Békés Megyei Hírlap, 1999. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-12 / 187. szám

0 A 1999. augusztus 12., csütörtök GAZDASÁG bánhegyesi üzem léte nem forog veszélyben Korábban írtuk, hogy az orosházi tejüzem március végi bezárá­sával a túrókészítés a nagybánhegyesi tejüzembe került, illetve a holland Nutrícia Tejtermék és Ital Kft. — több áruféleséget érintően — termékszerkezet-váltást hajtott végre. Az eltelt né­hány hónapban az országban kialakult piaci pozíciók hatására a tejfronton is túltermelés mutatkozott, amely a feldolgozókat és termelőket egyaránt érintette. Milyen hatással van a nagybánhegyesi üzemre a kialakult helyzet? — kérdeztük Szabovik Tibort, az üzem ügyvezető igazgatóját telmű, hogy nem szabad olyan­nal foglalkozni, ami vesztesé­ges. Itt szeretném megjegyezni azt is, hogy a tejfelvásárlásra — a korábbi évek gyakorlatával el­lentétben — nem az üzem köti a szerződéseket, hanem központi­lag koordinálják. — Júliusban a Tej Termék- tanács küldöttközgyűlést tar­Gyakorlatilag az intervenciós kasszába történő befizetéssel si­került azt elérni, hogy a kötele­ző 5 százalékot a terméktanács feloldotta, és helyette önkéntes korlátozásra adott lehetőséget. Aki bejelenti, hogy élni kíván a korlátozással és be is tartja, az mentesül a 3 forint befizetése alól. Sokan vallják: háztáji körülmények között extra vagy I. osztályú tejet termelni rendkívül nehéz (ARCHÍV FELVÉTEL) — A feldolgozott tej mennyisé­ge tavalyhoz viszonyítva emel­kedett, bár többet is fel tudnánk dolgozni. A termelés a megren­deléshez igazodik, de tudni kell, hogy a nyári gyümölcsszezon idején a tej és tejtermékek fo­gyasztása csökken. Az üzem­nek kellő mennyiségű és minő­ségű alapanyag áll a rendelke­zésére. Igaz, esetenként a minő­séggel akadnak gondok, de ezt igyekszünk megoldani. Az em­lített fogyasztáscsökkenésből eredően jelenleg tejfelesleg mu­tatkozik, de a Nutrícia vállalat- csoport az éves szerződésekben vállalt kötelezettségeit teljesí­tette és a továbbiakban is telje­síteni fogja. Ez akkor is igaz, ha ezzel a cég veszteséget kényte­len lenyelni, mivel exportra csak veszteséggel lehet értéke­síteni, ' — Mi okozza a legnagyobb gondot? — Országos szinten 1999-re 1 milliárd 770 millió liter a prognosztizált tejtermelés, melyből 270-300 millió az, amit a belföldi piacon nem tud­nak eladni. Ezt exportálni kell, ám nem könnyű feladat, mert a világpiacon rendkívül nyomot­tak az árak. — Év közben üzemeket (Orosháza, Balmazújváros) zárt be a Nutrícia, illetve legutóbb a mezőkovácsházi tejcsarnok is áldozatul esett. Miért? — Valóban sor került az üze- ( mék bezárására, de ez nem Szű-' kitette a Nutrícia termékválasz­tékát, sem a feldolgozott tej mennyiségét. Köztudott, hogy a közelmúltban a tejfeldolgozó kapacitások mintegy 50 száza­lékig voltak kihasználva, ami az üzembezárással lényegesen ja­vult. Mindez a cég versenyké­pességét hivatott biztosítani a többi feldolgozóval szemben. Nem az én kompetenciám, de további üzembezárásról nincs tudomásom. A tejcsamok bezá­rásának két alapvető oka volt: az egyik a minimális tejmennyi­ség (Mezőkovácsházán például 60-70 liter tejet gyűjtöttek na­ponta), a másik a tej minősége. A gyűjtött tejek minősége min­dig sokkal rosszabb, mint a nagyüzemileg előállítottaké. Az EU-hoz való csatlakozással ezt a minőséget élelmiszeripari cél­ra nem lehet feldolgozni, abból csak takarmány készíthető. El­ismerem, hogy rendkívül nehéz háztáji körülmények között ext­ra, vagy J, osztályú tejet termel­ni, de nem lehetetlen. Aki a tej­termeléssel hosszú távon akar foglalkozni, meg kell próbálni és áldozni kell rá. Visszatérve a mennyiséghez: nem mindegy, hogy 60-70 liter tejből kell-e ki­gazdálkodni a vállalkozó fizeté­sét vagy az 1000 literes nagy­ságrendből, ami rendelkezésre áll. Emellett a vizsgálati díj, amely egy vizsgálat esetén 3000 forint körüli összeg, szin­tén megegyezik mindkét eset­ben. Ekkor az épület amortizá­ciójáról és az energiaköltségek­ről még nem is szóltunk. Egyér­tott, ahol feloldották az április végén hozott döntést az 5 szá­zalékos önkorlátozásról. Mit jelent ez? — Megegyezés született a feldolgozói és a termelői oldal részéről a tejtöbblet kezelésére. Nyugodt lelkiismerettel állítha­tom, hogy minden jó minőségű tejnek piaca lesz idén, és bízom, hogy a feldolgozók és termelők a továbbiakban is konszenzusra tudnak jutni. A megállapodás szerint a 210 millió literes tej­többlet fedezetére az intervenci­ós alapba márciusban 1,25 fo­rintot fizettek be, amit most 1,95 forintra emeltek. A továb­biakban még 60-80 millió liter tejfelesleg várható, ennek fi­nanszírozására a feldolgozók egy, a termelők 3 forintot vál­laltak befizetni. Úgy tűnik, eny- nyi elég lesz a felesleg kezelé­sére, ám a terméktanács szep­temberben új közgyűlést tart, ahol az addig kialakult helyzet ismeretében szükségszerűen korrigálják a mostani döntést. — Igaz, hogy a túrógyártás Nagybánhegyesre koncentrálá­sával a tejüzemben eddig gyár­tott termékek — köztük a köz­kedvelt Túró Rudi — más gyár­egységbe kerültek? — A termékek szakosított gyártását a piaci igények moti­válják. A Túró Rudi Mátészalká­ra került, ahol az ország legna­gyobb ilyen terméket előállító gyára üzemel. Nagy bán­hegyesen jelenleg a sonka- és parenyica sajt mellett a szend­vics- és félzsíros tehéntúrót gyártjuk igen jelentős mennyi­ségben. A tervezett létszámot 1­1,5 hónapja elértük, ezért a to­vábbiakban csak eseti létszám­csere fordulhat elő. A teljesítmé­nyek alapján úgy gondolom, bát­ran kijelenthetem, hogy az üzem talpon tudott maradni és hosszú távon jövője van. Ezt bizonyít­ják az elvégzett és a tervezett be­ruházások. A nagybánhegye- sieknek nem kell félniük, mert az üzem léte nem forog veszély­ben. Halasi Mária Nyár a békéscsabai vendéglátóiparban Akik a napfogyatkozás helyett is a Partyt választották... FOTÓ: SUCH TAMÁS A nyári szezon hátrányait a békéscsabai vendéglátó-ipari egységek is megérzik. Az au­gusztusi szabadságolások, il­letve az a tény, hogy Békés­csaba nem éppen a turisták paradicsoma, igencsak meg­nehezíti a kisebb éttermek helyzetét. Gazdasági oldalát tekintve a dolognak, a nyár majdhogynem ráfizetés azon vállalkozók számára, akiknek csak ez szolgál megélhetésül. Kérdéseinkre Drimba Péter­től, a Street Corner (utcasa­rok) étterem tulajdonosától és Márk Györgytől, a Party