Békés Megyei Hírlap, 1999. július (54. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-29 / 175. szám
GAZDASÁG 1999. július 29., csütörtök A nyárvégi talajmunkákról Fél kilenckor már csak ketten vártak vizsgaidőpontra a felügyeletnél fotó: lehoczky Péter Sorban állás a felügyeletnél Magánszemélyeknek három hét a várakozási idő Lehetetlen állapotok uralkodnak a Békés Megyei Közlekedési Felügyelet háza táján — érkezett nem egy panasz lapunkhoz gépjárműjavítással foglalkozó cégektől. A cégek hétfőn és csütörtökön jelentkezhetnek be műszaki vizsgára a felügyelet békéscsabai székhelyén, ám ez, mint többen elmondták, nem megy a leggördülékenyebben. Akadt, aki arról panaszkodott: szinte lehetetlen volt bejelentkeznie műszaki vizsgára. A telefonok állandóan foglaltak, s volt olyan is, aki nemcsak egyszer állt sorba. A talajmunkák egyik célja a talaj lazítása, melynek célja a gépek, a csapadék és helyenként az öntözés okozta tömörödés megszüntetése. Ez a művelet talajtípustól, az utóveteménytől, a művelésre fordítható anyagi eszközöktől stb. különböző lehet, de az a legrosszabb, ha nem történik semmi. A tarlószántással, majd nyári szántással biztosítható a növénymaradványok talajba forgatása, a talaj pórustérfogatának növekedése, ami rendkívül fontos a nedvesség befogadása, illetve megtartása szempontjából. Ez a „levegőztetés” a talajban élő számtalan hasznos mikroba számára is kedvezőbb élet- feltételt biztosít, hatásaként később a betakarított terményben is lemérhető az úgynevezett talajélet szerepe. Bár az idei nyár időjárása nem biztosít optimális feltételt hozzá, de említést kell tenni a mélylazítás fontosságáról. Ez többek között a nedvesség mélyebb rétegekbe való beszivárgását is hivatott szolgálni, és ennek a műveletnek elhagyása hozzájárult a korábban kialakított meliorációs rendszer működésképtelenségéhez. A nyárvégi talajmunkáknak fontos szerepe van a gyomoso- dás megakadályozásában is. A magára hagyott területen azonnal megjelennek a gyomok csíranövényei, és ha hagyjuk, ezek rövid időn belül virágozva magot is érlelnek. A gyomnöFalugazdász-irodát nyitottak a napokban a körösladányi községházán. Az ünnepélyes átadón jelen volt Székely Bertalan, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője is. Böjti János polgármester elmondta: a célra az önkormányzat a helyiséget biztosítja. Az FVM megyei hivatala adja a 4 órás státusz bérjellegű kiadásait (a járulékokkal együtt) és a teljes irodafelszerelést. A Békés Megyei Agrárkamara egy 4 órás kisegítő munkaerőnek a foglalkoztatását támogatja, aki a falugazdász mellett adminisztrációs feladatokat lát majd el. A polgármester hangoztatta: az új iroda létrehozása nem azért történt, mert nem lettek volna vényekre a rendkívül nagy víz- és tápanyagfelvevő képesség jellemző, és emiatt a magprodukció is óriási. Egy-egy jól megtermett disznóparéj, parlagfű és társaik a több ezres vagy tízezres magszámot is képesek tövenként produkálni és — ami nem mindenki előtt ismert — ezek a magvak több évig vagy akár évtizedekig megtartják csíraképességüket a talajban, biztosítva ezzel sok-sok évre az utánpótlást. A talajmunkákhoz kapcsolódó — sajnos, jelenleg teljesen háttérbe szorult — munka a tápanyag-utánpótlás is. Ezzel a művelettel a talajba forgatott szerves anyagból a mikrobák segítségével, az ásványosodás során ismét a növények számára felvehető tápanyagok képződnek. Mivel a visszaforgatott anyag kevesebb, mint a terméssel a területről elvitt tápanyag, ezért ezt a hiányt a folyamatos tápanyagkörforgás biztosítása érdekében pótolni kell. Erre legoptimálisabb a szerves trágya használata, mely a legarányosabban tartalmazza a kivont tápanyagokat, számos kedvező egyéb tulajdonsága mellett. Sajnos, ennek mennyisége az állatállomány csökkentése miatt egyre kevesebb, így csak igen korlátozottan áll rendelkezésre. Kényszerű okok miatt használjuk ezért a műtrágyákat, amelyeknek számos előnyük és valós hátrányuk tagmegelégedve a Körösladányt is ellátó Oláh György falugazdásszal, akinek a munkáját ismételten köszönik a ladányiak. Arról van szó, hogy egy 5400 lakosú településen, ahol a megélhetési forrás legnagyobb hányadát még mindig a mezőgazdaság adja, kevésnek tűnt az a korábbi gyakorlat, hogy csak heti egy alkalommal áll a falugazdász az érdeklődők rendelkezésére. A mostani irodanyitással augusztus másodikától minden munkanapon napi négy órában (délelőtt 8 és 12 óra között) fogadja a ladányi gazdálkodókat a falugazdász, akit Rácz Imrének hívnak. Az adminisztrátori kisegítő személyét pedig később jelölik ki. M. B. lalása meghaladja ezen írás terjedelmét. Sajnálatos tény, hogy ma Magyarországon a 60—70-es évek színvonalának megfelelő tápanyag-utánpótlás történik. Ez a talajzsarolás azt jelenti, hogy több tápanyagot viszünk el a területről, mint amennyit valamilyen formában visszajuttatunk, így folyamatosan már több éve szegényítjük a talaj tápanyagtőkéjét. Ez ideig- óráig folytatható büntetlenül, kedvező időjárásban még jó termés is lehet, de számos jel már árulkodik az elfogyó tápanyagokról. Területenként ez igen változó, hiszen a talaj is rendkívül sokféle tulajdonsággal rendelkezik és a termelés színvonala is más-más igénybevételt jelent. Ezért, aki jó gazda módjára kíván talajának tápanyaghelyzetéről tájékozódni, először azt szaklaboratóriumban megvizsgáltatja. A vizsgálat eredménye hozzáértők számára számos tulajdonságot, hibát, hiányt, néhány esetben túlzott ellátottságot árul el, ami a trágyázási szak- tanácsadásban javaslatként a gazda számára megfogalmazásra kerül. Célszerű ezt a megyénkben is rendelkezésre álló lehetőséget kihasználva a talajok tápanyagutánpótlására több figyelmet fordítani, hogy ne romoljon tovább a jelenlegi, már most sem optimális helyzet. Bagyinka Tamás, a Békés Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás igazgatója Településmenedzser Július 15-ével községmenedzsert foglalkoztat az 5400 lakosú Körösladány. A most létrehozott új státuszt Kovács Tibor helyi lakos tölti be. Böjti János polgármester elmondta: a községmenedzser feladata a pályázatok figyelése, és az azokkal kapcsolatos előterjesztés a polgármester felé. Továbbá hozzá tartozik a kistérségi gazdaságfejlesztési terv és a Sapard-program elkészítésének segítése, azok körösladányi vonatkozásainak kidolgozása. A Sapard-program helyi lehetőségeinek összeállítására nemrég egy munkacsoportot hoztak létre Ladányban. Ebben Kovács Tibor községmenedzser, Bogya Ferenc műszaki csoportvezető és Sánta János pénzügyi csoportvezető-helyettes kapott helyet. A csoport már megkezdte a kapcsolatfelvételt a helyi vállalkozókkal. Most elsősorban azokat a ladányi vállalkozókat, vállalkozásokat veszik számba, akik a következő hét évben fejlesztéseket akarnak végrehajtani. A polgármester megjegyezte: amennyiben ezek az elképzelések a Sapard-programmal ösz- szeegyeztethetőek és beleépülnek a kistérségi programba, akkor azok megvalósításához nemzetközi pénzalapok megszerzésére is pályázati lehetőség nyílik. M. B. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre forintban) Angol font 378,02 EURÓ 252,88 Francia frank 38,55 Német márka 129,30 Olasz líra (1.000) 130,60 Osztrák schilling 18,38 Svájci frank 158,27 USA-dollár 237,78 Kelet-európai devizák Cseh korona 6,87 Lengyel zloty 62,09 Szlovák korona 5,66 — Érzékeljük a problémát, és igyekszünk javítani a helyzeten — válaszolta kérdésünkre dr. Szeberényi Andor, a felügyelet igazgatója, hozzátéve: úgy gondolja, a hiba túlnyomórészt nem bennük van. A felügyeletnél teljes kapacitással, két műszakban fogadják a műszaki vizsgára érkezőket. Egy napon 55-60 járművet tudnak vizsgáztatni. — Hosszú idő óta évi 50-52 ezer gépjárművet vizsgáztatunk. Eddig az összvizs- gáztatások 38-40 százaléka az ezzel a jogosítvánnyal bíró, úgynevezett zárt technológiás javítóműhelyekben történt. A műszaki vizsgáztatásban bekövetkezett közelmúltbeli változások miatt azonban feltehetően egyre többen a felügyelethez jelentkeznek majd be műszaki vizsgára. Ennek előszelét már most érezzük — mondta Szeberényi Andor. Ami a teljesítményt illeti, ott viszont egyértelmű a kettős könyv- vezetésűek dominanciája. Ezen adóalanyok ugyanis közel 340 milliárdos nettó árbevételt mutattak ki a bevallásaikban, míg az egyszeres könyvvezetésűek (jellemzően betéti társaságok) nettó árbevétele nem éri el a 28 milliárd forintot. így az 1998. évi megyei szintű nettó árbevétel meghaladta a 366 milliárd forintot, ami közel 15 százalékos bázishoz mért növekedést jelent. A legnagyobb (11 milliárdot meghaladó) összes értékesítést mindkét évben ugyanaz a húsipari cég érte el. Igaz, hogy az 1998. évi nettó árbevétele nem érte el a bázisbeli teljesítményét. Míg 1997- ben egy olyan adóalanyunk volt, aki 10 milliárd feletti értékesítést produkált, addig 1998-ban még egy társaságunk ért el 11 milliárd feletti nettó árbevételt. További 7 adóalany pedig 5 milliárd feletti forgalmat mutatott ki. A nettó árbevételen belül 1998- ban 18,9 százalékos (közel 70 milliárd) volt az exportra történő értékesítés. Az export egyébként jobban nőtt, mint az összes bevétel, növekedési üteme 17,1 százalék volt. Az exportból 3 társaság vette ki a részét meghatározó módon, hiszen átlagosan 7 milA változások lényege, hogy a műszaki vizsgáztatás a főfelügyelet engedélyével rendelkező zárt technológiás helyeken is ugyanolyan szigorú követelményekkel folyik — a felügyelet munkatársainak részvételével —, mint a megyei közlekedési felügyeletnél. Azaz, most már nemcsak a felügyeletnél végzett műszaki vizsgánál „bukhat” az autó. Korábban ezeken a helyeken nem volt szokás a gépjárművek buktatása. Előfordult, hogy közúti ellenőrzéseken a felügyelet munkatársai olyan frissen vizsgáztatott járművel találkoztak, mely műszaki állapota a papírok ellenére sem volt megfelelő. — A közlekedési felügyelettel sokszor fölöslegesen riogatták a járműtulajdonosokat, és olyan javításokat is elvégeztettek, melyeket nem kellett volna — hangsúlyozta Szeberényi Andor. liárd forint feletti exportot teljesítettek, ami az összes megyei export több, mint 30 százaléka. 13 adóalanyunk bonyolított 1 milliárd forint feletti külpiaci értékesítést, ami az összes megyei export közel 60 százalékát adja. A megyei nettó árbevétel, illetve exportnövekedésünk várhatóan lényegesen elmarad az országos növekedési indextől. Különösen elmarad egyes dunántúli megyékben tapasztalt dinamikus fejlődéstől. Kétségtelen, hogy az 1998-as év megyei szinten csalódást okozott. Ennek hátterében az 1998. második félévében jelentkező orosz piaci válság áll. Két megyei viszonylatban is meghatározó társaságunkat közvetlenül is sújtotta