Békés Megyei Hírlap, 1999. július (54. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-07 / 156. szám

1999. július 7., szerda HAZAI TÜKÖR Mils MEGYEI HÍRLAP Fejcserés támadás? Az új családmodell gyermekpárti lesz A közvéleményt napok óta foglalkoztatja a készülő család- politikai koncepció néhány, nyilvánosságra került, igencsak ellentmondásos gondolata. Egyes hírek szerint például nem ismeri el majd a törvény az együttélési kapcsolatot. E héten eldől, hogy önként vagy kényszer hatására válik meg posztjától Végh Ferenc tábornok, a Honvédség pa­rancsnoka, aki azért került szembe a politikai vezetéssel, mert nem ért egyet a honvéd vezérkarnak a Honvédelmi Minisztériumba való integrá­lásával. A küszöbön álló át­szervezés, illetve a vezérkari főnöki tisztet is betöltő Végh tábornok ellenállásának hát­teréről Póda Jenő kormány­főtanácsadót kérdeztük. Az Alkotmány szerint a Hon­védség élén két ember, a kato­nai irányítást ellátó parancsnok és a stratégiai tervezésért fele­lős vezérkari 'főnök áll - mondta elöljáróban Póda Jenő, aki szerint a kétféle egyéniséget követelő két posztot a NATO- országok többségében is külön személy tölti be úgy, hogy a vezérkari főnök és csapata a szaktárcán belül, a miniszterrel szoros együttműködésben ténykedik. így volt ez nálunk is mindaddig, amíg Németh Mik­lós egykori miniszterelnök ki nem vonta a vezérkart a civil kontrollt megtestesítő miniszté­riumból. A főtanácsadó ugyanakkor ügy véli, hogy az integrációt nemcsak szakmai, hanem poli­tikai okok is alátámasztják. Példaként hozta fel, hogy míg a költségvetési pénzekért a mi­nisztérium harcol, s a tárca vi­seli a felelősséget a forintok Nem lehet népszavazást tar­tani a közvetlen államfő­választásról - így döntött az Alkotmánybíróság. A taláros testület - az egyik frissen megválasztott alkotmánybí­róval, Vasadi Évával kilenc­tagúra kiegészülve - egyhan­gúlag vetette el a Szociálde­mokrata Ifjúsági Mozgalom (SZIM) kezdeményezését. Alkotmányjogászok és politikai elemzők több héten át azon tör­ték a fejüket: Göncz Árpád mandátumának 2000. augusz­tus 8-ai lejárta előtt milyen sor­rendben, milyen lépéseket kell megtenni ahhoz, hogy időben befejeződhessen a köztársasági elnök közvetlen megválasztá­sához vezető procedúra. Az Országos Választási Bi­zottság a SZIM kezdeményezé­sére döntött úgy még április­ban, hogy alkotmányos akadá­lya nincs a közvetlen elnökvá­lasztást szorgalmazó aláírás- gyűjtésnek. Az aláírásgyűjtő ív a következő kérdést tartalmazta volna: Kívánja-e ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlen sorsáért is, addig a vezérkar - függetlenségére hivatkozva - szinte kontroll nélkül költi el a rendelkezésre álló összeget. Póda szerint a mostani rend­szerrel együtt járó kontroli- hiány az oka annak is, hogy öt hete folyik a Koszovóba ké­szülő 350 magyar katona ki­képzése, eközben például éjjel­nappal látó készülék után ro­hangálnak, holott korábban a vezérkar azt jelentette: bármi­kor kész egy ilyen bevetésre. Mint megtudtuk, a több mint ezerfős honvédségi vezérkarból és parancsnokságból egy állam­titkárszintű, a miniszternek be­számolni köteles tábornok ve­zetésével csak a pár száz főre lefogyasztott vezérkar olvad be a szaktárcába, a parancsnokság nem. Úgy látszik: épp a mind­két apparátust érintő létszám- leépítés és a civil kontroll visz- szaállítása húzódik meg Végh tábornok ellenkezésének hátte­rében. A főtanácsadó szerint tartha­tatlan, hogy a hadseregben ennyi ezredes és tiszt legyen, hogy egymásba érjenek az író­asztalok, s hogy a HM költség- vetésének felét Budapesten költsék el, miközben egyre ke­vesebb jut a katonák körülmé­nyeinek javítására. Póda hangsúlyozta: a parla­menti határozatban rögzített in­tegráció végrehajtása Végh tá­bornokra nézve is kötelező. Ha nem hajlandó rá, európai mó­don fel kell állnia. (takács) módon a választópolgárok vá­lasszák meg? Az OVB a kötelező alkot­mánymódosítással együtt járó eljárás elindításának szabad utat engedve úgy vélekedett, az alaptörvény hiányos