Békés Megyei Hírlap, 1999. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-18 / 192. szám
®\ I CSALÁDI OLDAL 1999. augusztus 18., szerda I o Életek és önzetlen segítség Sokszoros véradók vallomása, véleménye az őszinteségről A közelmúltban a városi véradó nap alkalmával ismét sokan nyújtották kezüket, hogy vérükkel segítsék embertársaikat. Számtalan módja van a segítségnyújtásnak, de a közvélemény szerint ez egy igazi és őszinte gesztus. Többszörös véradókkal — Ozsváth Jánossal, aki 120-szoros és Hankó Andrással, aki 121-szeres véradó — beszélgettünk Békéscsabán. SZEXPOSTA Dr. Bordás Sándor rovata „Titok” jeligés levélben egy egyetemista fiú azt kérdezi, hogy mi a véleményem a nyitott házasságról és szeretné tudni pontosan, hogy mit lehet érteni a nyitott házasság alatt. Kedves Uram, érdekes kérdései vannak, mivel még nem élt házasságban, de már az abból való kibúvás lehetőségein gondolkodik. Egyébként a nyitott házasság a modem házassági reformtörekvéseknek egyik formája, amikor a házastársak egymásnak kölcsönösen szexuális szabadságot adnak. A házasságon kívüli szexuális kapcsolataikat megegyezés szerint vagy elmondják egymásnak, vagy saját diszkrét ügyüknek tekintik. A nyitott házasságban élők néha társulnak hasonló párokkal, amikor sor kerülhet a partnerek ideiglenes cseréjére, esetleg közös szexuális együttlétekre is. A nyitott házassággal való próbálkozást az a szándék hozta létre, hogy a házasságot megóvják az egyhangúságtól, a hűtlenségből fakadó titkolózások, hazugságok, lelepleződések válságaitól, vagyis a házasság fenntartása mellett lehetővé tegyék a házastársak poligám igényeinek kielégítését, a kapcsolatból kiiktassák a kisajátító, birtokló beállítódást, amit a „nélkülem nem lehet örömöd” hozzáállás sugall. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a nyitott házasságok ritkán érik el céljukat. Egyrészt azért, mert nehezen elviselhető helyzeteket teremtenek a gyermekek számára, másrészt pedig ha a házastársak egyike vagy másika nagy szerelembe bonyolódik, a nyitott házasságok is felbomlanak. A nyitott házasságoknál jobban beváltak a szabad együttélési formák. Amennyiben valaki úgy érzi, hogy nem tudja elviselni a házassággal járó kötöttségeket, okosabban teszi, ha nem köt házasságot. A nyitott házasságtól meg kell különböztetni az úgynevezett „megnyílt házasságot”, amely egy eredetileg zárt házasság elromlásának következtében alakulhat ki, a házasság fenntartására irányuló utolsó próbálkozásként. Olyankor kerülhet rá sor, amikor az érzelmileg elhidegült házastársak anyagi szempontok, a lakáshelyzet megoldatlansága, vagy egyéb konvencionális okok miatt formailag fenn akarják tartani a házasságot annak érzelmi, szexuális tartalma nélkül. A megnyílt házasságok csak átmenetileg szoktak megmaradni, új kapcsolatok kialakulása esetén könnyen felbomlanak. A gyerekekre való hivatkozás különösen hamis ürügynek tekinthető ebben a helyzetben, mert a gyerek minden stabil helyzetet jobban elvisel, mint a bizonytalanságot. A gyerek szempontjából valóban az a természetes helyzet, ha a család együtt marad. Ám egy harmonikusan lebonyolított válást is jobban tűr, mint egy konfliktusokkal telített, rideg légkörű együttélést. Sajnálatos módon gyakran tapasztalható, hogy a szülők mind a döntések, mind a döntések elhárításának okául a gyerekeket használják fel ürügyként. Az érett felnőtt embernek vállalnia kell a felelősséget saját életvezetéséért. Uram, ennyit a nyitott házasságról. A levegőszennyezés veszélyei — Mikor adtak először vért? Ozsváth János: — 1972-ben, de akkor nem önként és vígan dalolva adtam vért, hanem sorköteles révén, kötelezően. Azóta vagyok véradó, de ma már egészen más okok motiválnak. Megértettem azt, hogy a vérnek milyen nagy jelentősége van az egészségügyben, hátrányom sem származik a véradásból és ilyen módon másoknak segíthetek. Hankó András: — 1965-ben adtam először, mert akkor született a fiam. Szükségünk volt nekünk is a mások segítségére, mert a feleségemmel nem egyezett a vércsoportunk. Ez ösztönzött a véradásra. Akkor ez elég kellemetlen eljárásnak tűnt, de a technika is szerepet játszott benne. Utána nem is volt kedvem vért adni, de egy év múlva megint kerestek és ekkor már teljesen más felszerelést használtak, elviselhetőbb lett a beavatkozás. — Hívták már önöket sürgős esethez? O. J.: — Igen, természetesen. A legutolsó nem is olyan régen történt. Bementem a véradó állomásra, de egészen más okok miatt és egyből „lecsaptak” rám. H. A.: — Igen, de akkor még nem plazmaferezises véradó voltam. Soha nem mondták meg, hogy kinek adják, de általában nagyobb műtétekhez kellett a segítség. — Önök szerint a véradás ma mennyire szervezett és egy-egy cégvezető mennyire támogatja ebben a dolgozóit? Most elsősorban az ezzel járó szabadnapra gondolok. 0. J.: — A rendszerváltás óta szerintem csökkent a véradók száma, mert korábban a munkáltatók többet segítettek. Ma ez nem érdekük. Én is dolgoztam olyan helyen, ahol szabadnapot kellett kivennem azért, hogy elmehessek vért adni. H. A.: — Nagyon sok múlik a vezetőn, hiszen ha a dolgozókat támogatják, azok is szívesebben szánják rá magukat a véradásra. Szerencsére az én munkahelyemen ez kedvező volt és maradt is. A MÁV-nál dolgoztam, ahol a mai napig szervezetten működik a véradás a dolgozók bevonásával. A véradás nemcsak elhatározás, hanem szemlélet kérdése is. —- Részt szoktak venni a városi véradó napokon? O. /.: — Igen, most a legutóbbin is ott voltam. H. A.: — Nem, mert egészen másfajta véradáson veszek részt, amelynek neve: plazmaferezises. A plazmát és a vörösvérsejteket választják szét, dupla mennyiségű vért vesznek le és a vörösvérsejteket utána infúzió formájában juttatják vissza a szervezetembe. Ez kicsit hosszadalmas eljárás, közel két órát vesz igénybe. — Kaptak-e már valamilyen elismerést? O. J.: — Igen, természetesen. Elég sokféle ajándéktárgyat, mint például: óra, váza és ajándékkosár, valamint vacsorameghívásokat. Oklevelet pedig a sokszoros véradásért kaptam. De valójában vitaminoknak jobban örülnék, hiszen az erősítene és arra ösztönözne, hogy odafigyeljünk magunkra és ezzel együtt mások életére is. H. A.: —-Igen, rendszeresen. Nagyon sok oklevelet és persze véradó kitüntetéseket kaptam az évek során. — Köszönte már meg olyan valaki a vérét, akinek adta? O. J.: — Volt rá példa, annak ellenére, hogy nem nyilvános és ismert a véradó személye. Egy kisfiú szülei köszönték meg, hogy így segítettem a gyermeküknek és a velük való találkozás nagyon megható volt. A lehetőségeim behatároltak, ezzel a néhány deciliter vérrel tudok az embertársaimon segíteni. A családomat is ebben a szellemben neveltem. H. A.: — Sokszor előfordult, hogy levélben megköszönték a véremet. Otthon tartom ezeket a szép, köszönőleveleket, amelyek apró és megható gesztusok számomra. — Egy véradó számára mennyire fontos az egészséges táplálkozás és a megfelelő életmód? O. J.: — Nagyon fontosnak tartom, hiszen a vérünk képet mutat szervezetünk állapotáról. Én nem dohány zom, nem iszom és az étrendemre is odafigyelek, mert véleményem szerint azt, hogy valaki véradó lehessen, ki kell érdemelni. Hasznos is, hiszen így időről időre tájékozódhatunk egészségi állapotunkról és ezzel a betegségek kialakulását is meg lehet előzni, vagy még időben kezeltetni. H. A.: — Igen, és a többszörös véradók szerintem tisztában is vannak ennek a jelentőségével. Viszont sok olyan emberrel találkoztam, akik nem adnak vért, mert nem tudják, hogy ki kapja meg. Ha csak egyszer szánnák rá magukat, nyilvántartásba kerülnének, kiderülne róluk, hogy egészségesek-e és utána bármikor segítségére lehetnének egy rászorulónak, függetlenül attól, hogy kiről is van szó. Kriskó Edina A brazűiai Sao Paulo egyetemi kutatócsoportja különös jelenségre figyelt fel: három nappal azt követően, hogy a városban nagy levegőszennyezettségi értékeket mértek, emelkedett a vetélések száma. A magyarázattal egy másik kutatócsoport szolgált. Azoknál a csecsemőknél, akik az ilyen, szmogos napokon születtek, a köldökzsinórban szénmonoxidot mutattak ki. Márpedig a szén- monoxid kiszorítja az oxigént a hemoglobin-molekulákból, s így a sejtek többségében oxigénhiány alakul ki. Mivel pedig Sao Paulo levegője semmivel sem szennyezettebb, mint például az észak-amerikai nagyvárosoké, ez a jelenség a fejlett országokban is fenyegeti a magzatok életét. Megyénkben igen sok megértő és önfeláldozó véradó él, ezért nem volt gond, amikor a vérellátótól műtétekhez kértek segítséget a gyógyítók fotó: lehoczky Péter ■ ÉÉ Nézze meg az új az! Október 23-ig minden hétvége j Suzuki hétvége*. Jöjjön ei és próbálja ki a Suzuki szenzációs egyterűjét, a jövő autóját, a Wagon R+-t. Győződjön meg arról, hogy a kényelemmel és rengeteg hasznos ötlettel telepakolt autóban mennyi hely marad még az Ön családjának, csomagjainak, kalandvágyó kedvének és jó hangulatának. Az út végére talán azt is sikerül eldöntenie, hogy mozgó hálószobát, motoros túracipőt, kisteherautót, vagy autóbuszt vezetett. Es iia mar arra jár. jól teszi, ha megnézi az új Swiftet is. Biztosan ráismer, hiszen ízig vérig Suzuki és tőrőlmetszett Swift. Megtalálnia pedig nem lesz nehéz, hiszen annyira más, mint a korábbi Swiftek. *Az Önhöz legközelebbi Suzuki hétvége konkrét időpontjáról érdeklődjék márkakereskedőjénél! Különvonattal a virágkarneválra! KEDVES UTASUNK! 1999. augusztus 20-án különvonatot indítunk Szegedről Debrecenbe a virágkarneválra. A vonatra valamennyi kedvezmény érvényes, csak 2. osztályú kocsikkal közlekedik. A különvonatra Szolnokon lehet átszállni, Békéscsaba állomásról 4.58-kor induló vonat 6.28-kor érkezik Szolnokra. A különvonat menetrendje Odaútban indul: Visszaútban érkezik: 6.33 I Szolnok, A 17.38 7.50 T Debrecen T 16.15 Visszaútban az Alföld Inter City 17.44-kor indul Szolnokról, Békéscsabára 18.48-kor érkezik. Szolnokról gyorsvonat 18.49-kor indul, Békéscsabára 20.02-kor érkezik. A rendezvény utcai felvonulással kezdődik, amely a vasútállomás elől 8.00-kor indul. Ezután a parádé a Nagyerdei Stadionban folytatódik. A különvonatról az állomásainkon és munkanapokon 8-16 óráig Békéscsabán a (66) 324-587, (30) 9847-164-es telefonszámokon részletes tájékoztatást adunk. Kellemes utazást kíván a MÁV RT.! "TCfíí a urwut c,u'iofd,6aet!