kis­vendéglő cégvezetőjétől kap­tunk választ. Az utóbbi időkben egyre többen próbálják a pénzüket különféle beruházásokba fektetni. Na­gyon sokan a vendéglátóipar te­rületén igyekeznek boldogulni, éppen ezért nagy a küzdelem az éttérmek között. Az újdonságok mindig vonzzák az embereket. Erre alapozva a vállalkozók a legkülönfélébb ötletekkel — ételek házhoz szállítása, egy menühöz ajándék — bombáz­zák a fogyasztókat. — Önöknek milyen terveik voltak a vendéglők megnyitásá­val kapcsolatban? . — Szerettem volna egy régi stílusú vendéglátóhelyet nyitni, Békéscsabán ugyanis hiányoz­tak az ilyen jellegűek. Olyat, ahol minőségi italokat is fel­szolgálunk, s ahol megpróbá­lunk a vendégek igényeit kielé­gítő feltételeket teremteni. Ez egy új kezdeményezés, és úgy tűnik, működik — mondja Drimba Péter. E tekintetben valamivel távo­labbi múltra tekint vissza a Party kisvendéglő. Márk György cégvezető szerint: — A változatos menüskála sokak figyelmét felkeltette ét­termünk iránt, amelynek veze­tése nagy kihívást jelentett a számomra. — Egy ilyen beruházás ko­moly összegeket emészt fel. Ezek a költségek mikorra térül­tek vagy térülhetnek meg? — Úgy gondolom, hogy 2-3 év elegendő ahhoz — feltéve, ha továbbra is hasonlóképpen működik a hely —, hogy egye­nesbe jöjjünk — nyilatkozta Drimba Péter. Márk Györgynek különösen fontos a gyors megtérülés. — Mivel az étterem helyisé­gét béreljük, a Vagyonkezelő Rt.-nek igen komoly összegeket kell befizetnünk — magyarázta. — A megvételre sajnos nem nyílik lehetőségünk. — A konkurencia általában milyen problémákat okoz? — Szerintem egyáltalán nincs összetartás a vendéglátásban. Mindenki a saját érdekeit igyek­szik érvényesíteni. Ezt a széthú­zást az árak közötti hatalmas kü­lönbségek is bizonyítják — vá­laszolta a Party cégvezetője. Drimba Péternek az okoz né­mi „fejfájást”, hogy a Street Comer után sorra nyílnak a vá­rosban a hozzájuk hasonló ét­termek. —- Anyagilag hogyan győzik az ANTSZ szigorú szabályait követni? — Ez az induláskor jelentett számunkra nagyobb kiadást. A megfelelő szinten tartás már nem okoz túl nagy nehézséget — felelte az „utcasarok” tulaj­donosa. Másik beszélgetőpartnerem ezzel szemben így nyilatkozott: — Az erre a célra fordított összeg folyamatosan igen nagy, hiszen valóban nagyon szigorú szabályoknak kell megfelelnünk. — A nyári forgalom milyen az év többi részéhez képest? A válasz hasonlóképpen hangzott mindkettőjüktől: — A forgalom visszaesett a tavaszi hónapokhoz képest. A kiesést azonban remélhetőleg sikerül majd pótolni a további­akban... Szabó Lívia A MÁV is készül az ezredfordulóra Nem minden számítógépes program ismeri fel... A MÁV jól halad informati­kai rendszerének az ezredfor­dulóra való felkészítésével — állapította meg a vasúttársa­ság vezetői értekezlete. A cég 600 millió forintot fordít arra, hogy a dátumváltással kap­csolatos feladatok megoldásá­val biztosítsa a személy- és áruszállítási szolgáltatások zavartalanságát a 2000. évfor­dulón. A dátumváltás informatikai problémáját az okozza, hogy a számítógépgyártók az évszá­mokat két számjegyen tárolták termékeikben, ezért az ebből képzett évszám mindig 19-cel kezdődik. További