Békés Megyei Hírlap, 1999. július (54. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-26 / 172. szám

Beleszaladt, (a) Vasárnap Köröstarcsa belterületén segéd- motorkerékpáros ütközött há­tulról egy teherautónak. A bal­eset következtében a segéd-mo­torkerékpár vezetője súlyos sé­rüléseket szenvedett. Pénzt és cigarettát loptak, (a) Pénteken este kilenc órakor Szarvason vettek őrizetbe a rendőrök két férfit, akik Gyomaendrődön és környékén több szórakozóhelyre betörtek. A helyszínről cigarettát és pénzt vittek el. Elvette a pénzét, (a) Szom­baton este nyolc órakor Szarva­son őrizetbe vettek egy férfit, aki délután kettő körül bántal­mazott és kirabolt egy helyi la­kost. A zsákmány 900 forint volt. Jelzőtáblát loptak, (a) Szombaton este kilenc óra táj­ban a rendőrök Szeghalmon őrizetbe vettek két férfit lopás bűntette miatt. A kézre kerített csökmői tolvajok Vésztő külte­rületén vasúti előjelző táblákat „gyűjtöttek” össze. Elloptak egy autót, (a) Szombaton este fél nyolc körül elloptak egy Audi 80-as sze­mélygépkocsit a békéscsabai Trefort u. 4. elől. Az autó rend­száma: FDU-693. ,,ÉRDEMELD KI ALMAIDAT.” (Octavio Paz) Budapest Nagycirkusz Kétezer személyes, négyárbo- cos sátorban nemzetközi gála­műsorral lép a cirkuszszerető közönség elé megyénk több te­lepülésén a Budapest Nagycir­kusz. Richter Erika szervező el­mondta, i hogy elsőként Békés­csabára érkeznek. Itt, a városi sportcsarnokkal szemközti cir­kusztéren július 29-én 18, 30-án 18, 31-én 15 és 18 órakor, au­gusztus 1-jén 15 és 18, 2-án 18 órakor mutatják be műsorukat. Ezt követően Sarkadon, a sport­pályán augusztus 4-én és 5-én egyaránt 18 órakor lépnek po­rondra. Gyulán a vásártéren au­gusztus 7-én 18, 8-án 15 és 18, 9-én 18 órakor tekinthető meg a Budapest Nagycirkusz előadá­sa. Megyénkbeli turnéjukat Mezőberényben, a vásártéren zárják, mégpedig augusztus li­án és 12-én 18 órakor. A Budapest Nagycirkusz szervezőjétől megtudtuk azt is, hogy először mutatkozik be Ma­gyarországon a Jurassic Park. Ezáltal különleges dél-amerikai és afrikai élőállat-kiállítást cso­dálhatnak meg az érdeklődők. Richter Erika szólt arról is: a cirkuszi előadásokra telefonon is rendelhetők jegyek, mégpedig a 06 (60) 323-669-es telefonszá­mon. (c) MEGYEI KÖRKÉP Emlékezés a múltra, bizakodás a jövőben Jelképoszlop: „Szauna falu emlékére” „Vasúton a múltba és vasúton a jövőbe” „Az idő évezredes homokórá­ját hamarosan ismét átfordít­juk, hogy egy újabb évezre­den át az is leperegjen... E mindannyiunk számára ked­ves üdülőhelyen elérkezett az idő, hogy emléket állítsunk a több mint 7000 éves emberi lakóhelynek, a történelem bé­kés és viharos évezredeinek. Azért jöttünk itt ma össze, hogy egy jelképoszlop felava­tásával emlékezzünk a múltra és bizakodást tegyünk a kö­vetkező évezredre” — emlé­kezett a történelem csendes és viharos időszakait megért Szánná falura a szombati jel- képoszlop-avatáson Vasvári Mihály, a doboz-szanazugi üdülőhelyi bizottság elnöke. „Beszédes az oszlop formája is, hiszen egy kétágú fa, melynek egyik ága a Fehér-, másik a Fe­kete-Köröst szimbolizálja. Ve­gyük sorra a képeket Orodán Imre dobozi fafaragó mesteri tolmácsolásában” — vágott az emlékligetben elhelyezett osz­lopot díszítő közel kéttucatnyi szimbólum magyarázatába Vasvári Mihály. Sámson yára, a vaddisznó­nak, szarvasnak, méheknek ott­hont, az itt élőknek munkát, megélhetést nyújtó ezredéves tölgyerdők, a hal, a hajó mind megjelennek a jelképoszlopon. A Körösök torkolatánál hajda­nán halkan duruzsoló, fát fűré­szelő, gabonát őrlő vízimalom, az első írott említés időpontja — 1231 —-, Gyula végvár bevé­telének dátuma, 1566. szeptem­ber 2-a, a Wenckheim család cí­Fába faragott történelem. Felvételünkön balról Vasvári Mi­hály, az üdülőhelyi bizottság elnöke, Orodán Imre dobozi fa­faragó és Szatmári János polgármester FOTÓ: kovács ERZSÉBET mere, a Fehér-Körös új meder­be terelésének időpontja, 1856—57, egyaránt megjele­nik. A kubikostalicska, digó ko­csi, ásó, csákány az 1874-ben kiteljesedő műnek, sok ezer ember verejtékes munkájának állít méltó emléket. — A jelképoszlopot díszítő Doboz címer jelzi, hogy Szanazug a település szerves ré­sze, s bár mindennap gondokkal küszködünk, együttműködve tudunk előrehaladni — tette hozzá Szatmári János polgár- mester. — Both — : • (Folytatás aid. óldalról) Ahol a vonat megjelent, ott fellendült a gazdasági élet. Az itt dolgozók a társadalom meg­becsült rétegét képviselték és a szakma több családban nemze­dékről nemzedékre öröklődött — mondta az igazgató, majd el­ismeréssel szólt az AEGV meg­építésének szellemi atyjáról, a mezőkovácsházi születésű Sármezey Endre vasútépítő mérnök munkásságáról. A kis­vasút az országos közlekedés- politikai koncepció végrehajtása során, 1971-ben szűnt meg. Az igazgató köszönetét mondott mindazoknak, akik segítették és ma is segítik az országos törzs- hálózathoz kapcsolódó vasútvo­nalak megtartását, a gazdaságos üzemelés biztosítását. Az ün­nepség végén Cs. Fodor József festőművész képeit és a vasút­történetről készült fotókat néz­ték meg a jelenlevők, átvehették dr. Horváth Ferenc mérnök, az alföldi kisvasút történetéről írt könyvét, illetve emlékbélyeg­zésre került sor. H. M. Végső búcsú dr. Gulyás Mihálytól Családtagjai, barátai, ismerősei, tisztelői kísérték szombaton utol­só útjára Orosházán, az alvégi te­metőben dr. Gulyás Mihály állat­orvost, helytörténészt, a város rendszerváltozás. utáni első pol­gármesterét, aki súlyos betegség után 77 éves korában hunyt el. Ribár János evangélikus esperes Lukács evangéliumát idézte, majd kiemelte, dr. Gulyás Mi­hály személyében kivételes em­bert ismerhettünk meg, akit a tiszta erkölcs jellemzett. Németh Béla — aki 1990 és 1994 között alpolgármesteri tisztet töltött be dr. Gulyás Mihály mellett — hangsúlyozta, a város rendszer- változás utáni első polgármestere a köz alázatos szolgálata terén magas mércét állított a közfel­adatokat vállalók elé. Az orosházi önkormányzat nevében Szilasi H. Tibor kultu­rális tanácsnok vett végső búcsút a város volt polgármesterétől, akit a képviselő-testület — dr. Gulyás Mihály kórházba kerülé­se előtti napokban — „Orosháza városért" kitüntetéssel ismert el, majd szülőfaluja, Kondoros kül­dötte is méltatta a nagyközség díszpolgára életútját. Dr. Gulyás Mihály fia és unokája személyes emlékeiket osztották meg a bú­csúztatáson résztvevőkkel. Dr. Gulyás Mihályt több szá­zan kísérték utolsó útjára. Vég­akaratának megfelelően a család kérése az volt, hogy a végtisztes­ségen résztvevők koszorú he­lyett az arra szánt összeget egy urnába helyezzék, amit jóté­konysági célokra ajánlanak fel. Kovács Erika 1999. július 26., hétfő' VÉLEMÉNYEK Keresztapák Fogalmam sincs, ez az Ónodi az az Ónodi-e? Bár ezt Leczóné Ónodi Erikának hívják, amazt meg csak simán Ónodinénak. Egy viszont biztos közös bennük: híres keresztapát szeretnének a gyereküknek. A hidasnémeti illetőségű Leczónének ebben már van némi gyakorlata. Az ő édesanyja ugyanis annak idején magát a pártfőtitkárt, Kádár Jánost kérte fel, legyen a kis Erika keresztpapája. Annak rendje és módja szerint el is ment a felkérő levél, s nagy örömükre az ország első embere azt válaszolta, elvállalja ugyan a keresztapaságot, de bokros teendői miatt nem tud részt venni a szertartáson. Maga helyett viszont egy gyönyörű oklevelet küldött, s minden piros betűs ünnepnapon csomag érkezett a kis keresztgyereknek, amiben játékok és babaruhák voltak. Szép emlék maradt ez Leczónének. Ez adta az ötletet, hogy a most nyolcadikos Erika lányának bérmakeresztapát válasszon. Erre legalkalmasabbnak a mostani kormányfőt, magát Orbán Viktort tartaná. Leczóné állítja, nem azért, hogy ajándékot kapjon a gyereke, hanem inkább azért, hogy írjon valamit a felkérésre a miniszterelnök. Kézírását, mint valami ereklyét, bekeretezve a falra akasztanák, s néha gyönyörködnének benne. A másik Ónodi család már a gyerek névválasztásánál is körültekintő volt, hiszen a most nyolc hónapos kisfiúnak eleve a Viktor nevet választották. Ők is a kormányfőt szemelték ki keresztapának. Amikor a szippantós foglalkozású apát megkérdezték, miért éppen Orbán Viktorra esett a választás, a kérdésre kérdéssel válaszolt: kinek nem jön jól manapság egy miniszterelnök rokonsága? Ők is elküldték a felkérést, amire hamarosan megérkezett a miniszterelnöki kabinet udvarias válasza. Orbán Viktor köszöni a felkérést, de a keresztapaságot nem tudja vállalni, hiszen az kötelezettségekkel jár, s Ónodiék lássák be, a miniszterelnökséggel járó teendők mellett arra bizony nem marad idő, hogy a kis Viktor fejlődésével is foglalkozzék az amúgy háromgyerekes kormányfő... A remények szétfoszlottak, nincs oklevél, se babaruha, se játékok... Azért nincs minden veszve. Három év múlva meg lehet ismételni a felkérést, persze csak akkor, ha a kormányfői teendők megengedik. Béla Vali A tudás hatalom? Nem is olyan régen a felsőoktatási intézmények között a pedagógusi diplomát adók voltak a leg­népszerűbbek a továbbtanulni szándékozók kö­rében. Az idei felvételi statisztikák azt bizonyít­ják, hogy igencsak megcsappant az érdeklődés a pedagógusi pálya iránt. Az okot mindenki isme­ri. A hunyó a tudományosan „anyagi karrier- orientáltságnak” nevezett jelenség. Köztudomá­sú, hogy a főiskolát, egyetemet végzettek köré­ben az óvodapedagógusok, tanítók, tanárok fizetése a legala­csonyabb. A fogyasztói társadalomban a terméké a főszerep. Aki jó produktumot állít elő, azt megfizetik. Ismerjük jól a köz­helyszerű kijelentést, miszerint az elvégzett munkában a magas színvonal, a minőség a fontos. És mi a helyzet azokkal a neve­lőkkel, akik valóban kimagaslóan teljesítenek? Az országos kö­zépiskolai tanulmányi versenyeken maximálisan helytálló diá­kok felkészítő tanárainak tevékenységéért vajon mi jár? Azt gondolhatnánk, az ünnepélyes díjkiosztón egy oklevelet, egy gratuláló kézfogást talán megérdemelne a pluszmunkát végző pedagógus. De nem. Nincs oklevél, nincs gratuláló kézfogás, hogy pénzjutalomról már ne is beszéljünk! De miért is ne be­szélnénk? Hiszen a tudásra szomjazó, csillogó szemű gyerekte­kintetekből nem lehet megélni. Égy-egy jól sikerült tanítványi életpálya és a pozitív tanulói visszajelzés adja a jövedelmet? „Mi vatikáni valutában kapjuk a díjazásunkat, vagyis a mun­kánkat Isten fizesse meg?” — kérdezi egy köztudomásúan ki­válóan tanító pedagógus. „Hogyan beszélhetnék hitelesen a tu­dás értékéről, amikor annyi a havi fizetésem, mint amennyibe az egyik diákom napszemüvege került? A srác cinikusan az ar­comba vigyorog, ha a tanulás fontosságát ecsetelem. Mert kit hozzak fel példának? Magamat, amikor gondjaim vannak a te­lefonszámla befizetésével? A fiúnak már kész elképzelései vannak arról, hogyan lehet sok pénzt keresni. Akkor én meg mit papolok? Még aggasztóbb a helyzet, ha a családfenntartó pedagógus, nem beszélve arról, ha egy házaspár mindkét fele a tudás átadásának szolgálatába állt” — folytatja keserű szájíz­zel. Megszállottság, elhivatottság, példamutatás. Szép szavak. De mennyit érnek? Hány könyvet lehet belőlük vásárolni? Váradi Krisztina A népzenei fesztivál művészeti vezetője, egyik közreműködője Halmos Béla népzenész, népze­nekutató volt, aki tavaly átvehette a Gyula város díszpolgára kitüntető címet FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Népzene történelmi környezet híján Igaza volt Reőthy Gábornak, a Vasmalom együttes alapító vezető­jének, amikor azt mondta, hogy szabad téren alighanem feledhe­tetlen élményben lett volna része a közönségnek. A péntek esti népzenei fesztivált a Gyulai Várszínház várszínpadán félbeszakí­totta az eső, a műsor a közönség kitartó része előtt a művelődési központban folytatódott. Igaza volt, ugyanis az úgyneve­zett várszínpad, ahol a háttér­díszletet a vár nyújtotta, vala­hogy nagyobb átélésre adott al­kalmat mindjárt az elején, a '48-as daloknál, amikor Hal­mos Béla vezetésével a Kala­majka együttes kezdett. A Gá­bor Áron rézágyúja..., majd Fá­bián Éva és Juhász Katalin éne­kes közreműködésével azok a sorok, hogy Kossuth lova meg­érdemli a zabot, hétszer kerülte meg Magyarországot.... vagy az Esik eső karikára, Kossuth Lajos kalapjára... a történelmi környezet által is hitelességük­ben felerősítve szóltak. Még hallhattuk a kitűnő énekestől, Berecz Andrástól a dalt, Esik eső bugyborékol..., amikor va­lóban egyre jobban rákezdett az égi áldás. A művelődési központban ta­lán a megszokott, hétköznapi színpadkép tette, hogy az egyébként becsülettel helytálló, magyarországi népzenei vezéregyüttesek úgy tűnt, már nem tudtak a kezdetekhez ha­sonló élményt kiváltani a ha­sonlóan becsülettel kitartó kö­zönségből. Az Egyszólam, a Kalyi Jag, a Vujicsics együtte­sek bár remekeltek és bár hang­súlyozták vagy szóban is, vagy „csak” zenéjükkel, hogy az ere­detit, az örökbecsűt tekintik alapnak, a nagy találkozás az archaikussal laposra sikeredett. Az volt a hallgató érzése, hogy ilyen műsort már hallott, mond­juk két éve, öt éve, tíz éve... Ezért üdítő színfoltnak hatott a Vasmalom együttes valamikor éjfél után. Ok is az archaikus zenei rétegre támaszkodtak, ám túlhangsúlyozott népiesség he­lyett elvitték jazzos, kortárs ze­nei irányokba, amitől oda kel­lett figyelni rájuk. Bár ha az ef­fajta zenéből lett volna több a műsorban, valószínűleg az ere­deti módon megszólaltatott dal­lamokra kapja fel a hallgató a fejét. Bizony hiányzott a kellően hangosított szabad téri környe­zet a háttérben a jó öreg várral, ahol a magyar, a szerb, horvát, cigány, macedón zenék különös megvilágítást nyertek volna. Szőke Margit

Next

/
Thumbnails
Contents