. május 3-tól 9-ig országjárásra szállította a Szent Jobbot ház kincstárából. Szent László király 1084-ben, országjárása során felkereste a bihari Merkúr családi monostorát, s a nagyúr csodával „magyarázta”, mikép­pen jutott hozzá. Angyal adta át neki megőrzésre a Szent Job­bot... A király jobb helyet kí­vánt adni az ereklyének: unoka- öccsével, Almossal a fakápolna helyére kőtemplomot építtetett, ahol méltó körülmények között őrizhették a bencés szerzetesek. A Berettyó mentén fekvő tele­pülés rohamosan fejlődött, amit az is igazol, hogy Szentjobb né­ven városi rangot kapott. (Ma Romániához tartozik, a neve Saniob.) Szentjobb hiteles hely lett, a perlekedő felek az erek­lyére tették le az esküt. Állami és egyházi ereklye így tehát már a XI. századtól egyszerre vált állami és egyházi ereklyévé. E két fogalom a ma­gyar ember számára szétvá- laszthatatlanul összefonódik, mint a nagy király hittérítő és országalapító művének jelképe. Egy XIII. századi szerző írta Szent Istvánról szóló verses zsolozsmájában: „E világi fegy­verekkel Isten katonája volt.” Az ereklyetisztelet a katolikus egyházban a harmadik század óta vált szokássá. Ennek hittani alapja: a szentek ereklyéi a szentség fokára emelkedett lel­kűk tevékenységének eszközei voltak, amelyeket Isten néha már e földön csodákkal kitünte­tett. Az ereklyének — mint a szent testrészének — nyilvános tiszteletét az egyház csak akkor engedélyezi, ha eredetisége bi­zonyítottan hiteles. A Szent Jobb ilyen kitüntetett nemzeti ereklyénk. Dr. Csonkaréti Károly A Szent Jobb mai kettős foglalatában István, a nemzet patrónusa - tartja a néphit Jeles nap, ha esik, ha fúj Az ünnepet aratókoszorúval és újbúzából sütött kenyérrel köszöntik a neptancosok Szent István napján fotó: kovács Erzsébet Nem csupán véletlen: a nép­élet legfontosabb állomásai az egyház ünnepeiből fakadnak. E folyamatot jól példázza első királyunk és augusztus húsza­dika sajátos összefonódásának immár csaknem két évezredes története. A hétköznapok forgatagában a hazai kereszténység is kialakítot­ta a maga ünnepeit. A népéletben meggyökeresedett kivételes al­kalmak gyarapították, ugyanak­kor sokszínűbbé tették a java­részt közösen tervezett és szerve­zett események tárházát. A rend­re megélt jeles napok idővel ha­gyománnyá fejlődtek és legenda­ként szintén fennmaradtak. Az egyház kalendáriuma, az egyházi szertartások előírt rend­je nem mindig és nem csupán a hit és a vallásgyakorlat egyete­mességét szolgálta. Bizonyos korszakokban erősítette, mások­ban viszont legfeljebb tűrte, hogy a hívők a mindennapjaik eseményeivel kapcsolják össze az egyház ünnepeit. Jó példa er­re augusztus húszadika megün­neplésének változékonysága. Szent István ünnepe már a kö­zépkorban zarándokok seregét vonzotta szentté avatott uralko­dónk ereklyéinek megtekintésé­re. Az újkori augusztus húszadi­ka a magyar államiságot jelké­pező nappá vált. Szent Jobb- körmenettel, a nevére szentelt templomok búcsúinak sokasá­gával folytatódott a hagyo­mánytisztelet. A reformált egyházakban az ünnepi szertartáshoz lelkészi, gondnoki, felügyelői beiktatá­sok, továbbá templom, iskola, harang, temető elkészültéhez kapcsolódó avató ünnepségek tartoztak. A kereszténnyé vált magyarság első uralkodóját az emberek többsége az ország és a nemzet mennyei patrónusaként tisztelte mindig. Ősrégi hit, hogy a királyok az isteni kegye­lem kiválasztottjai. István az egyik legkedveltebb keresztnév­vé is vált. Sok száz templomot szintén róla neveztek el, ezeken a helyeken kezdettől templom­búcsúkat tartottak. Az egyházi ünnepekhez, illet­ve az időpontjukhoz kapcsoló­dóan seregnyi paraszti megfi­gyelés került be a népi kalendá­riumba. Ebben található egye­bek mellett, hogy a nyári István- nap úgynevezett negyvenes nap. Azaz húszadikát követően negy­ven napon át olyan idő lesz, mint a jeles napon. Ám ha esik, ha fúj, attól még ünnep marad. Termés­jósló nap: ha az idő Istvánkor jó, akkor bőséges, ha rossz, gyenge gyümölcstermés várható. Az el­ső magyar király és a magyar ál­lamiság ünnepe Ferenc József óta munkaszüneti nap hazánk­ban. Az újkorban Szent István ünneplése, a Szent Jobb körme­netben való körülhordozása hi­vatalos, látványos szertartás lett a magyar államiság eszméjének ébrentartására. A közelgő rendezvények pa­lettája napjainkban sokféle ér­zelmi indíttatású: egyházi, nem­zeti, családi vonulata egyaránt megfigyelhető. Országszerte sokhelyütt lesz kulturális és sportrendezvény, egyebek mel­lett kórus- és néptáncbemutató, szobor-, park- és szociálisléte- sítmény-avató. Egymást érik majd a kiállítások, a szabadtéri színielőadások, kirakodóvásár­ok. Immár 30. alkalommal ren­dezik meg a nemzetközi virág- karnevált Debrecenben. Minden bizonnyal határainkon túlról is rengeteg látogatót vonz majd az Ópusztaszeri Történelmi Em­lékpark, ahol ökumenikus isten- tisztelethez kapcsolódnak az idegenforgalmi programok. Sokfelé kitüntetik a szakmák legjobbjait. A rendezvények kö­zéppontjában természetesen a nemzetiszínű szalaggal átfont, új búzából őrölt lisztből sütött kenyér ünnepélyes megszegése szerepel. A hangulatot sokhe­lyütt emeli tűzijáték és utcabál. Cs. Benkő Judit

Next

/
Thumbnails
Contents