szabályo­zása nem adhat okot az ilyen, és hasonló kezdeményezések el­fojtására. Emlékezetes, hogy a SZIM javaslata után az állam­forma megváltoztatására is ér­kezett megkeresés a Választási Bizottsághoz, ami az OVB en­gedélyező határozata után szin­tén AB-döntésre vár. A testület a nyári szünet előtti utolsó ülésén döntött az elutasításról azzal, hogy ki­mondta: olyan kérdésről, amely az alkotmány módosítására irá­nyul, nem tartható népszavazás. Osztotta az OVB döntése ellen panasszal élő Takács Albert és Bragyova András alkotmányjo­gász álláspontját, miszerint az alkotmány megalkotása és megváltoztatása is kizárólag a parlament joga. Módosításra a Házat népszavazás eredményé­vel sem lehet kényszerí­teni. (horváth) Márpedig akkor a nem házas­ságban született gyerekeknek seregnyi jogi, egyszersmind erkölcsi és anyagi hátránnyal kellene megküzdeniük. La­punk érdeklődésére a Szociá­lis és Családügyi Minisztéri­umban cáfolták e mendemon­dák többségét. Véleményük szerint a félreértéseket az okozza, hogy a publikációk nem említették: az idézett szakértői dokumentáció nem azonos az abból majd kialakí­tandó tárca-állásfoglalással. Egyelőre csak az a munka­anyag készült el, amelyik a témában számba vehető vala­mennyi álláspontot taglalja. Informátorunk szerint a vég­leges koncepcióba beépülő va­lamennyi gondolat a kedvezőt­len demográfiai helyzet befo­lyásolására, a gyermeknevelés feltételeinek javítására, a csa­lád becsületének helyreállítá­sára törekszik. Ennek némiképp ellent­mond Surján Lászlónak, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) elnöké­nek egy tegnapi kijelentése, miszerint Magyarországnak nincsen szüksége olyan csa­ládpolitikára, amely tetszik a Szabad Demokraták Szövet­ségének. A fideszes képviselő tapasztalatai szerint „az SZDSZ képes minden értékte­lenség védelmére”. Suiján ál­lítja: a házasságcentrikus csa­ládpolitika nemhogy 70 évvel forgatná vissza az idő kerekét, hanem legalább két évtizedes előrelépést jelentene. A várhatóan törvénymódo­sítást is igénylő koncepció szeptemberre készül el és az­után kerül a Ház elé. A tárcá­nál kiemelték: az állásfoglalás nem állítja szembe a házasság és az együttélési kapcsolat sú­lyát, erkölcsi tartalmát, semmi efféle diszkriminációt nem tar­talmaz. Már csak azért sem, mert a társadalom nem fo­gadná el, ha a kormány csak egyféle családmodellben gon­dolkodna. (cs) Ajánlott. Semmiképpen sem szeretné a kormányzat a jövő­ben kötelezővé tenni a nyugdí­jak lakossági folyószámlára tör­ténő átutalását. Ezt Frajna Imre, a Pénzügyminisztérium politi­kai államtitkára közölte tegnap, újsághírre reagálva. Elmondta, a bankoktól azt várják, hogy kedvezményekkel ösztönözzék a nyugdíjasokat lakossági fo­lyószámla nyitására. Postabank-dosszié. Az SZDSZ elküldte a Postabank és a Fidesz-közeli cégek kapcsola­táról birtokában lévő dokumen­tumokat a legfőbb ügyésznek, az országos rendőr-főkapitány­nak, az APEH elnökének és a társadalombiztosítást felügyelő politikai államtitkárnak - ol­vasható a tegnap kiadott köz­leményben. Ezzel az SZDSZ „az igazságszolgáltatás gépeze­tét kívánja mozgásba hozni”. Háborús költségek. Eddig több mint 80 millió forintba ke­rült a Kiskunhalasi Határőr Igazgatóságnak a jugo- szláv-magyar határszakasz megerősítése, amit a NATO- akcióhoz kapcsolódóan rendel­tek el - közölte tegnap Kátai József dandártábornok. A tá­bornok szerint ez idáig semmi­féle támogatást nem kaptak a központi költségvetésből. Érkeznek a kivonatok. Az APEH megkezdte a múlt évről szóló adófolyószámla-kivona­tok kiküldését az adózóknak. A magánszemélyek július 26-át követően számíthatnak erre. Ilyen tájékoztatást azok kap­nak, akiknek 1998. december 31-én legalább egy adónemben hátralékuk volt, illetve 1998- ban késedelmi pótlékot számí­tott fel a hivatal. Beutazási illeték. Az Ukraj­nába belépő külföldi rend­számú személygépkocsik és mikrobuszok után minden be­utazás alkalmával 10 dollár be­utazási illetéket kell fizetni - közölte Sipos Jenő, a VPOP he­lyettes szóvivője kedden. Közös