Békés Megyei Hírlap, 1999. július (54. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-31-08-01 / 177. szám

M W „Nem ideológiákat kell gyártani, hanem szobrokat kell csinálni" Lesznek, akik hiányolják majd a kardot Petőfi i kezéből A HARANGSZO KISERTE 1999. augusztus 1. ★ ARCKÉP ★ 7 wr PETŐFIT SEGESVÁRRÁ Máté István szobrászművész kialvat- lan szemekkel és borostás arccal fo­gadott bennünket, amikor a hét köze­pén becsöngettünk csongrádi, Tisza- partl házának kapuján. Akkor jött visz- sza Erdélyből, s mire e sorok megje­lennek már megint úton van. Ez utóbbi alighanem diadalmenet számára, hi­szen tegnap avatták fel Petőfiről min­tázott szobrát a Segesvár melletti fe­héregyházi síkon, a költő számára vég­zetes csata színhelyén kialakított em­lékparkban. Kiskunfélegyháza rendel­te tőle a munkát, „szoboradós- ságát” akarván törleszteni vele. A 102 évvel ezelőtt Fehéregy­házán felavatott bronz Petőfi ugyanis Trianon óta a félegy­házi főteret díszíti. Amikor Máté Istvánék tágas házának nappalijában leülünk beszél­getni, még csak találgatjuk, hányán Is lesznek - az­óta már voltak - a szoboravatón. Máté: - A Segesvár melletti Fe­héregyháza az erdélyi magyarság zarándokhelye. Nagy tömeg kere­si fel minden évben július végén, Petőfi halálának évfordulóján. A szervezők sok ezer magyart vár­nak oda Erdélyből, s több autó- busznyi érdeklődőt Magyaror­szágról. LVtflfc - Egy hete szállították a szob­rot Fehéregyházára. Hogy tetszett a munkája a helybelieknek? meg történelmileg autentikusabb is, ott zajlott le az ütközet. BÉBI-Hogy fogadta a felkérést? Mire gondolt, amikor megkapta a megbí­zást? Máté: - Arra, hogy nagyon jó szobrot kell készítenem, s a költő Petőfit kell megformáznom. Nem a katonát. sasi- így szólt a megrendelés? Máté: - Nem, így tartottam reális­nak. Petőfi költőként, s nem kato­Máté István névjegye Született 1952, Csongrád Felesége: Lantos Györgyi szobrászművész Diploma: 1976, Képzőművészeti Főiskola Mestere: Pátzay Pál Köztéri szobrainak száma: harminc körüli Munkái állnak: Budapesten, Csongrádon, Gyöngyösön, Gyulán, Hódmezővásárhelyen, Kőszegen, Petőfiszál- láson, Soltvadkerten, Szentesen, Tápén, Tiszakécskén, Zsombón Elismerések: Pápai aranyérem (1983), Róma város aranyérme (1987), az olasz köztársasági elnök aranyérme (1989) kevéssé ismert személyt, akiről jó, ha két szobrot fel lehet lelni az ország­ban, vagy Petőfit, akit rengetegen megmintáztak? Máté: - Hálásabb olyat, akiről keve­sebb szobor készült. Az előképek megnehezítik az ember dolgát, mert az elvárások azok alapján fo­galmazódnak meg vele szemben. Ha valaki egy roman­tikus Petőfi- szobron nevel­kedett, akkor annak esz­ményképe az is marad, és meggyőződés­sel vallja, min­den más megkö­zelítés rossz. E miatt egy ilyen szobor elkészítése kevés újszerűséget visel el. De ha mé­lyebben fi­gyel rá összetörhetetlen, ráadásul csúszik is - majd ráírni: ez Petőfi. E232 - Sok lett az irigyel Máté: Nem mondanám. Buta em­ber, aki irigykedik, meg se fordult bennem, hogy ezzel irigyeket lehet szerezni. Nem ideológiákat kell gyártani, hanem szobrokat kell csi­nálni. Nagyobb baj az, hogy Lyka Károly óta magyar műkritikáról nem igen lehet beszélni. Ő volt az utolsó olyan művészettörténész-kritikus, aki a neki igazán szimpatikus és a szívétől távol álló művekről, művé­szekről is egyaránt tárgyilagosan tu­dott írni. m - Keserűnek látszik. Máté: - Nem, inkább fáradt va­gyok. Nincs semmi okom arra, hogy keserű vagy rosszkedvű legyek. Ezek minden szakmá­ban fellelhető dolgok. Aki okozza, annak is ’ fáradtságot okoz, akinek el kell vi­selnie, annak is. BIS * Ez nem egy vidéken élő művész nya- valygása? Máté: - Nem. Szeretek vidé­ken élni, len­né lehetősé­gem arra, II Határzűr A Petőfi-szobrot szállító autókonvojt a nagylaki határátkelő romániai ol­dalán várakoztatták meg. A Vasárnap Reg­gel megtudta, a hét­órás kényszerpihenő oka-a hivatalos ma­gyarázat szerint - az utasnyilvántartást rögzítő számítógé­pes rendszer meghi­básodása, illetve az a körülmény volt, hogy a befogadó ok­mány nem tartalma­zott olyan passzust, miszerint az ajándék­ba kapott szobor „nem idegeníthető el”. Máté: - A határon ránk kényszerített hétórás várakozást leszámítva, végig az úton nagy ün­neplésben volt ré­szünk. Amikor román földre érve áthalad­tunk a magyarok lakta Pécskán, megszólaltak a harangok. A szobor útját - a magyar történelmi egyhá­zak figyelmének köszönhe­tően - Aradon, Déván, Szebenen, Medgyesen és Se­gesváron át harangszó kísérte egészen Fehéregyházáig. Ara­don felemelő pillanatok részesei lehettünk: a Petőfi-szobrot szállí­tó autóval rövid tisztelgés erejéig megálltunk a vesztőhelyen. A for­radalom és szabadságharc tragikus lezárása után 150 évvel így találko­zott egymással - ha csak másod­percekre is - a költő és a 13 vértanú honvédtábornok emlékműve. Fe­héregyházán - ahová este fél tizen­egykor érkeztünk - az egész falu kinn állt az út mentén. Sötét volt már, nem sokat lehetett látni a gép­kocsi platóján fekvő szoborból. Másnap viszont, amikor felállítot­tuk, csak a szervezők egy szűk cso­portja látta a szobrot, azután lepel- be burkolták, így várta az avatást. Miü - Megtapsolták? Mátéi - Meg. EOI- Fel sem vetődött, hogy az Is- pán-kút közelében, Petőfi halálá­nak feltételezett színhelyén állítsák fel? Máté: - Nem, azt hi­szem a park jobb hely, vé­dettebb is, Az első világháború idején, 1916 nyarán - az első román betörés nyomán - az akko­ri magyar hatóságok elrendelték Erdély egy részének kiöntését. Ekkor szerelték le a Segesváron 1897. július 31-én felavatott Petőfi-szobrot is, Köllő Miklós alkotását. A remekművet Budapestre szállították, más vélekedések szerint viszont csak 1919-ben vagy 1920-ban került a trianoni határok közé szorított Magyarországra. A szobor öt éven át hevert a fővárosi Hungária Rézöntöde udvarán, kohóra várva. A kiskunfélegy- háziak onnan mentették ki az utókornak azzal, hogy 1922 februárjában a városba szállították, majd megjavíttatták, és még a költő születésének centenáriuma előtt fel­állították. Petőfi szobra Félegyháza főterén kapott új helyet, az úgynevezett Hattyú­házzal szemben, amelyet a költő apja 1822 és 1830 között bérelt. Nos, ezért a szo­borért „cserébe", mintegy történelmi adósságát törlesztve készíttette el közadako­zásból Kiskunfélegyháza a Petőfi-szobrot és ajándékozta Fehéregyházának. (Köllő Miklós szobra a harmadik volt az akkori Magyarországon, amelyet Petőfi em­lékének állítottak. Az elsőt Kiskőrösön (1861), a másodikat pedig Budapesten, a Petőfi téren (1882) emelték. naként volt nagy, utóbbira alkatilag sem lehetett alkalmas. Ezért azok a katonai relikviák, mint például a kard, amellyel oly gyakran ábrázol­ták az 1800-as évek végétől egé­szen a közelmúltig, nincsen a kezé­ben, sem a környezetében. mm - A megrendelő, illetve a zsűri nem próbálta meg lebeszélni a költő Petőfiről? Tudja, mégis az egykori harctérre kerül a szobor... Máté: - Nem, a bronzmakettet ki­sebb módosításokkal elfogadták. Sok minden elhangzik persze ilyen­kor, valósággal röpködnek az ötle­tek. Volt, aki szerint a halálra ké­szülő Petőfi portréját kellett volna megmintáznom. Azt mondtam, le­het, de ugyanazok az izomcsopor­tok mozognak halálfélelemkor, mint a szerelmi extázis csúcspont­ján, s azt azért mégse kellene bronzba önteni. Még félreértésre adhatna okot. De olyan javaslat is elhangzott, hogy egy félig földbe ásott Petőfi-domborművet kellene elhelyezni a fehéregyházi parkban, az avarban. MiH - Kit könnyebb ábrázolni? Egy az ember, azért fel lehet fedezni az előzőektől eltérő formai-plasztikai jegyeket, amelyek maivá teszik az alkotást, miközben nem szakíta­nak a hagyományos Petőfi-képpel. Tehát csak nagyon óvatosan lehet változtatni. Különben még az is előfordulhat, hogy lesznek, akik hiányolják majd a kardot Petőfi ke­zéből.- Ha pedig ott van, megesik, hogy vandál kezek letörik. Máté: - Előfordult már. Ezek a dol­gok néhány embert izgatnak. De nem lehet tojás formájú szobrot ké­szíteni - amely megmászhatatlan, hogy elköltözzem, de nem tudnék másutt dolgozni. Ez nyugodt hely, a műhelymunka számomra csak ilyen, félig lakatlan területen kép­zelhető el. 333-Ha holnap mondjuk a kapos­váriak felkérnék, hogy készítsen oda is egy Petőfi-szobrot, elvál­lalná? Máté: - Kérnék kis türelmet, de az is lehet, hogy mást ajánlanék magam helyett, mert sokkal korrektebb, ha az ember egy ilyen felkérést vissza­utasít, mintha egyik munkájával a másik hitelét rontja. Wül - Kit ajánlana maga helyett? Máté: - Nehéz válaszolni, mert rosszul hangzik, hogy „magam he­lyett”. Legjobb esetben egy lehetek azok között, akik jó Petőfi-szobrot tudnak készíteni. Sok nevet mond­hatnék, Mihály Gábor, Riger Tibor, Kő Pál, Melocco Miklós biztosan köztük lenne. Lttitl - A mostani szobrot hol helyez­né el a munkásságában? Máté: - Egy év múlva kérdezze meg! Még túl friss az élmény, hogy erről nyilatkozhassak. Egyelőre le­nyűgöz a tudat, hogy a huszadik században annyi látogatója kevés magyar szobornak volt, mint amennyi talán ennek lesz a hu­szonegyedikben, Erdélyben. Nagy dolog annyi Petőfi-rajongónak szobrot állítani, mint amennyi ott él. Magyarországon már ezen a té­ren is egy kicsit közömbösek az emberek. Árpás! Zoltán A művész rokonszenvei Vidéki élet Magyar szellemi élet Művészeti kritika Petőfi emlékének ápolása (1-10): 3 FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER

Next

/
Thumbnails
Contents