problémát jelent, hogy 2000 szökőév, amit nem minden programrendszer képes felismerni. A MÁV Rt. már 1997-ben megkezdte az informatikai rendszer dátumváltással kap­csolatos problémáinak megol­dását. A munka elvégzésére kü­lön irányító szervezetet hoztak létre. Átvizsgálták a hardvere­ket, az általános alkalmazású és az alapszoftvereket, az alkalma­zói programrendszereket és az informatikai rendszereken kí­vüli folyamatirányító elektroni­kai berendezéseket. Mintegy 110 informatikai al­kalmazói programrendszer és további 150 szakági alkalmazói program vizsgálatára, felkészí­tésére és tesztelésére van szük­ség. A tíz legjelentősebb alkal­mazói programrendszer nagy­ságrendjére jellemző, hogy az alrendszereikbe tartozó progra­mok összesen 3,5 millió prog­ramsort tartalmaznak. Jelenleg az informatikai esz­közök (mintegy 5500 darab PC, operációs rendszerek, alap- szoftverek és irodai alkalmazá­sok) teszteredményeinek fel­dolgozása történik. Ä hardverek mintegy 30 százaléka csak vala­milyen hardver vagy szoftver alapú javítás után válik alkal­massá a dátumváltás problémá­jának kezelésére. A munkálatok költsége meg­közelíti a 600 millió forintot. A MÁV Rt. vezetése a jelenlegi helyzet alapján úgy ítéli meg, hogy a 2000. év dátumváltási problémái megoldhatók, és biz­tosítható a személyszállítási és árufuvarozási szolgáltatások fo­lyamatos ellátása. F. I. Növekvő ingatlanvásárlási kedv Nagyvárosok az élen A magyar felnőtt lakosság öt százaléka tervezi ház építését vagy vásárlását. Lakást to­vábbi hét százalék szándéko­zik venni. Ezzel Magyaror­szág pontosan beleilleszkedik a kelet-közép-európai átlagba - állapította meg a Gfk Piac­kutató Intézet hét országban végzett idei felmérése. Térségünkben a legtöbben Szlovákiában kívánnak házat (10 százalék) vagy lakást (11 százalék) venni. Romániában szintén az átlagot meghaladó az új házat vagy lakást óhajtók aránya. Legkevesebben Bulgá­riában gondolkoznak új hajlék vételén (3-3 százalék). Magyarországon, Csehor­szágban, Szlovákiában, Len­gyelországban, Bulgáriában, Romániában és Ukrajnában egyaránt 1000 főt kérdeztek meg. Az intézet kutatása szerint az új otthon terve legin­kább a 20-29 évesekre jellem­ző. Házon inkább a szakmun­kásképzőt végzettek, lakáson az értelmiségiek és a diplomá­sok gondolkodnak. Hazánkban regionálisan Budapest és az 50 ezres lélekszámnál nagyobb városok emelkednek ki a lakó- ingatlanokkal kapcsolatos elő­rejelzésnél, az átlagtól pedig leginkább a Dél-Dunántúl ma­rad el, illetve az 5000 lakosú­nál kisebb falvak - állapította meg a Gfk Piackutató Intézet felmérése. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre forintban) Angol font 383,39 EURÓ 254,20 Francia frank 38,75 Német márka 129,97 Olasz líra (1.000) 131,28 Osztrák schilling 18,47 Svájci frank 158,66 USA-dollár 237,13 Kelet-európai devizák Cseh korona 6,97 Lengyel zloty 60,19 Szlovák korona 5,68 ;um¥iIÁzáil; KESLKSKfcOELMI j rSszvektArbabAoí KIADÓ INGATLAN! Békés belvárosában (Széchenyi tér 17. sz.) 595 m2-es ingatlan egészben vagy részterületenként bérbe adó. Részletekről érdeklődni a (66) 322-844-es telefonon munkaidőben.

Next

/
Thumbnails
Contents