Békés Megyei Hírlap, 1999. július (54. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-03-04 / 153. szám
8 Hétvégi magazin 1999. július 3-4., szombat-vasárnap Verselő A héten Fodor József, a Városházi Esték rendezvénysorozat programmenedzsere mutatja be kedvenc versét. — Nincs egy kedvenc versem. Egyszerűen csak versek vannak. Versek, amiket szeretek. Versek, amelyek megtaláltak, megérintettek. Versek, telve gondolatokkal, értékekkel, üzenetekkel. Versek, hangulataimhoz illeszkedők, hangulataim formálók. Versek, érzelmeim megfogalmazói, kimondatlan érzéseim közvetítői. Versek. Állapotaim tükrei. Ma éppen pajkosan-dorgáló, fenyegetően-simogató, szomorúszelíd, amire talán jól rímel Karinthy Frigyes: Pitypang című verse. Kezed felé, Kezed, hajad felé, Kezed, hajad, szemed felé, Kezed, hajad, szemed, szoknyád felé Mit kapkodok?!—mindegyre kérded, Hol bosszus-hangosan, hol fejcsóválva, némán — Mért nem szelíden simogatva, Ahogy szokás, ahogy mások teszik, Miért kapkodva, csillogó szemekkel És mit nevetek hozzá—szemtelenség! Ilyen csúnyán, fülsértő élesen! Eh, rögtön itthagysz, vagy kezemreütsz! Pitypang, ne hagyj itt, Inkább megmondom Megmondom — várj, füledbe súgom, Hajtsd félre azt a tincset. Kezed felé, Kezed, hajad felé, Kezed, hajad, szemed felé, Kezed, hajad, szemed, szoknyád felé Mi kapkod így — hát mégse jut eszedbe? Mi kapkod így — még mindig nem tudod? ;VllA lü.lii.-tíl- ; ; f :í . j í: : *\(1 líi Pedig dif i bosszús, arccal Próbálod elhárítni akkor is, Hajad, szemed, szoknyád lefogva. Porzód felé, Porzód, bibéd felé, Porzód, bibéd, szárad felé, Porzód, bibéd, szárad, szirmod felé Mi kapkod így, pitypang? — a szél! A szél, a szél, a szemtelen bolond szél! Vígan visítva bosszúságodon. Pitypang, mi lesz? Ez még csak a szellő. Ez még csak kapkod és fütyörész. De én még nem is beszéltem neked a családomról. Hallod-e, hé! Füttyös Zivatar Úr volt az apám — anyám a híres arkanzaszi Tájfun, Töleséres vihar a sógorom — Pitypangpehely, kavarogtál-e már zilálton — áléivá Felhőbefúró forgószél tetején? Jobb lesz, ha nem ütsz a kezemre. A PILÓTÁKNAK MÁR CSAK AZ EMLÉKÉBEN ÉL A HÁBORÚ HÍVÓ JELÜK NEM A NEVÜK Lecsillapodott a harci láz a taszári légibázison. A néhány héttel ezelőtt még a bevetésre várás izgalmában égő F—18-as pilóták már egy jóval békésebb misszióban és abban reménykednek, hogy hamarosan Kaposvárra is kilátogathatnak. mondhatják meg a nevüket.) Állítják: semmi rendkívüli nem történt velük. —Nem lőtt egyszer sem a gépükre a szerb légvédelem? — Dehogynem, többször is — felelik. — De ez nem számít rendkívüli eseménynek. Csak ha eltaláltak volna. De megúsztuk. Ez persze akkor nem volt ilyen vidám, nem túl jó érzés látni, hogy lőnek ránk. De szerencsére a feladat, amit végre kell hajtani van annyira bonyolult, hogy az ember nem ér rá törődni a külső tényezőkkel. — Mielőtt megnyomják a rakéta kioldógombját, tudják pontosan mi a célpont? — Igen, meglehetősen pontos információkat kaptunk. —Akkor azt is tudták, hogy az adott objektumban vannak-e emberek? — Tudomásom szerint azokban a célpontokban, amelyeket mi bombáztunk, soha nem voltak emberek. — Másként viszonyult volna a feladathoz ha tudja, hogy többen is vannak a megsemmisítendő célobjektumban? Békefenntartó küldetésre készülnek már a Taszáron állomásozó tengerészgyalogság kötelékébe tartozó F—-18-as harci repülőgépek pilótái, de a téma ma még az, hogy mi történt az elmúlt hetekben, kinek milyen szerep jutott a háborúban, ki milyen bevetésen vett részt és hány célt semmisített meg. Erről — bár kissé visszafogottabban mint a kantinban egymás között — az újságírónak is meséltek a pilóták. Arról nem beszélhettek, milyen objektumokat támadtak Jugoszláviában és arról sem, hogy milyen bombákat, rakétákat használtak, de abban mindegyikük biztos volt, hogy amit kilőtt, az pontosan célba talált. — Az történt, amire számítottunk, és pontosan azt tettük, amire kiképeztek bennünket. A három pilóta, aki nyilatkozott lapunknak, a Rubber, a Thor és a Gigs hívójelre hallgat. (A harci cselekményekben résztvevő katonák nem A három pilóta, aki nyilatkozott lapunknak, a Rubber, a Thor és a Gigs hívójelre hallgat — Civil lakosságra vagy szerb katonákra gondol? — Emberekre gondolok. — A háború szomorú valósága, hogy a katonai célpontok gyakran katonai személyzettel együtt léteznek. Ilyen esetben nincs mit gondolkodni, aki katona és háborúzik, annak számolnia kell ezzel az eshetőséggel is. — Bombáztak ilyen katonai célpontokat? — Minden bizonnyal. — Több eltévedt bombáról cikkezett a világsajtó. Gondoljunk a kínai követségre vagy a Bulgáriában becsapódott rakétákra. Biztosak abban, hogy a rakétáik mindig célba találtak? — A többi F—18-as pilóta nevében nem tudunk nyilatkozni, de a magunkéban igen. Nos, mi mindhárman biztosak vagyunk abban, hogy amit mi lőttünk ki, azok célba találtak minden esetben. — Amikor megérkeztek az F—18-asok megkérdeztem az egyik pilótát, csalódott lenne-e, ha nem vetnék be a gépét. Határozottan azt mondta, hogy igen, nagyon csalódott lenne. Önök most elégedettek? — Igen, a legnagyobb mértékben elégedettek vagyunk. — Meddig maradnak Taszáron? — A küldetésünk határozatlan időre szól, úgyhogy ezt nem tudjuk. Most a KFOR- feladatokra készülünk és reménykedünk, hogy enyhül a harckészültségi fokozat és kicsit körülnézhetünk Magyar- országon. Tényleg, adhatna néhány tippet, hova érdemes elmenni! Varga Ottó Kiss Csaba rendező szerint erős ecsetvonások jellemzik majd az Othellót Sokszínű és gazdag shakespeare-i világ A Gyulai Várszínház egyik nagy érdeklődéssel várt saját bemutatója Shakespeare Othello című tragédiája július 5-8. között. Az előadás rendezőjével, Kiss Csabával, a fiatalabb rendezőgeneráció egyik legtehetségesebb tagjával a shakespeare-i világról, Othellóról és Jagóról beszélgettünk. —Kiss Csaba rendezései többek között arról is híresek, hogy a rendező egyben merész dramaturg is, aki gyakorlatilag átírja, újraértelmezi az eredeti szerzői szövegeket. Miből táplálkozik ez az átír ói hajlam? — A stúdiószínházakban — ahol az átírások többsége történt — általában ámyaltabbak a darabok, innen táplálkozott az, hogy az ember másfajta oldalát mutatta meg a darabnak. A nagyszínpadi előadásoknál viszont eléggé ragaszkodom az eredeti szöveghez, az Othello esetében pedig ez még meg is lesz fejelve egy kuriózummal. A díszlet a Globe Színházat ábrázolja, a jelmezek pedig az ő korának jelmezei. Sőt a XVII. századi színházi konvenciókhoz is közelíteni próbálunk azzal, hogy mi is érzelmekkel és költészettel dolgozunk, elég kevés akcióval. Eléggé kis szerep jut a látványnak, a díszletnek, minden az emberi érzés és szó kombinációjából születik. — A Gyulai Várszínház kényszerű váron kívüli színtere mennyiben befolyásolja az előadást a díszlet, a színpadtechnikai megoldások szempontjából? — A mostani Várszínpadon mutat majd igazán ez a díszlet, mert ott a várfal, mint egy gyönyörű háttér. Egy szépen megvilágított téglafal, maga egy díszletelem. — ,A szenvedélyes színházban hiszek, amely az emberi létezés peremvidékén lévő érzéseket dolgozza fel. Olyan vágyat, elkeseredést, akaratot, szerelmet, ami végletes” — olvasom egyik nyilatkozatában. Gondolom ezért választotta az Othellót is. Nem először fordul Shakespeare-hez. Mit jelent az Ön számára Shakespeare? — Hihetetlenül gazdag világ Shakespeare-é, olyanok nála az emberek, amilyenekké akarjuk formálni őket, s abban a pillanatban az emberi szenvedélyek és problémák rendkívüli gazdagsága nyílik meg. Az Othellót például gyönyörűen el lehet játszani úgy, hogy egy naiv, hiszékeny, becsületes mór embert, egy fehér, éles eszű gazember átráz, és akkor a hiszékenységről, a ravaszságról szóló nagyon erős történetet kapunk. Mi viszont úgy játsszuk, hogy Othello fantasztikusan érzékeny, empatikus, figyelmes és nagyon intelligens ember, de a szerelem el tompítja ezt a figyelmességét, így bármit be lehet neki adni. Micsoda különbség a két felfogás között, de mind a kettő eljátszható. Másrészt, az a nyelv, amelyen születtek a darabjai, annyira erős és látványos, gyönyörű költői nyelv, hogy szinte érzi az ember a szavak ízét. ■— Mire helyezi a hangsúlyt az előadásban? Othello szenvedélyére, Jago ,,titkára”, vagy mindkettőre? — Megpróbáljuk a lehető leggazdagabb karaktereket kibontani a szövegből. Shakespeare mozaiktechnikával szerkeszti a személyiségeit. Jago ka- . raktere például jelenetenként különbözik egymástól. Az első jelenetben egy nagyon érzékeny és sérült ember, a következő jelenetben egy fantasztikusan nagy színész, aki bármit el tud játszani a környezetének, a harmadik jelenetben kiderül, hogy gond lehet a szexuális életével, mert elképesztő vadsággal beszél különböző szexuális dolgokról, a negyedik jelenetben pedig iszonyatosan féltékeny a feleségére. Ezt a fajta mozaikos szerkesztésmódot próbáljuk meg színpadra vinni, megmutatni a hősöknek azt az arcát, amiért az adott jelenet született. Ezt nem nagyon szokták Shakespeare-nél alkalmazni, sokkal inkább egy realista, pszichologizá- ló vonalat követnek, ami véleményem szerint idegen tőle. O pontosan úgy dolgozott, mint a festők, amikor színeket tesznek egymás mellé, és ha eltávolodunk, akkor rajzolódik ki a kép, ahogy Van Goghnál is. Nagyon erős ecsetvonások látszódnak a képen, nem egy pasztell, ami elborítja az egész felületet. Elek Tibor ■■■■■■■■■■ ííSísssÁíS:'-sí: „Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag” Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc emlékére indított fejtörő játékunk 31. kérdése: A szabadságharc egyik írója a Március Tizenötödike Békés megyei születésű szerkesztője volt. Kicsoda? a) Vajda János b) Pulszky Ferenc c) Pálffy Albert Ha részt kívánnak venni a játékban, legkésőbb kedden egy levelezőlapon küldjék be a helyes megfejtést vagy annak betűjelét a szerkesztőség címére (5600 Békéscsaba, Pf. 111.) A levelezőlapra ne felejtsék el ráírni: Ezernyolcszáz- negyvennyolc, te csillag. A helyes megfejtők között hetente három tollat sorsolunk ki, a rejtvénysorozat végén pedig „ráadás" húzást tartunk, amelyen 1848—49-es témájú könyveket, versesköteteket nyerhetnek. Előző heti feladványunk megfejtése: b) Rózsa Sándor. Egy-egy tollat nyertek: Petries János, Mezőberény, Ramaszné Laczó Mária, Medgyesegyháza, ifj. Streit Gyulai szülőháza helyén ma em- János István, Békéscsaba, lékmű áll 1 S is m !! Kedvezőbb áron, hatékonyabb apróhirdetési lehetőséget ajánlunk Önnek J K out MlíWísN KlOll !L ■ba. Június 15-étől azon ügyfeleink, akik legalább két alkalommal megrendelik apróhirdetésük (*) megjelentetését a Békés Megyei Hírlapba, a harmadik hirdetést terjedelemtől függetlenül bruttó QjfOO Ft-ér^ megjelentetjük. * A kedvezmény három azonos szövegű és terjedelmű hirdetésre vonatkozik.
