Békés Megyei Hírlap, 1999. július (54. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-26 / 172. szám
1999. július 26., hétfő CSALÁDI OLDAL A megyében nincs gond a véradással Magyarországon a véradások száma megközelítőleg 500 ezer évente. Megyénkben a véradók száma körülbelül 22 ezer, ebből mintegy 12 ezren számítanak aktív véradónak. SZEXPOSTA Dr. Bordás Sándor rovata ,JVyár” jeligés levélben egy 17 éves lány a következőket kérdezi: Nyaralni megyek a barátnőmmel két hétre Horvátországba. Nem titkolt szándékunk, hogy szeretnénk ismerkedni fiúkkal. De borzasztóan félünk mindketten az AIDS-től. Kedves Kisasszony, való igaz, hogy a nyári turistaidény alatt megnövekszik a szexuális úton terjedő betegségek száma. Ezért nagyon óvnék mindenkit a felelőtlen szexuális kapcsolatok létesítésétől. Különösen a válogatás nélküli, promiszkuitásos (nemi érintkezés gyákori partnercserével) magatartást tekintik a nemi betegségek melegágyának. A nemi betegségek közül ma az AIDS a legveszélyesebb, mivel gyógyíthatatlan. Hogy az AIDS vírusával megfertőződjünk, a szervezetünkbe vírusnak kell kerülnie egy fertőzött személytől. A betegnek minden váladékában megjelenik a vírus, és ezekkel kapcsolatba kerülve jöhet létre a fertőzés. Ezek a váladékok: a vér, az ondó, a hüvelyváladék, az anyatej és a nyál. A fertőződés létrejöttének három feltétele van: — A vírust tartalmazó váladékok közül az egyiknek érintkeznie kell valamelyik nyálkahártyával (hüvely-, végbél- vagy szájnyálkahártyával), vagy közvetlenül az érpályába kell jutnia. — A váladékkal érintkező nyálkahártyán (vagy bőrön) akár egész kicsi sérülésnek kell lennie, ahol a vírus bejuthat. — A fertőzött váladéknak elegendő mennyiségű vírust kell tartalmaznia. A fertőződés három úton történhet meg: nemi kapcsolat során; fertőzött vér vagy vérkészítmény, illetve fertőzött vérrel szennyezett eszköz, tárgy útján; a fertőzött anyától kerülhet a magzatra a méhen belüli élet során, szülés közben vagy a szoptatás alatt az anyatejjel. A nemi érintkezés során férfiről nőre, nőről férfira, vagy homoszexuális kapcsolat esetén férfiról férfira, nőről nőre egyaránt terjed. Lehetőleg kerülni kell a szexuális érintkezést a veszélyeztetett csoportok tagjaival, így a homoszexuálisokkal, prostituáltakkal, partnerüket gyakran cserélgetőkkel, kábítószer-élvezőkkel, illetve az ezekkel a személyekkel nemi kapcsolatot létesítőkkel. Külön szólnék a csókolózásról, amit általában két csoportra oszthatunk. Ha csak egyszerű csókolózásról van szó, az általában nem jelent veszélyt. Ha azonban a csókolózás vad, amikor a pár könynyen sérülést okozhat egymásnak, akkor szintén teljesülhet a korábban említett három feltétel, és a fertőződés létrejöhet. Az AIDS ellen legjobban védekezni a tartós és hűséges párkapcsolattal lehet. A másik védekezési mód a gumióvszer helyes használata, ami biztos védelmet jelent. Mivel egyetlen közösülés is elegendő az AIDS-fertőződéshez, minden ilyen alkalommal ezt kell használni. A gumióvszer más szexuális úton teijedő betegségekkel szemben és a terhesség ellen is viszonylag jól véd. Közel félszáz év után újból egymásra találtak „Egymásra számíthatunk. Gyerekeink is örülnek, hogy idős korunkra nem maradtunk egyedül” Dr. Ollár Györgyöt, a Békés Megyei Vérellátó Központ főorvosát .kérdeztük a véradással kapcsolatos szokásokról, az esetleges gondokról, problémákról. — A megye lakossága körében mennyire „népszerű” a véradás? — Azt hiszem, nagyon szerencsés helyzetben vagyunk, mert a megye lakossága meglehetősen aktívnak mondható, ha véradásról van szó. Általában nincs hiány vérből, bár azt hozzá kell tennem, hogy így a nyári időszakban, a szabadságolások idején számos véradónk el' utazik, és így szükség esetén nem minden esetben tud rendelkezésünkre állni, azonban ez igazán komoly problémát nem jelent. —A fiatal generáció köréből is akadnak jelentkezők? — Természetesen, olykor még az is előfordul, hogy a véradásra jelentkezőket sajnos, egy időre vissza kell utasítanunk, amíg a megfelelő paramétereket, tehát a minimum 50 kg-os testsúlyt és a 18 éves életkort el nem érik. A tavalyi és az idei év folyamán is sok fiatal jelentkezett, aminek annál is inkább örülünk, hiszen az ő köreikből Ha tehette, a Menekültügyi és Migrációs Hivatal békéscsabai befogadó állomása korábban is szervezett programot a tábor kis lakóinak. Úgy tűnik, most ennél is fajsúlyosabb dologról van szó — vettük hírét, amikor csütörtökön a Gyula és Kétegyháza közötti tanyamúzeumban, szabadidőközpontban lencsevégre kaptuk az önfeledten játszó külhoni gyermekeket. Á kisebbeket szüleik is elkísérték. — Molnár Márta, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyarországi Egyesületének irodavezetője egy hónapja felkeresett bennünket — mondta Székely Béla, a békéscsabai befogadó állomás igazgatója. — Az itt élő gyermekek számáról, nyári programjáról érdeklődött, s arról, mit szeretnénk nekik szervezni, ha lenne rá pénzünk, illetve, miben segíthetnének ők. Elmondtam, hogy a tanyamúzeumhoz, Ópusztaszerre, Szarvasra, Gyulára, Budapestre vinnénk őket kirándulni. Programonként igen részletes pályázati anyagot készítettünk. Ä mostani, kirándulást, melyen hetven gyerek és harminc kerül majd ki a későbbi véradók. Megyénkben az aktív korosztályba tartozók, tehát a 30- 50 év közöttiek és a fiatalok is tettre készek olyan eset is előfordul, mikor egy-egy ember évente háromszor, négyszer is jelentkezik a vértranszfúziós állomáson, alig megvárva azt, hogy a két véradás között betartandó három hónap leteljen. — Ön szerint kik jelentkeznek véradónak? Mi készteti rá ezeket az embereket? — A motivációk meglehetősen sokfélék. Van, aki azért jön vért adni, hogy ezzel egy hozzátartozójának segítsen, előfordul, hogy az ösztönzi, hogy baleset következtében vagy műtét folyamán vért kapott, és ezzel kíván ő is segíteni embertársain. Az is megesik, hogy felekezeti megfontolások vezérlik a véradót, más esetekben pedig az is előfordul, hogy a jelentkező az itt kötelezően lefolytatott vizsgálatokon keresztül szeretné szemmel tartani egészségi állapotát, mert a rendszeres véradás egyúttal egészségügyi kontrollt is jelent. — Véradóik között sokan vannak, akik rendszeresen jelentkeznek Önöknél? szülő vett részt, már az egyesület támogatásával szervezhettük meg, legközelebb ugyanígy jutunk el buszokkal Ópusztaszerre — erre is megkötöttük már a szerződést —, s úgy tudom, valamennyi elképzelésünket támogatják, összesen egymillió hatszázezer forinttal. így csütörtökönként valódi nyári élményekhez juthatnak a gyerekek. — E napokban megkerülhe— Igen, szép számmal vannak nyilvántartásunkban 70- 100-szoros véradók, de néhá- nyan még a százszoros véradást is meghaladták. Rendkívüli csapatot alkotnak ezek az emberek, hiszen vérüket adják ismeretlen emberek megsegítéséért... .— Mit tehetnek olyankor, ha sürgős esetben nem áll a rendelkezésükre megfelelő mennyiségű vér? — Szükséghelyzet esetén riasztjuk a nyilvántartásunkban szereplőket, akiknek megfelelő a vércsoportjuk, vagy igyekszünk kapcsolatba lépni azokkal az emberekkel, akik egy- egy közösségben a véradást szervezik, hogy vegyék fel a kapcsolatot azokkal, akik segíteni tudnának. Az esetek 99%- ában azonnal rendelkezésükre állnak azok, akiket erre felkértünk, az emberek többsége példás segítőkészségről tesz tanú- bizonyságot. — Hol és mikor jelentkezhetnek azok, akik kedvet kaptak a véradáshoz? — A vértranszfúziós intézetek folyamatosan várják a vért adni szándékozókat országszerte, itt, Békéscsabán, a Gyulai úton, a kórház közelében szeretettel várjuk a jelentkezőket hétköznapokon 8—14 óra között. —GE— teilen kérdés: a békekötés óta hazautaznak-e a Jugoszláviából érkezettek? — Elvétve, hiszen sok koszovóinak nincs útlevele, anélkül érkeztek ide, s egyelőre nem tudunk arról, hogy hozzájutnának. Tény, hogy sokan indulni szeremének, ha tehetnék. Mostanában kevesebben jönnek hozzánk — többségük ismét az Európán kívüli országokból. K. A. J. A sors gyakran kiszámíthatatlan, meglepő fordulatokat hoz. Az alábbi írást a romantikus lelkű olvasóknak ajánljuk. A történet Sarkadon kezdődött, csaknem fél évszázaddal ezelőtt. Egy fiú és egy lány szerelme indult ekkor, ám a körülmények messzire sodorták őket egymástól. Egyikük Amerikában, másikuk Sarkadon élte életét. Mígnem negyvennégy év után újra egymásra találtak. A hetvenkilenc éves Hangyái Lajos és társa, a hatvanhat éves Viktória asz- szony életük alakulásának hiteles történetéről mesélnek közös sarkadi házukban. — Apám Tisza grófnál volt kovácsmester és lakatos, így én a grófkisasszonyok és főintézők körében nőttem fel, úri környezetben — emlékszik vissza Hangyái Lajos. — Legénykoromban tánciskolába jártam, ott ismertem meg Viktóriát. Megkedveltük egymást, többször hazakísértem, gyakran kilestem, mikor viszi a csarnokba a tejet. Ám én részt vettem a szovjet csapatok ittléte elleni tiltakozási akciókban. Az ő és az én szüleim is tudták, hogy emiatt nem lehet jövője kapcsolatunknak. Megjártam Recsket, Sirokot. Börtönéveim alatt, 1950-ben ment férjhez Viktória, én 1953-ban nősültem, sarkadi lányt vettem feleségül. — 1956-ban élete új fordulatot vett. — A forradalom részese voltam, emiatt családommal menekülnöm kellett. Pécsváradra költöztünk, az ottani szénbányában, illetve a kővágószőlősi uránbányában bányalakatosként dolgoztam, emellett gombatermesztéssel is foglalkoztam. — Hogyan került az Amerikai Egyesült Államokba? — Időközben két fiam született. Az idősebb elektromérnöknek tanult, de amikor két évet elvégzett az egyetemen, közölték vele: készüljön fel arra, hogy az apja politikai múltja miatt diplomát nem fog kapni. Pár nap alatt döntöttünk: nekünk innen mennünk kell. Ez 1972-ben történt. Ausztriában kaptunk politikai menedékjogot, ezt követően jutottunk ki az USA-ba, New Jersey államba. Új életet kezdtünk. —Az ön élete hogyan alakult eközben? —fordulok Viktóriához. — Két lányom született, én varrogattam, dolgoztam kollégiumban, illetve a helyi Lenin Téeszben. Négy unokám van, férjem 1987-ben hunyt el. — Az én házasságom pedig megromlott — veszi át a szót Lajos bácsi. — Idősebbik fiam autóbalesetben eltörte a gerincét, azóta nem tud járni. Feleségem engem okolt ezért, hiszen valóban én adtam neki azt az autót, amellyel a tragédia történt. Ezt nem tudtuk feldolgozni, házasságunk tönkrement, elváltunk. Szerencsére, a fiam nem hagyta el magát, jól van. A másik gyermekem és kínai felesége két rosszcsont fiúunokával ajándékozott meg. Válásomat követően kilenc évig magányos voltam, csak a gyerekeimnek éltem. — Hogyan merült fel a haza- költözés gondolata? — Magyar vagyok, itthon akarok megpihenni. Gyakran kérdezik tőlem: normális vagyok-e, hogy Amerikából visz- szajöttem Sarkadra. Erre én is kérdéssel felelek: hátralévő életében mit akarhat egy közel hetvenéves ember, minthogy szép csendesen, szeretetben élhessen szülőföldjén? Amerika valóban a szabadság és a korlátlan lehetőségek hazája. De ne gondolja senki, hogy ott nem kell dolgozni. Naponta 14—15 órát töltöttem munkával a kisebbik fiammal közösen működtetett vállalkozásokban. O folytatja az együtt kezdett munkát: szerelőcsarnoka, benzinkútja van, taxikkal fuvarozásokat végeztet. Az ott élők nagyon segítőkészek, százszor megmutatják, elmondják, mi hogyan működik, mit hogyan kell csinálni, csak pénzt ne kérjen tőlük az ember. — Azért a hazaköltözés nyilván nem egyik napról a másikra történt... — Mivel Lajos húgával tartottam a kapcsolatot, tőle érdeklődött az életem alakulásáról — mondja Viktória. 1994-ben tért haza végleg, de azelőtt mi több levelet is váltottunk. — Az volt a jó, hogy nekem volt kiért hazatérnem. Minden meggondolás nélkül jöttem. Tudja, szerelemről ebben a korban már nem lehet beszélni. Jó barátok vagyunk, szépen telnek napjaink — mereng el a ház ura. — Nem házasodtunk össze, de tudjuk, egymásra számíthatunk^ Gyerekeink is örülnek, hogy idős korunkra nem maradtunk egyedül. — A két család között nagyon jó a viszony — egészíti ki társa szavait Viktória, miközben a másik szobából fénykép- albumokat hoz. Két család, két teljesen más élet legszebb pillanatai, örömei, bánatai köszönnek vissza a fotókról. Az album utolsó lapjain azonban már a két família tagjai közös képen mosolyognak. Megtudom, tavaly, Lajos bácsi születésnapján itt járt kisebbik fia és annak családja. Az aprócska gyerekek és a „nagy gyerekek” is hamar megtalálták a közös hangot. — Nagyon sok minden van, amiről be kell számolnunk, el kell mesélnünk egymásnak. Még este tizenegykor is beszélgetünk, nem fogy ki belőlünk a szó. Negyvennégy év sok idő szavakban elmesélve — mondják, miközben kikísémek. Amikor távozóban visszanézek, még mindig ott állnak a kapuban. Ok ketten, akik csaknem félszáz évet éltek le egymás nélkül. Útközben eszembe jut a féltve őrzött fényképalbum egyik képe: kissé megsárgult, fekete-fehér fotón a fiatal Viktória mosolyog, ruháján egy csillogó melltű. Ezt a képet Hangyái Lajos a messzi Amerikába is magával vitte, megőrizte, gyakran nézegette. A lányt. És a melltűt, mellyel egykor, ki tudja, hány éve, ő ajándékozta meg kedvesét. Váradi Krisztina Lézer a gyógyászatban Napjainkban a természetes gyógymódok mellett az egyéb fájdalommentes beavatkozásokkal, újszerű terápiákkal kapcsolatban is nű az érdeklődés. A lézerrel történő gyógykezelés is mind népszerűbb, mivel alkalmazása széles körben ajánlott, egyre több probléma orvosolható a segítségével. A világon elsőként Mester Endre magyar professzor alkalmazta először a lézerfényt, olyan nehezen megszüntethető sebek gyógyítására, mint amilyen például a lábszárfekély vagy a fel- fekvéses fekély. Nemcsak a gondolat volt figyelemreméltó, hanem az ötlet kivitelezésének hatékonysága is, ennek ellenére a lézerfény-terápia nem tudott olyan széles körben elterjedni, a segítségre szoruló betegek széles köréhez eljutni, mint az indokolt lett volna. Ennek egyik fő oka az, hogy a megfelelő teljesítményű lézerek ára meglehetősen magas, a segítségükkel végzett kezelés speciális szakértelmet igényel. A lézerterápia a fizioterápia egyik ága, amely a természet energiáit használja fel. Az orvosi gyakorlatban kemény lézereket főleg sebészeti beavatkozások folyamán használnak, a lágy lézerek pedig az orvostudomány számos területén nyújtanak hatékony segítséget. Ez utóbbi kiválóan alkalmas például gyors és hosszan tartó fájdalomcsillapításra, gyulladáscsökkentésre, az általános gyógyulási folyamatok és a sebgyógyulás felgyorsítására, ödémák, vi- zenyők lelohasztására, illetve im- munstimulálásra is. Hatása gyors, a kezelés ismételhető, fájdalom- mentes, és a szakorvos beszámolója szerint semmilyen mellékhatással nem kell számolni. További előnye az is, hogy bármilyen gyógyszeres vagy egyéb terápia mellett alkalmazható, mint kiegészítő kezelés. Felhasználási területei széleskörűek, a fent említetteken kívül reumatológiai megbetegedések (ízületi gyulladások, kopások, lumbágó, izomfájdalmak) esetén éppúgy javasolt, mint bőrgyógyászati rendellenességek, például herpesz, övsömör, hámhiányos sebek, ekcémák gyógyítása esetén, de a traumatológiai panaszokra (például húzódás, zúzó- dás vagy ínhüvelygyulladás) éppúgy gyógyír lehet, mint az idegzsábákra. A szépítészetben is alkalmazható: helyi hajhullás, cellulitis, pattanások, illetve ráncképződések, apróbb bőrgyulladások kezelésében is meglehetősen hatékony. Lágylézeres kezeléseket dr. Horváth Mariann gyulai belgyógyász szakorvos is alkalmaz praxisában. Tapasztalatai szerint a kezelés olyan esetekben is segített, amikor az egyéb gyógymódok, kúrák nem hoztak javulást. A doktornő véleménye szerint a leglátványosabb eredményeket a reumatológiai problémákkal küzdő (ízületi kopásokra, gyulladásokra és különböző izomfájdalmakra panaszkodó) betegeknél sikerűit elérni. —ge— Menekült gyerekek nyara Igazi önfeledt, játékos percek tükröződnek a nevető gyermekarcokon (kis képünkön Székely Béla) fotó: lehoczky Péter