a válság, míg több adóalanyunkat beszállítói minőségben érintette kedvezőtlenül a keleti piacok újabb beszűkülése. Az értékesítés előzőekben vázoltjellemzői a jövedelmezőség, az adózás előtti eredmény visszaesését eredményezték. Az 1997. évi 13 milliárdos adózás előtti eredménnyel szemben 1998-ban 12 milliárd keletkezett (8,6 százalékos visszaesés). Az egyenlegromlás úgy következett be, hogy az adózás előtti nyereség 19,96 milliárdról 22,1 milhárdra (12,9 százalékkal) A javítóműhelyek vizsgáztatásra két napon — hétfőn és csütörtökön — jelentkezhetnek a közlekedési felügyeletnél. A közlekedési felügyelet vizsgáztatási kapacitásának megfelelően ütemezi a bejelentkezett járműveket. — Többször előfordult, hogy egy cég öt autót jelentett be, de a vizsgáztatáson már csak egy járművel jelent meg. Tapasztaltuk azt is, hogy magánszemély jelentkezett műszaki vizsgára, időpontot kapott, de másnap már ugyanazzal az autóval találkoztunk egy járműjavítással foglalkozó cég listáján. Ezek a dolgok is hozzájárulnak az áldatlan állapotok kialakulásához — válaszolta a felügyelet igazgatója. Megtudtuk, a nyári szabadságok ideje alatt egyébként is többen keresik fel a felügyeletet. Sokan kémek soronkívüliséget, amit indokolt esetben figyelembe is vesznek. Magánszemélyeknél a bejelentkezéstől számított három hét a várakozási idő a műszaki vizsgára. Hétfői ottjártunkkor reggel 8 órakor közel 20-an várakoztak vizsga- időpontra a felügyelet épületében. A „roham” fél kilencig tartott, utána visszaállt a normál ügymenet. K. A. nőtt. Az adózás előtti veszteség viszont 6,5 milliárdról 10,1 milliárd- ra (55,4 százalékkal) nőtt. 1998-ban két társaság ért el 1 milliárd forint feletti adózás előtti nyereséget, az egyik 2,8 milliárdot, a másik 1,5 milliárdot. Sajnálatos módon egyik adóalany sem fizet társasági és osztalékadót, mivel élvezik a külföldi részvételű gazdasági társaság jogcímén igénybe vehető kedvezményt. Az adózás előtti nyereség toplistáját vezető adóalany 1 milliárddal tudta növelni eredményét az előző évhez mérten. Ugyanakkor drámai változások következtek be az adózás előtti veszteséget kimutatóknál. Itt a listavezető egy olyan társaság, amelyik előző évben is közel 800 millió forint veszteséget szenvedett el. Az 1998. évi negatív eredménye azonban meghaladja a 3,8 milliárdot. A második legnagyobb (közel 900 millió forintos) veszteséget kimutató adóalany az orosz piaci válság egyik nagy vesztese, hiszen a bázisban közel ugyanennyi nyereséget ért el. Jellemzően a keleti piaci problémák eredményezték a harmadik legnagyobb veszteséget elszenvedő adóalanyunk gazdasági, pénzügyi nehézségeit. Ezen társaságunk az 1997. évi 1 milliárdot meghaladó nyereség után közel 360 millió forint adózás előtti veszteséget szenvedett el. Dobrocsiné dr. Czira Anna tervezési és elemzési osztályvezető BÁBOLNA X AKAR M ANY BÁBOLNÁI MÁRKATERMÉKEK VISZONTELADÓK ÉS ÁLLATTARTÓK RÉSZÉRE! 9 Kész takarmányok 9 koncentrátumok • premixek # kiegészítők 9 vitaminok 9 irtószerek. 1. SZ. MÁRKAKÉPVISELET Fülöp Imre Tel.: (66) 437-089. Fax: (66) 447-457. Telefon: 06 (30) 9552-443. Területi raktár: Békéscsaba, Orosházi út 32. Fülöp Zoltán Telefon: 06 (30) 9254-464. Körzeti raktár: Gyomaendrőd, Apponyi u. 14. Falugazdász-iroda a községházán Csökkenő jövedelmezőség Békés megyében Megyénkben az 1998. évre közel 5600 társasági adóbevallást adtak be az adóalanyok, ami 13,4 százalékkal magasabb a bázisnál. A bevallások darabszámát tekintve az egyszeres könyvvezetésűek vannak többen, számuk meghaladja a 3000-et.
