Békés Megyei Hírlap, 1999. július (54. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-30 / 176. szám
GAZDASÁG 1999. július 30., péntek Száztízen kaszával, kapával Battonya is hadat üzent a parlagfűnek és a kilátástalanságnak Farkas István munkavezető eligazítást tart embereinek a szerző felvétele A Hortobágy-Berettyó vízminősége A battonyai önkormányzat száztíz jövedelempótló támogatásra jogosult helyi lakost foglalkoztat öt és fél hónapon keresztül. A munkabér és a járulékok 90 százalékát abból a 20 millió 40 ezer forintból fedezi a város, amit a Szociális és Családügyi Minisztérium közmunkapályázatán nyert a közelmúltban. A várossá nyilvánítás 10. évfordulójára megszépült Battonya — írtuk néhány hete lapunkban. Most hozzátehetjük: szép is marad, ebben az évben bizonyosan. — A több mint 20 milliós támogatást környezetvédelmi feladatok ellátására nyertük — mondja Marjai János, a városellátó szervezet vezetője. — A dolgozóknak heti bontásban, előre meghatározott feladatokat kell ellátniuk. Ez konkrétan a pollentermelő és egyéb gyomnövények irtását jelenti a város egész területén, sőt a külterületeken is. — Hogyan sikerült megszervezniük, összehangolniuk ennyi ember munkáját? — Öt huszonkét fős brigádot alakítottunk ki, egy-egy munkavezetővel. Egy brigádunk a belterületi parkokban és a lakótelepek környékén dolgozik. A másik a Száraz-ér partját teszi rendbe az államhatártól egészen a Cigányka-érig. A harmadik a temetőket, a Ladesmann-telepet és Tompapusztát gyommentesíti. Két brigád a városból kivezető, illetve az ezekhez csatlakozó közutakat gondozza. Most az egyik brigád a határátkelőhelyhez vezető úton tevékenykedik, a másik pedig a dombegyházi úton. — Saját eszközeiket használják a dolgozók? — Pályáztunk szerszámbeszerzésre is: mintegy 300 ezer forint értékben tudtunk venni kapákat, kaszákat, fűrészeket, lapátokat. A tavaszi belvízmentesítéskor hozzájutottunk csákányokhoz, fejszékhez. Most zömmel ezeket használják az emberek. — És... eredményesen? — Igen. Kilencvenöt százalékuk nagyon lelkes, kimondottan jól dolgozik. Ez jelentős részben annak a kéthetes, munkábaállást segítő, kommunikációs tréningnek köszönhető, amelyet a csabai regionális oktatási központ munkatársai tartottak Bodzás Lajos képzési igazgató irányításával július első felében. Az emberek a tréning során megismerték egymást, s ez nagyon jó hatással van a munkavégzésükre, az egymáshoz való viszonyukra. — Mennyi a keresetük? — Százöten havi 25 ezret, az öt munkavezető pedig havi 35 ezret, bruttóban. A környezet rendbetételén és a kereseti lehetőségen túl az is nagyon fontos, hogy ezek az emberek ismételten megszerzik a jövedelempótló ellátásra való jogosultságot. Ez utóbbihoz tudni kell, hogy az önkormányzat továbbfoglalkoztatási kötelezettséget vállalt, legkevesebb két hétre: így mindenkinek meglesz a 180 napja — mondta a városellátó vezetője, Marjai János. Ménesi György A Hortobágy-Berettyó főcsatorna többcélú vízfolyás, amely a tavaszi árvizek idején az eddigi legnagyobb vízállásával veszélyeztette a térség árvízi biztonságát, s csak rendkívül tartós védekezéssel tudták a problémát megoldani. A Hármas-Körös vízminőségét, élővilágát fenyegeti a vízgyűjtőjéről levezetett belvizek minősége. A belvíz által kimosott, szerves eredetű szennyeződések vízminőségromlást okoztak, amely az egész vízfolyást és a Hármas-Köröst érinti. A szélsőséges oxigénviszonyok Bucsa térségében halpusztulást okoztak, mintegy 550 kilogramm haltetemet kellett eltávolítani. A szűkre szabott védekezési lehetőségek miatt a belvizek további visszatartására nincs mód, így a minőség javítására az egyetlen lehetőség az, ha tiszai vízzel történik a hígítás. A békésszentandrási duzzasztási Négy tantermes új iskolaépület épül ezekben a hónapokban Zsadányban. Ha a korszerű építmény elkészül, az a helyi tanulók oktatási körülményeit javítja majd. Az utóbbi években Zsadányban több rendezvényen is téma volt az iskola korszerűsítése. Korábban egyes képviselők felvetették a központi iskolaépületre történő emeletépítésnek a lehetőségét is. Mások az új épületrészt kétszintesnek képzelték. Ám a testület még tavaly