lótenyésztés. A ma­gyar-román lótenyésztés jövő­jéről folytatott megbeszélést kedden Boros Imre tárca nél­küli miniszter, a Magyar Lóte­nyésztő és Lovassport Szövet­ség elnöke és Antal István Já­nos, a Román Állami Ménesek Rt. vezérigazgatója Budapes­ten. A tervek szerint már a kö­zeljövőben létrehozzák a közös fedeztető állomásokat. Vonatdobálások. Hetvenhat­szor dobáltak meg kővel vona­tot az elmúlt fél évben, ebből három esetben sérülés is tör­tént. A MÁV illetékese szerint a legveszélyesebb vasútvonalak Pest-, Hajdú-Bihar és Borsod- Abaúj-Zemplén megye terüle­tén találhatók. Szédítő távlatok a távközlésben Napirenden a hírközlési törvény megalkotása A Híradás-technikai Tudományos Egyesület (HTE) tevé­kenysége nemcsak a tudományos haladást viszi előre, hanem az államigazgatásban és a jogalkotásban való közreműkö­dése révén a kormányzati munkának is hasznára válik - je­lentette ki Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter kedden Budapesten, a HTE megalakulásának 50. évfordulója alkalmából rendezett konferencián. A miniszter elmondta: az egyesület tagjai hozzájárultak ahhoz, hogy a hírközlés a ma­gyar gazdaság egyik legsike­resebb, legdinamikusabban fejlődő húzóágazata lett. Katona Kálmán a szakma legfontosabb feladatának az egységes hírközlési törvény megalkotását és hatályba lép­tetését nevezte. Ha ez megva­lósul, akkor ezen a területen Magyarországnak nem kell átmeneti mentességet kérnie az EU-csatlakozáskor. A távközlés egyike azoknak a területeknek, ahol a világ- gazdaság globalizálódásának hatásai a legjobban érvénye­sülnek. A Nemzetközi Táv­közlési Egyesület (ITU) sze­repe ezért tovább növekszik a szabványosításban és a frek­venciakoordináció szabályo­zásában - hangzott el a konfe­rencián. Yoshio Utsumi, az ITU fő­titkára elmondta: jelenleg a távközlési befektetések jelen­tős része már az internet-alapú hálózatok kiépítésébe áramlik. Öt éven belül a hír- és adat­kommunikáció negyven szá­zaléka az interneten keresztül bonyolódik majd. Herbert Lingerer, az Euró­pai Unió hírközlési főosztá­lyának munkatársa közölte: 2007-re az internet-kommuni­káció átveszi a vezető szerepet a hagyományos távközlési formáktól. Egy-két év múlva az interneten keresztüli infor­mációtovábbítás sebessége el­érheti a másodpercenkénti két megabyte-ot a jelenlegi 128 kilobyte-tal szemben. A szerződéssel a tárca szakember-utánpótlási gondjai is megoldódhatnak Gazdaság és felsőoktatás Együttműködési megállapodást írt alá a Gazdasági Minisz­térium hét budapesti felsőoktatási intézménnyel. Várhatóan ősszel a vidéki főiskolák és egyetemek is sorra kerülnek. A gazdasági tárca felsőokta­tási intézményekkel - a Buda­pesti Közgazdaság-tudományi Egyetemmel, a Budapesti Mű­szaki Egyetemmel, az ELTE Állam- és Jogtudományi Ka­rával, a Külkereskedelmi Fő­iskolával, a Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari és Idegen- forgalmi Főiskolával, a Pénz­ügyi és Számviteli Főiskolával és az Államigazgatási Főisko­lával - kötött tegnap együtt­működési megállapodást. Az aláírás után Chikán At­tila gazdasági miniszter el­mondta, az intézmények kivá­lasztását csupán technikai okok befolyásolták. Például az, hogy valamennyien a fővá­rosban vannak. Amennyiben azonban a vidékiek is igényt tartanak az efféle kapcsolatra, ősszel nekik is megadatik a lehetőség - hangsúlyozta a tárca vezetője. A megállapodás - amellett, hogy a tárca elöregedett gaz­dasági szakembergárdájának utánpótlását biztosíthatja - több szempontból is előnyös valamennyi fél számára. A minisztérium például a jövő­ben felhasználhatja az egye­temek és a főiskolák szakér­telmét és kutatási eredmé­nyeit. Ezek különösen fonto­sak a gazdaságpolitikai elvek és koncepciók kialakításakor. Ugyanakkor az iskolák segít­séget kaphatnak majd a tárcá­tól az új szakok indításakor, a tantárgystruktúra és a tan­anyagok kidolgozásában. A tervekben szerepel az is, hogy a közösen is fenntartható intézményeket - például egyes múzeumokat és szakkönyv­tárakat - a felsőoktatási intéz­mények és a minisztérium együtt, költségeiket megosztva üzemeltetnék. (haszon) Továbbra sem a nép, hanem a parlament határoz Közvetett az elnökválasztás A szakértők a világméretű felmelegedést hibáztatják Katasztrófamérleg a Földről A 700 legsúlyosabb természeti katasztrófa több mint 90 milli­árd dolláros gazdasági kárt okozott tavaly - derül ki a Vörös- kereszt és a Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége által kiadott legfrissebb, éves katasztrófajelentéséből, amit tegnap Budapesten is nyilvánosságra hoztak. A szakértők által összeállított felmérésből az is kiderül, hogy a katasztrófák következtében elszenvedett anyagi károk 280 millió dollárral csökkenthetők lettek volna, ha ennek az ösz- szegnek az egyhetedét a meg­előzésre költik. A humanitárius szervezetek szakértői felhívják a figyelmet arra, hogy a természeti kataszt­rófák nem véletlenek, többsé­gükért valószínűleg a globális felmelegedés felelős. A Meteo­rológiai Világszervezet szerint az 1998. év volt a legmelegebb azóta, hogy az időjárási adato­kat rögzítik. A múlt évben több természeti katasztrófa történt, mint bármelyik korábbi eszten­dőben. 1998 legnagyobb tragé­diáját a Mitch hurrikán okozta, amely az elmúlt 200 év legna­gyobb pusztítását végezte a kö­zép-amerikai partoknál. A szél­vihar, a földcsuszamlások és az áradások 10 ezer ember halálát okozták. 1998-ban az árvizek összesen 300 millió ember létét veszélyeztették. Az egyre szél­sőségesebb időjárás következ­tében Oroszországban a ke­mény telek okoztak természeti katasztrófát, minthogy ott a la­kosság egyharmada szegény­ségben él és egymillióra tehető a hajléktalan gyermekek száma. Földcsuszamlások következté­ben 1998 augusztusában 300 ember halt meg a Himalájánál, míg Nicaraguában egy hasonló természeti katasztrófa követ­keztében 10 ezer ember pusz­tult el. A változó klíma miatt a ten­gerszint is fokozatosan emel­kedik. Az elmúlt 90 évben 20 cm volt a változás, a következő 100 évben csaknem félméteres emelkedés várható. A tenger­parti területeken jelenleg 3 mil­liárd ember él. Á világ 15 leg­nagyobb városa közül 13 ten­gerparton fekszik. (németh) Törvénnyel a gyűlöletkeltők ellen Egyházvezetők a kultúrák közötti dialógus megteremtéséért A Béke és tolerancia a Balkánon címmel megrendezett bu­dapesti találkozó résztvevői zárónyilatkozatukban kiemelik: a vallási vezetőkre és az egyházakra jelentős szerep hárul a vallások és a kultúrák közötti dialógus megteremtésében. A kétnapos rendezvényen a keresztény - katolikus, orto­dox, protestáns -, az izraelita és a moszlim vallás képviselői egyaránt jelen voltak. A meg­hívottak megállapodtak ab­ban, hogy munkacsoportot és bizottságot hoznak létre a Balkán szellemi újjáépítésére. Tegnap budapesti ülésének zárónapjához érkezett az Európai Zsidó Kongresszus ál­landó tanácsa is. A szervezet főtitkára, Serge Cwajgenbaum szerint Magyarországon ön­álló törvényre lenne szükség az antiszemitizmus, a rassziz­mus és a holocaust-tagadás el­ítélése végett. A főtitkár a szombathelyi zsidó temetőben szombatra virradóra történt sírgyalázás kapcsán hangsú­lyozta, hogy mindenképpen jogi szankciókat kellene beve­zetni hasonló esetek elkerü­lése érdekében.- Magyarországon, amely hamarosan az Európai Unió tagja lesz, olyan törvényre van szükség, amely határozottan lesújt a gyűlöletkeltőkre - je­lentette ki. A tanácskozás résztvevői megbeszélést folytattak az Eu­rópa és Izrael közötti kapcsola­tokról, a kárpótlás kérdéseiről, valamint az antiszemitizmus el­leni küzdelemről. Serge Cwaj­genbaum szerint Európában je­lenleg 15 vizsgálóbizottság ku­tatja, pontosan mi történt a zsi­dósággal a második világhá­ború alatt, és az adatok feldol­gozásával egyben előkészíti az anyagi kárpótlást is. A főtitkár kiemelte, hogy minden országban az adott kormány hozta létre ezt a tes­tületet, s miután Magyaror­szágon még nincs ilyen gré­mium, üdvözölnék, ha a ma­gyar kormány is felállítana egy hasonló bizottságot.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents