Békés Megyei Hírlap, 1999. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-16 / 190. szám

1999. augusztus 16., hétfő GAZDASÁG Talajművelés és tápanyagellátás a dinnyetermesztésben A jó tápkockakészítés fortélya Az első súlyos hiba a palántanevelésnél tapasztalható FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER az előadó az indítótrágyázásról és a talajról szólt. — A korszerű hibrid fajtákra jellemző a belterjesség. Ellen­tétben a régi dinnyével, amely 2—4 méter mélyre is lenőtt és 10—12 köbméter földet képes volt áthálózni. A mai magok er­re nem alkalmasak. Ezeket olyan feltételek között termesz­tették, ahol a vizet és a tápanya­got folyamatosan kapta. Ennek megfelelően a gyökérzetük is gyengébb, vagyis a termelőnek kell biztosítani a tápanyagot, a vizet, valamint a szakszerű ta­lajművelést. Mivel a dinnyét ál­talában a kalászosok után ülte­tik, rendkívül fontos a tarlóhán­tás. Ahol a tarlóhántás időben és megfelelően megtörténik, ott nem lehet probléma a szárazság, a sok őszi csapadék. Ősszel so­kan azért nem tudták a talajmű­velést rendesen megcsinálni, 'mert a tarlóhántást elhanyagol­ták. Ahol ez megtörtént, ott jobb a talaj vízáteresztő képessége, ellenállóbb a betegségnek. A tarlóhántás utáni 30—35 centi­méter mély, időben végzett ta­lajművelés felel meg a dinnyé­nek. Alaptrágyának, a dinnye alá változatlanul a szerves trá­gyát javasoljuk. Nem azért, mert a tudomány a szervestrágya szinten megakadt, és nem tu­dunk mást, de pillanatnyilag nincs olyan anyag, amely a talaj szerkezetét ennél jobban javíta­ná. A trágya mennyisége (tessék megkapaszkodni!) a 600—800 vagy akár az 1000 mázsát is el­érheti. Felső határa nincs, leg­feljebb a pénztárcánk. Már a 200—300 mázsa szervestrá­gyának is nagy jelentősége van. A szervestrágyát nem tápanyag­utánpótlás céljából adjuk (Ennél sokkal olcsóbb a legdrágább műtrágya is!), hanem a szerke­zet-javítás a döntő. Ezért fontos ősszel kijuttatni. Az más kérdés, hogy a szervestrágya bizonyos tápanyag szolgáltató képesség­gel rendelkezik, amit bekalku­lálhatunk a műtrágyaméretekbe. A műtrágyák közül ősszel első­sorban alaptrágyának a foszfort és a káliumot kell bedolgozni a talajba, mert ez nélkülözhetet­len. Fontos még, hogy ősszel, amikor mélyen megforgatják1, a talajt, a foszfornak és a kálium­nak legalább a felét bedolgoz­zuk. Érdemes ezekből minél többet adni, mert egy olyan in­dítást tudunk biztosítani a nö­vénynek, ami a kezdeti fejlődést segíti — zárta ezen tanácsokkal a témakört az előadó, amely re­mélhetően sok termelőnek ad további biztatást a dinnyeter­mesztéshez. Halasi Mária szőr 5-ös tápkockákba kénysze­rítik. Ebben nem lehet palántát nevelni. A dinnyének a 8—10 centiméteres tápkocka kell. Nyilván gyepkockát már nem tudunk vágni, mert tele van a kert vegyszerrel, és nincs a ha­tárban olyan ősgyep, amelyiket be lehetne gyűjteni. Lehetőség van viszont jó minőségű táp­kockát csinálni. A tápkockánál az a probléma, hogy minden kertész, mint valami csodabo­garat vagy a porcelán titkát, úgy őrzi, és ne adj Isten, hogy a szomszédnak elárulná. Ha még­is, akkor biztos, egy-két „mérget” is hozzámond, hogy ne sikerüljön jól a palánta. — Van-e fortélya a jó táp­kocka készítésének? — Egy olyan altalajból kell kiindulni, ami nem fertőzött. A kertészetben jelenleg két steril anyag van: a kókusz rost és a tő­zeg. Mondják, hogy drága a tő­zeg (1 köbméter 5000 forint), de tessék kiszámolni, hogy egy 10 centiméteres tápkockába meny­nyi kerül. Úgy gondolom, telje­sen mindegy, hogy 5 forint vagy 5,50, illetve egy dinnyemag 30 vagy 50 forint, mert nem múlhat azon, hogy 1 forinttal többe ke­rül a minőségi steril tőzeg. Ez­zel tudunk ugyanis olyan struk­túrát biztosítani, amivel játék palántát nevelni. Ekkor minden­ki arra gondol, hogy milyen táp­anyagokat kell beletenni, hogy jól nőjön a dinnye. Ez a legegy­szerűbb. A jelenleg kapható, és a tapasztalatom szerint jó, komplex palántanevelő és lassí­tott hatású műtrágya a PG MIX vagy a Plantosán 4D, de van több új gyártmány is. Nagyon kell vigyázni a lebomlási időre, nem szabad összetéveszteni. Ezekből 1,50 kilogramm az a mennyiség, amit köbméteren­ként hozzá kell keverni, lévén: savanyú közeg mindenképpen szükséges egy kis meszezés és mivel virágzó növényről van szó, mindenképpen javaslok 2—3 kg szuperfoszfátot. A re­cept tehát: 1 kg tőzeg, 1,5 kg lassított hatású műtrágya, 2—3 kg mész, 2—3 kg tőzeg, és egy kevés homok, hogy a vízelveze­tő képessége meglegyen. A következő gondolatkörben „Ahhoz, hogy termésmennyiségben és minőségben a dinnyeter­mesztésben vezető államokat utolérjük, szakítani kell az eddigi termesztési módszerekkel, meg kell tanulni annak feltételeit megteremteni, hogy egy dinnyető több termést legyen képes jó minőségben, a fajtára jellemző nagyságban megnevelni. Mind­ez az öntözés- és tápanyagellátásban alapvető változásokat tesz szükségessé” — mondta dr. Terbe István, a Kertészeti Egyetem adjunktusa a közelmúltban tartott médgyesegyházi dinnyefesz­tivál szakmai fórumán. — A dinnyetermesztési techno­lógia megváltozott. Nem lehet csak egy fajta dinnyét termesz­teni. Ez az egyetlen út, hogy ki­törjünk a jelenlegi termesztési problémákból. A cél a folyama­tos dinnyetermesztés megvaló­sítása. Emlékszem, hogy koráb­ban az egyetemen a dinnyéről azt tanították, hogy a dinnye az a növény, amit nem nagyon kell öntözni, óriási gyökere van, ami a tápanyagot megkeresi a talaj­ban. Az igaz, hogy a talajra vá­logatós, mert nem lehet akárho- vá ültetni, de nem igényel túl sok törődést. Volt is egy olyan közmondás, hogy a dinnyét csak a Jóisten öntözheti, külön­ben rossz lesz a termés — kezd­te bevezetőjét az előadó. — Vannak termelők, akik megfelelően tudnak vigyázni a dinnyére és még augusztusban is csódálatos növényzetet pro­dukálnak, de sajnos, ez nem or­szágos jelenség. Hogy mennyi­re Tttem, az is bizonyítja, hogy tavaly felvetítettem egy tábláza­tot — folytatta Terbe doktor — , amelyen a dinnyének a fajla­gos1 tápanyag igénye szerepelt. Ekkór három csoportba sorol­tam a dinnyét. Az úgynevezett „Mari néni”-féle termésátlag az, amikor elültetik a dinnyét és hagyják, hogy valami lesz belő­le. A másik az a termelő, aki egy kicsit oda is figyel, meg nem is. A harmadik kategória a vállalkozók. Ok odafigyelnek, tudják, hogyan kell öntözni, táplálni a növényt. Amikor mu­tattam ezt az 50—70 tonnás mennyiséget, sokan legyintet­tek és gondolták: eldöntötte az íróasztalnál, de ilyen nincs. Ez­után megjött a kollégám Pécs mellől, és elmondta, hogy az a dinnye, amit tavasszal mutatott, 1000—1200 mázsa termést ho­zott. Tehát létezik. — Mi a meghatározója a ter­mesztés sikerének? — Nem elsősorban, hogy milyen a fajta. A termelők sze­retik a már kialakult fajtákat vá­sárolni, holott sok van, amely 70—80 tonnás termést is tudna produkálni. Ehhez rendelkezés­re állnak azok a műtrágyák és növényvédő szerek, amelyek a legjobb minőségűek. Ami gond lehet, az a termesztési mód, a technológia. Az első súlyos hi­ba a palántanevelésnél tapasz­talható. Hogy miért? Csánytól kezdve egészen Ba­ranyáig szokás volt a dinnyét gyepkockában termeszteni. Ezt becsületes nagyságban kivágták 8-szor nyolc vagy 10-szer tíz centiméteresre. Tavaly is itt voltam a dinnyefesztiválon és többen beszámoltak arról, hogy a palántát 4-szer 4-es, vagy 5­A végtermékről persze már a legkisebbek is pontos kritikát tudnak mondani FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET „Magvas” információk Kiszombori Viktória, mint vöröshagyma A mezőkovácsházi Hortseed Magszaporító és Szolgáltató Kft. fejlődése töretlen, amelyről június 25-ei lapunk­ban beszámoltunk. Az azóta eltelt időben kiderült, hogy a mezőkovácsházi cég törekvé­sei találkoztak a Földművelé­si és Vidékfejlesztési Minisz­térium elképzeléseivel, mert a korábban benyújtott három pályázatukból — mely két kutatási területre irányult — végül két pályázatot pozití­van bírált el az FVM kutatási osztálya. Ezek után szinte bizonyos­ra vehető, hogy megvalósul a mezőkovácsháziak nemesíté- si, tájkutatási programja, ben­ne egy tucatnyi új szárazbab fajta és természetesen a slá­ger: a Kiszombori Viktória névre keresztelt, új dughagy- más típusú vöröshagyma fajta(jelölt) állami minősítése és piaci bevezetése — mond­ta dr. Varga Sándor ügyveze­tő igazgató, nemesítő, aki egyben a cég, többségi tulaj­donosa is. H. M. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre forintban) Angol font 383,53 Svájci frank 158,53 EURÓ 253,89 USA-dollár 237,95 Francia frank 38,71 Német márka 129,81 Kelet-európai devizák Olasz líra (1.000) 131,12 Cseh korona 6,99 Osztrák schilling 18,45 Lengyel zloty 60,77 Spanyol peseta (100) 152,59 Szlovák korona 5,67 JSMERŐS (FŐNÉV): OLYAN EMBER, AKIRŐL ELEGET TUDUNK, HOGY KÖLCSÖNÖZZÜNK TŐLE, DE AHHOZ KEVESET, HOGY HITELEZZÜNK NEKI.” (Ambrose Bierce) Felújítás után megnyílt az Univerzál Rt. belvárosi üzletháza kodni kíván a fiatal vásárlóerő­re. Amennyiben beválik a Champion-cikkek forgalmazá­sa, a sportkiegészítők széles vá­lasztékát is megtalálhatják a vá­sárlók. Nem egészen hat hétig tartott az Univerzál Kereskedelmi Rt. békéscsabai, Andrássy úti cipő- és lakástextilboltjának teljes felújítása. A sétálóutcán közlekedők időközben észrevehették, teljesen egyedi, korszerű, megragadóan szép külsővel látják el az üzletet, mely megfelel az európai színvonalnak. A külső természetesen nem minden. Hőgyes Endréné, a tár­saság vezérigazgatója lapunk­nak elmondta, az üzletteret a raktár terhére bővítették, új padlóburkolót, álmennyezetet kapott, felújították a régi kira­katot. A beruházás pedig min­denképp elkerülhetetlen volt, hiszen az Univerzál 1972-ben költözött ide boltjával. A felújítás után augusztus 10-én nyitottak. A legfontosabb változás, amit érdemes megje­gyeznünk, az új név: belvárosi üzletház. A fogalom gazdagabb tartalmat sejtet, így második­ként említhetjük a kínálat bővü­lését. A lakástextil és a cipő mellett új márka talált otthonra az üzletben, amely mostantól a Champion amerikai sportruhá­zati termékek Békés megyei márkashopjaként jegyezhető. Ez egyben azt is jelenti, hogy a megyében a legszélesebb vá­lasztékot nyújtja a cipőtől az utazótáskáig, s megtalálhatja kedvenc termékeit a profi spor­tolótól a sportos ruházatig min­denki. S ha már sportról van szó, a cég mindenképp támasz­Az üzletház berendezésének meghatározásakor az rt. vezetői arra gondoltak, legyen olyan, amilyen Békéscsabán nincs. így a termékeket különleges, egye­di elhelyezésben tárják a vevők elé. Az Univerzál Kereskedelmi Rt. beruházása a berendezéssel együtt 20 millió forint volt. A felújítást a Megina Kft. építé­sze, Szabó János tervezte. A ki­vitelező a békéscsabai székhe­lyű Herma Kft. A francia beren­dezéseket a Rotte Kft. szállítot­ta Tatáról. A részvénytársaság felújítási sorozata (melyben jelentős állo­más volt a járműbolt áthelyezé­se, a vadász- és a vas-edény bolt átépítése is) nem állt meg, a cég a jövőben újabb beruházások előtt áll Békéscsabán és vidé­ken is. L. E. Megváltozott a külső arculat és a belső tér. Az Univerzál Kereskedelmi Rt. tilboltját a belvárosi üzletház váltotta fel egykori cipő- és tex­FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER A cél: meghódítani a fiatalokat

Next

/
Thumbnails
Contents