az új, négy tantermes, egyszintes iskolaépület megépítése mellett foglalt állást. A Béke utca 112—114. szám szint csökkentése mellett július 28-ra 6 m3/s-ra sikerült növelni a hígítóvíz mennyiségét, amely a tiszalöki bögéből jön, s mintegy egyharmada a Hortobágy-Be- rettyón érkező 20 m3/s-os vízhozamnak. A vízminőségromlás 10-14 napig tartósnak mondható a Hortobágy-Berettyón, valamint a Hármas-Körösön Szarvas térségében. Az utóbbiból táplált holtmedrek minősége is leromlott a belvizek fokozott szeny- nyeződése miatt, s amennyiben ez folytatódik, úgy a vízbetáplálás leállítása miatt állóvá válnak, kritikus állapotba kerülhetnek. Az érintett vízügyi igazgatóságok és a környezetvédelmi felügyelőségek rendszeres mintavételezéssel figyelemmel kísérik az említett vízterek minőségét és a tiszai vízbetáplálás lehetőségének maximálásával törekszenek a kritikus állapot kezelésére. A felügyelőség területén n. fokú vízminőségi készültség van érvényben. B. P. A. alatt az idén tavasszal kezdődtek meg az építési munkálatok, melyek igen jól haladnak. Az elkészülés alatt álló L alakú iskolaépület terveit Kaziczky Gyula vésztői építész készítette. Dudás Árpád polgármester elmondta: a most épülő ingatlannal tulajdonképpen a Béke utca 103. szám alatt lévő iskolaépületet váltják ki. Az az ingatlan már több mint százéves, ezért már a felújítását sem lehetett volna megoldani. Az új zsadányi iskolaépület kivitelezője az önkormányzat, hisz a község vezetése ezáltal is csökkenteni kívánja (legalább időszakosan) a nagyon magas zsadányi munkanélküliséget. M. B. Négytantermes iskola épül Védtelen természetvédelem „Már megint működtek a szarkák” — mutatta bosszúsan a minap a mezőkovácsházi városvédő kör titkára a Végegyházi út mellett a Száraz-ér csatorna partján árválkodó vasoszlopot. Az oszlopon ugyanis csak hűlt helyét találták a „Természetvédelmi terület” feliratú alumínium táblának, mivel egyik hajnalra virradóra ismeretlenek — feltehetően fémbegyűjtés címén — leszerelték és eltulajdonították. Mint kiderült már másodszor lovasítják meg a Száraz-ér ezen csatornarészét védő jelzőtáblát, melynek ismételt beszerzésére csak úgy kerülhet sor, ha az ön- kormányzat újat igényel a természetvédelmi igazgatóságtól, vagy öntőmesterrel öntetnek másikat. Az elrabolt fémért a tettesek valószínűleg alig 1000 forintot kapnak a hulladéktelepen, míg a felbecsülhetetlen értéket képviselő védelem alá helyezett terület védtelenül marad. (hm) Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre forintban) Angol font 380,06 EURÓ 253,39 Francia frank 38,63 Német márka 129,56 Olasz líra (1.000) 130,87 Osztrák schilling 18,41 Svájci frank 158,54 USA-dollár 237,15 Kelet-európai devizák Cseh korona 6,89 Lengyel zloty 61,81 Szlovák korona 5,67 Több százezer forintos bírságolások Méhkeréken Méhkerék lakóinak zöme a fóliázásból él, a termelők gyakran foglalkoztatnak napszámosokat. A településen az utóbbi időben megszaporodott az idegenrendészeti akciók száma, a román állampolgárságú, illegálisan dolgozó munkavállalók kiszűrése. A falubeliek zöme nem tudja, milyen feltételekkel lehet külföldi állampolgárokat alkalmazni, emiatt több százezer forintos bírságokat kénytelenek fizetni a munkaadó családok. Ennek elkerülése érdekében a Méhkerékért Egyesület fórumot hívott össze kedd délutánra, ahol szakemberek tájékoztatták a lakosságot a fentiekre vonatkozó rendeletekről. A helyi művelődési központ zsúfolásig megtelt, a résztvevők sérelmezték, hogy a polgármesteri hivatal eddig nem tett semmilyen lépést a termelők informálása érdekében. A munkaügyi felügyelőség két munkatársa, Dér Miklós és Katona Zoltán tartott előadást, melyből kiderült: más szabályok vonatkoznak a magyar és a külföldi munkavállalókra, az utóbbiaknak ugyanis a munkavégzés helyszínén kell tartaniuk érvényes munkavállalási engedélyüket — melyet egy hónappal a foglalkoztatás megkezdése előtt kell igényelni —, tartózkodási engedélyüket és útlevelüket. A magyar munkavállalók esetében kiváltható az úgynevezett alkalmi munkavállalói könyv, amelyet a munkavégzés kezdete előtt kell kitölteni. Arról is szó esett, hogy a munkajog rokoni kapcsolatot nem ismer, ezért a munkaügyi felügyelők vállalkozás esetében csak a szűk családi körben végzett segítséget fogadhatják el. Ha a foglalkoztatottnál nem állapítható meg a munkabér, akkor a büntetés mértéke a minimálbér — ami jelenleg 22 500 forint havonta — ötszörösénél nem lehet kevesebb. A beszámoló alatt parázs hangulat kerekedett, a termelők vélt sérelmeikre szerettek volna választ kapni. — Bemehetnek-e magánházak portájára — akár a kerítésen átmászva — a munkaügyi felügyelők?—kérdezték többen. — Bárhová bemehetünk, ahol munkavégzés folyik, iga- zoltatási jogkörrel rendelkezünk. Amennyiben a munkáltató ezt nem engedi meg, ott a rendőrség segítségét vesszük igénybe — hangzott a válasz. Arról is sokan érdeklődtek, hogy a felügyelőség lista alapján végzi-e a munkáját, mert a lakosságnak úgy tűnik, hogy Méhkerékre koncentrálódik az ellenőrzések zöme, és míg a „nagy halak” fóliáit kikerülik, addig egy-egy portára egymás után akár négyszer-ötször is bemennek a feketemunka kiszűrését végzők. — Békés megyében kilenc munkaügyi felügyelő dolgozik, általában szúrópróbaszerűen vagy lakossági bejelentés alapján választunk, más településeken is jelen vagyunk, lista pedig nincsen. — Az embereket miért úgy szedik össze az utcán, mint a bűnözőket, holott ők csak dolgozni szeretnének? — vetődött fel. — Amennyiben jogsértő magatartást észlelnek az intézkedés során, jogorvoslati lehetőséggel élhetnek — mondta Puskár Ottó százados a Sarkadi Rendőrkapitányság képviseletében. — Nekünk az fáj, hogy aránytalanul magas büntetést kell fizetnünk, szemben azokkal, akik sokkal nagyobb horderejű kérdésekben sértenek törvényt — összegezték panaszukat a termelők. Váradi Krisztina .... .. .... . ..n Miídum & rjmmx'j i .ou ;k<u'u;< . ..• «. Hoppon maradtak a nagybanin ami a szakmája. Aki velem szemben árul, az is fűtésszerelő volt — teszi hozzá. Kelkáposzta és karfiol után dinnyét keresek. Nem kell messzire mennem. Farkas János Medgyesegyházáról 12 mázsát hozott Békéscsabára. Huszonnyolcat mond először kilójára, de ha komoly a vevő, 25- ért is odaadná. Egy tételben pedig 22-ért vihetnék a dinnyét, de egyelőre alig adott el valamit az utánfutóról. Az idei év gyenge, de mindenhol az — mondja. Budapesten, Szegeden 28, 30 forintot biztos kapna a dinnyéért, de oda kis tételt nem érdemes szállítani. Medgyesen kamionra 18-ért veszik a diny- nyét, de csak a 3 és 6 kilogramm közöttieket, a nagyobbakat már nem. — Huszonöt, huszonhat forint a minimum, ami még úgy-ahogy megérné — állítja. S hogy ne csak a dinnyék miatt fájjon a feje, ráadásul még 11 túlsúlyos disznó is röfög otthon az ólakban, azokkal se tudja még, mi lesz. Hét óra felé lassan pakolni kezdenek az árusok, és vevőből is már csak páran lézengenek a standok körül. Néhány an a termelőket próbálják megkömyé- kezni. Tudván, hogy az áruért más már nem nagyon jelentkezik, a kínáltnál alacsonyabb áron igyekeznek megvenni a zöldséget, gyümölcsöt. Sokan rá is állnak a kényszerű alkura estik azért, hogy ne kelljen hazavinniük a terményt. — Itt a kintlévők 60 százaléka hoppon maradt ma. Ritka, aki üres autóval megy haza — állítja Gábor Lajos Dobozról. A nagybanin fél nyolc után még néhány román állampolgárságú vevő mozog, nagyobb tételben vásárolva. — Ha nem lennének, becsukhatnánk a boltot —- mondja mellettem valaki. Kovács Attila (Folytatás az 7. oldalról) Györfi Kálmán előtt egy láda kelkáposzta és egy láda karfiol árválkodik. — Mi lesz, ha megmarad? -— kérdezem. — A kelkáposzta még eláll, a karfiol meg az enyészeté vagy az ismerősöké lesz — mondja. Györfi Kálmán az idén első alkalommal hozta Csabára portékáját. — Szegedre jártam eddig. Az árak ott is hasonlóak, de többen vannak, jobban forog a piac. Györfi úrnak egyébként nem az „őstermelőség” az eredeti foglalkozása. — Lakatos a szakmám, de elvégeztem a technikumot is és a TF-en úszóedző képesítést szereztem, de 20 éve ezt csinálom — mutat a ládákra. — Igaz, a földművelésügyi miniszter is a mezőgazdaság helyett inkább a focival foglalkozik. Itt senki sem azt csinálja, Aki nem alkudozott, annak a ládát ingyen adták FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER
